Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-09 / 32. szám

8 Twmwaii • 1939 FEBRt^íR S. aSÜTÖSW«: Hatévi fegyházra Ítélték dr. Erdély Henrik ügyvédet, aki egy elmebeteg asszony segítségével 120,000 pengővel becsapta a Hermes-bankot Erdély Henrik dr. fővárosi gyakorló ügyvéd három évvel ezelőtt egy asszonyt védett a bíróság- előtt, aki .más ingatla­nára a tulajdonos tudta ég beleegyezése nélkül különböző hamis okiratok segítsé­gével kölcsönt akart önmagának szerezni. Később Erdély Henrik dr. ügyvéd Nagy Lajos nevű írnokával elhatározta, hogy hasonló, de óvatosabb módon na gyobb összegeket csal ki egyik fővá­rosi banktól. összeköttetésbe kerültek egy Kvanka Já- nosnó nevű elmebeteg asszonnyal, akit felhasználtak a csalás végrehajtására. Csányi János nevű ingatlanügynök meg­jelent KVatikánéval a Hermes banknál, -ahol a nőt özvegy Strasser Izidoráé néven mutatta be és különböző okmányokkal, amelyek, miht később megállapították, mind hamisak voltak, igazolta az asszony személyazonosságát. így indultak meg a tárgyalások arról, hogy özvegy Strasserné tehermentes ingatlanára 120.000 pengős jelzálogkölcsönt folyósítsanak. Több hamis okirattal fel is vették a kölcsönösszeget és Erdély Henrik ügyvéd és a bűntársai felosztották egymás között az igy szerzett összeget. Amikor kiderült a csalás, az ügyészség tizennégy ember ellen emelt vádat köz­okirat-, magánokirathamisítás, csalás és egyéb bűncselekmények miatt. A bün­tetőtörvényszók a vádlottak közül Erdély Henrik ügyvédet és írnokát,' Nagy Lajost féjeakint négyévi fegyházra ítélte, Csányi József három és félévi fegyházbüntetést, özv. Vig Ágostonná ápolónő nyolchónapi börtönt, Hegyaljai Endre hathóhápi bör­tönt, Friedmann Istvánamagánhivatalnok nyolchónapi börtönt, Spitzer József ügy­nök öthónapi fogházat, Marosi Mandl Zoltán egyhónapi fogházat, Göncz Jó­zsef né és Rákit a Jánosné fejenként tizen- négynapi fogházbüntetést kapott. A többi vádlottat a törvényszék fölmentette. A budapesti ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, csupán Csányi József büntetését mérsékelte háromévi fegyházra, Spitzer József pedig öthó­napi fogház helyett háromhónapi fog­házbüntetést kapott, ellenben a törvény­szék által fölmentett Kvanka Bélát bűn­pártolás vétségéért kéthónapi fogházra ítélte a tábla. A bejelentett semmisségi panaszok folytán ma tárgyalta ezt a bűnügyet a Kúria. A kúria a bejelentett semmisségi panaszok túlnyomó többségét, mint alap­talant élutasította, de Marosi Mandl Zoltán védőjének semmisségi panaszát a Kúria alaposnak találta s ezt a vád­lottat: áz ellené emelt vád alól fölmen­tette. A Kúria azonban helytadott a vádhatóság semmisségi panaszának, ame lyet Erdély Henrik dr. és Csányi József büntetésének súlyosbítása végett jelen­tett be és ehhezképest Erdély Henrik dr. büntetését hatévi fegyházra emelte föl. míg Csányi József büntetését négyévi fegyházra súlyosbította. Németország nem táplál ellenséges érzelmeket a demokratikus államokkal, különösen Franciaországgal szemben Német lap érdekes véleménye a francia külügyminisiter beszédéről Berlin, február 8. A Deutsche Diplo­matisch-Politische Korrespondenz Bon­net francia külügyminiszter szenátusi beszédéről többi között a következőket írja: Németországban bizonyára általános helyeslésre talál, ha Bonnet fenntartás nélkül a német-francia nyilatkozat alap­jára helyezkedik. Bonnet kijelenti a nagy nyilvánosság előtt, hogy egyetlen francia sem akad, aki ne kívánná egész szívével és Jelkével a Németország és Franciaország kö­zötti jó megértést. Ez. annál is inkább kielégítő, mert cehe zen fogadhatnánk el Bonnet külügymi niszternek ázt a tételét, hogy Francia- ország már a lefegyverzett és gyenge Németországgal szemben is békülékeny nek mutatkozott. A francia külügyminiszter —írja a lap a továbbiakban —, aligha számíthat Kóma hozzájárulására azzal a kijelenté­sével kapcsolatban, amely szerint Fran­ciaország nem mulasztotta el, hogy a közte és Olaszország közötti félreértések elsimításán fáradozzék. Ami Spanyol- országot illeti, Franciaország nyilván­valóan azon a véleményen van, hogy Franco most már elfelejtette mindazt a nagyon is jelentékeny veszteséget, ame­lyet a köztársasági vezetők — nem utolsó sorban Franciaországból kiinduló — nagyszabású anyagi és erkölcsi támoga­tása nemzetének vérben és anyagiakban okozott. Ha Franciaországnak — tagad­hatatlanul jogos — érdeke, hogy délnyu­gati határán semmiképpen se alakuljon ki fenyegető helyzet, akkor másrészről Franco tábornok is alapos Igényi 1 arthat arra, hogy a jövőben fran­cia részről sem történjék többé sem­mi, ami ellenkezik a spanyol nép ér­dekével és jogaival Éppen annak a fontosságnak, amelyet Bonnet Spanyolország függetlenségének tulajdonít, bizonyos, tartózkodásra kel lett volna birnia őt a francia politika délkeleteurópai igényei kérdésében. Nem lehet szó nélkül elmenni a francia kül­ügyminiszter ama kijelentése mellett, hogy Franciaország semmiesetre sem hagy fel azoknak a barátságoknak az ápo­lásával, amelyek Közép- és Kelet- Eurépában a történelem során oly gyakran szolgálták Franciaország érdekeit, különösen ha figyelembe yesszpk azt az irányzatot, amelyet ezek a barátságok az eddigi francia felfogás szerint Né­metország iránti hatásukban jelentettek. Francia részről felháborodva tiltakoz­nak az ellen a felteves ellen, hogy Dél- keleteurópát adott esetben bástyaként használnák fel Franciaországgal szem­ben. . . Németország, amint ezt mértékadó­helyen már többször kijelentették, sem világnézeti, sem politikai okok­ból, sem pedig bizonyos emlékekre való tekintettel nem táplál ellenséges érzelmeket a demokratikus államok­kal, különösen Franciaországgal szemben. , Amikor Bonnet kijelenti, hogy egyet­len nemzet sincs, amely nem lehet telje­sen bizonyos afelől, hogy a három nagy demokratikus állam — Franciaország, Anglia és Amerika — közül egyik sem viseltetik iránta a !egi*ekplyebb e!lenéá- geskedéssel sem, akkor Síemetér?zágbán meg vannak győződve ágról, hogy ez bizo­nyára így is van, amennyiben a népeket illeti. Másrészről azonban Németország éppen az utóbbi ^döben ellenséges magatartás jhjeit taunts*! talta az egyik demokrácia kormánnyá részéről, ’ í 7,. s "ez népi kerülhette el Franciaország figxelmét sem. Ellenkezőleg, egy nagytpn felelős demokrata’államférfi meg neqp. erősített rendkívül támadó hangú -kijelent tései Franciaországban sökfelőí olyarí. visszhangra találtak, amely tevéssé felel meg a német-francia nyilatkozat szelle­mének. A német-francia becsületes meg­egyezés érdekében éppen ezért szükség lenne a francia gondolatvilág néhány ellentmondó és homályos' pontjának tisz­tázására és újjárendezésére. Zürich, február S. A jégkorongvilág- bajnokság- elődöntőmérkőzésében szerdán délután Németország 1:6 (6:8, 8:6, 1:6) arány­ban verte Angliát. A győztes gólt 7000 főnyi közönség előtt Jaenecke ütötte. Baßelbein Lengyelország 5:3 arányban legyőzte Magyarországot a jégkorong-világbajnokságon Lengyelország 5:3 (ki, 2:6,2:2) arány­ban verte MagyArrr&zágoL A gólok a következő sorrendben eetekr Róna, Kowalski, Wolkcrws'ki (2)E, Ko­walski és Markleweitz, Hárny, SzdmosFy, Baselben vigaszdíjas mérfopzóe során Olaszország 2:1 (0:0, 0:0, 2:1) * arányban verte Németalföldet, ; Fiume-Montecarlo-Budapest Nemzetközi jogszabályok alapján döntött a budapesti törvényszék egy olasz ügyvéd és egy montecarlof lakos perében Érdekes ügyvédi költségjegyzékperben hozott ítéletet Martinovich Géza dr. buda­pesti királyi törvényszéki bíró. A perben felperesként Vio Antal dr., olasz ügyvéd szerepelt, aki Fiumében folytat ügyvédi gyakorlatot, a pernek pedig Pauer Ernő Károly montecarlói lakos az alperese, akitől az ügyvéd költségjegyzék alapján 22.500 olasz lírát követéit. A felperes a magyar, illetve á budapesti királyi tör­vényszék illetékességét azzal igazolta, hogy a perbefogott alperesnek a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet rész­vénytársaság budapesti cégnél 1,366.666 pengő értékű valuta betétje van. Az alperes a kereset elutasítását-kérte és azzal védekezett, hogy az olasz ügy­véddel kölíségei teljes kiegyenlítésé fe­jében megállapodott óljaként, hogy 15.000 lírát tartozik fizetni. Ebből 11.000 lírát már kifizetett, a hátralékos 4000 lírát kitevő követelésre pedig ezt meg­haladó ellenkövetelése van. E védekezéssel szemben a felperes előadta, hogy a 15.000 lirás megállapo­dás érvényét vesztette, mert az alperes a kikötött határidőn túl fizetett egy ki sebb részletet és a jelentősebb hátralék kiegyenlítésével külön is elkésett. Egyébként a felperes előadta, hogy az olaszországi ügyvédek fasiszta szindiká­Olcsó társasutazások Amerikába a newyorkl világkiállításra I. SZ. UT JULIUS 6 II. SZ. UT JULIUS 13 III. SZ. UT JULIUS 14 IV. SZ. UT SZEPT. 4 Oda-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.* P ftiráüdotösi lehetőségek: Amerika nagyobb varosaiba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusért ferduljon: FELVIDÉKI MIKIM HÍRLAP utazási iroűája VIIIJázseí-Miut 5. T. 14-44-00 tusa már felülvizsgálta a költségjegy­zéket, azt a kereseti összeg erejéig he­lyesnek'találta, tehát - v ,‘\ V. az Olaszországban érvén yes jogszabá­lyok szerint az expenznóta összegsze-' rüsége többé vizsgálat tárgyává a bíróságok által nem tehető. A budapesti királyi törvényszék e költ* ség jegy.zékperben két „ előkérdés eldöntő* sót tartotta szükségesnek. Először azt, hogy alkalmazandók-e.az ügyvédi költsé­gekre vonatkozó olasz jogszabályok a je­len per elbírálásánál, másodszor -. pedig az, hogy kötelező-e a, bíróságra az olasz- országi ügyvédek fasiszta' szindikátusá­nak a költségekre vonatkozó megállapí­tása, illetve ez a megállapítás összegező* rüleg leszállítható-e vagy sem. v Az első kérdést a törvényszék igenlő módon oldotta meg, mert a felperes Olaszországban bejegyzett ügyvéd, a pe­rek. amelyekre a költségjegyzékek vo­natkoznak, olasz bíróság előtt folytak. De? különben is az alperes születése szerint olasz állarripolgárnak látszik és az ügy­védi megbízás is Olaszországban kelet* kőzett. > ' ■ '. ' . .. . \ A nemzetközi magánjog szerint a kül­földi felek között külföldön létrejött ügyleteknél az illető ország jogsza­bályai irányadók ellenkező kikötés hiányában. 7 ­A második előkérdés elbírálásánál a törvényszék kötelezte a felperest, hogy csatolja be áz általa hivatkozott olasz jogszabályokat teljes egészében hiteles fordításban. Az olasz ügyvéd azonban e felhívásnak nem tett eleget, csupán a fiumei törvényszék elnökétől származó bizonyítványt csatolt, amely azt tanúsítja, hogy az ügyvédi költségekre vonatkozó számlát' be kell terjeszteni az ügyvédek fasiszta szindikátusának. Ezt a bizonyítványt a budapesti kir. törvényszék nem találta megfelelő bizonyítéknak. Éppen ezért kimon­dotta a törvényszék, hogy a költség-, jegyzék egyes tételeit az érvényben levő olasz jogszabályok szerint nem bírálhatta el. -• < Ennélfogva a törvényszék a 'továbbiak során vizsgálat tárgyává tette a félpő- reas által ’ becsatolt költségjegyzék .ogyew tételeit, majd ítéletet hozott, amely aa alperest, arra kötelezi, hogy- a . felperes­nek tizenöt nap alatt végrehajtás terhé­vel fizessen 17,931 olasz líra tőkét, epnek ötszázalékos kamatát, a külföldi fizeté­sekre vonatkozó szabályok-- .korlátái kö­zött és térítsen meg a felperesnek felté­téi mélk-ül'600 .pecogő perköltséget a

Next

/
Oldalképek
Tartalom