Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

193» FEBRUÁR Í2. VASÁRNAP KÖZGAZDASÁG f Felvídék mezőgazdasága a statisztika tükrében ,Buá$pf$t, február 11. A Mag:ysu- Statiszti­kai tjjkeóue .11—12. (felvidéki) Számában. So je,helyi István dolgozta fői & visszacsatolt magyarlakta Felvidék- mezőgazdaságára vo- nátkotó - statisztikái adatokat. A cikkíró be­vezetésében megállapítja, "hogy a bécsi döntéssel visszacsatolt 2,058.968 kát. hold nagyságú terület előreláthatólag lényegesen módosítani fogja Magyar- ország mezőgazdasági termelési viszonyai­nak az utolsó 20 év alatt kialakult hely­zetét. A művelési, ágak szerinti megoszlás kedvezőbb az anyaországénál . A háborúelőtfíi Magyarország művelési ligák szerinti / megoszlása,, a cikkíró szerint ideálisnak mondható, ezzel szemben megálla­pítja, hogy a trianoni békeparanecSal telje­sen fölborít az eszményi- termelési rend és egészen borz mívelési ágarány keletkezett. A cikkben foglalt táblázat szerint a vissza­csatolt '2,058.968 kát. hold területtel az anyaország területe 18,234.769 kát. hold- / . ra szaporodott, "A 'Visszacsatolt terület művelési ágak sze-» rinti megoszlása 1938-ban kát. holdakban (zá­rójelben %-ban) a következő volt: Szántóföld 1,223.214 (59.4) • Kert • * « e * ■ m ... * ft • .15,216 (1.7) Rét ft ft * a. ft ■ B. * « a 119.386 (8.4) Szőlő % ft b ft s ft ft B. I . • 15.856 (9.8) Legelő ft • { a . § a- ■' ft 179.935 (8.3) Erdő . . ■ a . . ft ft • a 327.339 (15.9) Nádas ......... 3.920 (92) Földadó alá nem eső terület 199.192 (5.3) .A cikkíró szerint a visszacsatolt Felvidjék művelési ág sze­rinti megoszlása távol ál), a békebeli ked­vező arányoktól, de sokkal szerencsésebb, , mint- a trianoni Magyarországé volt, , A szántóföldi aránya/ a békebeli 45.5%-kal szemben 59.4%. ami o-sak .valamivel kedvezőbb az anyaországi 6ftJ%-os aránynál. Minthogy az egyesülés után, a megnagyobbodott ország szántó aránya n/fm! össze kéttized százalékkal (6(!.2%-ra) c.sökasnt, . e . téren nincs lényeges javulás. Az 1^511. évi adatoknak a most föl­szabadult . területrészre való átszámításával 58.2%-ásí t<SRil(iÄ#j«iiiflé*pWötát)M»ík, anii- böl ' äz A"HS*áálljfjHfSsf vonfá le'^bbgy ' ' ísÍÖÍcsí i xei’c"” i' - i a cseh megszállás alatt a most vissza­került részen elég nagy területeket törtek fel szántóföldekké. Legmagasabb a szántóföld aránya a galántai járásban (84.4%) és a lévai járásban (73.8%), a legalacsonyabb a rozsnyói (14.3%) járásban. Megállapítja, hogy a rétterület aránya (8.4%) kedvezőbb, mint a csonka hazában (7.0%), viszont a legelőterület a trianoni Ma­gyarországon (104%) foglal el nagyobb arányt, mint a Felvidéken (8.3%), majd a kö­vetkezőket írja; - , Állattenyésztésre ennek a legelőarány- csökkenésnek ellenére kedvezőbb a hely­zet a Felvidéken, mert az ottani legelők sokkal jobb minőségűek, mint az Alföld nagykiterjedésű, de a nyári hónapokban csapadékhiány miatt hamar ki­száradó, többnyire szikes vagy homokos lege­lői. Aránylag legnagyobb a rétterület a komáromi já­rásban (13.2%), a dnnaszerdahelyl járás­ban (12.0%) és a rimaszombati járásban (11.0%Jí Legelőkben leggazdagabb a lo­sonci (23.4%), a bodrogközi (19.8%) és a rimaszombati (16.4%) járás: Az erdőterület kielégíti a Felvidék szükségletét A visszacsatolt Felvidékkel 327.339 kát. hold erdőterület került vissZa az anyaországhoz, amely terület a- visszacsatolt résznek 15.9%-át teszi ki. A megnagyobbodott Magyarország erdő­területe ezáltal 2.245.G25 kát. holdra sza­porodott s az egész ország területének 12.3% át teszi ki. A trianoni Magyarországon az erdő­részesedés. aránysz|ma 1(.9% volt. Sajóhelyi szdrint Magyarországnak egyik legérzéke­nyebb vesztesége az erdőterület elszakítása volt. Az erdőterület aránya a csonka hazában 54.3%-kal kevesebb lett, mint a békeévekben volt. A visszacsatolt Felvidéken az arány 15.9%, a békebeli 25.8%-os aránynál ugyan ez is 38.3%-kai kevesebb, de ez az erdőterület a visszacsatolt résznek szükséglétét nemcsak kielégíti, de a meg­nagyobbodott ország tűzifa- és műfaszük- ségletének egyrészét is fedezi, annál, is inkább, mert a visszacsatolt rész er­dei főképpen idősebb lombfákból állnak és így kitermelésre sokkal alkalmasabbak, mint a trianoni Magyarország erdei. Az erdőterület aránya legmagasabb a rozsnyói (60.7%) és a kassai (42.4%) já­rásban. A Felvidék művelési ágak szerinti megosz­lására a cikkíró még azt jegyzi meg, hogy a 15.856 kát. holdat kitevő szőlőterület 0.8%-os aránya a békebeli í.l%-os aránynál csak, 27.0%-kal kisebb s ezt az arányt normálisnak tartja. Ezzel szemben a trianoni ország 361.558 kát. holdat kitevő szőlőterületének 2.2%-os aránya abnormálisán nagy. A visszacsatolt területen lényegesebb sző­lőterület a beregszászi, párkányi és ógyallal járásban van. A birtokmegoszlás kedvezőbb a Felvidéken Igen érdekesek és egyben tanulságosak a cikknek az anyaország és a visszacsatolt Fel­vidék birtokmegoszlására vonatkozó adatai. Az erre vonatkozó táblázat szerint a trianoni Magyarországon az 50 kát. holdnál nagyobb földbirtokok száma 28.970, területe 8,494.374 kát. holdat, átlagos nagysága pedig 293.2 kát. holdat tett ki, míg a visszacsatolt Felvidéken az 59 kát. hold­nál nagyobb földbirtokok száma 2.419, te­rülete 691.345 kát. holdat, átlagos nagy­sága pedig 249.5 kát. holdat tett ki. A megnagyobbodott Magyarországon az 50 kát. holdat meghaladó földbirtokok száma 31.380, területe 9,095.719 kát. holdat, átlagos nagysága pedig 289.9 kát. holdat tesz ki. A táblázatban foglalt- adatok alapján a cikkíró megállapítja, hogy A Felvidéken a földbirtoknak 70.8%-a az 50 kát. holdnál kisebb birtok, míg a tria­noni Magyarországon ez az arány 47.5%, tehát szociális szempontból a Felvidéken e tekintetben kedvezőbb a helyzet, mint a volt csonka hazában, mert az 50 kát. holdnál nagyobb birtok átlagos területe a trianoni Magyarországon: ÍÍ93,2 feat hold, lami a Felvidék 249.'5 kát. holdas átlagánál 17.5%­kai» magasabb. - ••• • • .­Belterjesebb művelés folyik A cikkíró hosszabb fejezetet szentel a szántóíöldön termelt gazdasági növények ve­tésterületi arányának. A csatolt táblázat sze­rint a vetésterület megoszlása 1929-ben szá­zalékokban a következő (első szám a trianoni Magyarországra, második a visszacsatolt Fel­vidékre, harmadik pedig a megnagyobbodott Magyarországra vonatkozik) volt: Gabonaneműek . 54.0 61.1 54.6 Hüvelyesek . 0.4 0.5 0.4 Kapásnövények ....... 29.2 22.4 28.5 Szálastakarmány . ...... lt.O 11.9 11.7 Zöldségfélék és egyéb termények 1.6 1.2 1.6 Ugar ........................................... 3.2 2.9 3.2 A táblázatban foglalt adatokból azt a meg­állapítást vonja le, hogy a szántóföldön termelt és gyüjtőcsopor- tokba foglalt gazdasági növények vetés­területi aránya 1929-ben a visszacsatolt Felvidéken két főcsoporttól eltekintve eléggé azonos százalékot mutat. A gabonaneműekkei bevetett terület a visz- szacsatolt Felvidéken 13.7%-kal nagyobb, mint n trianoni Magyarországon, amit a kapás­növényeknél mutatkozó 23.2%-os aránycsök­kenés ellensúlyoz. A gabonaféléknél a beve­tett terület aránylagos növekedését főleg az árpánál, kisebb mértékben pedig a zabnál ál­lapítja meg, mig a kapásoknál visszaesést kizárólag a ku­koricánál lát. Kedvező., jelnek tartja., a visszacsatolt Felvi­dék belterjes szántóföldi művelésére,' hogy a Felvidéken az ugarnak hagyott szántóföld aránya 0.9%-kal kisebb, mint a trianoni Ma­gyarországon. Eltérések a gazdasági növények vetésterületi arányaiban Külön táblázatban szemlélteti a cikkíró a be­vetett terület megoszlását fontosabb veterné- nyek szerint' (1929-ben) úg*y katasztrálls holdak­ban, mint százalékokban. ■ Az összes szántóföld- terület százalékokban (első a trianoni Magyar- országra, második a visszacsatolt Felvidékre, harmadik a mai Magyarország területére vo­natkozó százalék) a következőképpen oszlott meg: Búza 27.3 24.3 27.0 Rozs 11.7 11.2 11.7 Árpa 8.5 13.8 9.1 Zab 5.4 6.9 5.5 Szemes kukorica 20.9 8.5 18.7 Cukorrépa 1.4 3.2 1.6 Takarmányrépa 2.9 2.0 2.0 Fejeskáposzta 9.1 0.2 9.1 blázatban foglalt adatok alapj án a tosabb gazdasági növények vetésterületi ará­nyainál már több érdekes eltérést állapít meg. A felsorolt gazdasági növények vidéki vetésterületi aránya csak a rozsnál és a •Framukt ÄfifeMtHIBMVE 15 takarmányrépánál azonos a . csonkama­gyarországi aránnyal. A legnagyobb eltérés a cukorrépa vetésterü­leténél mutatkozik, amennyiben ennél a fel­vidéki arány 128.5 százalékkal nagyobb, mint a trianoni Magyarországon. A kukorica vetés- területe viszont 57.5 százalékkal kisebb, mint az anyaországban. Ez utóbbit azzal magya­rázza, hogy a visszakerült Felvidék jelentős hányada már túl van a kukorica termelési öveze­tén. A felvidéki árpa és zab, valamint burgonya vetésterületi aránynövekedése elég nagy, vi­szont a búza vetésterületi aránya 1.1 száza­lékkal kisebb a Felvidéken, mint az anya­országban. Kedvezőbb a Felvidék termésátlaga A fontosabb termények 1929. évi átlagter­mésére vonatkozó táblázat adataiból a cikk­író megállapítja, hogy a termelés eredményessége a visszacsa­tolt Felvidéken általában véve kedvezőbb volt, mint a trianoni Magyarországon. A táblázatból kitűnik, hogy a visszacsatolt Felvidéken boldankint 3.8 százalékkal több búzát, 10 százalékkal több rozsot, 9.7 százalék­kal több árpát, 1.1 százalékkal több szemes kukoricát, 20.2 százalékkal több burgonyát, 10.5 százalékkal több takarmányrépát termel­tek, mint a trianoni Magyarországon, mindössze zabból termeltek 2.6 százalék­kal, cukorrépából 1.5 százalékkal és fejes­káposztából 17.9 százalékkal kevesebbet, tehát a táblázatban felsorolt 9 fontosabb ter­mény közül csak e három utóbb felsorolt ter­ménynél volt jobb a trianoni Magyarország holdankinti termésátlaga. A Felvidék javára a legnagyobb különb­ség a burgonyánál jelentkezik, amennyi­ben a felvidéki termésátlag 29.2 százalék­kal kedvezőbb, mint a trianoni Magyarországon. Ezt a jelen­séget a cikkíró annak tudja be, hogy a cse­hek a burgonya vetőmag nemesítése és cse­réje érdekében úgy látszik sikeresen tudtak intézkedni Fejlett gyümölcskultúra A „Szőlőmívelés és gyümölcsállomány“ c. fejezetben a cikkírónak nem állottak rendel­kezésére hivatalos statisztikai adatok, csupán az Országos Mezőgazdasági Kamara és a Borászati Lapok becsléseinek eredményeire támaszkodik. Ezért a szőlőmívelésre vonat­kozó rész adatainak részletes boncolásától el­tekintünk, niindössze annak a l^sÉögOTiégéje azófitkoajiují, , hogy inegá!láiűt^a,'h. i^ls»bript „a -napjainkban kiszámított 15.856 kát. hold szőlőterülettel szemben a felvidéki részen .körülbelül 18.000 kát. hold szőlővel kell számolnunk“. Sokkal érdekesebb a gyümölcsfaállományra vonatkozóan közzétett táblázat, amely az 1925. évi állapot alapján készült. Eszerint a vissza­csatolt Felvidéken az anyaországhoz 2,841.774 darab gyümölcsfa került vissza, miáltal az ország gyümölcsfaállománya 37,399.888 darabra szaparodott. A visszacsatolt Felvidék 1935 évi 2,841.774 gyümölcsfaállománya a következőképpen osz­lott meg: almafa 464.337, körtefa 269.568, cseresz­nyefa 186.153, meggyfa 74.349, szilvafa 71.1.321, ringtófa 578.491, kajszibarack fa 274.437, őszibarackfa 88.224, diófa 201.924 darab. F.bből megállapítja, hogy a vissza­csatolt Felvidék gyümölcsfakultúrája eléggé fejlett, azonban nem tapasztalható ezen a téren olyan fellendülés, mint az anyaországban. Ezt a megállapítását főleg az 1000 kataszírá- lis hold területre eső egyes gyümölcsfa félék számadatai között mutatkozó eltérésre ala­pítja. A cikkben foglalt táblázat szerint ugyanis 1000 katasztrális holdra (a zárjelbon lévő szám a Felvidékre vonatkozó adatokat tartalmazza) az egyes gyümölcsfaféleségek­ből esik: almafa 368.7 (225.5), körtefa 178.2 (126.6), cseresznyefa 127.2 (90.4), meggyfa 153.0 (36.1), szilvafa 569.2 (346.4), ringlófa 27.4 (281.0), kajszibarackfa 173.4 (133.3), ősziba­rackfa 235.5 (42.8), diófa 117.6 (98.1), egyéb fa 186.6 (—.—). A trianoni Magyarországon tehát 1000 kát. holdra összesen 2,136.8 darab, míg a Felvidéken mindössze 2.051.2 darab gyü­mölcsfa esik. A táblázat adataiból a cikkíró megállapítja, hogy a visszacsatolt területen az 1009 kát. hol­das területegységre eső gyümölcsfaféléknél a leglényegesebb különbség a riuglóféléknél ész­lelhető. Az eltérés azonban ennél olyan ab- normisan nagy, hogy azt valami felvételi hi­bának tudja be s valószínűnek tartja, hogy ez a nagy különbség annak tudható be, hogy a Felvidéken a ringlót másképpen definiálták, mint az az anyaországban szokásos. A tria­noni Magyarország javára viszont az őszi­barackfánál és a meggyfánál mutatkozik, míg legkisebb a különbség a diófánál. Megjegyzi, hogy á felvidéki almatermés előnyösebb az anyaországénál, mert a Felvidéken a legtöbb a téli alma. Eze­ken túlmenően kiemeli, hogy a Felvidéken a legtöbb almafa van a beregszászi és a komá­romi járásban, legkevesebb az érsekujvári és a rimaszombati járásban. Körtefából a legtöbb a párkányi és komáromi, legkevesebb pedig a lévai járásban van. Ugyancsak a legtöbb cseresznyefa van a párkányi, a leg­kevesebb pedig a tornaijai járásban. A leg­több meggyfa a komáromi, legkevesebb a cser- hát-enesi járáéban van. Szilváiéból legtöbb a bodrogközi és a beregszászi, legkevesebb ppdig a tornaijai járásban van. A ringló- fánál a beregszászi és a rimaszombati járás ven első helyen. Kajszibarackfából legtöbb van az érsekujvári és soinorjai járásban, a legkevesebb a tornaijai járásban. Őszibarack- fából a legtöbb az ógyallal, a legkevesebb pedig a rimaszombati járásban van. Diófák szempontjából első helyen a párkányi járás, utolsó helyen pedig a rimaszombati járás áll. Kár, bogy a cikkíró nem részletezte a g> mölcsterméseredményeket és az e tekintetben, mutatkozó különbséget. A cikkben foglalt adatok, mint azt maga a cikkíró is megállapítja bevezetésében, csuk hozzávetőlegeseik, tekintettel arra, hogy csak egy részük a statisztikai hivatal gyűjtése, míg többi részo nem teljesen megbízható és a felvételnél más szempontokat szem előtt tartó cseh statisztikai adatok, éppen ezért a mezőgazdaságról nyert kép csak megközelítő, bár lényegesebb eltérésre a végleges adatok felvétele során aligha kell számítani. Köszönet a rimaszombati Paraszt­iskola megmentéséért Irta: Machnyik Andor dr. Népünk egyik legnagyobb betegsége a nem­törődömség és a közérdekű munka iránti ér­zéketlenség. Tereferére, üres, léha politizálásokra mindig van idő és energia, de az áldozatkészséget és fegyelmezettséget megkívánó csendes, de an­nál komolyabb népi érdekű és népünk legsze­gényebbjeit felemelő cselekvések előtt már összeroppanunk. Legjobb példa erre a február 6-án megnyílt Parasztiskolánk. Felejthetetlen emlékű alis­pánunk, Szontagh Zoltán 1939 jan. 23-án 526. számú utasításával felszólította a Gömör-Kis- liont vármegye 42 közjegyzőségét, hogy a kör­zetükbe tartozó 149 község mindegyikéből 1—1 paraszt- és 1—1 gazdahallgatót küldjenek a rimaszombati ni. kir. mezőgazdasági szakis­kolában rendezett háromhetes Parasztisko­lába. És mi történt. Az előbb említett betegség még itt a felszabadult magyar világban is megmutatkozott, ahol már megtanultuk és átéreztük, hogy milyen szükség volna már egyszer a komoly népinentö munkára és mégis ugylátszik, mindig csak a kényelmet, a ferde gondolkodású konzervatizmust sze­rető évszázados légkörben kívánunk megma­radni. • Hogy a'Parasztiskola mégis él és az i(fr­Idtés" végrehájfő" Közegéit ffihlt-Rtélönsége; (Ri­cára mégsem múlt ki teljesen azt az anya­országbeli aggteleki és putnoki jegyző urak­nak köszönhetem, mert egyedül a putnoki körjegyzőség küldött be 4, az aggteleki kör­jegyzőség 1 parasztifjut. Ezeken kívül az Or­szágos Széchenyi Szövetség küldött be 1 nagy- szokolyi (Tolna vármegye) parasztfiut, hogy parasztjaink ilymódon szorosabb kapcsolatba lépjenek egymással, ami alapja lehetne a további áldásos együttműködésnek. És még valakinek jár hálás köszönet. Ez pedig talán egész furcsán fog hangzani: egy katonának, egy honvédnek szóljanak paraszt­ságunk, népünk leikéből szavaim. Mert ha Matnska Péter őrnagy-zászlóalj parancsnokkal nem hoz össze a sors keze, úgy bizony az olyan nagy ébresztő munkával a csehek nyo­mása alatt kiharcolt Parasztiskola-gondotaD nak és cselekedetnek a részben felszabadult Magyarországon szűnt volna meg az életlehe­tősége. Köszönöm neki a magyar paraszt ügyében érzett megértést, és ama cselekede­tét, hogy 21 katona-parasztot küldött be ebbe a már-már veszni készülő Első Magyar Pa­rasztiskolába. Ugyancsak köszönöm a beérkezés sorrend­jében felsorolt alábbi pénzadományokat: né­hai Szontagh Zoltán alispán P 3(1, Tornállyay Zoltán füldblrt. 29, Bartal Iván komáromi főispán 19, dr. Szilassy Béla államtitkár 29, Rimaszombati Bank 15 P, N. N. Rimaszom­bat 5 P, Váry ny. ig.-tanitó, Rimaszombat 10 P, Lnsztig Menyhért földbirtokos, Rimaszom­bat 15 P, Lusztig László földbirtokos 10 P, dr. Lusztig Samu földbirtokos 10 P Ttsza.iobb- parü Mezőgazdasági Kamara Miskolc 40 P, dr. Szakai István ftirdőtula.jdonós, Cslzffirdő 10 P, gróf Kálnoky Sándor földbirtokos, Ko- márom-Csicsó 20 P, Aggtelek körjegyzőség 49 P, Putnok körjegyzőség 80 P. m. kir. rend­őrkapitányság tisztviselői és őrszemélyzeté, Rimaszombat 20 P, Bognár Gergely apátplé­bános Guta 7 P, vagyis mai. napig, február 8-lg 387 P érkezeit be a magyar parasztögy oltárára. Isten áldását kérjük az adakozókra! (—) Rimaszombat—Rimabánya között meg­indult a vasúti forgalom. Tudósítónk jelenti: Szerdán megindult a vasúti forgalom Rima­szombat és Rimabánya között, egyelőre a kö­vetkező menetrenddel: Rimabányáról indul 8 óra 2 perckor és 16 óra 39 perckor, Rima­szombatba érkezik 8 óra 50 perckor és 20 óra 23 perckor. Rimaszombatból indul 10.30 és 20.30 Órakor és Rimabányára 11.17 órakor, illetve 21.17 órakor érkezik. A forgalmat motoros­vonatok látják el. A magyar útlevélvizsgálat Rimaszombatban, a cseh szlovák pedig Rima- bánya állomáson történik, a vámvizsgálat ma­gyar részről pedig a rimaszombati főváll]hi­vatalnál, illetőleg cseh-szlovák részről Rima- bányán megy végbe. A határforgálmat lebo­nyolító motorosvonatok Cserenesény állomáson nem állnak meg, (—) Megszűnik a rajkai vámhivatal. A köz­ponti vámigazgatóság a rajkai mellékvámhi­vatal működését 1939 március 1-vel megszün­tette és a hivatal függő ügyeinek elintézésével a budapesti fővámhivatalt bízta meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom