Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

12 ■felvideTki AtófARHIRIfAB 1939 FEBRUÁR 1. SZERDA Franco csapatai megkezdték Madrid ostromát Újabb két várost foglaltak el a nemzetiek — Özönlenek a menekültek a francia földre Iiondou, január 31. Az angol lapok je­lentései szerint kedden reggel megkezdő­dött Madrid ostroma. A Franco-hadak tüzérsége kedden a hajnali órákban meg­kezdte hadműveleteit a spanyol főváros ellen. A hajnali órák óta Madrid körül ágyúdörgés hallatszik. Az angol lapok haditudósítóinak jelen­tése szerint a katalóniai frontszakaszon a nemzeti csapatok folytatják győzelmes előnyomulásukat és hétfőn Manréza vá­rosától északnyugatra mintegy huszon­négy kilométernyire fekvő Santa Maria del Olo várost elfoglalták. A tudósítók jelentései szerint a köztársaságiak ellen­állást kíséreltek meg, amelyet azonban a nemzetiek megtörtek. A barcelonai hadizsákmány 'Salamanca, január 31. A nemzeti fő­hadiszállás legújabb hadijelentése meg­állapítja, hogy a nemzeti csapatok a ked­vezőtlen időjárás ellenére is folytatták előnyomulásukat és megszállták Santa Vincente le Rarena városát, a partvidék mentén. A katalán front belső szakaszán a nemzetiek Castel Persol városkát foglalták el. !A kedvezőtlen időjárás ellenére a nem­zetiek az utolsó huszonnégy órában is­mét nyolc kilométernyi széles sávon tol­ták előre állásaikat. A jelentés beszámol a barcelonai hadi­zsákmányról, amely rendkívül értékes. Többek között száz északamerikai gyártmányú re- pülögépmotor is a nemzetiek kezére került, fó^Ibbá számos Delphy-tipnsú. repülő­gép, azonkívül 38.000 hordó benzin, ren­geteg olaj és kenőolaj. A felsorolt hadi- zsákmány, amely csak egyrésze az egyéb zsákmánynak, 100 millió aranypezeta ér­téket képvisel. Egy második hadijelentés szerint a nagy vihar és esőzés sem tudta megaka­dályozni a nemzetiek további előnyomu lását. A csapatok ismét több falut elfoglal­tak és 1500 foglyot ejtettek. Az Esfremadwra-frontszakaszon a nem­zetiek 450 foglyot ejtettek. A légirajok bombáztak Ascen városában egy gyalog­sági kaszárnyát és egy hadianyaggyá­rat- A bombázások nyomán tűz támadt. Kétezer menekülő köztársasági katona francia földön Paris,' január 31. A pireneusi határ mentén a spanyol menekültek nagy tö­megekben özönlenek Franciaország terü­letére. A Matin jelentése szerint a hatóságok csak a legnagyobb ne­hézségek árán tudják visszatartani a fegyverfogható köztársasági katoná­kat. Az országutak szigorú felügyelet alatt állnak, viszont a köztársasági hadsereg menekülői hegyi utakon és ösvényeken özönlenek francia területre. Prats-da- Mollóban az ellenőrzés ellenére mintegy kétezer köztársasági katonának sikerült francia területre lépnie. A menekülte­ket leszerelték és két nap óta szigorú őri­zet alatt tartják. A Matin jelentése sze­rint a köztársasági hadsereg menekült katonái körében igen aggasztó szellem kezd lábrakapni. A hatóságok zavargások kitörésétől tartanak és sürgősen a rendfenntartó erők megerősítését kérték. A helyzetet még nyugtalanítóbbá teszi az a körülmény, hogy a polgári és kato­nai menekültek körében járványos be­tegségek törtek ki. Prats-de-M ollóból több tifuszesetet jelentenek. A mene­kültek élelmiszerellátása is igen nagy nehézségekbe ütközik. Perthus közelében a köztársasági haderő egy szétbom- lott különítménye francia területen támadást intézett egy elszigetelt ma­jor ellen. A támadás részleteiről még nem érkez­tek jelentések. Negrin köztársasági miniszterelnök két nap óta többízben francia területre uta­zott, hogy szemlét tartson a menekültek helyzete felett. Del Vayo még mindig remél Paris, január 31. Azok között a spa­nyol köztársasági menekültek között, akik a francia határt átlépték, a fran­cia újságírók Caballero egykori minisz­terelnököt is felismerték. Caballero két leányával együtt me­nekült Franciaországba. Gibraltár, jannár 31. A Reuter Iroda jelentése szerint hétfőn este a nemzeti spanyol hatóságok letartóztattak több an­Perpignan, január 31. Sarraut belügy­miniszter és Rucart közegészségügyi mi­niszter