Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-07 / 30. szám
m§ februab 7. eedd TEiOTDíin _MmíVMí HIRIiAE 5 JAROSS ANDOR: ' .... 1 Minél gyorsabb tempóban át kell formálni az egész magyar életet A Felvidék minisztere kibontotta a Magyar Étet Mozgatom zászlaját a Déttiszántúl népe előtt ' Békéscsaba, február 5. Vasarnap délelőtt gyorsvonattal Békéscsabára érkezett feleségével együtt Jaross Andor felvidéki táreanélküli miniszter, hogy Déltisziántúl népe előtt kibontsa a Magyar Élet Mozgalom zászlaját. A miniszter kíséretében voltak Salkov- szky Jenő és Füssy Kálmán felvidéki képviselők és Mészár Oszkár, a miniszter titkára. A vonatra mar útközben felszálltak a szomszédos községek küldöttségeinek vezetői. A békéscsabai állomáson hatalmas tömeg élén vitéz Ricsóy-Uhlarik Bála dr. főispán és felesége, vitéz Márky Barna alispán és felesége és vitéz. Já- nossy Gyula polgármester és felesége fogadták és üdvözölték a minisztert és feleségét, Jaross Andor miniszter és kísérete Békéscsbbáról gépkocsin Gyulára ment át, ahol a főispán ebédre látta őket vendégül. A vendégek félhárom orakor érkeztek vissza Békéscsabára. Jaross Andor minisztert a városháza előtt vitéz Jánossy Gyula polgármester és a Magyar Elet Mozgalom vezetői fogadták. Innen éljenző ezrek sorfala között gyalog ment át a miniszter és kísérete a városi vigadóba, amelynek nagytermét ekkora zsúfolásig megtöltötte a több mint ezer főnyi közönség. Ennek soraiban megjelentek a környék falvainak küldöttségei, a vármegye teljes tisztikara, Almássy Alajos gróf, Szeberényi Zs. Lajos és Harsányt Pál felsőházi tagok, Csizmadia András országgyűlési képviselő és még számos előkelőség. A nagyteremből kiszorult körülbelül nyolcszázfőnyi közönség az épületben levő színház helyiségeit töltötte meg, ahova hangszórón közvetítették a nagygyűlés lefolyását. A színházat körülvevő utcákon ezrek helyezkedtek el, akik számára szintén hangszórón közvetítették a beszédeket. A nagygyűlést megelőzőleg Jaross Andor miniszter pár percre megjelent a színházban és keresetlen szavakkal üdvözölte-az őt lelkesen ünneplő közönséget. A Vigadóban percekig tartó tapssal és éljenzéssel fogadták a minisztert, aki felment a zászlókkal díszített emel vényre. Az emelvény mögött látható volt a Csodaszarvas jelképe, az emelvény körül pedig magyarruhás férfiak és leányok álltak sorfalat. Jaross Andor megkezdte ezután nagy érdeklődéssel várt beszédét: — Magyar Nemzettestvérek! Amikor az Alföld egyik nagy városába eljöttem, hogy kezet szorítsak a magyar alföld népével, szeretném, ha át- óreznétek, hogy egyszerűen megfogalma zott szavaim mögött ott lüktet a húsz éven át idegen állam keretében ólt magyarság szenvedésekben, ’ kitartásban ég megingathatatlan jövővárásban megszi lárdult akarata és célkitűzése. Magyaroi*szág alapköveit kell lerakni. Ezeknek az új alapköveknek lerakása megtörtént 1919-ben Szegeden, amikor Magyarország kormányzója (A tömeg szüni nem akaró lelkesedéssel ünnepelte a kormányzót.) politikai hitvallásként megalkotta az úgynevezett szegedi programot. Úgy éreztük ékkör vaíamény- nyien a határokon innen és túl élő magyarok, hogy az új magyar hajnalhasadás bekövetkezett. Vájjon a pirkadás megindulásának a nappalra való fordu-' lása olyan tempóban folyt-e le, hogy nyugodtan várhatjuk a delelő napot! Meg kell állapítanom, hogy a csonkaországban a politikai fejlődés talán az ország nagy elesettsége miatt, talán a magyarság teljes életképét átfogni nem tudó politikusok rövidlátása következtében nem történt meg abban a tempóban, ami kívánatos lett volna. Éppen ezért nem állhatunk zsebretett kézzel és nem ülhetünk nyugodtan a kaszinói puha fotelekben (Nagy éljenzés), nem hallgathatjuk önfeledten a cigánymuzsikát és nem mondhatjuk, hogy valahogy csak lesz, mert sehogy még sohasem volt, hanem magunknak is segí téni kell, hogy az elvetett mag érett kalászt hozhasson és hogy tényleg legyen aratás. — Ezért van szükség olyan mozgalomra, amely függetlenül minden politikai párt tói akarja megoldani a magyar élet problémáit és akarja átölelni az egész magyar éle-* tét. Ez a mozgalom odanyul a szegény zsellérember kapájához, az iparosember műhelyéhez, belenéz a szellemi munkások irodáiba, átível a kastélyok falain és megnézi, hogy a kastélyokban a nép iránt fei^sséget érző tulajdonos lakik-e. Ott akarjuk tartani a kezünket a magyar élet érvéréinek minden ütemén. Uj Magyarországot .akarunk,mert úgy érezzük, hogy minél gyorsabb tempöikáu át kell . ] formálni az egész magyar életet. Egészséges, nacionalista szemléletet kel! terjesztenünk. Minden egyes cselekedetet, abból a szemszögből kell vizsgálni, vájjon a nemzet egyetemes szempontjából mennyit ér és mennyit jelent. Ma nem elég, ha valaki szorgalmasan elvégzi a napi munkáját, dolgozik, hogy csaladjának megkeresse a kenyeret- és eleget tesz a lelki élet követelményeinek és a vallás parancsainak, hanem népi összefogásra van szükség és a kis embernek is éreznie kell: hogy, nincs egyedül és beletartozik a nemzet családjába, mögötte állanak mások is, akik segítenek neki: ez tulajdonképpen a nemzetközösség gondolata. Ez azt jelenti, hogy van egy bizonyos áramkör, amely egybefűz minket magyarokat. mint ahogy egybefűzi a németeket és azt olaszokat is a német és olasz nemzeti öntudat. Nacionalista társadalomra van szükség, amelyet összetartani csak akkor tudunk, ha katonai szellemet viszünk beléje. M olt ke mondotta egykor vezérkari tisztjeinek, ne higyjétek. hogy ti döntitek el a csataterek sorsát, ezt azok a névtelen katonák döntik el, akik kint állanak a posztokon. így állottak nálunk is a poszton Mimkács váránál azok, akik áldozatos lélekkel, életük és vérük odaadásával teljesítették azt a parancsot, amelyet feletteseik adtak tudtukra, de amelyről tudták, hogy feletteseik személyében tulajdonképpen a nemzet adott nekik parancsol. Ez a felelősségtudat kell, hogy áthasson minden magyar embert. Faji öntudallal leltlell társadalomra van szükség Egységes magyar lelkiség Testvérek! Köszöntelek benneteket a csallóközi, garammenti, gömori magyarok és a kassai és ruszinszkói hegyek alján magyar életet élő magyar emberek acélos kitartásával. Antikor én benneteket a felvidéki ember érzésvilágával, magyar testvéri szcretetével szeretnélek álölelni, tudpm azt, hogy minden visszatért felvidéki magyart az Alföld népe hatalmas nemzetszeretettel fogad. Az Alföld népe egy évezreden át állott a Duna és a Tisza nagy síkságain. Ennek a népnek életerején és kitartásán nyugodott a tatárdúlás és török hódoltság alatt is a magyar jövő. Ezután rámutatott arra. hogy a felvidéki magyarság egy emberként állott a vezetői mögött. Tudtára adta az egész világnak, hogy olyan nagy a feszítő ereje, amely a Kárpátok medencéjét is: betölti s a határokon túl is vonzóerőt tud gyakorolni egy új Magyarország megteremtésére. Rámutatott az egész magyarság egységes arculatára, hangsú lyozva, hogy a nemzeti eszme kapcsolja össze a nemzet tagjait. Hiábavaló bármiféle békeszerződés, mert a lelket széjjeldarabolni nem lehet, és az a jövőben sem lehetséges. Az egységes magyar lelkiséget nem lehet egyéni aspi. rációk, egyéni célok szolgálatába állítani. (A tömeg' itt nagy éljenzésben tört ki.) Ezek miatt lehet a nemzeti ideálokat olyan nehezen megvalósítani. Kijelentette a miniszter, hogy a visszatért magyarok meg vaunak elégedve a mostani helyzettel es a felvidéki magyarság boldogan vesz részt a magyar állami élet minden megnyilatkozásában. — Az a célunk — mondotta Jaross Andor -.hogy megteremtsük valamennyi testvérünknek az emberhez méltó megélhetését. A felvidéki magyarság nem abból vonja le a maga értékítéletét, hogy a parlamentben egyes urak mit mondanak, hanem örül annak, hogy hatalmas lebirhatatlan testvériségben élhet együtt az alföldi magyar néppel. A felvidéki magyarság legtöbbre értékeli azt az erőt, amely minden politikának kell, hogy éltető eleme legyen, a magyar uépiség erejét. — Nincs szükségünk arra, hogy ezzel érzéssel kapcsolatosan, indulatosam heves vérrel fogalmazzuk meg álláspontunkat, mert azt az embert, akinek igaza van, aki mélységesen meg van győződve arról, hogy az, amit mond és cselekszik, nem a saját gondolata, nem a saját szava, hanem a mögötte álló milliók akaratának a szava, — kis tűszúrá sok annyira nem sértik meg, mint a légy csípés. A uépsokaság itt újból lelkes éljenzésben és tapsban tört ki és hangosan ünnepelte a jelenlevő Riesóy-Uhlarik Béla főispánt. — Testvérek! Ha vau egységesen megfogalmazható magyar lelkiség, ha Van egységes népakarat, akkor az ezeket létrehozó erőket ösáze kell gyűjteni és bizonyos politikai célok szolgálatába kell állítani. Azért jöttem el ma ide, hogy kibontsam annak a mozgalomnak a zászlaját, amely lelkileg össze akarja kapcsolni azokat a népi rétegeket, amelyeknek érdekében ál) egy erőteljes szellemiségnek a kialakítása, amely szellemiségnek át kell hatnia ennek az országnak minden fiát, minden képviseleti szervét és magát a parlamentet is. Mi, felvidéki magyarok úgy gondoljuk, hogy a régi politikai hagyományoknak teszünk eleget akkor, dinikor a, magunk erőit ennek a mozgalomnak a céljaira bocsátjuk és ezt az egységet kell szolgálnia minden jóaka- ratú nemzeti és történelmi felelősséget vállalni merő és akaró magyar férfinak és asszonynak is, akiket egy szellemi táborba akarunk gyűjteni. Uj Magyarországot akarunk — A‘trianoni békeparancs széjjcldara- bólta az országot és a történelmi Magyarország romjai felett az összeomlás ütan . feltámadt por ülte meg a magyar légkört, amikor a csonkáországon végigsöpört a vörös uralom a maga felelőtlenségevei, szadizmusával, amikor a határokon túlra kényszerült magyarság kénytelen volt egészen új életformát választani magának, hogy puszta létét egy jobb jövő számára átmenthesse, s nyilvánvalóvá vált ekkor, liogy tnipt Mohács fit*« is. egészséges, áj Faji öntudáttal telített társadalomra van szükség, amelyből ki kell kapcsolni minden akadályozó és megncmóríő elemet. így jutunk el a zsidó problémához. Ne higyjék azt, hogy az én személyemben elfogult antiszemita beszél hozzátok, hanem egy meggyőződéses magyar ember, aki megtanulta, hogy mit jelent a faji öntudat és mit jelent az, hogy ezt a faji öntudatot más népi csoportok vagy népi érdekek akarják vagy kívánják befolyásolni. A zsidókérdés nem indulat kérdése, nem harag kérdése és téved az a zsidó- ember, aki azt képzeli, hogy a kormányzatban haragos indulat támadt a zsidók iránt. Dehogy is. Mi csak megtanultuk az elmúlt evekben a zsidó tulajdonságokat megismerni és ennek alapján látjuk azt, hogy a népi magyar gomlalathoz csak úgy tudunk eljutni, ha a zsidóságot a magunk életéből kikapcsoljuk (Éljenzés.) és a magunk életberendezkedését törvényalkotással alkotmányos úton úgy fogjuk szabályozni, hogy a zsidóság igyekezzék úgy megélni, hogy a magyarságot ne tekintse olyan védnövénynek, amelynek, árnyékában a maga üzleti te-, yékenységét háborítatlanul élheti ki csak azért, mert a magyar fajta talán nem olyan üzleties gondolkozásé és a maga erkölcsi szabályai szigorúbbak, mint a zsidóké. (Közbekiáltások: Több Jarosst a parlamentbe!) — Megtanultuk a közelmúltban a sajtó hangjaiból, amelynek ötven százalékát ma is a zsidóság dirigálja, hogy a fíom- bach-wtca és a Dob-utca nem szabályozhatja a magyar, élet ütemét. A magyarság van olyan erős és öntudatos, hogy amikor a saját, érdekeit akarja megfogalmazni, akkor nem engedi, hogy alkotmányos rabulisztikát manóból lehelő érdekeken keresztül próbálja, a, zsidó sajtó a maga céljait elérni. Mi magunk fogalmazzuk meg a politikai álláspontunkat és hiábavaló minden olyan politikai kísérlet, amely rákóczis, kossut- lajosos szellemben jelenik meg egyes cikkekben, ahol ezeken keresztül n zsidó szellem öltögeti a nyelvét. Hiábavaló minden úgynevezett koncentrikus támadás, amely egyes vezető politikusok ellen .irányú), amelynek egyik szenvedő hőse volt nemrégiben a békési’ főispán, is. (A tömeg hosszasán és lelkesen, él* jenzi vitéz Riesóy-Uhlarik főispánt.) Ki kell egyenlíteni a magyar élet szintjét — Ma olyan férfiú áll a kormány élén, aki nem politikai praktikák, nem politikai sakkjátszmák érdekében indí MEGJELENT Európa legötletesebb, legjobb és legfrissebb rejtvényujságja. Egész heti kitűnő szórakozási Óriási rejtvény verseny, pazar díjazás. Éltékes heti futalmak! Megjelenik minőén génieken! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Üilöi-út 11. s*.
