Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
14 tEMH»HU ._Bu<&XR-HTRbXB 1#» FEBRUÁR lí. vasárnál!* .5zmHÁzJCön^KaLiuiL\. Történik ma egy ormánsági faluban... Néhány szó aBudap tanuló felvidéki művészielőliekről Három hónapja idestova, hogy a magyar Felvidék húsz év óta lezárt sorompói megnyíltak és az a fiatalság, amely a magyar művészi kiképzés után vágyódott, így alkalmat nyert tanulmányainak felső fokon történő folytatására és befejezésére. Elsősorban az Országos Liszt Ferenc Zeneművészeti' Főiskola vonzotta a felvidéki ifjúságot Budapestre, nemcsak világhírével, de sok bensőséges szállal, amelyek a Főiskola legkiválóbb tanárait, köztük Dohnányi Ernő dr. igazgatót. Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Zathu- recky Edét a Fevidékhez fűzi. Van azonban a Zeneművészeti Főiskolának olyan növendéke is, aki már régebben, a visszacsatolás előtt sietett az intézet falai közé s akit zongoratanulmányai közepette a színjátszás múzsája is büszkén vallhat magáénak s ez: a tizenhatéves, komáromi úrleány, Nagy Alice. A Főiskolán ugyanis Ember Nándor zongoraművész tehetséges tanítványa, akinek a filmre rátermettségét egy filmrendező felesége fedezett fel, majd Zilahy Lajos a „Süt a nap“ filmváltozatának főszereplőjéül hívott meg. A szőke, magas művésznő, aki egyébként testvérhuga Nagy László orvosszigorlónak, a felvidéki magyarság lelkes harcosának. Budapesten a Szent Anna kollégiumban lakik s az apácák között élve, bizonyságát adja annak, hogy keresztény magyar úrilány számára a színpad és a zárda nem jelent kirívó ellentétet, minden az egyénen múlik. Nagy Alice legutóbb, mint a Turul Szövetség tagja, nagy sikert aratott szavalatával is a vigadóbeli díszhangversenyen, Ki tudja, hogy e sokoldalú, ritka tehetség pályája még milyen állomásokra viszi Jelenleg még két filmre van szerződése. A néhány hét óta beiratkozott új növendékek közt vannak éneknövendékek szoprántól basszusig, akik Rosthy Annie és Molnár Imre dr. tanítványai, a zongoraszakon Vétula Mária ditrói Csiby József növendéke, sőt van egy zeneszerzési szakra jelentkezett tanuló: Wüst Leó, aki Kodály Zoltán mesteri keze alá került. Néhány napja kezdte meg a tanulást Heck- mann Zoltán Zsámboki Miklós gordonka- művésznél, aki Alsónyárasdról jött fel. Rosthy Annie két tanítványa közül a szőke, nemes arcélű Nagy Magda Beregszászról került fel s mint régi tanítóosalád sarja, a Tanítók Házában nyert otthont. Magyar gimnáziumban érettségizett és jelenleg . koloraturénekesnőnek készül. A Félvidékén- már sikerrel szerepelgetett. Most az első akadémiai osztályt végzi s alig palástolt örömmel mondja, hogy mily boldog, hogy otthoni álma beteljesülés útján van.-Kolléganője, a barna, jó megjelenésű Pehárz Magda Éreskujvárról jött fel, ahol még szlovák érettségit tett. de kiejtésén ez alig észrevehető, második akadé- mista.és drámai szopránnak indul. A Színművészeti Akadémián is van egy felvidéki növendék: Gyulai Gogh Zsuzsanna,. jó megjelenésű, magyar típusú barna leány, aki az első osztályba nyert felvételt. íme, ez a felvidéki tehetségek üde csokra, amely máris szép reményekre jogosít. V. M. Ismeretlen Haydn-szimfóniák vezérkönyvére akadtak az Esterházy- család levéltárában Dr. Einstein Alfréd ismert londoni zeneesztétikus * * öt eddig ismeretién Haydn szimfónia vezérkönyvét hozta magával New-Yorkba, ahol a szimfonikus zenekar mutatja be nemsokára a szerzeményeket. Dr. Einstein kijelentette,, hogy a szimfóniákat az Esterházy- család, levéltárában fedezte fel és a vezérkönyvet az egyes hangszer szólamok után másolta -le. Az- ismeretlen szimfóniák állítólag a- mester legszebb alko. tásái közé tartoznak. (*) Leni Riefenstahl Bukarestben. Bukarestből jelentik: Leni Riefenstahl, ,a világhírű német filmrendezőnő szombaton Bukarestbe érkezett és több filmjének bemutatóján személyesen is jelen lesz. Tudományos kutató segélyekre 83.000 pengőt szavazott mega Széchenyi Tudományos Társaság A Széchenyi Tudományos Társaság szenátusa február 10-én a műegyetem tanácstermében ülést tartott, Schimanek Emil műegyetemi tanár, a társaság ügyvezető főtitkára javaslatára a szenátus tudományos kutató segélyekre 83.000 pengőt szavazott meg. Ez évben 25-en kaptak támogatást: a technikai, mezőgazdasági, természettudományi és orvostudományi kutatómunkát végzők közül. Jakobovits Dániel helyettes főtitkár beszámolt arról, hogy a társulat 11 évi fennállása alatt közel egymillió pengőt fordított a tudományos munka támogatására. A társaság első elnöke Popovics Sándor volt., jelenlegi elnöke Széchenyi Bertalan gróf, a Széchenyi-ncmzetség szeniorja és a felsőház elnöke. A társulat igyekezett megfelelni Magyarország kormányzója 14 év előtt kifejezett óhajainak, hogy „az ország erejét a tudás hatalmával“ növeljük. (*) Magyar nótaest Komáromban. Komáromból jelentik: A komáromi Kultúrpalota dísztermében vasárnap, február 12-én délután magyar nótaestet rendeznek. Utry Anna arany koszorús dalénekesnő cigányzene kísérettel énekli legnépszerűbb magyar dalait. A műsoron még vitéz Endreváry József, Cseh Ilonka, Hadanics Zoltán és Nehéz Fe(•) Anna királyi hercegasszony látogatása a Nemzeti Múzeumban. Anna királyi herceg- asszony szombaton délelőtt Széli Józsefné kíséretében látogatást tett a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hóman Bálint, a..Magyar Nemzeti Múzeum elnöke és gróf Zichy István, a Magyar Történeti Múzeum főigazgatója fogadta Anna királyi: hercegasszonyt, aki az 6. útmutatásukkal ! másfélórás látogatás keretében megtekintette a Magyar Történeti Múzeumot és . annak különösen a honfoglaláskori és magyar • történelmi vonatkozású leletei iránt mutatott igen négy érdeklődést. (*) A szegedi egyetemi énekkar budapesti hangversenye. Február 16-án, csütörtökön este negyed 9 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében hangversenyt ad a Szegedi Egyetemi Énekkar gróf Teleki Pál dr. kultuszminiszter fővédnökségével. A műsoron Bárdos Lajos, Deák Bárdos György, Demény Dezső, Figedy Sándor, Halmos László, Harmat Artur, Király Péter, Kodály Zoltán, Laurisin Miklós és Liszt Ferenc műveit vezényli Kertész Lajos egyetemi lektor. (*) Magyar est Lipcsében. A lipcsei és a hallei egyetem magyar hallgatói Boronkay Antal dr. lipcsei magyar lektor vezetésével magyar estet rendeztek a lipcsei Akadémia Klub keretében. Boronkay Antal dr. „A szent Korona, királynélküli királyság“ című előadásában a korona közjogi gondolatának történeti kialakulását ismertette. Előadásában ki tért a Felvidék magyarlakta részének visszaszerzésére és Szent István múlt esztendei jubileumi ünnepségeire is. ki előadás után Csilléry Béla dr. hegedű- művész, a budapesti Nemzeti Zenede tanára Vultée Waldemár berlini zene- főiskolai tanár zongorakísérete melleit Dohnányi Cisz-moll szonáta és Ruralio Hungarica, Bartók Első rapszódia, Kodály Adagio, Zsolt Valse caprice és Hubay Csárdajelenetek című művét adta elő nagy sikerrel. Az estélyen a lipcsei egyetemi és zenei élet igen sok kiválósága jelent meg. A lapok melegen mél tátják az est sikerét. Nagy sikerrel mutatta be Kodolányi új “'Színművét a Belvárosi Színház Halotti beszéddel kezdődik a darab. Egy ormánsági falu udvarán temetnek, a koporsó körül ott áll az egész falu, öregek és — öregek, fiatalok nagyon kevesen, gyermek pedig csak egyetlen egy, ott tén- fereg szegény, magánosán a rideg földéhes felnőttek között, nem értve még semmit a népé és saját kis élete ; fölé ereszkedő sorsdrámából. „Rettenetes bűnei vannak ennek a népnek“ — zeng komoran a halotti beszéd, — hatástalanul, pusztába fúlva... A koporsó még alig ért ki a növekvő temetőbe, már megjelennek a módosabb és szaporább svábok, hogy megvásárolják a gyermektelenül kihalt öreg magyar vagyonát és házát. Közben a szomszédok, a gazda és utód nélkül .maradt házat ajtaján és ablakain beszögel- lik. Mintha egy óriási koporsót szögeznének, a szögek tompa dübörgése végig- hangzik az egész drámán, fülünkben zúgj szétveri a közöny süket falait is. A hatalmasan exponált első jelenetek után indul el a. dráma cselekménye, mindvégig erős feszültségben. Az . élét szédítő kérdései körül viharzik minden • a föld és a gyermek a szerelem és a halál körűi, öreg Böbék gazda örökös per patvarban áll vőjével, Kántor Jánossal, a második gyermek miatt. Elegendő.hz egyke, minek több gyerek, hisz‘ akkor szétaprózódna a vagyon... Kántor János minden ellenkezése hiábavaló, a falu végzetes ‘‘törvényével szemben alulmarad és otthagyja hulló sorsára az egész Böbék-házat, feleségét és egyetlen fiátis. „Piókás szüle“, a falurontó bába tönkreteszi az áldott Julit, kántor asszonyát. A büntetés nem marad el: az egyke alatt beszakad a jeges folyó és meghal. Az egész dráma legmegrázóbb és egyben logsikerültebl jelenete, mikor a napók óta mulatozó Kántor János a kocsmából cigánybandával átjön az apósa házába, ahol éppen a gyermek kihűlt teste fölött jajveszékeínek. Páger Antal parasztiét je ebben a jelenetben az új magyar színpad egyik legtökéletesebb alakítását nyújtja. . . . Vi A néző e magas diámai csúcs után azt hinné,; a cselekmény lassan végetér. A következő jelenetek azonban tovább feszítik a,dráma izzó, sistergő kereteit. A szerencsétlen mszony, elveszítve egykéjét, és tönkretéve a másodikban’ is: utolsó yigaszta’ásként a szektások Köz': menekül, akik — Jehova törekvői —-a. halállal védekeznek az élet sivár, nyomorult reménytelensége ellen. Döbbenetes mélységeit tárja itt ki Kodolányi a mai ormánsági népéletnék, ' minden 'elhangzó szó áttöri a színfalakat és a rivaldafény ítél vakítóbban tüzel a szerző, harcos hitvallása. Nem lehet kitérni előle, nem lehet némának tettetnünk magunkat. Az új magyar drámaírás, amelynek tegnap este megnyitotta kapuit a Belvárosi Színház új igazgatója. Patkós Gyöngy, többé nem állhat meg a félúton, bele kell kapcsolódnia az egész magyar életet átalakítani igyekvő áradásba. A darab utolsó felvonása a maradék szőlőházban történik. Kintről, a napsugaras ormánsági lankák felől gyermekdal hangzik, a Kántor-házaspár fájdalmas érzéssel, könnyes szemmel hallgatja. Mégtörténik-e a csoda: az orvos jó hírt mond: Kantoménak gyermeke lesz mégis. A boldogság derűs perceiben tiszta hangon zeng küntről: „Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta...“ i’’ Derűs jelenettel, hívő optimizmussal zárul a színmű, mi mégis az óriási koporsók dübörgését halljuk azután is. Nem tehetünk róla, ez a mai élet érett© a hibás, amely még “nem hozta meg az Ormánság happyendjét... i * ■ Rendkívül . nehéz - feladattal kellett megbirkóznia a színészi együttesnek: megjeleníteni egy nép hulló életét, érzékeltetni az Ormánság sajátos rideg világát és megszólaltatni annak ízes tájnyelvét. Vaszary Piroska öreg gazdánéja felejthetetlen marad, különösen nagy volt a harmadik felvonásban, a „füveivel“. Páger első sikereinek színhelyén most a legnagyobbat aratta. Mihályfy Béla Böbékje robusztus magyar alakítás. Eszenyi Olga és Szende Mária, valamint a kitűnő „Piókás szülét“ alakító Orbán Vilma, Egyed -Lenke, Mihályi Gizi, Tompa Béla pompásan sikerült svábja, Hoykó Ferenc és., a többiek mind a „szentistvánnyal“ bajlódó kis Ungvári Gusztikéval együtt megérdemelt sikert aratták, a zsúfolásig megtelt premierházban. Hosszú Zoltán rendezői művészete, tökéletesen megértette Kodolányi népi elgondolását. Varga Mátyás díszletei művésziek voltak, a szőlőkerti házért nyíltszíni tapsot kapott. ■ Mi lesz az új Kodolányi-dráma további sorsa! A „pesti“ kritika egy része — ahogy ismerjük —- aligha tudja máresak hamis beidegződöttsége miatt is őszintén megérteni a szerző ha?rcós magatartását, amely ebben a drámában mélységesen magyar művészetet alkotott. De az új magyar szellemiség, amely . Ady, Móricz Zsigmond és. Kodály óta már legyőzhetetlen tömegű híveket toboroz a fiatalság közt, megóvja az elsikkadástöl. A Halotti Beszéd; a „Földindulás4 ‘megrázó erejű nyitánya,' a kopórsószögek dübö- gése nyugtalanítani fogják a nemzet lel- kiiismeretét. Mint Kölcsey, • Széchenyi és Ady korbácsütései... - »• . Vass László. (*) Hóman Bálint a Nyelvtudományi Társaság tiszteletbeli tagja. Hóman Bálint nyugalmazott vallás- és közoktatás- ügyi minisztert, a Magyar Nemzeti Múzeum elnökét a Magyar Nyelvtudományi Társaság tiszteleti tagjává választotta meg. Az erről szóló díszoklevelet szombaton délelőtt adta át küldöttség Hóman Bálintnak. • (*) LEZUHANT EGY REPÜLŐGÉP FILMFELVÉTEL KÖZBEN. B u k a- restből jelentik: Érdekes filmfelvétel színhelye volt pénteken a piperai repülőtér. Három PZL-típusú repülőgépen román katonai pilóták akrobata-repüléseket mutattak be filmfelvétel céljaira. Eközben az egyik gép mintegy 600 méter magasságból lezuhant és pozdorjává zúzódott. A pilótának sikerült ejtőernyő segítségével szerencsésen földet érnie. A filmfelvétel annyira sikerült, hogy a szerencsétlenség minden mozzanatát és az ejtőernyős megmenekülést is sikerült filmre lerögzíteni. Kérdés azonban, hogy a katonai hatóságok megengedik-e a felvétel e részének előadását. (*) Nagyszabásúnak Ígérkezik a rimaszombati nőegylet bálja. Tudósítónk jelenti: A Samar jay Jánosné elnöklésével működő Rimaszombat és Vidéke Jótékony Nőegylet február 18-án a rimaszombati Hungária-szálló emeleti helyiségeiben rendezi meg táncmulatsággal egybekötött műsoros estélyét, amely a farsangi szezon legkiemelkedőbb eseményének ígérkezik. A műsoron közreműködik Kéthelyiné Wakots Margit budapesti hangversenyénekesnő és Rajner László volt pozsonyi operaénekes is. Szavalatok, zcncszámok és magyar táncok szerepelnek még a nagy érdeklődéssel várt programon. Jegyek elővételben a Rdbely-lé\e könyvkereskedésben, kaphatók. (*> A newyorki világkiállítás magyar anyaga. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat bírálóbizottsága Helbing Ferenc kormányfőtanácsos elnöklésével felülbírálta azt az. anyagot, amelyet az Iparművészeti' Társulat gyűjtőit össze a iiewyorki’ világkiállításra. Resztvettek a bíráló ülésen Kruchina Károly báró ny. államtitkár, Szablya János kormány- főtanácsös és Weich inger Károly műépítész' r, a magyar pavilion tervezője is. A bizottság elnöké nagy örömmel állapította meg, hogy olyan gazdag anyag áll rendelkezésre, hogy még a szigorú selejtezés után is bőséges anyag jut a kiállításra. A jövő héten megtekinti a kiállítási-anyagot az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács zsűrije is és utána az anyagot március 16-án behajózzák. (*) A Műcsarnok díjai. A Műcsarnok idei téli tárlatára kitűzött díjak felett most döntött a bírálóbizottság. A kiállítás anyagának beható áttanulmányozása után a zsűri úgy határozott, hogy a Képzőművészeti Társulat nagydíját Markup Béla „Szökőkút“ című szoborművének, a díj után' esedékes kitüntető elismerést Kárpáthy Jenő „Adria“ című olajfestményének ítéli oda. Halmos Izor életképdíját Mikus Gyula „Halottas menet", Halmos Izor kisplasztikái díját pedig Matéka Sándor „Lelkipásztor“ című műve kapta.