délelőtt 8 óra 50 perckor Perpi- gnmiba érkezett. Az elöljáróságon tar­tott rövid pihenő után meglátogatták a bouloui gyüjtőtá- bort, majd megvizsgálták a menekü­A felsőház véderő, közjogi, közigazga­tási, igazságügyi és iparügyi bizottsága kedden délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott, amelyen a honvédelemről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A kormány részéről jelen voltak: vitéz Bartha Károly m. kir. honvédelmi minisz- íer és Prnzsinszky János honvédelmi ál­lamtitkár. Vitéz József királyi herceg elnök meg­nyitója után gróf Apponyi Károly előadó a kérdésnek történelmi vonatkozásaira is kiterjedő, mélyreható fejtegetésekkel is­mertette a javaslatot. Ezt követően az ál­talános vita során Szilágyi Lajos szólalt fel, aki abban a reményben fogadta el a javaslatot, hogy a kormány az abban foglalt felhatalma­zásokkal kizárólag a honvédelem érdeké­ben fog élni. Rámutatott a polgári közigazgatás­nak a katonai célok előmozdítása ér­dekében az elmúlt húsz év alatt szer­zett érdemeire. Sürgette a légvéde­lem megfelelő megszervezését és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a politika a hadseregtől távoltartassék. Papp József a honvédelmi szolgáltatá­sokért járó térítések és kártérítések te­kintetében a bírói út garanciális jelentő­ségére mutatott rá. Juhász Andor a két Háznak az orszá­gos bizottságban való paritásos részvé tele érdekében elvi deklarációt tett, ame­lyet az együttes bizottság egyhangúlag elfogadott. Szüllő Géza elismeréssel emlékezett meg a felvidéki katonai közigazga­tással kapcsolatban a honvédség munkásságáról és szelleméről. A volt köztársasági miniszterelnök na­gyon le van sújtva a vereségtől és a francia újságírók kérdezősködésére azt felelte, hogy nincs semmi terve a jövőre nézve, azt sem tudja, hogy hova menjen, Párisba-e, vagy Perpignanba s még arra sincs bátorsága, hogy ezt eldöntse. Araquistain, a spanyol köztársasági kormány volt párisi képviselője, vala­mint Asencio anarkista ezredes szintén a menekültek közt van. Del Vayo köztársasági külügy­miniszter vasárnap Perpignanból Figuerasba ment, hogy minisztertár­saival megbeszéléseket folytasson. Del Vayo kijelentette a francia újság­íróknak, hogy még mindig remél és kor mánya el van szánva az ellenállás foly tatására. goi alattvalót. A leartoztatás okáról ed­dig még nem adtak ki semmiféle jelen­tést. lök határátlépési körülményeit Por- thusban. A miniszterek délután Prats-de-Mollóba mennek, este pedig Perpignanban érte­kezletet tartanak, hogy a szükségesnek mutatkozó intézkedésekről határozzanak. Vitéz Meskó Zoltán hangoztatta a köz­egészségügyi kérdéseknek honvédelmi szempontból való fontosságát. Különösen kívánatosnak jelezte a leventék állandó orvosi felügyeletét és méltatta a honvéd orvosi kar munkásságát. Prónay R. György báró alkotmányjogi aggályai ellenére is — tekintettel a nem­zetvédelmi szempontokra — elfogadta a javaslatot. A politikának a tisztikartól való távoltartását kívánta. Vitéz Kozma Miklós a katonai és a polgári hatóságok legszorosabb össze- működésének fontosságára mutatott rá. Hangsúlyozta a csapatparancsnokok szerepének fontosságát a hadsereg fiatal tiszt jeinek vezetése terén. Személyes ta­pasztalatai alapján méltatta a hon­védség kitűnő magatartását a visz- szacsatolt Felvidéken. Liptay László a csapattisztek kiképzé­sével kapcsolatban rámutatott a had­apródiskolák visszaállításának szüksé gességére. Ezután vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter szólalt fel. Őszinte köszönetét mondott az együttes bizottságban elhang­zott magas színvonalú vitáért. Hangsú­lyozta a javaslatnak a nagy nemzeti cé­lok szempontjából döntő s nemzet egész sorsára kiható jelentőségét, megemlítve, hogy míg a honvédelem a múltban kizá­rólag katonai feladatokra szorítkozott, ma a hadviselés katonai része nem­csak a harcvonalra összpontosul, ha­nem a hadviselés módjának megvál­toztatása folytán az ország egész területére kiterjed. Biztosítani kell ezért azt, hogy az ország minden személyi és dologi erőforrása a honvédelem szolgálatába legyen állítható, amikor erre nemzeti érdekeink szempont­jából szükség van. Ebből a szempontból bírálandó el a törvényjavaslat minden egyes rendelkezése. A honvédelmi minisz­ter ezután részletesen válaszolt az elhang­zott felszólalásokra. A honvédelmi miniszter felszólalása után az együttes bizottság a törvényja­vaslatot általánosságban egyhangú­lag elfogadta és rátért a részletes vitára, amelynek során Prónay György báró, GlattfeUVr Gyula, Szőke Gyula, Andrássy Mihály gróf és Finkey Ferenc szóltak hozzá a javaslat egyes szakaszaihoz. A vita után az együttes bizottság a javaslatot részleteiben is egyhangúlag elfogadta. • A felsőház február 3-án, pénteken dél­előtt 10 órakor ülést tart. Az ülés napirendje: 1. az igazolóbizott­ság jelentése, 2. a honvédelemről szóló törvényjavaslat, 3. a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztar­tás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.-c. 7. §-a értelmében alakí­tott országos bizottság tagjai számának felemeléséről szóló törvényjavaslat, 4. a keresettel bíró közszolgálati nyugdíja­sok ellátásának és a férjes nők közszol­gálati aUtalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat, 5. a 33 tagú orszá­gos bizottság jelentése az 1938. évi jú­nius hó 28-tól 1938. évi december 22-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. Börtönre ítélték a Metropole- szálló bérlő­jét és társait Többnapos zárt tárgyalás után kedden délután hirdette ki a büntetőtörvényszék Dorosy-tanácsa az ítéletet Verő (Werner) Gyula, a Metropole szálló bérlője és há­rom társának ismeretes árdrágitási ügyé­ben. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Verő (Werner) Gyulát, Verő Györgyöt és Ökrös Lajost, mint tetteseket, Weisz Fe­rencet pedig mint bűnsegédi bűnrészest folytatólagosan elkövetett, a közéle­tet súlyosan veszélyeztető üzletszerű árdrágító visszaélés bűntettében. Ezért Verő Gyulát elítélte 5 évi börtönre, 10 évi hivatalvesztésre és jogvesztésre, to­vábbá 20.000 pengő pénzbüntetésre. Köte­lezte egyúttal 50.000 pengő vagyoni elég­tétel megfizetésére. Verő György bünte­tése 5 évi börtön, 10 évi hivatalvesztés és politikai jogvesztés, valamint 2000 pengő pénzbüntetés. A törvényszék Verő Györ­gyöt 5000 pengő vagyoni elégtétel megfi­zetésére kötelezte. A harmadrendű vád­lottat: Weisz Ferencet a törvényszék el­ítélte 2 évi börtönre, 10 évi hivatalvesz­tésre és politikai jogvesztésre, továbbá 10.000 pengő pénzbüntetésre. Kötelezte a törvényszék Weisz Ferencet 20.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Végül Ökrös Lajos vádlottat elítélte 5 évi börtönre, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogvesztésre, valamint 5000 P vagyoni elégtétel megfizetésére. Az eddig elszenvedett előzetes letartóz­tatással, illetve vizsgálati fogsággal a törvényszék mindegyik vádlottnál 2 hó­napot és 15 napot kitöltöttnek vett. A pénzbüntetés meg nem fizetése ese­tén 100 pengőnként egynapi börtönre változtatható át. Kötelezte a törvényszék a vádlottakat az ítélet rendelkező részének falragaszok út­ján és a Függetlenség című lapban való közzétételére. Végül a törvényszék úgy rendelkezett, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után az összes iratokat meg­küldik a királyi ügyészségnek, lmgy az ebben az ügyben esetleg föllelhető más bűncselekmény tekintetében in- tézked hessék. Dorosy elnök ezután közölte, hogy a.z in­dokolást zárt ajtók mögött ismerteti és ezért felszólításra a hallgatóság elhagyta a tárgyalótermet. Az Ítélet nem jogerős. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ A nemzeti hatóságok több angol alattvalót letartóztattak Francia miniszterek a spanyol határon Elfogadta a felsőház bizottsága a honvédelmi törvényjavaslatot Elismerés a honvédségnek a Felvidék visszaszerzésekor tanúsított magatartásáért STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT, BUDAPEST. VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA L FELELŐS: GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom