Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
IM» FEBRUAR 5. VA&ÍTWAP TEűttDEki .MaűVaRH IRIlAK 15 ákŰZBAZDASÁB £ läolota János ngllaihoiata a felv dchl Ondríparo öli Országos SiOvctscgcnch céihtíOiésetrdl Budapest, február í. Megírtuk, hogy a felvidéki gyáriparosok megalakították önálló ér- <lek védelmi szervezetüket', a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségét s annak elnökévé "egyhangú lelkesedéssel Holota dános dr. ors/ággyülósi képviselőt választották meg. llo'lota dr. nem homo novus, a köz érdekében kifejtett önBctlen munkásságát, mindenütt példátadd eredmények mutatják. 3923-tól mint négyszer megválasztott polgár- mester vezette Érsekújvár városát s az ő körültekintő várospolitikájának köszönhető, hogy Érsekújvárt 15 esztendő alatt úgy kifejlesztette, hogy páratlanul állott az egész Felvidéken. Kiköveztette a várost, villanyárammal látta el, egy kivételével az ossz«) iskolák részére palotát építtetett s az addig csak külterjes gazdálkodást folytató lakosságot hathatós propagandával rávezette a kertgazdálkodás nyújtotta előnyökre s rövid idő alatt. 1000 holdas kajszinbaracktelepítvényt varázsolt a .város köré'. ' Felbecsülhetetlen munkát végzett nemzetiségi szempontból is. !A- magyar községi közigazgatás éppen az ő juintaszerű vezetés*», - alatt szerzett respektust á. eaeh megszállás 'alatt s ennek tudható be, hogy mig a töt,pl hivatalokat a csehek mind kicsavarták a, magyarság kezéből, a város Vezetését sikerült magyar kezekben tartania B ügy is adta át bevonuló honvédeinknek, tiszta magyar tisztviselő^ kar^f. Nem új cm bér Holota dr. az ipar ter£n aom. Alapító tagja a Komáromi (Délszlo- venszkói) Közhasznú Ylllamosniüveknek a annak 12 éveg, át s jelenleg is alelnöltc. Ezen kívül <fvek hosszú során át képviselte a magyarságot a prágai csehszlovák országos villamosítási tanácsban. Mir^t törvényhozó pedig a prágai parlamentben védte a magyar iparos- és kereskedőtársadalom érdekeit a gyarmatosító cseh ipar- és kereskedelmi politikával szemben. A szlovákiai ipartörvény megalkotásában intenzív részt1 vett mint képviselő, sőt annak életbeléptetésekor bejárva a magyar vidékeket, a fontosabb gócpontokban tartott ipartestületi üléseken ismertette az új törvény rendelkezéseit, a gyakorlati életben várható kihatásait, hogy az új rendelkezések miolőbb átmenjenek a köztudatba, nehogy a törvény nem tudása miatt, -a magyarság érdekei kárt szenvedjenek. Most, hogy a visszacsatolt magyarlakta Felvidék gyáripari vállalatainak képviselői Holota dr-t egyhangú bizalommal és lelkesedéssel érdekvédelmi csúcsszervezetük elnökévé választották, munkatársunk fölkereste Holota dr. országgyűlési képviselőt, hogy mint a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, nyilatkozzék lapunk olvasóinak az új szervezet föladatáról, célkitűzéseiről s általában a Felvidék gyáriparát közelről érintő kérdésekről. A szövetei* éleírehfvásánah okol | Efcö kérdésünkre: Milyen speciális okok tétiek szükségessé a Felvidéki Gyáriparosok Qr- s&igos Szövetségének megalakítását? — Holota d/r. a kővetkező választ adta: — A Szent Koronához visszacsatolt területen lévő különböző iparvállalatok az elmúlt 20 esztendőben már amennyire üzemüket fenn tudták. tartani, ' ■ - i ■ >'' . í .. . •; | . ! í.í. .. • « kénytelenek voltak a különleges csehszlovák viszonyokhoz alkalmazkodni. •t'ermelvényeik elhelyezése főképen ezen a felületen történt. Az anyaországhoz való visszatérés következtében j nemesajk felvevő piacuk nagy részét vesz* ) tették el, de nyersanyagbeszerző forrásai-* ' ' . kát is. Bekapcsolódásuk a magyar fogyasztásba, pilla-, iiatniyilag nehézségekbe ütközik, mivel ezok a vállalatok majdnem kivétel nélkül közvetlenül syz új határ mellett fekszenek, ha tehát más (szempontot nem is nézünk, csak pl. a fuvar- kérdést, már akkor is látható, hogy az anya- országbeli (főképen Budapesten) centralizált Ipar ennél sokkal előnyösebb helyzetben van. Ehhez hasonló szempontot számtalant felsorolhatnánk. Ezek következtében a Felvidék köz- gazdasági életét irányító szervek, továbbá masnik a gyáriparosok, arra az elhatározásra jöttek, hogy érdekeik védelmére szövetségben tömörülnek. — Elhatározásukat alátámasztotta és megerősítette az a tény, — amint azt magam Is megállapíthattam a felvidéki gyáripar néhány reprezentánsával folytatott beszélgetés során — hogyne felvidéki gyáripar képviselőinek az anyaország gazdasági életébe való bekapcsolódását az anyaországi gyáripar nemhogy jóakartúan elősegítette volna, de sajnos, igen sok esetben lehetetlen formalitások miatt igyekeztek akadályokat gördíteni a felvidéki vállalatoknak az anyaország piacába való bekapcsolódása elé. Többek között ez is hozzájárult annak az elhatározásnak a mérlegeléséhez, hogy a felvidéki gyáriparosoknak szükségük van olyan ónálló szervezetre, amely a felvidéki gyáripar speciális helyzetének ismeretében sikraszáll a csehek által 20 évig mesterségesen elsorvasztott ipar feltámasztása, megerősítése és fejlesztése érdekében. A szöveted föladató Ezután a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének föladata iránt érdeklődtünk, emit Holota dr. az alábbiakban vágóit: — A Felvidéki Gyáriparotok Országos Szövetségének föladatát a felvidéki gyáripar különleges érdekeinek ápolásában éé előmozdításában, a gyáripari munka elősegítésében, a visszacsatolt terület gyáripara érdekeinek az anyaország közgazdasági életének postulátu maival való összhangbahozásán látom. A SzÖ vétségre ezen a téren hatalmas munka vár. El fog járni a felvidéki gyáripar fennmaradása és fejlesztésének biztosi tása érdekében a kormánynál és annak Illetékes szerveinél a szükségesnek látszó kormányzati, törvényhozási avagy társadalmi Intézkedések megtétele iránt. Támogatni fogja a felvidéki gyáripar érdekében tett kezdeményezéseket és javaslatokat fog tenni a Felvidék speciális viszonyainak megfelelő adózási, váni, kereskedelmi, nyersanyagellátási, közlekedési, tariíális és közszállitási kérdések megoldására. Nézetem szerint nem csekély föladat hárul a Szövetségre a kivitel elősegítése terén sem. A fentieken kivül a, eaoei áli*, kérdések megoldásánál közre fogunk rpú^ödni és e kérdés-. ben szakvéleményt fogunk kidolgozni, a Szövetség. föladata ‘lesz továbbá a szakmabéli testületekkel fenntartani a kapcsolatot és velük közreműködni a felvidéki gyáripart érintő kérdésekben. Általában véve fokozott ügyelőmmel fogjuk kísérni a visszacsatolt magyarlakta Felvidék ipari termelését és közgazda- sági életét érintő össze« kérdéseket. Emellett meg kell jegyeznem, hogy a Felvidéket magunk sem tekintjük corpus 6eparatumnak, mégis mindenkinek el kell ismernie, hogy a húszéves cseh megszállás alatt a Felvidéken olyan speciális helyzet állott elő, melynek likvidálására- hosszabb átmeneti időre van szükség, ha azt akarjuk, hogy a Felvidék gyáripara életképesen megerősödve kapcsolódjék be az anyaország gazdasági életébe és éppen ez átmeneti nehézségek kiküszöbölése terén várnak nagy föladatok a Szövetségre. Teljes fgutifiinűhödés a öqOSz-sza! — Milyen lesz a ka peso1at a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetsége és a GyOSz között? — kérdeztük ezután Holota dr-tól. — Tudtommal a GyOSz nem szívesen látja a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének megalakulását s a Felvidék gyáriparának képviselői között igyekezett megfelelő támogatást biztosítani ama terv keresztülvitelére, hogy a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének megalakítása helyett a felvidéki gyáripar képviselői lépjenek be a GyOSz-ba, illetve annak megfelelő szakosztályaiba. Nézetem szerint a GyOSz egészen tévesen ítélte meg a Felvidéki Gyáriparosok Szövetségének célját. Nekünk nem célunk a GyOSz ellen dolgozni, de eltökélt szándékunk, hogy a felvidéki gyáripart érlptö s fentebb vázolt kérdésekben, a logszoro- sabb együttműködést akarunk létesíteni különösképpen a szakmabeli kérd&sekben, amelyekben a GyOSz- lia valóban szivén viseli a Felvidék gyáriparának ügyét, fejlett apparátusával hathatós segítségünkre lehet, amit a* egész Felvidék ipara joggal el is vár. Egyébként pedig * Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének célja nem keresztezi a GyOSz-ét, ami kifejezésre jut abbán is, hogy nines semmi akadálya annak, hogy valaki úgy a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének, mint a GyOSz-nak Is tagja legyen. Természetesen, ha a GyOSz részéről nem tapasztalnánk az előre föltételezett jóakaratot, abban az esetben felvilágosító munkánkkal mindent meg fogunk tenni az illetéke» szerveknél a felvidéki gyáripar létérdekeit érintő kérdések elbírálása során hozandó kielégítő intézkedések érdekében. — Hogyan látja Elnök úr a felvidéki gyáripar jövőjét? — hangzott utolsó kérdésünk. — Optimizmussal fogok minden munkához s különös mankakedvvel Iátok a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tisztjéből rámháruló sokrétű feladat megoldásához. Tudom azt, hogy súlyos nehézségekkel -kell megküzdenüuk, mert hisz a húszéves cseh megszállás alatt rombadiintött ipart kell föl- támásztanunk, életképessé tennünk. Romokon kell építenünk, de meg akarjuk tenni és ha a Felvidék gyáriparának reprezentánsai azzal a megértéssel és a Szövetségbe beválasztott funkcionáriusok azzal a felelősségtudattal fognak segítségemre sietni, mint amilyen kedvvel én fogok az elénk tornyosuló nehézségek és akadályok elhárításához, és ha az anyaország illetékes tényezőitől sikerül megkapnunk azt a jóindulatú támogatást, amit mindannyian elvárunk, bizton remélem, hogy Szövetségünk munkájának nyomán nemcsak a ma meglévő gyáripari üzemeket fogjuk továbbfejleszteni, de benépesítjük a cseh megszállás alatt elárvult üzemeket is. Munkánk sikeréhez nemcsak gazdasági, de fontos szociális és nemzetpolitikai érdekek is fűződnek. amit, azt hiszem, velem együtt mindenki át* érez és hiszem, hogy az eredmény elérése érdekében — ha kell — az illetékesek nem riadnak vissza az áldoz.athozataltól sem, — fejezte bo nyilatkozatát Holota dr. Poiyánszky Zoltán. Az alkalmazottak kereseti adója Irta: Tulassay Tódor dr., Gálánta Múlt vasárnapi számunkban a számlák, kereskedelmi levelek és könyvek, valamint a nyugtabélyógillötékekre vonatkozó előírásokat ismertettük. Az alábiakban az alkalmazottak kcrcsti adóját ismertetjük: Az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik az ország területén lakó egyenek akár külföldön élő munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy munkabér viszonyból származó jövedelem. Az adókötelezettség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a szerződő felek a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag járó .illetményeket előre meghatározott állandó vagy változó összegben kötöt/ék-o ki, hogy az illetményt készpénzben, vagy egyéb javakban kapják-o, hogy a szolgálati illetmény ingatlannak, dolognak, vagy jogoknak használatából áll-e, végül, hogy az adózó közszolgálatban vagy pedig magánszolgálatban áll. Az alkalmazottak kereseti, adója alá eső szolgálati járandóságokra vagy munkabérekre nézve sohasem az előző évi, hanem mindenkor a folyó évi jövedelem az irányadó. Alapja az adóévben élvezett fizetés, lakpénz, családi-, korpótlék, működési, drágasági vagy bármely más pótlék vagy jutalmak fejében járó állandó természetű járandóság, továbbá jutalék, részesedési jutalék, napidíj, más egyéb, a szolgálati viszonyból, illetőleg a hivatásszerű foglalkozásból eredő változó természetű járandóság.' végül nyug- és kegydíjak, nevelési járulékok, végkielégítések és nyugdíjmegyáltások. ! tigyiij^géiVV réprézeutációs költségek csak .akkor hém tartóznak az alkalmazottak kereseti adója alá. ha az alklanmzott beigazolja, hogy azt rendeltetésének megfelelően nem a saját céljaira, liánom a. hivatali állásával kapcsolatos kiadásokra fordította. Az adóalaphoz nem számítható hozzá a betegségből, vagy halálesetből kifolyólag kapott segélyek, temetkezési járulékok. Ha a szolgálati járandóság, illetve a munkabér hetenként 20.— pengőt,“ havonként 80.— pengőt, illetve évi 960.— pengőt nem haladja meg, akkor adómentes. A munkaadó alkalmazottairól havonként illetményjegyzéket köteles kiállítani és azt a következő hó 25. napjáig a munkaadó üzletének helye szerint Illetékes községi elöljáróságnál headni és ugyanakkor az illetmény- jegyzék szerint kimutatott adót befizetni tartozik. Az adót a munkaadó vonja le az alkalmazottak járandóságából. Ha a munkaadó nem vonja le az adót az alkalmazott illetményeiből, hanem azt sajátjából űzeti be és így az alkalmazott helyett viseli az adóterhet, akkor a munkaadó az alkalmazott helyett magára vállalt kereseti adó összegével tulajdonképpen felemeli a szolgálati járandóságot. A kereseti adót ilyen esetben hozzá kell számítani a kifizetett illetményhez és a két összeg együttvéve szolgáltatja az adóalapot. Az olyan munkaadókra nézve, akik kevés alkalmazottat tartanak, valamint azokra, akik bármely oknál fogva az illetménykimutatások vezetésére célszerűen nem kötelezhetők (pl. mezőgazdák, kisebb Iparosok, kereskedők) a szolgálati illetmények ntán járó adókat átalányösszegben kell megállapítani. Az alkalmazottak kereseti adójának átalányösszegbeu való megállapítása szólhat egy évi időtartamra vagy határozatlan időre. Ha valamely alkalmazottt után az alkalmazottak kereseti adójának átalányösszegét egy évi időtartamra állapították meg. akkor azt az összeget az illető naptárév folyamán rendszerint nem lehet, sem felemelni. sem leszállítani. Az alkalmazottak kereseti adójának tételei a következők: 1. ha a jövedelem hetenként 20 P-t meghalad: p-től P-lg Pengő P-től P-ig Pengő 30~25 0.10 50—55 0.50 35—30 0.15 55—60 0.60 30—35 0.20 60-65 0.70 55—40 0.25 65—70 0.80 40—45 0.30 70-73 0.90 45—50 0.40 75-80 12. ha a jövedelem havonként 80 pengőt me; «lad: P-től P-ig Pengő P-től P-ig Pengő 80-100 0.40 360—360 5.20 100—120 0.60 380—400 5.80 130-140 0.80 400-420 6.40 140-160 1.— 420—440 7.— 1C0--180 1.20 440—460 7.60 1SO-200 1.60 460—480 8.20 200—220 2.480-500 8.80 220-240 2.40 500—520 9.40 240—260 2.80 520—540 10.— .260-283 3.20 540-560 10.60 280—300 3.60 560-580 11.20 300—320 4— 580-600 12.320—340 4.40 600-640 13.— 340-360 480 Az alkalmazottak kereseti adója azt a községet (várost) illeti meg, amely község (város) területén az alkalmazott munkahelye van. Az állami hatóságok 6« hivatalok a kifizetett illetményekről készített fizetési jegyzéket nem kötelesek a községnek beszolgáltatni. Az állami hivataloknál az alkalmazottak kereseti adója helyes lerovásának az ellenőrzése a m. kir. adóhivataloknak a feladata. A szolgálati illetmények után levont és beszállított kereseti adó helyessége és jogossága ellen úgy a munkaadó, mint az alkalmazottak 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz élhetnek fellebbezései. Az alkalmazottak különadója A szolgálti és a munkabér viszonyból származó járandóságokat az alkalmazottak kereseti adóján kívül külön adóval is meg kell adóztatni. Külön adó alól mentes az a jövedelem, mely hetenként 30.— P-t, illetőleg havonként 120.-* P-t meg nem halad. A kifizetési illetmény- jegyzékeket a városi adóhivatalnál (községi) kell bemutatni és a külön adót az alkalmazottak kereseti adójával együtt mindenkor legkésőbb annak a hónapnak 25. napjáig bo kell szolgáltatni, amelyben a levonás történt. A magánszolgálatban lévő alkalmazottak a szolgálati viszonyból eredő jövedelmük után az alábbi kulcs szerint fizetik a különadót: 1. ft* a jövedelem hetenként 30.— P-t megm Ihllafl: ttsMi*:'-* taNi P-től P-ig Pengő P-től P-ig Pengő 30—35 0.2i] 75—80 1.50 35—40 0.25 80—85 1.65 40-45 0.30 85—90 1.80 45—50 0.40 90-95 2 _ 50—55 0.50 95—100 2.20 55—60 0.60 100-105 2.40 60-65 0.70 105-110 2.70 •65-70 0.80 110-115 3.— 70—75 0.90 115-120 3.30 2. Ha a jövedelem ilad: havonként 120 P-t mi P-től P-ig Pengő P-től P-ig Pengő 120-140 0.80 360-380 7.80 140—160 1.— 380-400 8.70 160-180 1.20 400-420 9.00 180-200 1.60 420-440 10.50 200-220 2.440-460 11.40 220-240 2.40 460-480 12.30 240-260 2.80 480—500 13.20 260-280 3.20 500—520 18.80 280—360 3.60 520—540 20.— 300—320 , 6.— 540—560 21.20 320-340 6.60 560—580 22.40 340—360 7.20 580-600 24 — A m. kir. pénzügyminiszter 200/1939. P. M. számú rendelete alapján a felvidéki munkaadó köteles az 1939. évi február hó 15. napjáig a községi elöljáróságnak az üzemében alkalmazott tisztviselők és munkások, számát elkülönítve bejelentél;. Ugyancsak a fenti időpontig köteles mindenki a háztartási alkalmazottját is bejelenteni. . A rokkantellátási adókedvezményre, illetőleg a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat, valamint a vltézségi cremtulaj- donosokat és tűzharcosokat megillető adómérséklésre vonatkozó igényjogosultságot az 1939. évi május hó 31-ig kell a községi elöljáróságnál az arra illetékes katonai vagy polgári hatóság bizonyítványával igazolni. Az ultimóígények miatt emelkedett a bankjegy« forgalom Budapest, február í. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a január 81-iki kimutatás szerint a január 23-iki forgalommal szemben 67.7 millió pengővel emelkedett. Az emelkedést az ultlraóval kapcsolatos igények idézték elő. A váltóbenynjtáaok összege a váltóesedékességek öefizegót' 22.4 millió pengővel haladta meg. Az állami girószámlákról 53.7 millió pengő kifizetés történt, ellenben egyéb számlákra 8.7 millió pengő folyt be. úgy hogy végeredményben a girókövetelések állománya 45 millió pengővel csökkent. Az érekészlet lényegtelen változást mutat. A váltópénzkészlet 0.7 millió pengővel apadt. Az állami adósság 0.1 millió pengővel csökkent, Az Egyéb követelések 3.3 millió pengővel, az egyéb tartozások pedig 1.2 millió pengővel gyarapodtak.
