Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-08 / 31. szám
Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 tillér. vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal Budapest, Vili., József-körút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztálv 1-444-00 Anglia és Franciaország közös békekérelmet intéz Franco tábornokhoz Franco a köztársasági hadsereg feltétlen megadása nélkül nem hajlandó fegyverszünetről tárgyalni — Angol-francia miniszteri értekezlet ül össze a spanyol kérdésben — Elesett Figueras, a köztársasági kormány új székhelye be. Az olasz önkénlesek visszavonásának feltételei Stevenáon, Nag.vbritanuia követe a spanyol köztársasági kormánynál meg* cáfolta, bogy Negrin, a köztársasági kor« máuy elnöke béketárgyalásokkal bízta meg. A római lapok burgosi jelentése szerint azzal a külföldön elterjedt hirrel kapcsolatban. hogy a polgárháború haladéktalan befejezése érdekében francia-angol közbelépés történik, a spanyol nemzeti kormány egyik tagja kijelentette, hogy a háborút csak Franco tábornok teljes harctéri győzelme és a köztársaságiak feltétel nélküli megadása esetén fejezik I kell tenni a köztársasági Spanyolország Franciaországba menekült vezetőit, akiknek franciaországi tartózkodása már különösnek tűnik fel és meggondolásra késztet, 3. A Spanyolország határain belül és kívül lévő köztársaságiaknak feltétel nélkül meg kell adniok magúkat. 4. Vissza kell adni az elrabolt és Franciaországba hurcolt spanyol kincseMagyar otthonok Szlovákiában — Esterházy János gróf rádióbeszéde — Minden világpolitikai történésnek, amely népek, nemzetek és államok sorsát érinti, vannak áldozatai is. Az abszolút igazság politikában sem érvényesülhet, s ahol neon tud érvényesülni, vagy ahol nem engedik, hogy erejével hasson, ott mindig maradnak csalódottan elesettek. Így volt Trianon után, így voltunk mi, az úgynevezett utódállamokba bekebelezett magyarok, a világháborút lezáró egyik történelmi aktusnak áldozatai, s így vagyunk ma mi Cseh-Szlo- vákiában hagyott magyar népcsoport a belvederi döntés után, a trianoni tévedéseket és hibákat javítgató világ- politikai nagy esemény után, a történelmi jelennek sebesültjéi. Az európai nemzeti kisebbségi kollekcióban mi vagyunk az a nemzeti népcsoport, amely fölött egy századnak két tizedében kétszer ítélkezett a történelemnek nevezett világpolitika s amelyet kétszer sebeztek szíven. Mi vagyunk az egyetemes magyar nemzet életében az új áldozatok, a fájdalmas nemzeti érzésben kétszer meggyötörtek. Ez a történelmi sorsikiosztás, ez a világpolitikai feláldozottság ad nekünk jogot arra, hegy amikor minden magyar felé hangot adunk, minden magyartól a vérségi, a testvéri együttérzést nemcsak kérjük, de követelhessük is. Ez az áldozatos sors, amelyet az európai béke nagy eszméje és érdeke miatt róttak ránk és amelyet, ha fájdalmasan is, de vállalnunk kellett és kell, nemcsak bennünket állít új nemzeti kötelességek elé, de kötelezettségeket ró Rátok is és feladatokat hárít Rátok is, akiknél egy a nemzet és egy a haza mint fogalom és mint, valóság. Ezekről a kötelezettségekről és feladatokról nekem, akinek a szlovákiai magyar népcsoport kiosztotta az első harcvonalban és ott az élen küzdés nagy kötelességét s aki szívemben érzem minden otthagyott magyar testvérem fájdalmas szívdobogását, lelkemben az ö lelkűket, sorsomban az ő sorsukat, szólnom kell. A szlovákiai magyar sors, az önálló Szlovákiában kialakítandó magyar nemzeti lét és élet más mint a csehszlovákiai magyar kisebbségi helyzet volt. Más alkotmányjogilag, állampoli- tikailag, más a kereteiben és környezetében, más a politikai lehetőségeiben és kihatásaiban, más a gazdasági erőelosztásban és értékelésben, más a kulturális élet nemzeti kiéléseiben. A3 erőnk, ami a nemzetből, mint egy nyelvű, fajú és egylelkű, közös célú és akaratú embertömegből fakad, közel egytizedére csökkent az első csehszlovákiai kisebbségi korszakhoz viszonyítva. A nemzetfenntartó kötelezettségeink ezzel szemben ^megszaporodtak. Mindazt, ami benne van ebben a szóban „nemzet“ ma tízszer kevesebb magyarnak kell megvalósítania, megvédelmeznie és életben tartania. A régi magyar kisebbségi tömeg egytizedré- szének kell vállalnia, kifejtenie és kisugároznia azt az erőfeszítést, ami kell ahhoz, hogy egy nemzet élhessen, létezhessen, számíthasson és mint kultúrát jelentő eleven organizmus megLondon, február 7. Corbin londoni francia nagykövet tegnap késő estehosz- szasan tanácskozott lord Halifax külügyminiszterrel a spanyol helyzetről, majd távbeszélőn jelentest tett kormányának. A megbeszéléseket ma folytatják. Lord Halifax a nagykövet távozása után felkereste Chamberlain miniszterelnököt, akivel hosszas megbeszélést folytatott. Az angol sajtókörök értesülése szerint rövidesen várható az angol és fraueia kormány közös kérelme Franco tábornokhoz, hogy kerülje a további vérontást. Remélik, hogy ez olyan helyzetet teremt, amely lehetővé teszi Anglia számára, hogy a béke érdekében felhasználja jószolgálatait. Stephenson spanyolországi angol követ a múlt éjszaka Perpignanban felkereste del Vayot, a spanyol köztársasági kormány külügyminiszterét és megbeszélésének eredményeiről jelentést tett Londonban. Úgy tudják, hogy Franco a köz- társasági hadsereg feltétlen megadását követeli, mielőtt fegyverszünetről volna hajlandó tárgyalni. A Daily Mail szerint Anglia és Franciaország már a közeljövőben elismeri Franco tábornok kormányát az egyetlen spanyol kormánynak. Londoni hivatalos nyilatkozhasson. Hogy ezt az erőkifejtést a szlovákiai magyarság elbírja, hogy ennek a nemzeti feladatának és szent hivatásának eleget tehessen, színvonalon tarthassa magát, életét és kultúráját, ehhez olyan társadalmi egybe- forrottságra van szüksége, amely semmiféle elrétegeződést nem bír, semmiféle szétcsoporíosítást nem tűr el. Ha az első csehszlovák köztársaságban a keresztény és szociális eszmék erejével tartottuk ébren a magyar nemzeti öntudatot és szerveztünk építő, fejlődő és életképes nemzeti munkát, akkor ma, a második Cseh-Szlovák köztársaságban a keresztényi szeretet mindent átölelő, krisztusi és a szociális különbségeket teljesen eltüntető melegségével kell egymáshoz dobogtatnunk minden szívet és meg kell valósítanunk a teljes, a tökéletes, a lelkek teljes egybe- hangoltságát jelentő sorsközösséges magyar népi egységet. Az a szétszórtság, amit évezredes körök nagyon realisztikus szellemben szemlélik a helyzetet. Belátják, hogy Franco katonai fölénye Spanyolországban már majdnem teljes, ennélfogva úgy érzik, hogy elérkezett a tevékeny diplomácia ideje. Az angol kormány nem gondol háborúra; főgondja a vérontás elkerülése mind Spanyolországban, mind máshol. Azt hiszik, hogy a francia kormány számára nem lesz nehéz Franco tábornok kormányát rövidesen elismerni. Vernon Bartlett a News Chronicle-ban életbevágóan fontosnak tartja a még spanyol köztársasági kezekben levő Minorca sziget helyzetét. Róma, február 7. A Giornale d’Italia szerint a Spanyolországban hareoló olasz önkéntesek visszavonásának feltételei a következők: 1. Teljesen le kell szerelni és fel kell oszlatni a Franciaországba menekült köztársasági sereget, amely máskülönben veszélyeztetné a nemzeti Spanyolországot. 2. Szét kell oszlatni és ártalmatlanná nemzeti életünkben a világpolitika legújabb geográfiai művelete eredményezett, csak akkor nem jelenti a nemzeti érő széthullását, ha Pozsonytól Nagy- szőllősig minden magyar szív egy ütemre dobog, minden magyar akarat egy irányban hat és érvényesül, ha minden magyar kezet testvéri szorításra hozunk össze, ha a társadalmi összefogást intézményesen is megvalósítjuk. Nekünk ott a belvederi határ mögött együtt kel] élnünk egysorsxí magyar életet. Együtt., egymással, egymásért. Nekünk nem lehetnek politikai, eszmei vagy elvi elhatárolásaink, nálunk nem érvényesülhetnek gazdasági osztály- különbségek, kulturális értékfokozatok, vallási gátak, világnézeti taszítóerők, foglalkozás szerinti elkülönülések, nálunk nem lehet bölcsőkülönbség és nem lehet a karéj kexxyér sem többféleképpen kiszabott, nálxxnk az egy otthon egyforma melegét kell éreznie miixdenkinek, az egy otthon egysütetű kenyórfalatjából kell jóllaknia. A családi meghittséget, a családi kötelékeket mint lelkeket össze forrasztó erőt, a családi őszinteséget, összebúvást mint életbiztoxxságot nálunk mindenkinek éreznie kell, mert ebből az érzésből fakad a nemzeti életfenntartás ösztönös és megtörhetetlen akarata. Ná- luxxk a családban rejlő nagy erkölcsi értéknek mint nemzeti morálnak kell dxadalmaskodnia. Hogy ezt a családiasságot mint nemzeti életeszmét megvalósíthassuk, ott, ahol a magyarság a városi lét forgata- gos életében él és ahol mint a nemzetek közötti kultúrversengés tényezőjének érvényesülnie kell, magyar otthonokat, magyar házakat, kultúrhajlékokat kell létesítenünk. Fel kell állítanunk azokat a gócokat, amik központosítják a magyar életnek minden kulturális és társadalmi erejét, tényezőit, megnyilatkozásait, hogy ezekből a kulturgócokból i