Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

Tt» FEBBTATt 4. SZOMBAT ■FEHrotfn -MafifeiRHIRIfAE 11 Revízió alá kell venni Kassán a tüzelőanyagok árát Indokolatlanul magas a tűzila és a koksz ára Budapest, február 3. Kassa város lakossága sérelmesnek találja a grémium által felterjesz­tett tüzelőanyagárakat. A helyzet ugyanis az, hogy úgy a tűzifa, mint a koksz árát indokolat­lanul, lényegesen megdrágították. JCzidő szerint nincs tudomásunk arról, hogy az árkormánybiztosság jóváhagyta-e a gré­mium által felterjesztett árakat vagy sem, annyi tény, hogy szolid kalkulációt, becsületes kereskedői hasznot véve alapul, a jelenlegi tiizelö- árak Kassán nem felelnek meg a viszo­nyoknak. Kassa, város polgármestere a vá­ros lakosságának tűzifával való zavarta­lan ellátása, valamint az _ indokolatlanul magas tfizifaárak letörése érdekében elő­terjesztést tett Jaross felvidéki miniszter­nek. 11.50 pengő, q-kint 2-30, hathoz szállítva jan5- kiut 12.50, q-kint 2.50, aprítva, házhoz 10 q-tól 14.50, q-kint 2.90, kisebb tételekben pinoéséktól q-kint 3.20 pengőért. Ezek az árak lényegesen alacsonyabbak, mint a tűzifáké,reskedők ál tál ma megkövetelt árak. Az előterjesztés szerint a helyzet megköveteli, hogy a javaslatba hozott árak, mint maximális árak már­ciusig fenntartassanak, mert tűrhetetlen, hogy a tűzifake-eskedők a helyzetet kihasználva, a tűzifáért Kassán a ke­resztény társadalom által elfogadhatatlan, in­dokolatlan maga« árakat követednek. A pol­gármester előterjesztéséből kitűnik, hogy a tűzifa a feltüntetett árakon is árusítható, tehát indokolt, hogy az illetékesek vegyék re­vízió alá a kereskedők által követelt ma­gas árakat A város erdőhivatalának jelenleg a határon innen 3000 m’ tűzifa áll rendelkezésére, ame­lyet, tekintettel a jelenlegi fuvar- és munka­bérekre, a város az alábbi árak mellett hoz­hatná forgalomba: hasáb tűzifa telepről m*-kint és 8 polgármester előterjesztése és kalkulációja alapján maximálják a tűzifa árát, A polgár­mester az említett előterjesztésében egyúttal javaslatot tett a grémium által előterjesztett koksz-árak leszállítása érdekében w. A Nemzeti Bank deviza- bevétele 508millió pengőt tett ki Budapest, február 3. A Magyar Nemzeti Bank í-án tartandó közgyűlése elé terjesztendő jelen­tés többek között a következő érdekes adatokat tartalmazza: Dervizagazdálkodásnnk számszerű eredményei külkereskedelmi forgalmunk alakulásával ossz- hangzásban az 1037. évinél alacsonyabb szinten mozogtak. Az összes devizabevételek a valuta- bevételek beszámításival 503 millió pengőre rúgtak. Ebhez járult a megbízóit pénzintéze­tekhez befolyt 2 millió, pengős összeg. A Bank devizabevételeiből 1938-ban 435 millió, 1937-ben 471 mÚlió származott árukivitelből. Ezekhez az összegekhez 1938-ban 125 millió, 1937-ben 124 millió pengő ösSzegű oly-nn éxportdevizal>évétel jártÁ, airitdy a' Sank' éHeűőrzésé alatt és an­nak engedélyével használtatott fel. A Bank devizakiadásai 504 millió pengőre rúgtak, az egy év előtti 493 millióval szemben. Behozatali célokra a Bank 432 millió pengőt utalt ki. Egyéb célokra 72 millió pengő értékű devizát I adott el. A bankjegyforgalom alakulására vo­natkozó jelentés szerint a jegyforgalom havi átlaga januárban 403 millió pengő volt, má­jusban 548 millió pengőt tett ki. Ősszel a jegy- forgalomnak a tavaszinál még nagyobbaványú felduzzadása következett be, ami nemcsak a háborús nyugtalanság által előidézett betótel- vonások és tézanrálások következménye volt, hanem jelentékeny szerepet játszott ebben a katonaság megnövekedőit pénzszükséglete, va­lamint a nagy búzafeleslegnek a szokottnál gyorsabb ütemű forgalombahpzatala is. Novom- ber hónapban megkezdődött a jogyforgalom csökkenése. Azonban már november végétől kezdve újabb rendkívüli ok hatott a jegyfor­galom alakulására: a visszacsatolt területen forgalomban volt koronajegyek és érmék be­váltása. A 77 millió pengő értékű beváltott cseh szlovák fizetőeszközök túlnyomó részét a Magyar Nemzeti Bank jegyeivel kellett pó­tolni. Kényszerű okokon kívül elsősorban erre vezethető vissza, hogy- jögyforgalmunk decem­beri átlaga 796 millióra emelkedett. A fedezeti arányszám 1938 első felében 24 és 29.5 százalék közt váltakozott. (—) Éj vámhivatalok és vámbemondóürsök • Felvidéken. A központi vámigazgatóság a sátoraljaújhelyi fővámhivátal működését 1939 február 6:ával megszüntette. A központi vám- igazgatóság a Magyar Szent Koronához vissza­csatolt felvidéki területen a gányi l'övámhiva- talt 1989 február 6-ával m. kir. vámbemondó- iirssó szervezte át, Galánlán pedig füvámhivu- talt állítottak fel. A fövámhivatal 1939 február 6-án kezdi meg működését. A Losonc—Vldc- falva—Zólyom felé vezető úton „M. kir. Vám- bemondóörs Losonc, Zólyomi-út 2." elnevezéssel a losonci fövámhivatal felügyelete alatt vám- heroondóörsüt állítottak i'el- Mikszálhl'alva-r- Ebeck és Mikszáthfalva—Kürtösújfalu felé ve­zető úton ..M. kir. Véznbemondóör* Mikszáth- falva“ elnevezéssel az egegi m»llékv»rahiv»tel felügyelet® alatt vámbemondóörsöt létesítettek. Egegen es Gác$ou raeüékhjv alalt. állítottak fel. A balass&gyártuati fövámhivatal működését 1939 február 13-ávaJ megszüntette, (—) Emelkedett a takarékbetctállomány. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó buda pesti pénzintézeteknél és a Postatakarék­pénztárnál elhelyezett összes betétek álladéka az elmúlt, év december végén 1.433.2 millió pengőt tett ki, amelyből a takarékbetétekre 685.5 millió, a folyószámlád)« tétekre pedig 747.7 millió pengő esett. Az előző hónaphoz képest a takarékbetétek álladéka 26.3 millió pengővel emelkedett, főleg áz időközi kama­tok évvégi tökésitéso következtében. A t'olyó- e-zámlábctétek álladéka 14.9 millió pengővel taxikként, • (—) Szabadon rendelkezhetnek a belföldi hitelezők a visszacsatolt területen zárolt kö­veteléseikkel. A Magyar Nemzeti Bank a bel­földön, de nem a visszacsatolt területen állandó lakhellyel, illetőleg telephellyel bíró természe­tes és jogi személyeknek, valamint cégeknek a visszacsatolt területem lévő hitelintézeteknél vagy az ott lévő más intézményeknél kezelt mindazon számlaköveteléseit, betéti és érték- papírletéteit, amelyek a korábbi cseh-gzlovák rendelkezéseknek megfelelöctn zároltattak, a külfölddel való fizetési forgalmat és a kül­földi fizetési eszközök forgalmát szabályozó, jelenleg érvényes magyarországi rendelkezések szempontjából belföldi tulajdonában belföldön lévő követelésnek, betétnek, illetőleg letétnek tekinti. Ezért e letétek és követelések tulajdo­nosai letéteiket és követeléseiket felvehetik ée azokkal belföldön belföldiek javára szabadon rendelkezhetnek. Kétszázhatvanezer pengő költséggel még a nyár folyamán megépilik a pozsonyeperfesi Kisduna hiúját Budapest, február 3. Ismeretes, hogy a cse­hek a pozsonyeperjesi Kisduna hídjának épí­tését 20 éves sürgetés után végre megkezdették, de a közbejött zavarok miatt abbahagyták. Mindössze a két hídfeljáró és abalparti meder, pillér készült el, a jobbpldnlit pedig félben- hagyták. Befejezésre vár tehát a jobboldali mederpillér és a híd fölépítése. Ez a munkálat 260 ezer pengőt igényel. A magyar kormány megtette a szükséges in­tézkedéseket a hid építési munkálatainak kora tavasszal való megkezdése érdekében s — ér­tesülésünk szerint — a Dunaezerdaholyet és környékét Galántával és környékével összekötő hidat még az ősz folyamán átadják a for­galomnak. Később pedig, amikor megépítik a Győr— Dunaszérdahely—Galánta közötti vasútvonalot, n közúti híd mellett vasúti hidat is építenek. (—) Rendkívüli tenyészállatbeszerzési ked­vezmények a Mezőgazdasági Kiállításon. A. március 22-én megnyíló országos mezőgazda­sági kiállítás a hazai állatállomány minőségé­nek továbbfejlesztése szempontjából ismét ki­emelkedő jelentőségű szerepet fog játszani. A tenyészállatbeszerzést ebben az évben a követ­kező nagyértékü rendkívüli kedvezmények szolgálják: A kiállításon vásárolt tenyészálla- lok hazaszállításának vasúti fuvardíját teljes egészében a rendezőség fogja viselni és csak a fuvardíjon kívül felmerülő kisebb költségek fizetendők. A kiállítás vásári forgalmának to­vábbi értékes támogatását jelenti, hogy a föld­művelésügyi minisztérium a magái)tenyésztők számára kedvezményes tonjjészalla./b«i4eerzési Kitelt engedélyezett. Aki azt a hitalt igénybe óhajtja venni, igénylését legkésőbb február tS-ig jelentse be a, rendezóbizott,Ságnál ÍTjnda- pest, IX., Köztelek-u. 8.). Végül rendkívüli kedvezményben fognak részesülni a községek és közbirtokosságok vásárlásai is, amennyiben a földmívelésügyi minisztérium a gazdasági felügyelőségek közbejöttével történő vásárlá­saiknál előre megállapított keretben az apaál­latok vételárából 90%-ig terjedhető, átlagban 13% reiUtktvMH árkedvezményt engedélyezett E kedvezmény igénybevételének biztosítása céljából ajánlatos, hogy a kiállításon tenyész­állatot vásárolni szándékozó községek vezető­ségéi minél előbb lepjenek összeköttetésbe az illetékes m. kit-, gazdásági felügyelőséggel. (—) Árucsereforgalmi egyezményt köt Len­gyelország a nemzeti Spanyolországgal. Varsó­ból jelentik: A közeli napokban egy lengyel kereskedelmi küldöttség Burgosh* megy, hogy tárgyalásokat folytasson a nemzeti spanyol kormánnyal * kát ország közötti árucsere- forgalom érdekében. A Mezőgazdasági Kamara javaslata a mezőgazdasági munkésvédelem hatékonyabbá tételére i Budapest, febrtiár 3. A magyar törvényhozás mindenkor hatékonyan szolgálta a mezőgazda­sági munkásság védelmét. Igen sok mezőgaz­dasági munkásvédelmi törvényalkotás és ren­delőt jelent mog ö volt olyan időszak, amikor Magyarország európai viszonylatban is vezetett a mező- gaidasági szociálpolitikai intézkedések terén­Mégis azt kellett és azt kell tapasztalni, hogy ezek a törvények és rendeletek nem hozták meg mindenkor a tőlük várt eredményt, csu­pán azért, mert nem volt olyan alkalmas szerv, amely ezeknek az intézkedéseknek a végrehaj­tását az életbe átvigye, ellenőrizze, felfedje * visszásságokat és hibákat és rávetesse a ható­ságokat arra, hogy hol, milyen mértékben volna szükség segítő vagy megtorló beavatko­zásra. Az Országos Mezőgazdásági Kamara ezért a földmívelésügyi miniszterhez intézett előterjesztésében rámutatott e törvények é* rendeletek minél hatékonyabb végrehajtásának szükségességére és ezzel kapcsolatban arra kérte a földmívelésügyi minisztert, hogy a munkásvédelemmel kapcsolatos feladatkörök ellátását — mint a munkás- közvetítést, tanácsadást, felvilágosítást, jogvédelmet stb. — bízza a mezőgazdasági kamarai szervre. A mezőgazdasági kamarai intézmény pedig különösen azért alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, mert decontrális szervezete mel­lett a kamarai törvény is nagy súlyt helyezett a kamarák szociális tevékenységére. A mezőgazdaság! munkásságnak ngyanis megvan a joga ahhoz, hogy a kamaráknál külön munkássznkosztályok létesítését kívánja. A kamaráknál már eddig is voltak szépen mű­ködő munkásszakosztályok és így voltaképen a mezőgazdasági kamarák a mezőgazdasági munkások saját külön törvényes érdekképvi­seleti szervének is tekinthetők. (—) Emelkedett az USA-ban a munkanélkü­liek száma. Londonból jelentik: A munka­nélküliek száma az Egyesült Államokban 1938 november végén 9,952.000 volt, azaz 622.000-rel több, mint a* előző év decemberében. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYÁR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 15.95—16.15, Belga 57.45 58.05, Cseh korona 7.30-10.—-, Dán koron« 71.05 —71.85, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA dollár' 339.95—343.95, Kanadai dollár 332—837, Francia frank 8.95—9.15, Hol­land forint 183.25—185.25, Lengyel zl. 60.—61.40, Len 2.40-3.45, Leva 3—3.60, Líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Né­met márka —, Norvég korona 80.—80.90, Svájci ír. 76.80—77,70, Svéd korona 82.05—82.95. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.65- 185.25, Athén 3.025—3.053, Belgrad 7.82-7.88, Berlin 135.70-136.70, Brüsszel 57.61—58.05, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhága 71.275—71.875, Lon­don 15.955—16.105. Madrid —.—, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 341.35—343.95, Oslo 80.20—80.90, Páris 9.01—9.11, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11— 4.15, Stockholm 82.275—82.975, Varsó 64.—64.50, Zürioh 77.025—77.725, Isztanbul 268-271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: SZILÁRD Élénk forgalom, szilárd irányzat jellemezte az értéktőzsde mai rendezési napját. Bauxit 5.5, Kőszén 4, Goldberger 2.75, Fegyver 1.75, Nasici 1.5, Tröszt 1.25, Első Magyar Biztosító 10 pengővel javult. A fixknmntozású értékek piaca is szilárd volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bunk 167.—, Első Magyar Biztosító 345.—, Első Bp. malom 7.8, Hmigária-malom 1C.5. Bauxit 185.5, Beocsini 10.3, Cementla 100.5, Kohó 19.4,-Aszfalt 6.4. Kő­szén 983.—, N&gybátonyi 44.—, Stilgó 28.55, Uri- kányi 39.6, Fegyver 33.25, Ganz 15.2, 1-táng 27.5, Rima 68.5. Guttmnnn 6.25, Ofn 13.5, Nnsici 73.5, Dnna-Száva 7.5, Nova 11,5, Tröszt 50.25, Dél- cukor 76.5, Magyar cukor 72.5, Georgia 20.4, Gyapjúmosó 3,6, Goldberger 38.—, Magyar ken­der 10.—, Pamutipar 21.—, Szegedi kender 36.—, Ohinoin 9.25. Diana 45.—, Gumi 48.—, Vasúti forg. 16.—, Telefon 8.9. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100.—, 1910. évi főv. 4% 180.—, 1914. évi főv. 4.3% 293.—, 1927. évi főv. S% 78.—. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: t ÉLETTELEN A gabonatőzsde készárupiaegn ma mind­össze 400 <j felvidéki sörárpa, 800 q kukorica és ugyanannyi zab cserélt gazdát, változatlan árakon. — A határidóspiacou egyenetlen irányzat mellett a márciusi rozs 8, májusi 6 fillérrel gyöngült, a kukorica ara nem vál tozott. Rozs: márciusra: 14.21, 14.08, zárlat 14.13—14.15, májusra: 14.65. 14.59, zárlat 14.54 14.56. Kukoriea: májusra-. 15.45, 15.95. zárlat 15.88—13.40. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.35-20.35, 78 kg-os 20,43­20.55, 79 kg-os 20.65—20.75, 80 kg-os 20,75— 20.85, folsötiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.15-20.25, 78 kg-os 20.35—20.45, 79 kg-os 20.55—20.65, 80 kg-os 20-65—20.75, f éjérni egye* 77 kg-os 30.25- 20.35, 78 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 20.63—20.15, 80 kg-os 20.75—20.85. Rozs: pest vidéki 13.90 14.00, más szárnijízáaú 14.00— 14-15. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16-30 közcpipinö.ségíj J5.75—16.00. Sörárpa: kiváló 19,00—19.50, prím* 18.50—19.00. Zab: elsőrendű 19.15—19.35, középminőségű 19,00—19.15. Kuko­rica: tiszántúli 13.80—13.90, egyéb áll. 13.75 h J3.85. Őrlemények: korpa 12.70—12.80, 8-as liszt 15.60—16.00. Árpa: 150 mm nógrádi 19.00, 25(1 mm felvidéki 19.10 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 19.07'/., 150 mm 19.10 budapesti pari­tásban. Kukorica: 150 mm Szolnokon át már­cius 14.25, 150 mm tiszavidéki 13.85 budapesti paritásban. Lucerna: 6 mm fehérbáreás 285.—. 4 mm fehérbáreás 270.—, 1 mm fehérbáreá* 300—, 1 mm kékbárcás 270.— Budapest, 8 mm minta szerint 178.— állomás, 8 mm fehér* bárcás 310.— Szombathely, 10 mm alj 53-ŐO. 5 mm II« 105.— Budapest. Lóhere: 2 mm fft* hérbárcás 140.— Budapest. 150 mm alj 6.25 ál* lomás, 2 min fehérbáreás 137.—, 4(4 nim fű* hérbárcás 135.—, 1'/« mm fehérbáreás 140.— Kaposvár, 15 mm fehérbáreás 136.— Pécs. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, február 3. (Záróárfolyamok.) Páris 11.71, London 20.72»/». New-Rork 442.87, Brüsszel U£2'/4, Milánó 23.:», Amszterdam 338.50, Bér* Un 177.70, Stockholm 106.80, Oszló 104.10, Ko- ponhága 92-50, Szófia 5.40, Prága 15.15. Varsó 83.65, Belgrad 10.—, Athén 3.80, Isztanbul 3.55, Bukarest 3.40, Helsinki 9.13 '/t, Buenos Aires 101’/*, Jokobama 12Q7/»­A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom me!« let & következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, leves- hús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: comb 240 -330, vésés 180—210, pörkölt 180. Juh­hús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 160—196, oldalas 128—172, zsírszalonna 136—152, sertésháj 150-« 168, sertészsír, budapesti 160—168. Baromfi! Élő: tyúk 1 drb 200-350, 1 kg (130—140), csirke, rárftauivaló 1 drb 100—260, 1 kg (150—1801, kacsa, hízott 1 kg (140—150). lúd, hízott 1 kg (140—145), pulyka, hízott 1 kg (130—150). Vá­gott: tyúk 1 kg (130—150), csirke, rántanivaló 1 kg (100—320), kacsa, hízott 1 kg 150—180 (120-150), lúd, hízott 1 kg (112-150), pulyka 1 kg (100—145). Tojás: Teatojás válogatott drb 9-11, ládaáru (130-136), kosáráru (132-140), főző1 és aprótojás drb 7—8.5, kg 160—170. Ha­lak: Ponty, élő 120—150, szeletelt 90—140. Tel- termék: Tejföl (85—901, teavaj, tömbben (270 —300), pasztőrözött (320). sovány tehéntúró (36 —56). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (28 —34), nagyszemü (36—10). szines (32—40), len­gyel (60), borsó, hántolt, feles (28—40), lencse, hazai (36—60). Zöldségfélék: Petrezselyem (9—i 12), zöldje (14—18), sárgarépa, karotta (4—25), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (7.5 -10», zeller (14-18), cékla I-a (10—18), II a (4—12), kalarábé kg 10-20 (3—12), karfiol, kül­földi, levéllel, rekeszben (1300-1500). tisztított kg 1)0—120, vöröshagyma, érett, makói 14—18 (12—13), fokhagyma 04-261, feketegyökér (30 —50). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (3- 7), kelkáposzta (6—11), kelbimbó (60—100), vő- röskáposzta (8—20), fejpssálátA, melegágy i ,5 —35). Burgonya: Güíbaba (9.5—1Ö),nyári rózsa (10—11), őszi rózsa (8.5—10.5), kifli (20—23), Ella (7.5—8). Főzelékfélék: Sütőtök (5—16), fe­keteretek (5—8), csiperkegomba (160—260), pa­raj, tisztított 34—96 (30—80), sóska, melegágyl 260—300 (160—200). Gyümölcs: Alma, nemcsfaj (45—130), közönséges válogatott (38—100), körte, nemesfaj (60—130), közönséges válogatott (40— 70). dió, keményhéju (110—130), dióbél (380— 440), mogyoróbél (360—400), mandulából, kül­földi (360—480). Déligyiimölcs: Gesztenye, kül­földi 80—120 (64—80), narancs, sárgabélü 66 — 88 (58-66), vörösbélü (63—100), narancs, JaTfá (54—62), mandarin 68—1*20 (56—90), citrom I* (5—7), 11-a (4.2—5). Fűszer: Paprika, édes­nemes, csemege (400—420), édesnemes (360-* 380), félédes, gulyás (320), mák. kék (136—140). bors (440—460), szegfübors (680), köménymag (180), japán rizs (66 —68), Karolin rizs (92—192).-f MAGPIAC. Magvak és hüvelyesek: köles fehér 1.8—22, vörös 17—17.50, egyéb 16.50—17, káposztarepce 24.25—24.50, tökmag, nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24. olaj, dohos 20—21, kék: mák 112—117, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), sterilizált 18—19, lencse, nagy- szemű, sterilizált 86—43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemű, sterilizált 20—22, fehér szok­ványbab, dunai 25,50—26, dunántúli 25.25—25.75. felsőniűgyarországi 23—23.50, gömbölyű fűijbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50. lucernáimig, nyers, arankás 180—220, ólomzárolc fehérbáreás 20 q-nál kevesebb 280—290. 20 q-nái. több 270—280, lóhere mog, nyers, arankás 83—95, ólomzárolt, fehérbáreás 20 q-nál több 125—130, bükköny, tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—36, csillngfürt, fehér, lapos 10,70—11.20, szárítóik rópaszelot 8.50—10.—.-f- LI8ZTÁHAK. A budapesti lisztárjegyző« bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25 — 38.50, Ogg 36.25—37.50, Og 36.25—37.50, Of 36.25— 37.30, 2gg 55,30—36.50, 2g 33.50—36.30, 2f 35.50— 36.50, 4-us 33.75—35.—, 5-ös 33.25—38.50, 6-os 28.75 ­30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 2S.30~* 39.35, 01-es 25.75—26-50, 1-es 21-21-75, 3-cs 18.75 —30.23.-f SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi ser­tésvásárra felhajtottak 3079 darabot, «miből asgol hússertés 698 darab. As irányzat köre­ié». Arák: uradalmi zsíreertés paronkint 30» kg-on alul 92—96. szedett sertés I. 90—93, II. 84—88, III. 74—80, öregsertés I. 82—84, kivéte­lesen 90, II. 7J—78, angol tőkesertés 90—94';, angol sonkasertés I. 92—93, II. 80—90, márká­zott exportzsir 150 fillér kg-kint. + HÜSVÁS.ÁR. Készlet: nagymarha 25 tel­keit 24), borjú 450 (450), növendék 1 (1). bá­rány 1580 (15801, sertésliús lehúzott 78 (781, szalonná» 26 (26), süldő 379 (379), malac 131 (131), marhazsiffor 25 kg (25 kg), sortészsiger 775 kg (775 kg). Az irányzat közepes volt. Árak: marhahús JT. hátulja 104, csontozni való 8(1- 76, növendékhús 40, borjú, bőrben I. 134-144, IL 120—132. bárány, bőrben 70—90, sertéshús, le­húzott 124. szalonnás 114—138. süldő 94 -138, mala« 180—200, ma.rhazsiger 50, sertészsiger 80-90 Mlér kg-kint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom