Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

1959 FEBRUÁR t SZERDA TEEBIDElO -MmAaRHIRIAE 11 étKŰZBAIBASÁB £ Az árkormánybizfos 2—6 százalékkal leszállította a papiros árál r 'Budapest, január SÍ. Az Árellenőrzés Országos kormánybiztosa a papírgyárak egyezményével a pipírárak újabb csök­kentése érdekében megindított tárgyalá­sait befejezte. E tárgyalások során ki tűnt, hogy a papírgyártás egyik legfon­tosabb nyersanyagának, a cellulózénak ára az utóbbi félév alatt ugyan vissza­esett, ezt azonban jórészt ellensúlyozta 8 facsiszolat árának megszilárdulása, va lamint a gyártást és forgalombahozatalt drágító bizonyos költségek, mint például a S órai munkaidő, a minimális munka­bérek, valamint a családi munkabérek életbeléptetése. Végeredményben mégis sikerült ezév február 1-étől kezdve az író- és nyomópapirosok árát mint­egy 2—3. a esomagolópapirosok árát pedig mintegy 4—5 százalékkal csök­kenteni. Ennél nagyobb — körül­belül 5—6 százalék — az árcsökkenés azoknál a papirosfajtáknál (tankönyv és irkapapiros) amelyek a legszéle­sebb néprétegek kulturális szükség­letei közé tartoznak. A kormánybiztos által az elmúlt évben kétízben (június 1. és augusztus 10.) végrehajtott árcsökkenéshez kapcsolódó eme újabb ármérsékléssel nagyjából visszaállították a papíráraknál azt a ' standardárnívót, amely az 1933—36. években volt érvényben. Gondoskodás történik arról is, hogy a gyári papírárak újabb csökkentése, mind a papírkereskedelem, mind a fo gyasztókat közvetlenül kiszolgáló kis­kereskedelem árainál is teljes mértékben Kereskedelmi és iparkamarát kér Komárom Komárom, január 31. A komáromi kereske­dők és iparosok között mozgalom indult meg aziránt, hogy Komáromban kereskedelmi és iparkamara állíttassák fel. A pozsonyi kamarához tartozó csallóközi és a Kis-Duna felett elterülő felszabadított po­zsonyi és nyltramegyei, barsl-hontl érdekelt­ségnek legmegfelelőbb központja Komárom, mely minden oldalról könnyen megközelíthető s amelynek fekvése a felszabadított területen a legalkalmasabb ezidőszérint. A Komáromi Kereskedelmi Grémium és a Járási Ipartársu­lat közös memorendumban foglalta össze azo­kat az érveket, amelyek amellett szólanak, hogy az iparkamara csakis Komáromban állit- tassék fel, mert nemcsak az érdekeltsége na­gyobb és jelentősebb, mint a többi városé, ha­nem mert a vármegyéhez tartózó területen lakó tekintélyes számú kereskedők és iparosok is Komáromban találják meg érdekvédelmük tel­jes kielégítését. A két érdekképviselet az országos kongres­szus napján memorandummal fordult .Tarosa Andor felvidéki miniszterhez, akit az ügy tá­mogatására kértek fel. Az érdekképviseletek nevében Zechmeister Sándor grémium! minisz­teri megbízottból és Czibor Gézi ipartársulati elnökből álló küldöttséget Fülöp Zsigmond pol­gármester vezette a miniszter elé, aki a kül­döttséget szívélyesen fogadta és az előterjesz­tett kérelemre a legkészségesebben kijelentette, hogy támogatni fogja az érdekeltségei a keres­kedelmi és iparkamarának Komáromban leendő felállítására irányuló törekvésében. Jaross mi­niszter elismerte, hogy Komárom kereskedői­nek és iparosainak kérése jogosult s ígéretet tett, hogy annak a lehetőséghez mért teljesí­tése érdekében megteszi az illetékes miniszté­riumban a szükséges lépéseket. (—T. Megjelent az útadó kivetési kulcsának emeléséről szóló kormányrendelet végrehaj­tási rendeleté. A m. kir. kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter rendeletet adott ki az út­adó kivetési kulcsának fölemeléséről szóló 820—1939. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. A rendelet értelmében az adóévre kivetett földadó bázadó, társulati és tantiem- adó, továbbá az 5%-kal kivetett általános ke­reseti adó után az 1S90:I, t.-e. 155. i-áuak 1. pontja alapján Budapest székeefóváros terüle­tén járó útadót az 1939. évtől számított 32 (ti­zenkettő) éven át az eddigi llh%-os kulcs he­lyett i1U%-os kulcs mellett kell kivetni. Az útadó alapját alkotó adókra nézve engedélye­zett ideiglenes adómentességek az útadóra csak abbén- az ciciben vonatkoznak, ha a mentessé­get valamely jogszabály kifejezetten erre az adóra is kiterjeszti. A befolyt, útadót teljes < Ké­szében a Fővárosi Közmunkák Tanácsának ke­zelése alá rendelt Fővárosi Pénzalapba kell be­szolgáltatni, A rendelet részletesen fölsorolja, hogy az útadó kivetési kulcsának felemelésé­ből előálló többletbevételt milyen kiadások fe­dezésére lehet fordítani. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 15.95—16.15, Belga 57.50 58.10, Cseh korona 7.50—10.—, Dán korona 71.05 —71.85, Dinár 6.—7.50 (500 és ÍOOO din. címletek kivételével), USA dollár 339.75—343.75, Kanadai dollár 332 —337, Francia frank 8.95—9.15, Hol­land forint 183.90—185.90, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Líra 16.90—17.90 (500 és ÍOOO lírás bankjegyek kivételével). Né­met márka —.—, Norvég korona 80.—80.90, Svájci frank 76.80—77.70, Svéd korona 82.05— 82.95. Külföldi kifizetések: Amszterdam 184.30— 185.00, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70-136.70, Brüsszel 57.60—58.13, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhágu 71.275—71.875, Lon­don 15.955—16.105, Madrid —.—, Milánó 17.66— 17.8864 Newyork 341.15—343.75, Oslo 80.20-80.90, Pária 9.01—9.11, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11 —4.15, Stockholm 82,275—82.975, Varsó 64.—64.50, Zürich 77.025-77.725, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: SZILÁRD Az értéktőzsde forgalmát szilárd irányzattal bonyolította le. Hitler békobegzédét a kül­földi tőzsdékhez hasonlóan — kedvezően ítélik meg. Kőszén 0, Bauxit, Izzó 4, Műtrágya 2.5, Fegyver 1.75, Rima 1.5, Nemzeti Bank 1, Cukor 0.9, Telefon 0.55, Tröszt, Déleukor 0.5, Salgó, Ganz 0.3 pengővel javult. A fixpiac tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 167.—, Con- cordia-malom 2.5, Első Bp. malom. 7.2. Hun- gária-malom 16.4, Bauxit 170—, Éeocsini 10.—, Kohó 18.5, Aszfalt 6.3, Kőszén 268.—, iíagybá- tonyi 42.75, Saígó 27.—, Urikáhyi 37.5, Fegyver 29.75, Ganz 14.3, Láng 26.—. Rima 65.5 Gutt- mana 6.25, Nasici 73.9, Levante 0.2, Tröszt 47.75, Államvasút 7.5 Déleukór 76.5, Magyar cukor 65.9, Izzó 100.—, Krausz-szesz 57— Gyapjúmosó 3.55, Goldborger 35.—. Szegedi kender 35.—. Mű­trágya 39.—, Vasúti förg. 15.5, Telefon 8.55. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 286.—, 1927. évi főv. 6% 77.25, MOKTÁR B. d. a. zá­loglevél 97.—. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: VÁLTOZATLAN Néhány vagon búza, 750 q felvidéki sörárpa, 150 q Zab és 750 q kukorica cserélt gazdát a gabonatőzsde készárupiacán. Rozsban kötés nem volt. Ma az árak nem változtak. — A ha­táridőspiacon az irányzat tartott. A májusi kukorica 5, a márciusi rozs 5, a" májusi 4 fil­lérrel olcsóbbodott. Rozs: márciusra: 14.51, zár­lat 14.52—14.53, májusra: 14.84, zárlat 14.84— 14.85. Kukorica: májusra: 15.47, 15.45, 15.52, zár* lat 15.52-15.54. Hivatalos Jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.25-20.35, 78 kg-os 20.45—. 20.55, 79 kg-os 20.65-20.75, 80 kg-os 20.75—20.85, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.15—20.25, 78 kg-os 20.35—20.45, 79 kg-os 20.55 —20.65, 80 kg-os 20.65—20.75, fejérmegyei 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45-20.55, 79 kg-os 20.65—20.75, 80 kg-os 20.75—20.85. Rozs: pest­vidéki 14.00—14.10, más származású 14.10—14.25, Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, középe minőségű 15.75—16.00. Sörárpa: kiváló 19.00—1 19.50, príma 18.50—19.00. Zab: elsőrendű 19.25-« 19.45, középminőségü 19.10—19.20. Kukorica: tí-> szántúli 13.90—14.00, egyéb áll. 13.80—13.95. Őr­lemények: korpa 12.70—12.80, 8-as liszt 15.60— 16.00. Árpa: 450 mm felvidéki 19.00, 800 mm felvidéki 18.85 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 19.10 budapesti paritásban. Kukorica: 300 mm mai diszpozíció 13.90, 150 mm Szolnokon' át 13.90, 150 mm Szolnokon át 13.85. 150 mm felsőtiszai 13.90 budapesti paritásban. Lucerna: 150 mm alj 4.45 Törökszentmiklós, 3 mm minta szerint 245.— Budapest, Lóhere: 6 mm minta szerint 47.— állomás. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, január *1. (Záróárfolyamok.) Piri* 11,70K, London 20.72, New-York 442fi/t, Brüsszel 74.90, Milánó 23.29, Amszterdam 239.20, Berlin 177.40, Stockholm lz6.75. Oszló 104.12, Kopen- hága 92.50, Szófia. 5.40, Prága. 15.15, Vareó 83.65, Belgrád 10.—, Athén 3.T7K, Isztanbul 3.60, Bu­karest 3.40, Helsinki 9.14, Buenos Aires’ lOlft', Jokohama 1207/s. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom mel­lett a következő árakat (zárjelben a nagy, kereskedelmi árak) Jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, leves- hús 128—160. Borjúhús: comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, oleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 160—196. oldalas 128—172, zsírszalonna 140—156, sertésháj 150—168, sertészsír, budapesti 160—168.. Baromfi: Élőt tyúk 1 drb 200—350, 1 kg (130—140), csirke, rántanivaló 1 drb 100—< 260r 1 kg (150—200), kacsa, hízott 1 kg (145—• 150), lúd, hízott 1 kg (130—145), pulyka, hízott 1 kg (135—145). Vágott: tyúk 1 kg (100—150), csirke, rántanivaló 1 kg (90—220), kacsa, bí­zott 1 kg (320—150), lúd. bízott 1 kg (100— 150), pulyka 1 kg (120-160). Tojás: Teatojás válogatott drb 9-11, ládaáru (1311-140), kosár- ára (140). főző- és aprótojás drb 7—8.5. Halak: Ponty, élő 120—180. szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (85—90). teavaj, tömbben (270 —300), pasztőrözött (320), sovány tehéntúró (36—56). Szárazfözelék: Bah, fehér, aprószemű (82—84), nagyszerem (40—46). színes (26—40). borsó, hán­tolt. feles (26—40), lencse, hazai (38—561. Ká­posztafélék: Fejeskáposzta, hazai (3.5—6), áfirf- káposzta (4—11), kelbimbó (150), vöröskáposzta (14—20), fejessalátn. melegágy!1 (10—35). Bur­gonya: Gttlbaba (9.3—10), nyári rózsa (10—. 11.5), őszi rózsa (8—9.5), kifli (18—22). Ella (7.5—8). Főzelékfélék: Főzeléktök 28—40 (24— 30), sütőtök (10—14), csinerkegomba (150—220), paraj, tisztított 34—56 (30—54). sóska, molég- ágyi 200—300 (220—250). közönséges (120). Gyü­mölcs: Alma, nomesfaj (40—125), közönséges válogatott (30—60). körte, nemesfaj (60—120), közönséges válogatott (40—70), aszaitszilva (95 —150), dió. keménybéjú (110—130), dióbél (380 —420). mandula, héíos (50—80), mandulabél, hazai (860—480). Déligyiimölcs: Gesztenye,, kül­földi 64—120 (64—80), narancs, sárgabélű 66—4 88 (50—06), vörösbélű (64—100). mandarin 68-* 120 (56—85). citrom I-a (5-8), Il-a (3-5). + BOHJÜVÁSÁR. A keddi ferencvárosi borjúvásárra 225 darab borjút hajtottak fel. A kereslet élénk volt, az I. rendű minőségek 85, kivételesen 90, a II. rendűek 82 filléres ár­ban cseréltek gazdát. + SERTÉSVÁSÁK. A keddi ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 538 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 308 drb. Arak: I. szedettsertés 90—93, II. 83—89, III. 76—82, angol tőkeserlés 94—95, I. angol sonka- sertés 84—90, márkázott exportzsír 150 filler kg-kínt, + HŰSVÁSÁR. Vásári készlet: uagymnrh'a 27 (22), növendékmarha 2 (2), borjú 261 (261), juh 10y, (101/2), bárány 954 (524), lehúzott ser­tés 89 (89), szalonnás 228 (228), süldő 22 ( 22), malac 21 (21), marhazslger 268 kg (268), st-rtée- zsiger 221 (221). (Zárójelben az eladottak szá­ma.) A vásár közepes volt. Árak: marhahús egészben 110, csontoznivaíó 84— 96, növendék 74—84, borjú, bőrben 1. 132—140, II. 124—130, juh, lebőrözött II. 60, bárány, bőrben 70—100, sertés, lehúzott 104—118, szalonnás ■ 110-124, süldő 100—130, malac 130—205, marhazslger 60, sertészsiger 90 fillér, + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 17 17.50, egyéb 16.50—17, káposztarepce 24.25— 24.50, tökmag, uagyszeraü 27—28, kisszeinü 23— 24, olaj- dohos 20—21, kék mák 112—117, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (erpress), stérj lizált 18—19, lencse, nagyszemű, sterilizált. 36 —43, középszemű sterilizált 22—27, kisszémü. sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.50—26, dunántúli 25.25—25.75, félsőmagyaror szági 23—23.50, gömbölyű fürjbab 27—28, hosz- "Szú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50 lucerna­mag, nyers, arankás 190—225, ólomzárolt, fehér bárcás 20 q-nál kevesebb 290—300, 20 q-nál több 275—285. lóheremag, nyers, arankás 85—95, ólomzárolt, fehérbáreás 20 q-nál több 130- 135, bükköny, tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—:I6, csillagfürt, fehér, lapos 10.70—11.20, szárított répaszelet 8.50—10. + LISZTÁRAK, A budapesti lisztár jegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50— 37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—36.50, 2f 35.50— 36.50, 4-es 33.75-85, 5-ös 32.25-33.50, 6-os 28.75^ 30-50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 28.50— 29.25, 01-es 25.75—26.50, 1-es 21—21.75, 2-es 18.75 —20.25. érvényesüljön. (MTI) *sm Magyarország elsőrendű szerepre hivatott Duna-vidélc gazdasági életében Róma, január 31. (MTI.) Az ,,Org;i- nmazione Industriale“ c. szaklap hosszú cikkben foglalkozik Magyarország gazda­sági életével. A lap bevezetőben a követ­kezőket írja: — A Magyarország és Olaszország kö­zött fennálló barátság, amelyről Ciano gróf legutóbbi budapesti látogatása is ta­núságot tett, minden bizonnyal még jobban elmélyíti a két ország gazdaság! élete közötti kapcsolatokat, amelyeknek tekintetében több terüle­ten is jelentős fejlődési lehetőségek mutatkoznak. Az olasz lap ezután részletesen beszá­mol a magyar ipar húszéves fejlődéséről es pontos statisztikai adatok alapján ki­mutatja, hogy az ipar milyen fontos sze­repre tett szert Magyarország gazdasági életében. A nagyipari fejlődés ellenére is azon­ban továbbra is a mezőgazdaság ma­rad a magyar gazdasági élet alapja. 'A magyar kormány nagyszabású földbir­tok reformtervezetet dolgozott ki, amely a nagybirtok fokozatos csökkentését je­lenti. A magyar földbirtokreform célja (-.) Magyar Füszerkereskedő. Ezzel a címmel jelent meg a fűszer- és csemege- kereskedők egyetlen szaklapjának első száma, Máriáss Imrének, az ismert író- • nak és újságírónak felelős szerkesztésé­ben, aki új szellemű, eleven, mindamel lett tökéletesen szakszerű lappal örven deztette meg ennek a rendkívül népes szakmának széles rétegeit. A finom ízlés­sel előállított lap elsőrendű feladatai közé tartozik a Felvidék és az anya­ország kereskedői között közvetlenné és szorossá tenni a kapcsolatokat. A nyom dateohnikailag is elsőrangú munkát rep­rezentáló hetilap Móricz Miklós dr. nyomdájában készült. ■ (—) Gönyüben révkapitányságot, Tiszauj- lakon és Vágsellyén révkirendeltséget állítot­tak fel. A belügyminiszter a felvidéki terüle tek visszacsatolásával beállott helyzetváltozás következtében a szobi m. kir. révkapitányságot és a dunaalmási. valanvnt a nyergesújfalui révfelrendeltségeket február 1-i hatállyal meg­szünteti, belépű állomásai Gönyü róvkapitány- ságot jelöli ki, Tiszaújlakon és Vágsellyén pe­dig egy-egy hatósági jogkörre) fel nem ruhá­zott m. kir. révkirendeltség felállítását ren­delte eb (—) A pénzintézetek és a Postatakarék be­tétállománya. A FK Értesítőjének adatai sze­rint a PK kötelékébe tartozó pénzintézetek és a Postatakarékpénztár betétállománya 1938 november 30-án a kővetkezőképpen alakult: a Postatakarékpénztárnál takarékbetét 118.980 csekk- és kliringszámlán 197.652. a budapesti pénzintézeteknél takarékbetét 515 263. a vidéki, pénzintézeteknél takarékbetét 241 014. folyó­számla a budapesti pénzintézeteknél 681 904 vidéki pénzintézeteknél 59 075; budapesti és vidéki pénzintézeteknél takarék- és folyó számlabetét összesen 1,527.256 ezer pengő. (—) Alaptökccmelés. A PK Értesítője sze rint az 1937 december 1-től 1938 december 81-ig engedélyezett alaptőbeemelés a régi 14,665.670 pengőről, 27,817.000 pengőre eme! Jpsdett. azonban egyúttal a termelés hozamá­nak növelése is. A reform előreláthatólag a széles népré- tégek vásárló erejének emelkedéséhez ve­zet. * Magyarország külkereskedelmi mér­lege — állapítja meg az olasz szaklap — az utóbbi években jelentős aktívu­mokkal zárult, ami a külföldi adós­ságszolgálat u jraf elvételét ■ és ■ a nép- szövetségi pénzügyi ellenőrzéstől való mentesülést tette lehetővé. Magyarország legnagyobb vásárlója ter­mészetesen a szomszédos Németország, de fontos helyet foglal el a magyar kül­kereskedelemben Olaszország is. De ha­tározott törekvés nyilvánul meg a ma­gyar kereskedelempolitikában a szabad valutájú országok felé irányuló kereske­delem fokozására is. Magyarország gaz­dasági élete, abban az új egyensúlyi hely­zetben, amely Középeuvópában kialaku­lóban van, szerves és lendületes fejlődés­ben levő egészet jelent és kétségtelenül elsőrangú szerepet van hivatva ját- t szani a Duna-vidék gazdasági életé­ben. (—) Nagyszámú és kitűnő minőségű te­nyészállatot jelentettek be a Mezőgazdasági Kiállításra. A március 22—27. napjain tartandó országos mezőgazdasági kiállííás tenyészállat- csoportjában meghaladják a bejelentések a ter­vezett kereteket. A rendezőség a várható nagy keresletre való tekintettel olyan elhelyezési le­hetőséget igyekszik biztosítani, hogy még a múlt évinél is nagyobb számú állatot lehessen bemutatni, mert olőroláthatóun, különösen a köztenyésztés részéről, a visszacsatolt Felvidék­kel megnövekedve, nagyobb lesz a kereslet. Az adatokból örömmel lehet megállapítani, bogy a most következő kiállításon a tenyészállatok mi­nősége az országos tenyésztés színvonalának örvendetes állandó emelkedésével párhuzamo­san további fejlődéséről fog számot adni. A vásárolni kívánó gazdák is igen élénken ér­deklődnek már a várható anyagról és árakról. A rendezőség a földmívelésügyi minisztérium hathatós támogatásával a múlt évhez hasonló sokoldalú és messzemenő kedvezményeket biz­tosit, hogy a kiállításon anyagi erejéhez mér­ten mindenki hozzájuthasson a szükséges te­nyészállatokhoz. A vasúti szállításoknál ez év­ben a vásárra fe’szál'ításná' minden előző évi­nél nagyobb, 80%-os fuvardíjmérséklést alkal­maznak. a vásárolt állatok hazaszállítása pe­dig in gye nesen történik. . . (—) A Baross Szövetség vidéki gyűlései. A Baross Szövetség vidéki szervezeti közül öt városban tartottak ülést vasárnap. Veszprém­ben vasárnap bontott zászlót a Barosa-szerve- zet és ugyancsak vasárnap alakult meg a kis­újszállási Baross Szövetség. Nagykőrösön a már régóta működő Baross szervezet rendkí­vüli közgyűlést tartott és választmányi ülésen foglalkozott az aktuális ipar- és kereskedelmi problémákkal a pápai Baross Szövétség. A pápai Baross Szövetség áprilisban országos Baross-napot rendez. A gyulai Baross Szövet­ség díszközgyűlésén bensőséges ünnepség ke­retében adták át a kereskedelmi .miniszter el­ismerő oklevelét özv. Féhn Istvánná gyulai kereskedőnek. (—) A vagyonváltság búza árát a pénzügy­miniszter február hónapra mázsánkint 20 P- ben állapította meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom