Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
3939 FEBRUÁR 19. VASÁRNAP KÖNYV-KULTÚRA A magyar-szlovák kulturális közeledés kérdése Irta: Brogyányi Kálmán (Pozsony) TEMJidEVT *. Magyar író Magyar szellem Magyar kiadó — ezzel a hármas jeligével in- ílitja meg a Magyar Egyetemi Főiskolás Hallgatók Országos Szövetsége új vállalkozását, a Mefhusz-Könyvkiadót, amely a becsületes szándékú magyar írók magyar ‘vonatkozású és magyar sorskérdéseket tárgyaló munkáinak szabadabb megnyilvánulási teret biztosit. Mi volt eddig a helyzeti Ha a magyar író bátrabb és nagyobb felelősséggel kívánt, hozzányúlni a nemzet sorsdöntő kérdéseihez és írói magatartása vitákat, harcokat provokált az ellenfél részéről, sajnálatos körülmény, de úgyszólván az egész mai magyar könyvkiadó vállalkozásban nem talált egyetlen olyan helyet sem, amely független volna minden politikai és egyéb érdekeltségtől. Láthattuk ezt a közelmúltban egyes könyvek esetében, mikor az írót és könyvét a kiadóvállalat miatt kezdték támadni, megvádolva őt azzal is, hogy munkáját a kiadói érdekeltség mögött meg húzódó politikai szempontok befolyására hagyta, hogy megcsonkítsák. Világos, hogy az írónak ezzel is számolnia kell a jövőben, hiszen kezdettől fogva az a vágya, hogy munkáját ne csorbítsa meg semmiféle megkötöttség. Ezért jelent most örvendetes eseményt a magyar főiskolás Szövetség merész vállalkozása, amely távolállva minden pártpolitikai klikktől és egyéb szempontoktól, a legszélesebb lehetőséget kívánja biztosítani a magyar írói megnyilatkozásnak. Kiadói programjában ott látjuk az új magyar írói nemzedék legkiválóbbjait. Elsőnek Kerék Mihály, a kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkáját, „A magyar földlcérdés“-t adta ki. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban és soha nem volt hivalottabb és képzettebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály. Ez az ötszázoldalas könyv minden kiadói programnál meggyőzőbben beszél. Még február folyamán megjelenik Szabó Páltól a „Szakadék“ című regény, amely a mai falut mulatja be. Harmadiknak Veres Péter erőteljes tanulmányait adja ki „Szocializmus és nacionalizmus“ címmel Előkészületben van és a könyv- napra megjelenik a Mefhosz-nál Féja Géza nagy érdeklődéssel várt „Dózsa György“ című hatalmas munkája. Egyelőre ennyit, az őszi program összeállításán most dolgozik a MEFHOSZ-Könyv- kiadó, amelynek keresztény magyar szellemű vállalkozását a legnagyobb örömmel köszöntjük. Az egyke, a legrettenetesebb nemzeti probléma zúg, harsog vádolóan egy hét óta a megújhodó magyar színpadon. Estéröl-estére, minden felvonás után, a közönség fergeteges tapssal ünnepli a a szerzőt, aki az író magas erkölcsi bátorságával feltárta a magyar népi életnek ezt a feneketlen mélységű tragédiáját. És ünnepli a kitűnőbb szereplőket, akik a rendezővel együtt oly megható Tokonszenvvcl, együttérzéssel értették meg a darab célját, mintha ők is mind ott állanának az első rajvonalban és napnap után vívnák a harcot a boldogabb, egészségesebb magyar jövőért. De szól a zsúfolt sorokból felcsapó ünneplés a színház új vezetőségének is, amely szakítani mert az idegen szellemű és tisztára kommerciális irányú „pesti“ színházak aszfaltból eredő hagyományaival és- volt bátorsága megnyitni kapuját a magyar lélek áradásának, fájdalmas sorskérdéseinknek. Mert Kodolányi János „Földindulás“ című drámája, reméljük, nemcsak a Belvárosi Színház életében jelent, fordulatot, hanem az égész magyar színkultúra történetében is. Mintha az Ormánság költötzött volna fel a, Váci- utca. nyüzsgő idegen világába, Dunántúl hulló parasztjaival, évezredes stílushagyományával és részegítően ízes ősi tájszólásával. A magyar kezekbe került Belvárosi Színház ezzel a darabbal megnyerte a. csatát, jövőjét nem féltjük. Csak így tovább minden téren, színházban, irodalomban, művészetben, és akkor Budapestet lassan nemcsak az ország, hanem c magyar nép is magáénak mondhatja... ív. 1.) I (Pozsonyban íródott a cikk, elsősorban a mai szlovákiai viszonyokat veszi tekintetbe, de jelentősege van ideát is.) A magyar és szlovák kulturális közeledésnek az lenne a hivatása, hogy csillapítsa a szenvedélyeket, ha ezek valahol is fölcsapnak és a szellem nyugodt békéjét fölzavarják. Hivatása lenne, hogy fokozza a két nemzet egymástbecs- lését és tiszteletét. A szellemi alkotások kölcsönös ismertetése, egymás kulturá.- janak mentői mélyebb megismerése, a szellemi termékek kölcsönös közvetítése lenne a program. Ha most csak a programról lenne szó, hamar meg tudnánk egyezni, bármilyen gondolkodású emberrel is. Ámde a szlovák és magyar kul- túrközeledésről szólva, be kell vallanunk, hogy nagyméretű nehézségekkel állunk szemben, ha valóban akarjuk a két nép szellemi közeledését. Már a kisebbségi életünk első éveiben megjelentek a magyar sajtóban itt Szlovákiában a szlovák irodalom hírnökei. Fordítások, cikkek, kosszabb-rövidobb tanulmányok, amelyeknek az volt a szerepük, hogy informálják a kisebbségi magyarságot a velünk együtt élő szlovákság szellemi' fejlődéséről. Hasonló jelenségeket figyeltünk meg a szlovák oldalról is. A fiatal szlovákiai magyar értelmiséget tágas szellemi horizontok vonzották ekkor a szlovák irodalom felé. A dunamedencei kis népek egymásrautaltságának szükségszerűségét ismerték fel a kor kötelező parancsának. Békés, harmonikus kiegyenlítődésről álmodoztak. ahol a politikai és gazdasági ellentétek a diszkusszió és a közös megegyezés vonalán nyernek elintézését. Ez a reális életei alig tekintő romantikus hit töíckvcseilr tisztaságát és hátsó gondolatnélküliségét bizonyítja. A szlovák oldalon Emil Bolesláv Lukac Ady-rajongása állott, aki a magyar irodalomról szóló tanulmányaival és megbecsülő szép soraival viszonozta a szlovák részről a magyar fiatalok közeledését. Közben itt is, ott is megjelent egy- egy fordítás, vagy irodalmi antalógia. Egy pillanatra úgy látszott, hogy a szellemi érintkezés rendszeres lesz. Közben az egyre erősödő szocialista mozgalom, a különböző szocialista politikai pártok, amelyek ugyanazon világnézeti keret között több nemzetiséget is magukba foglaltak, a maguk módján beleszóltak a közeledés mozgalmába. A tiszta nemzeti és etikai szempontokat, ugyané keretek között — világszemléleti szempontok váltották fel. Ezek szerint a szlovák és a magyar, de általában a szlovákiai nemzetiségek közeledése nem a nemzeti sajátosság megismerésén keresztül lehetséges, hanem a politikai és vilagszemléleti felfogáson keresztül. Ebben a fogalmazásban a nyelv szerint a politikai hitvallás azonos, nemzeti karaktert is kifejező tényező szerepelt, hanem mint egyszerű technikai eszköz. A döntő ezek széniut a politikai hitvallás azonossága volt. Á nemzeti szellem hivei ezzel a felfogassal nem egyeztek. És a közeledés apostolai, akik nem ilyen keretek között gondolták az érintkezést, lassan visszavonultak. A porondot most már a világ- szemlélet azonosságát hirdetők uraltak. A nyelv, a nemzeti sajátság csak mint másodrendű tényező jött számításba előttük. Amikor a közelmúltban ezek az emberek, épp politikai csődjük következtében távozni voltak kénytelenek a szlovákiai közélet színteréről, a magyar 1 szellem legjavának a lelkében újra előtört a kapcsolatok megépítésének a vágya. A magyar szellemi élet, a fiatalság, az írók újra készek voltak, hogy megépítsék a szellem félbemaradt hídját a szlovák cs a magyar élet között. Itt már a történelmi visszapillantás kapcsán elértünk a jelen problémájához. A szlovák szellemi életben mélyreható változások következtek be. A nemzeti szellem elfoglalta az összes, őt megillető helyeket. Fölvirradt a szlovák nemzet állami önállóságának napja. Ennek a történelmi jelentőségű nagy felszabadulásnak voltak olyan mozzanatai is, amelyek — úgylátszik — egy pillanatra szembeállították a magyar és a szlovák nemzet érdekeit. Legalább is, a szlovákság közvéleményének a magatartásából kétségtelenül meg lehet állapiam bizonyos fokú idegenkedést a magyarsággal szemben a közelmúlt eseményei miatt. Ám az író, a szellemi ember, a jövendő lelkiismeretét hordozza a mai ember előtt. Az író a humánum harcosa. Tőle elvárjuk, hogy a szellem tiszta régióiban világosan és félre nem ismerhetően kövesse lelkiismerete benső hangját. Ha tényleg érdeke a szlovák szellemiségnek a szellemi együttműködés a magyar szellemiséggel, akkor a hangját várjuk ennek, A magyar szellemiség, a jelenben épp úgy, mint a múltban, már kinyilvánította óhaját, hogy baráti közeledést keres a szlovák szellemiséggel. Most a szlovák szellemi körökön van a sor, hogy valóraváltsák a kulturális együttműködés tervét. Tudjuk jól, hogy a mai gyorstempójú, nyugtalan és veszélyekkel teli kor nem kedvez a szellemi és kulturális mozgalmaknak. Azt is tudjuk, hogy a szellemi élet. a művészet nem vonhatja ki magát a társadalmi, sőt a politikai hatások alól. A szellemi cselekedetek a minden napi életben gyakran politikai funkció szerepet kapnak. Éppen ezért egy ko moly, széles alapokon elgondolt kultu rális közeledés csakis kölcsönös egyes- ség alapjan lehetséges. Egy olyan kul turális szerződésfélére lehet gondolni, amelyben a hivatott művészeti, irodalmi és kulturális szervek már az együttműködés feladatait és programját fektetnék le. Ez a pi’ogram ezután figyelemmel volna mindazokra a melléktekintetekre, amelyekre kölcsönösen vigyázni kell, nehogy esetleges nemzetpolitikai érdekeket korlátozzanak á programmal. Mi szlovákiai magyarok, írók és értelmiségi emberek, akarjuk a szellemi együttműködést, mert nem akarunk szellemi elszigetelődésben élni egymás mellett, de be kell vallanunk, holtponton vagyunk. Mi tovább már egy lépéssel sem mehetünk, éppen azért, mert teljesen hatalom nélkül élünk. Nem zörgethetünk a becsukott kapun, ha nem akarnak befogadni, mert lehetséges, hogy a szlovák szellemi élet vonala most messze elkanyarodott a magyar szellemtől. A közös kulturális együttműködésnek, a szellemi kapcsolatok kiépítésének itt van a súlypontja. Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, addig nem is lehet remélni a megoldást. 19 Ml KÉSZÜLI MÓRICZ ZSIGMOND önéletrajz-köny- vével jelenik meg a tavaszi könyv» piacon. „Ez a regény — mondja a kiváló szerző — voltaképpen egész életem. Éle» tem első tizenkét esztendejében minden megtörtént, ami azzá alakított aki vagyok.“ Néhány részletét ismerve, nyugodtan megjósolhatjuk, hogy ez a könyv is („Életem regénye“) méltán felsorakozik a nagy Móricz Zsigmond-művet mellé.- • BARTHA MIKLÓS, a múlt századvég egyik nagy politikus közírója, erős, kíméletlen harcosa a magyar függetlenségi mozgalomnak, eszmelohogója lett % mai magyar ifjúságnak is. Az ő nevével és szellemében alakult meg a harmincas években az első Falukutató Társaság. Halhatatlan remeke, a „Kazárföldön“ nemsokára megjelenik a Stádium kiadásában. Ez a már-már elfelejtett harcos könyv, amely majd egy Kétszázaddal ezelőtt íródott, már újra időszerű. Napjaink minden szociális problémája: a nagybirtok, zsidóprobléma, nemzetiségi kérdés, Ruténföld: ott izzik ebben a munkában. ZILAHY LAJOS, akiről az utóbbi időben oly keveset lehetett hallani, könyve) is rég jelent meg (a „Süt a nap“ című filmjét állította össze), a közeli hetekben nagyszabású társadalmi regénnyel, jelentkezik. Üj könyve, „A földönfutó varos“: a magyar középosztály válságának nagy regénye, azzal a merész szociális szemlélettel, amely Zilahy Lajos néhány írását előnyösen jellemzi. • SZIKLAY LÁSZLÓ dr., a felvidéki (kassai) származású tanár, aki március elsejétől a Debreceni Tisza István Tudományegyetem szlovák lektora lesz, g Knltúra és Tudomány sorozatban összegyűjti szlovák irodalmi tárgyú tanulmányait. A fiatal nyíregyházi tanár írói munkásságát jól ismerjük az Apolló-ból, (A szlovák romantika pánszláv jellege) és a Láthatár-ból. Elfogulatlan, tárgyilagos történelmi szemléletét komolyan értékeli a szlovák tudományos világ is. « REMENYIK ZSIGMOND, a különös fejlődésen átment regényíró, aki elsősorban a „Bűntudat“ című könyvével szerzett magának nagy sikert az olvasóközönség szélesebb rétegeiben is. újabb munkáját most fejezte be. Űj regénye, a „Dögvész és kaland“: az író kalandos és hányatott ifjúságának rousseau-ian őszinte feltárása. • SINK A ISTVÁN, a nagy tehetségű békési juhász-költő, akinek életéről Féja Géza írt tanulságos sorokat a Viharsarokban, új verskötettel jelentkezik. A „Vád“ címmel megjelenő könyv a kisebb versek gyűjteményén kívül tartalmazza a költő epikus önéletrajzát, a „Pásztor- énekeket“-et is, amely annak idején közölve egy folyóiratban, komoly feltűnést keltett. SZENTIMREI JENŐ. a jőnevű erdélyi költő és publicista érdekes könyvön dolgozik: Kölcsey Ferencnek, a Hinmuss halhatatlan költőjének, megrázó emberi dokumentumokkal teli életregényét írja meg. Könyvének címe: „Ferenc tekintetes úr“. Sok új adata alapján közelebb hozza mai életünkhöz a magyar hibák élesszemű meglátóját és nemzeti bűneink könyörtelen ostorozóját. • GOGOLÁK LAJOS történetíró és közíró, akinek „Csehszlovákia“ című munkája pár évvel ezelőtt komoly érdeklődést váltott ki nemcsak magyarországi, hanem külföldi körökből is, jelenleg nagyobb terjedelmű történeti munkán dolgozik. A Franklin kiadásában megindult Történelmi Életrajzok című sorozatban megírja Idősb Andrássv Gynla életét éa politikai jelentőségét. AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! Kezdi vásárhelyi BENKÖ Piti A vadászat AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI című gyakorlati vadászati szakkönyv« Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepítését, gondozását éa vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a hatósági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben á lőporok, golyók, sörét, fojtás és tölténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művészete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás. vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeiíer Ferdínánd (Zeldier Tcslváreh) nemzeti könyvkereskedése Budapest.IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00.
