Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-07 / 30. szám
6 •FTT.mwVl • MuftV^U-HIRIlSB 1939 FEBRUÁR 7. KEDD iott meg egy programmot, hanem meggyőződésből, mert érzi azt, hogy mit kell a magyarság érdekében célul kitűzni és megvalósítani. .Ma az a helyzet, hogy a kormány tevékenységét nem az ellenzék látja el a szükséges dinamikával, ha,nem a népi akarat. Ha a közeljövőben nem valósítjuk meg a népi jellegű új programot, akkor bekö- -vetkezhetik az, amit az ellenzék hangoztatott, hogy az ország szekere lejtőre, jut, amelyen senki sem tudja megállítani. Ki kell egyenlíteni a magyar élet szintjét. Ezt kívánja a haladás szelleme. Minél hatékonyabb eszközökkel és minél rövidebb időn belül fel kell emelni a kisemberek életszínvonalát. Ezt a munkát keresztény szellemben, keresztény ideálok figyelembevételével kell végrehajtani. A miniszter ezután hangoztatta, hogy egyszerűbb magyar életre van szükség, viszont az, akinek feleslegei vannak, az gondoljon nélkülöző testvéreire is. A békésmegyei szlovákokhoz fordult ezután Járost Andor miiiszter. Melegen üdvözölte őket és kiemelte, hogy tudja azt, hogy a magyar nemzeti érzésben egységes az egész békésmegyei szlovákság, amellyel testvéri egyetértésben akar élni továbbra is a magyarság. Tudja, hogy ezeknek a szlovákoknak nincsenek külön vágyai ás boldogok, hogy a magyar föld legjava képezi tulajdonukat. A miniszter ezután arról beszélt, hogy 'szociális ország felépítésére van szükség. Végül foglalkozott a földbirtokreformmal. Kiemelte, hogy a nemzet érdekébe® arra van szükség, hogy minél több kisembernek váljék tulajdonává a magyar föld, mert a család az az erő, amelyre egyedül leltet építeni a magyar ■jövőt. Mi annakidején azt fogadtuk, — folytatta a miniszter — hogy visszavezetjük a felvidéki magyarokat a magyar hazába. Ma is fogadalmat tettünk itt Békéscsabán és adja a Mindenható, hogy ezt a fogadalmat, amely nem más, mint a magyar nép tömegeknek politikai egysége, a népi egységből származó népi politikai akarat és egységes kormányzat és egységes Magyarország — meg is való- ,Ml ’eíthassnk.» Jaross Andor miniszter végül felolvasta a Magyar Élet Mozgalom jelszavait és a mozgalom zászlaja alá hívta Déltiszántúl népét. A beszéd elhangzása után a közönség elénekelte a Szózatot es percekig lelkesen, éljenezte a minisztert. Jaross Andor Békés díszpolgára A nagygyűlés után Jaross Andor miniszter Békésre ment, hol ünnepies keretek között nyújtották át neki a község díszpolgári oklevelét. Jaross Andor megköszönte a díszpolgárságot. Hangoztatta, • hogy az iránta megnyilvánult megnyilatkozások közül különösen .jól esett neki Békés község kitüntetése, különösen azért, mert mikor díszpolgára választották, még nem volt a kormány tagja, tehát nem a minisztert, hanem a felvidéki nemzettestvért érte a megtiszteltetés. Ezután még Füssy Kálmán és Salkovszky Jenő felvidéki képviselők szólaltak fel. A miniszter és kísérete ezután gépkocsin Gyulára ment Itt Márky Barna alispán a megye közönsége nevében vacso rán látta vendégül őket. Vacsora után Békéscsabára mentek, onnan tértek visz- sza Budapestre. ” " -*—1 ___ Mozgalom Rimaszombat megyei várossá szervezése érdekében Rimaszombat, február 6. (Tudósítónk ’jelentése.) Löcherer Géza dr. városbíró elnöklésével a rimaszombati városi adófizetők népes gyűlésen foglalkoztak Rimaszombat nagyközség megyei várossá szervezésének kérdésével. A gyűlés előadója Kovács László dr. nyugalmazott polgármester volt, aki a történelmi, jogi, pénzügyi és közigazgatási szempontok figyelembevételével indokolta meg a mozgalom jogosultságát. Siposs József ' hozzászólása után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el s kimondotta, hogy Rimaszombat közönségének egyhangú követelése a megyei várossá szervezés érdekében illetékes helyeken a szükséges eljárást haladéktalanul megindítja. Végrehajtóbizottságként a jelenlegi városi tanácsadó testületet választották »eg. Rendelet a rögtönbíráskodásról Jelentette már a Felvidéki Magyar Hírlap, hogy az igazságügyniiniszter egyes bűncselekményekre elrendelte a rögtönbíráskodást. A hivatalos lapban közzétett rendelet szerint az igazságügyminiszter az 1922, évi XVII. törvénycikk 6. §-ának rendelkezéséhez képest az 1912. évi LXIII. törvénycikk 12. §-ának (4) pontjában, illetve az 1920. évi XXXVIII. törvénycikk 1. §-ábau, valamint az 1921. évi XXIX. törvénycikk 13. §-ának első bekezdésében nyert felhatalmazás alapján á 9550/1915. I M. E. számú rendelet 25. §-ának megfelelően a m. kir. belügyminiszterrel és a ni. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve, a rögtönbíráskodás kihirdetését az ország egész területén a lőfegyver, robbantószer, illetve mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés büu- fetlérc (ideértve az ilyen gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét és ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is), valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló . 1914. évi XL. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző, csoportosulás útján vagy felfegyverkezve csoportosulás esetén kívül elkövetett bűntettekre s a magánosok elleni erőszaknak a Btk, 175. és 176. §-ába ütköző bűntettére elrendeli. A rögtönbíráskodás hatálya a tetteseken kívül a részesekre (Btk. 69. §.) is kiterjed. . A rögtönbíráskodás kihirdetésének elrendeléséről szóló hirdetmény kibocsátására és a további eljárásra a fentidézett 9550/1915.1. M. E. számú rendelet II. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. Magyarázat a rögtönbíráskodás! eljárásról Az ország valamennyi törvényszékének elnöke megtette az intézkedéseket a statárium kihirdetésére vonatkozóan. Beavatott helyen a rögtönbíráskodás elrendelésével kapcsolatos intézkedésekről a következőket mondották: — A szabályok szerint a rögtönítélö bíróságnak tizenhat tagja van s a tizenhat tag közül esetenként öt tagú tanácsot jelölnek ki. A tanácsnak egy póttagja van. A budapesti büntetőtörvényszék területén a rögtönítélő bíróság elnöke Szemák Jenő dr. másodelnök, helyettese pedig a rangban legidősebb tanácselnök: Krayzell Miklós dr. A pestvidéki törvényszék területén a rögtönítélö bíróság elnöke Mendelényi László dr-, a törvényszék elnöke. A statáriális bíráskodás csak egy büntetést isimer: a halálbüntetést. A vádlottat tehát vagy halálra ítélik vagy felmentik. A bíróságnak attól a perctől kezdve, hogy -a vádlottat eléje állították, háromszor 24 óra alatt kell ítéletet hozni s ha nines módjában ítéletet hozni, úgy az ügyet rendes bíróság ele kell utalui. ségre azokat, akik magánosok ellen erőszakot követnek el. A törvény szerint, ha valamely csoport azon célból, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el, valakinek lakásába, üzleti helyiségébe, vagy bekerített birtokába betör: a csoportnak minden tagja magánosok elleni erőszak bűntettét követi el. Halállal bünteti a rögtönítélö bíróság a csoportnak azokat a tagjait is, akik nyílt helyen akár személyeken, akár dolgokon követnek el erőszakot, A rögtönítélő bíróság elé kerül például az, aki tagja egy olyan csoportnak, amely kirakatokat bever. A rögtönitelcr bíróság vonja felelősségre azokat, akik az 1914. évi 40. t.-c. 2. és 3. szakaszában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettét követik el^ A törvény ezeket mondja: Az a csoportosulás, amelynek célja az, hogy a hatóságot vagy annak tagját, akár erőszakkal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse, vagy hogy a hatóságot gyakorló személyt, vagy a hatóság tagját hivatásából folyó eljárása alatt, vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tett- leg bántalmazza. A rögtönítélő bíráskodás elé kerül az a személy is, aki hasonló bűncselekményt nem csoportosan követ el, de fegyverkezve támadja meg a hatóság tagját. „Imrédy bebizonyította, Hogy ö Magyarország erős embere" London, február fí.. Az összes vasárnapi lapok jelentették, hogy a -Dohány-utcai merénylet következtében elrendelik Magyarország egész területére a rögtönítélő bíráskodást bizonyos, az emberi élet elleni bűncselekményekre. A Sunday Express a következőket írja: Imrédy miniszterelnök a rendőrség véleményének meghallgatása után elhatározta a rögtönítélö bíráskodás elrendelését a törvényes rend fenntartása érclékében a Dohány-utcai merénylet után. A hétfői l'irnes részletesen ismerteti a rögtönítélö bíráskodás elrendelésére vonatkozó rendeletet és kiemeli, hogy a magyar kormány erélyes lépéseket tett a terror elfojtására. Hasonlóképen jelent a Daily Mail Budapestről. A Daily Herald a vasárnapi lapokhoz hasonlóan ismerteti a rendeletet. A News Chronicle a rögtönítélő bíráskodás elrendelését jelentve kiemeli, hogy a magyar sajtó és közvélemény egyaránt elítéli a pénteki merényletet , és helyesli a kormány szigorú intézkedéseit. A Daily Express jelenti: Alig telt el 24 óra a rögtönítélő bíráskodás hatályba léptetése után, Imrédy, a volt bankelnök, máris bebizonyította, hogy ő Magyarország erős embere. Elrendelte 15 gyanús személy letartóztatását, akiket a bombamerényletben való részességgel gyanúsítanak. Eikagyía a magyar követ Abban az esetben, ha a rögtönítélő bíróság meghozta ítéletét és a halálra ítéltet kegyelemre nem terjesztette fel, az ítéletet a kihirdetés után két órán belül végre kell hajtani. — A statáriális rendelet szerint halállal büntetik a fegyverrel elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettének tettesét s ugyanez a büntetés vár a gyilkosságra irányuló szövetkezés tagjaira. A rögtönítélö bíróság vonja felelősségre például azt, ha valaki bombát dob és nem történik sebesülés. Ugyancsak a statáriális bíróság ítélkezik azok felett, akik például közforgalmú helyen bombát helyeznek el s a bomba1 nem robban fel. — A rögtönítélő bíróság vonja felelősA Magyar Távirati Iroda jelenti: Ar- nóthy-Jungerth Mihály moszkvai m. kir. követ február 5-én este 11 órakor családjával, a követség személyzetével és ma- gánalkalmazottaival együtt elhagyta Moszkvát. A követségi épület irattárának és a követség épületének gondozásával megbizta a követség visszamaradott irodatisztét és egyik altisztét. A szovjetkormány külön hálókocsit bocsátott rendelkezésére. A késő éjszakai indulás és a kemény hideg ellenére a diplomáciai testület megjelent a pályaudvaron és a távozó magyar követet melegen búcsúztatta. II nemzeti szoc’a'isla roham- osztagok tűnőké Líbiában Berlin, február 6. A német nemzeti szocialista rohamosztagok törzskari főnöke, Lutze hétfőn többnapos tartózkodás után elhagyta Rómát és egy hétre a líbiai olasz gyarmatra utazott. Elutazása előtt fogadta a német sajtó római tudósítóit és közölte velük, hogy római tartózkodása során tárgyalásokat folytatott a nemzeti szocialista roham- osztagok és a fasiszta milicia együttműködésének kiépítéséről. Mind a két szervezet a forradalmi eszmékből született és ezt afc eszmét képviseli. Hitler kancellár legutóbb ugyanolyan hatáskörrel ruházta fel a nemzeti szocialista rohamosztagokat, mint amilyen a fasiszta milíciát már évek óta megilleti: az előzetes és utólagos katonai kiképzés jogával és feladatával. A jövőben a fasiszta milicia és a nemzeti szocialista rohamosztagok munkája ezek szerint formailag is párhuzamos lesz. Lutze végül a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a fasiszta milicia spanyol- országi szerepléséről. I Magyar ! I a Magyarért! Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kivitelt- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt ' hozott forgalomba, mely gyönyörű emlé ke lesz minden hazafias magyar embernek. Ennek a szép és hasznos, ajándéknak Is különösen alkalmas ajándéktárgynak meg- 1 vásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, vala- B mint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül H végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára huzatban) 7.- pengi Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk jegyirodájában: VII!., József-körút 5. Hadtestparancsnokság (Állomásparancsnokság) IV., Veres Pálné-u. t Hivatalos órák: 9—2. Pfeifer Ferdinánd-féle könyvkereskedésben: Kossuth Lajos u. 5 Az „Erka“ kötelékébe I t utozó 110 íivárosi előkelő cég központi irodájában IV., Eskíi- E út 6. Klotild palota, valamint az „Erka“ összes megbizottaínál
