Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

TEMHDEKI-AvG^AR-HIRMP. 1939 FEBRUAR 5. 'VASÁRNAP 16 A Gazdatisztek Egyesületének javaslata a kishaszonbérletekröl szóló törvény- tervezetre vonatkozóan Á földművelésügyi minisztériumban elkészült a kishaszonbérletejkrió‘1 szóló törvénytervezet, amelyet az érdekeltsé­gek is megkaptak hozzászólás végett. A Gazdatisztek Országos Egyesülete most juttatta el a földmívelésügyi miniszterhez a törvénytervezettel kapcsolatos észrevé­teleit és javaslatait, amelyek nagyvoná­sokban ezeket tartalmazzák: 1. A nagybirtok területi csökkenést) nagyobb intenzitást követel meg a meg­maradó részen. Fokozottabb mértékben lesz érvényes az az elv, hogy a nagy­birtoknak abban a mértékben van meg a létjogosultsága, mennyiben 'felel meg szociális kötelezettségeinek és mennyi szellemi és fizikai munkásnak ad kenye­ret Kérik ennélfogva az okleveles gazda­tisztek kötelező alkalmazását a kötött forgalmú birtokokon kívül a; szabadfor­galmú birtokokra nézve is kötelezővé tenni és pedig olyan formában, hogy min­den 1000 kát. hold mezőgazdasági műve­lés, alatt álló területen, amennyiben kát. tisztajövedelme a 6000 pengőt eléri legye­nek kötelesek a tulajdonosok egy okleve­les gazdatisztet alkalmazni. 500—1000 hol­dig legalább középfokú, 200—500 holdig legalább alsóbbfokú mezőgazdasági szak- képzettséggel rendelkező gazdasági tiszt­viselőt tartani. 2. A házi nyugdíjbiztosítást élvező, vagy abban részesülő gazdatisztek nyug­díjalapjaként akkora területű föld ha­gyandó meg. amennyi szükséges a nyug­díj fedezésére, ahol a gazdatiszt nyug­diját föld juttatásával óhajtja megvál­tani, úgy e kívánsága lehetőleg teljesí­tendő. Mivel a törvény célja nem lehet a szociális viszonyok rontása, minden körülmények között biztosítandó a gazda­tiszt nyugdíja. Mondassák ki, hogy a földbirtok k isii a szem bér le tok céljából való igénybevétele esetén a nyugdíj le­szállításának nincs helye. 3. Mondja ki a törvény, hogy csak azok a. birtokok vehetők igénybe, melyek előre­láthatólag kevesebb munkabért nyúj­tanak, mint amennyit a kisbérlő azon előreláthatólag kitermelhet. Állapítson ejou ■ meg a törvény bizonyos kulcsszámokat a. birtok intenzitására vonatkozóan és azok az intenzív birtokok, melyeknek minden 500 holdjára jut egy gazdatiszt és amelyek a törvény által megállapí­tandó számú gazdasági cselédet, hónapos­munkást, aratót és napszámost foglalkoz­tatnak, az igénybevételnél kíméltesse- nek, sorrendiségben az utolsó helyre té­tessenek és a birtokeladás tekintetében csupán részes művelés bevezetésére kö­telezhetők. Szükségesnek tartják az in­tenzív birtokok kímélését, az eddigi ter­mésátlagok fenntartásának biztosítósa és a földmunkások foglalkoztatása érde­kében. 4. Ugyancsak a termelés fenntartása érdekében és szociális szempontokból előnyben részesítendők a földszerzésnél az igénybevétel miatt állásukat vesztő gazdatisztek, gazdasági cselédek és mun­kások, ezután a földigénylők közül az érettségizett és képesített gazdák, a me­zőgazdasági, téli gazdasági szakiskolát vagy tanfolyamot végzett gazdák. 5. Mondja ki a törvény, hogy a közter­melés biztosítása érdekében a kishaszon- bérletek céljára igénybevett földterület 10 . százalékából középbérlet alakíttassék. Ál­talában minden 20Ö0 hold kishaszonbér- letre egy 200 holdas középbirtok essék. Ez a középbérlet a földreform miatt állását vesztő gazdatisztnek juttatandó. A közép- bérlet egyúttal irányító mintabirtok le­gyen. A középbérlő gazdatiszt megbízható volna az ellenőrzési és felügyeleti teendők ellátásával. 6. Annak megállapítására, hogy vidé­kenként mekkora földterület vehető igénybe, járásonként vegyesbizottság volna alakítandó. Lényeges, hogy a helyi­viszonyokkal ismerős egyének döntsék el ezt a fontos kérdést. 7. Kívánatos, hogy hivatalos adatgyűj­tést végezzenek annak megállapítására hogy az 1919-es földreform folytán az ere­deti jegyzők hány százaléka van birtok­ban. Továbbá arranézve, milyen mértékű változás állott be a termésátlagokban a nagybirtok által leadott területrészen. (—) Kétszeresére emelik a ricinusmag ve­tésterületét. A ricinusma gjermel és nagymérvű kiterjesztése érdekében országos akció megindí­tását határozta el az Ipari Növénytermelési Bi­zottság. A bizottság kimondotta, hogy az idén a ricinusmagt,ermclés területét a tavalyinak legalább kétszeresére kell felemelni. A terme­lési feltételeket úgy állapították meg, hogy a gazdának kifizetődjék a ricinusmag termelése. Nevezetesen a termelési szerződések megköté­sével megbízott Olajmag Értékesítő Szövetke­zet budapesti paritásban métermazsánkint 32 pengőért fogja átvenni a toktalanított ricinus­magot. jogában áll azonban a gazdának a ri einusmag tokos átvételét is igényelni, amikor is érte a feladóállomáson 100 kg-kint 17 pen­gőt kap. A vetőmagot is a szövetkezet adja, azért a termelőnek nem kell fizetni hanem csak majd a termésből azonos mennyiségben természetben visszaadni. A ricinusmag-tcrmo- lési szerződések megkötése megindult. Jelent­kezni lehet az Olajmag Értékesítő Szövetkezet­nél Budapest, V-, Tükör-u. 2. Márciusl5-igegészíthetök ki az ipar jogosítványok iránti kérvények Budapest, február 4. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken Ipart (kereskedést) űzök jogosítványai tárgyá­ban kiadott és a Budapesti Közlöny 1939 feb­ruár 4-én megjelent 28. számában közzétett 1109 1939. M. E. számú rendelet 4. §-ának szö­vegre olyan értelmű helyesbítést igényel, bőgj- az említett szakasz első bekezdésének harmadik mondatában előforduló „1939. évi május hó 31-ig“ határidő helyett „1939. évi március hó 15-éig“ határidőt keli iktatni. Eh­hez képest az 1100/1939. M. E. számú rendelet 4. §-a első bekezdésének harmadik mondata helyesen a következő: , „A szükséges okmá­nyokkal el nem látott folyamodványokat az elnök kiegészítés végett a folyamodónak visz szaküldi és felhívja a folyamodót, hogy ki­egészített folyamodványát a jelen rendelet-; ben említett jogkövetkezmények terhével 1939 március 15-ig nyújtsa be.“ Nagysikerű tejgazda­sági tanfolyam a Felvidéken Budapest, február i. A Tejtermelők Országos Szövets ge a kistejtermelők gazdálkodásának előmazdítása érdekében számukra az ország különböző vidékein egyhetes tejgazdasági is- moretterjesztő tanfolyamokat rendez. Idén már 5 tanfolyam volt. Az elmúlt héten a Szövetség elsőízben tartott a vissza­csatolt terület tejtermelő gazdái számára egyhetes tejgazdasági ismeretterjesztő tanfolyamot, hogy irányítást nyújtson számukra az anyaor­szág termelési és értékesítési rendszeréhe való bekapcsolódásra. A galántai járás több közsé­géből összegyűlt mintegy 120 gazda számára Felsőszelin rendezte a szövetség a Mátyusföldi Gazdasági Egyesület, valamint a helyi közigaz­gatási és társadalmi intézmények támogatásá­val a tanfolyamot, amelyet az érdekelt gazdák nagy örömmel fogadtak és lankadatlan szorga­lommal látogattak. , A tanfolyam egyben a visszacsatolt terü­letnek első nagyobb gazdatársadalmi moz­galma volt, melyen az anyaország gazdaintézményoi köz­vetlen kapcsolatba kerültek a felvidéki gaz­dákkal. A tanfolyam színhelyéül a felsőszeli fogyasztási szövetkezet előadóterme szolgált. A tanfolyam megnyitásán Fleischer Géza. dr. já­rási főszolgabíró üdvözölte elsőnek a Tejterme­lők Országos Szövetségét kezdeményező és a gazdaközönséget megsegítő munkásságáért. Ez­után Thuróczy Vilmos magyarsóki földbirto­kos, a Mátyusföldi Gazdasági Egyesület, elnöke buzdította a gazdákat összetartásra és mun­kára. A ’gazdahallgatösag- nevében Oyurcsi Imre kisbirtokos, szövetkezeti elnök mondott rpeleg köszönetét a Tejtermelők Szövetségének a tanfolyam megrendezéséért. A földmívelée- iigyi minisztérium tejgazdasági ügyosztálya nevében Aágh László űr. szolgabíró üdvözöllo a szövetséget és a felszabadult galántai járás gazdáit. Majd a szövetség képviseletében meg­jelent Herodek Sándor dr. megnyitotta a tan- folyamot, részletesen ismertetve a tejtermelés és értékesítés időszerű kérdéseit, tekintettel a visszacsatolt területek helyzetére, továbbá a szövetség feladatait, működését, vala­mint a tanfolyam célkitűzéseit. Végül Nagy Ferenc, a galántai „Hanza“ szö­vetkezeti központ főigazgatója hangsúlyozta a gazdák együttműködésének és szövetkezésének nagy jelentőségét. A tanfolyamon az előadásokat és gyakorlati bemutatókat a szövetség kitűnő szak­előadói tartották. A tanfolyam sikerét nagy mértékben előmoz­dította Magyar Lászlónak, a Mátyusföldi Gaz­dasági Egyesület titkárának a helyi szervezés körül kifejtett lelkes közreműködése. A tan­folyam sikere alapján a felszabadult Felvidék­nek több helyéről fordultak már a Tejtermelők Szövetségéhez azzal a kéréssel, Logy más he­lyen is rendezzen ilyen tanfolyamokat. Jóváhagyták a kereskedelmi segédmunkások legkisebb munkabérét meg­állapító határozatot Budapest, február i. A kereskedelmi minisz­ter jóváhagyta a kereskedelmi segédmunkások legkisebb munkabérének megállapítását. Az or­szág területe ebből a szempontból három cso­portra oszlik: I. Budapest, II. az összes tör­vényhatósági jogú városok, HL a községek. A fizetendő legkisebb munkabérek (az első szám az I-sö, a második a Il-ik, a harmadik pedig a III-ik csoportba tartozók hetibérét tartal­mazza pengőben) a következők: Férfi segéd­munkásoknak: 16 éven alul 14.—, 10.—, 9.—, 16 éven felül, de 20 éven alul 18.—, 14.50, 12, 20 éven túl, de 24 éven alul 22.—, 18.—, 15.—, 24 éven felül 25.—, 20.—, 18.— pengő. A hatá­rozat szabályozza a női segédmunkások heti­bérét, valamint a kisegítőmunkások napibérét is. A határozat a nyolcadik napon lép életbe. A kihágást a törvény szerint büntetik. (—) A Nemzetközi Vásáron kiállított talál­mányok védelme. Az iparügyi miniszter ren­deleté szerint az 1939. évi április 28. és május 8. napja között megtartandó Budapesti Nem­zetközi Vásáron közszemlére kiállított talál­mányok, minták és védjegyek az 1911. évi XI. t.-c. 1. §-ában biztosított időleges oltalmat igé­nyelhetik. (—) Korona a cseh-szlovák valuta neve. Prágából jelentik: A Cseh-Szlovák Nemzeti Bank elrendelte, hogy a cseh koronát, amely­nek hivatalos rövidítése eddig „Ke“ volt, a jövőben egyszerűen „k“ betűvel kell jelölni. A cseh-szlovák valuta hivatalos neve ezentúl nem cseh korona lesz, hanem egyszerűen ko­rona. Ezzel is kifejezésre akarják juttatr.i, hogy ez a valuta közös pénzegysége az állam­szövetség mindhárom országának: CJsehország- nak, Szlovákiának és Kárpátoroszországnak. • (—) Nyilvántartják az állásnélküli keres- kedösegédeket. A Kereskedő Ifjak Társulata nyilvántartja az állásnélküli kereskedősegéde­ket és IV. kér., Bástya-u. 5. szám alatti irodá­jából kereskedőknek minden szakmában ajánl­hat segédeket. Az állásközvetítés díjtalan. Vi­déki megbízásokhoz válaszbélyeget kell mel­lékelni. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 15.95—16.15, Belga 57.45 58.05, Cseh korona 7.50—10.—, Dán korona 71.10 —71.90, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA dollár 340.—344.—, Kanadai dollár 332—-337, Francia frank 8.95—9.15, Hol­land forint 183.25—185.25, Lengyel zl 60.—61.40, Leu 2.40-3.45, Leva 3.—3.60, Líra 16.90-17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Né­met márka —.—, Norvég korona 80.—80.90, Svájci frank 76.85—77.75, Svéd kor. 82.10—83.—. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.65- 185.25, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.50, Brüsszel 57.64—58.08, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhága 71.30—71.90, Lon­don 15.96—Í6.11, Madrid —.—, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 341.40-344.—, Oslo 80.225- 80.925, Paris 9.02—9.12, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15. Stockholm 82.30—83—, Varsó 64.10— 64.60, Zürich 77.05—77.75, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: LANYHA Az értéktőzsdén a nyereségbiztosító eladások miatt az árfolyamok lemorzsolódtak. Tekintet­tel arra, hogy az alacsonyabb árfolyamon vá­sárlás is volt, az árfolyamlemorzsolódús mérve nem lényeges. Bauxit 3.5, Kőszéu 8.5, Fegyver 2.6. Rima, Cukor 2, Urikányi 1.6, Délcukor 1.25, Salgó 1.05, Nemzeti Bank 1, Tröszt 0.85 pengő­vel gyöngült. A szilárdkamatozású értékek piaca üzlettelen. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 166.—, Első Magyar Biztosító 355.—, Első Bp. malom 7.6, Bauxit 182.—, Beocsini 10.6, Szentlőriiici 4.—, Kohó 18.8. Kőszén 274.5, Nagybátonyi 44.—, Salgó 27.5, Urikányi 38.—, Fegyver 30.9. Ganz 14.45, Rima 66.5, Nasici 75.5, Levante 0.25, Nova 11.6. Tröszt 49.4, Délcukor 75.25, Magyar cukor 70.5, Georgia 20.—, Izzó 300.—, Dreher-Haggen- machor 119.—, Gschwindt 675.—, Polgári sör 86.—, Lukácsfürdő 35.—, Goldberger 39.—, Ma­gyar kender 10.—, Pamutipar 20.75, Szegedi kender 36.—, Diana 45.—, Műtrágya 38.5, Gumi 47.8, Vasúti forg. 16.5, Telefon 9.2, Pálfalvi 14.5. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegylOO.—, 1914. évi főv. 4.5% 291.5. 1927. évi főv. 6% 78.5. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN Teljes üzlettelenség jellemezte a mai gabona- tőzsde készárupiacát. Mindössze 300—300 q árpa, zab és kukorica cserélt gazdát válto­zatlan Arakon. A határidőepiae üzleteién volt. A márciusi rozs 5, a májusi 4 fillérrel gyön* gült. A májusi kukorica nem változott. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20,45-« 20.55, 79 kg-os 20.65—20.75, 80 kg-os 20.75—20.85, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.15- 20.25, 78 kg-os 30.35—20.45, 79 kg-os 20.55 —20.65, 80 kg-os 20.65—20.75, fejérmegyei 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45-20.55, 79 kg-os 20,65—20.75, 80 kg-os 20.75—20.85. Rozs: pest­vidéki 13.90—14.00, más származású 14.00— 14.15. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, középminőségű 15.75—16.00. Sörárpa: kiváló 19.00—19.50, príma 18.50—19.00. Zab: elsőrendű 19.15— 19.35, középminőségű 19.00—19.15. Üj- kukorica: tiszántúli 13.80—19.00. Őrlemények: korpa 12.70—12.80, 8-as liszt 15 60—16.00. Árpa : 150 mm felvidéki 19.05, 150 mm felvidéki 18.75 budapesti paritásban. Zab: 300 mm Beregszász 19.15 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm Szatmár 14.00, 150 mm Szolnokon át 13.80 bu­dapesti paritásban. Lucerna: 5 mm minta szerint 150.00 tiszai, 2.1 mm minta szerint 282 00 Bpest. Lóhere: 26 mm minta szerint 95.00 Bpest, 5 mm fehérbárcás 33 00 Bpest, 10 mm minta szerint 84.00 állomás, 50 mm minta szerint 91.00 Bnest. Expressz: 150 mm 20.80 budapesti paritásban. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, február 4. (Záróárfolyamok'.) Pária 11.71, London 20.72%, New-York 4427/„, Brüsszel 74.77%, Mlánó 23.30, Amszterdam 238.30, Ber­lin 177.80, Stockholm 106.70, Oszló 104.12, Ko­penhága 92.52%, Szófia 5.40, Prága 15.15, Varsó 83.65, Belgrád 10, Athén 3.80, Isztanbul 3.55, Bukarest 3.40, Helsinki 9.13%, Buenos Airea 101%, Jokohama 1207/,. A BÜDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mel­lett a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, leves- bús 128—160. Borjúhús: comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 160—196, oldalas 128—172, zsírszalonna 136—152, sertésháj 150—168, sertészsír, buda­pesti 160—168. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200— 350, 1 kg (130—140). csirke, rántanivaló 1 drb 100—260, 1 kg (150—200) kacsa, hízott 1 kg (140—150), lúd, hízott 1 kg (133f—145), pulyka, hízott 1 kg (140—150). Vágott: tyúk l kg (13u —150), csirke, rántanivaló 1 kg (105—230), kacsa, bízott 1 kg 150—180 (110—160), lúd, hí­zott 1 kg (110—155), pulyka, 1 kg (115—180). Tojás: Teatojás válogatott drb 9—11, ládaáru (130—136), kosáráru (132—136), főző- és apró­tojás drb 7—8.5, kg 160—170. Halak: Ponty, élő 120--150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tej­föl (85—90), teavaj, tömbben (270—300), pasztő­rözött (320), sovány tehéntúró (36 —56). Száraz­főzelék: Bab, fehér, aprószemü (29), nagy­szemű (36—40), színes (32—40), lengyel (60). borsó, hántolt, feles (32), lencse, hazai (20— 60). Zöldségfélék: Petrezselyem (9—12), zöldje (14—18), sárgarépa, karotta (4—25), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (8—10.5), zel­ler (14—18), cékla I-a (10-18), H-a (4—12), kalarábé kg 10—20 (4—10), karfiol, külföldi, levéllel, rekeszben (1300—1500), tisztított kg 110—120 (95—100), vöröshagyma, érett, makói 14—18 (12—13). fokhagyma (10—26), fekete- gyökér (30—50). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (4—6), kelkáposzta (6—10), kelbimbó (60 —100), vöröskáposzta (8-20). fejessaláta, me- legúgyi (10—35). Burgonya: Gülbaba (9.5—11), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (8.5—9.5). kifli (21—22), Ella (7.5-8). Főzelékfélék: Sütő­tök (9—16), feketeretek (5—8), esiperkegomba (200—300), • paraj, tisztított 36—96 (32—60), sóska, melegágyi 260—300 (250—300), közön­séges (130—180). Gyümölcs: Alma, külföldi <86 —90), nemesfaj (45—130). közönséges váloga­tott (35—85), körte, nemesfaj (60—130), közön­séges válogatott (40—70). dió, keményhéjű (110—130), dióbél (380—440). mogyoróbél (360— 400), mandulabél, külföldi (360—480). Déli­gyümölcs: Gesztenye, külföldi 80—120 (74— 96), narancs, sárgabélü 66—88 (50—65). vörös- bélű (64—100). narancs, Jaffa (54—62). man­darin 68—120 (62—90). citrom T-a (5—7), Il-a (4 9—5). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—4201, édesnemes (360—380), félédes, gu­lyás (320), mák, kék (136—140), méz. pergetett (170), bors (440—160). sze^fűbors (640), kömény­mag (180), japán rizs (66—68), Karolin rizs '92—102). + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyzö- bizottság árjegyzései (az 1938. évi babonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25—38.50, Ogg 36 25—37.50, Og 36.25-37.50, Of 36.25—37.50, 2gg 35.50—36,50. 2g 35.50—36 50, 2Í 35.50—36.50, 4-es 33.75—35. 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75—30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 6-ás 28 50—29.25. 01-es 25.75—26.50, 1-eis 21—21.75, 2-es 18.75—20.25. + SERTÉSVÁSÁR. A szombati ferenc- város sertésvásár összes felhajtása 304 darab volt, eladásra került 300. A vásári állomány­ból angol hússertésfelhajtás 40 darab volt. Az irányzat változatlan. Árak: I. szedettsertés 90—93, középrendű 84—88, silány minőségű 74— 80 fillér kg-kint. + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 17— 17.50, egyéb 16.50—17, káposztarepce 24.25—24.50, tökmag, nagyszemű 27—28, kisszemü 23—24, olaj, dohos 20—21, kék mák 112—117, borsó, Vik­tória, sterilizált 18—19, zöld (express), sterili­zált 18—19, lencse, nagyszemü, sterilizált 36— 43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemü, ste­rilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.50— 26, dunántúli 25.25—25.75, felsőmagyarországi 23—23.50, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürj- bab 26—27. barnabab 27—27.50, lucernamag, nyers, arankás 180—220, ólomzárolt, fehérbár­cás 20 q-nál kevesebb 280—285, 20 q-nál több 265—275, lóheremag, nyers, arankás 80—90, ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130 —140 20 «i-nál több 125—130 bükköny, tavaszi 16.50—17.50, szöszön 34—36, eeillagfürt, fehér, lapos 10.70—11.20, szárított répásadéi &W-3fc t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom