Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
14 TETOiPEtt ina.<jrVAP:HIUMB 1939 FEBRUÁR 5. VASÁRNAP AIHI ODAÄT MARADT... ■SzlDHÁzKön^-KObTCm. A késmárki világcsoda: az evangélikus fatemplom 1861-ben két késmárki evangélikus polgár: Michaelidés János és Vitális Pál gyalog nekiindultak a nagyvilágnak és Tkomban, Lipcsében, Kopenhágában, Stockholmban, Upsadában, Malmokén, Rigában, Révaiban, Königsbergben, Ma- rienburgban és Niirnbergben összegyűjtöttek 729 magyar tallért, amely az alapját képezte annak az 5000 magyar forintnak, amelyből a késmárki evangélikus egyház 1688-ban megkezdhette templomának, a, most is álló hatalmas fa- templomnak az építését. Négy évig vándorolt a két lelkes és hitbuzgó késmárki polgár ezért az összegért a világban és mire hazaérkeztek, addigra már az otthoniak annyi pénzt adtak össze, hogy hozzáláthattak leghőbb vágyuk megvalósításához: Istnháza emeléséhez. Az ellen- reformáció idején ugyanis a szepesi protestánsok is elvették iskoláikat és templomaikat és így a késmárki Szent Kereszt-templom is visszajutott a> katolikus egyház birtokába. Az evangélikusok templom nélkül maradtak és csak a lelkésznél gyűlhettek össze Istent dicsőíteni, mert sokáig nem volt szabad templomot emelniük. Az 1682. évi országgyűlés azután megengedte, hogy cipszer evangélikusok ismét templomot építhessenek, de csak fából és csakis a város falain kívül. Még kőalopot se volt szabad lerákniok. Görgey Ferenc királyi biztos az építendő fatemplom helyéül a városfalon kívülcső útszéli csárdát jelölte ki és ennek a csárdának a falaihoz 4kellett az építendő templomnak támaszkodnia. 1688-ban, mint említettem, együtt, volt a pénz és 1717-re elkészült a fatemplom, amely páratlan a maga nemében és a világ legszebb és legnagyobb keresztény fatemploma. Barokk stílusban épült egy királyi svéd, építőmester tervei szerint, amelyeket a pénzt gyűjtő késmárkiaknak Stockholmban Károly svéd király utasítására adott át. Ma már szinte elképzelhetetlen az a, nagy lelkesedés, ön- feláldozás, a hitéletnek az anyag mélysége, amellyel az akkori késmárkiak remélve, hittel, szeretettel és odaadással kezdtek neki a templomépítés nagy munkájának. És építettek olyan templomot, amely telítve van a művészi fafaragás valóságos csodáival. A templom keresztalakú és dongaboltozatát vörös fenyőből készült négy hatalmas faragott oszlop tartja. Az óriási gerendákból összerótt falakat kívül bemeszelték, belülről pedig deszkaburkolattal látták el az utóbbi években. Templomi jellegét kívülről tulajdonképpen csak a tetején elhelyezett néhány kereszt adja meg. Belseje, berendezése teljesen a katolikus templomokéra emlékeztet. Mennyezete a felhős égboltozatot ábrázolja az alsó láthatáron a tizenkét apostollal, a karzatokat allegorikus, áhitaios gondolatokat keltő festmények és találó erkölcsi mondások, valamint bibliai idézetek ékesítik, amelyek egyszerűségükben is hatásosak. A barokkstílű főoltár, négy korinthi oszloppal, szabadon lebeg, fölötte a Szent- háromság. Az oltártól keletre Mózes van ábrázolva, amint a törvénytáblákkal a Kínai-hegyen térdel, mellette a mennybéli és a földi Jeruzsálem, továbbá az Atya- Úristen ezüstös felhők között lebegve, alatta, Ábrahám és Pál, továbbá Krisztus a Gethsemánon imádkozva. A művésziesen faragott szoborcsoportozatot (amelyek éppenúgy, mint a, szószék alatt; és fölött elhelyezett faszobrok, valóságos remekei a templomi szobrászművészetnek), teljessé teszik Mária, János, Magdolna, Áron a füstölővel és Jákob alakjai, valamint az oltár mögött Lázár sírja és Krisztus megdicsőülése. A reneszánszstílű szószék hatalmas aranyozott angyalon nyugszik. Itt Jeremiás próféta, a négy evangélista és a diadalmas Krisztus képeznek faragott szoborcsoportozatot. Külön érték és látványosság az orgona, amelynek sípjai szintén fából vannak, mert csak József császár türelmi pátense után szabadott olyan orgonát is beépíteni, amelynek fémből készült sípjai vannak. A templomnak öt kórusa van, az orgona, tizennyolc változatú. A templom sekrestyéje kőből épült, ez volt nz útszéli korcsma és később az evangélikus lyceum helyisége. A boltozat, amely mindenütt bibliai alakok és történések képeit mutatja éppenúgy, mint a kőrútok karfái, re.Xdkivül merész és domború formáját úgy érték el, hogy a templomot keresztalakúnak épitették. A festmények színei ma is'i több mint kétszáz esztendő után, élénké'k, frissek és úgy hatnak, mintha ma készültek volna. A cipszerek kuruc nyak,asi\ágára és magyar érzületére mutat, hog.N parmcsra az oltár fölött elhelyezték ugyan az osztrák kétfejű sast, de a császári'k címerbe belerajzolták a magyar kettőd keresztet és hármashalmot és a császári sast — Thököly Imre koronájával koronáztak meg. A templom te00 ember befogadására alkalmas, konstrukciója igazán nagyszerű. Különös\ érdekessége, hogy a lelkész, amikor a szószéken áll, a templom minden részéből' látható és mert az akusztika kitűnő, haltyiató is. A falfestmények és a boltozat félményéi rendkívül emelik a templom lenyűgözően érdekes hatását és kidomborítják a boltozat büszkén és merészen szán te/aíd vonalait. Az első lelkész, aki ebben fi templomban prédikált, Perlicius Éliá p volt, aki Lányi Dániel préposttal egyutfb szentelte fel a templomot. - - - ■ Még ma is őrzi a késmárki evangélikus egyház azt a könyvt\t, amelyben a két jámbor és lelkes késm\árki polgár az idegen földön gyűjtött adományokat följegyezte és amelynek címlapja ezt az érdekes felírást mutatja: „Verzeichnis derer Wühltätigkeiten und Almosen so durch hoe Potentaten. Stände, Herrschaften, Gemeinen., auch andere Religions Genossene, zur Erbauung derer Zweyen evangelischen Kirchen, Pfaff und Schulen in der Königl. Freystadt Kayser- markt in Oberungarn, auf Anhalten derer Abgefertigten Deputiröen, rühmlichen dargereicht worden.“ Ugyancsak őrzi a késmárki evangélikus egyház azokat a kéziratokat is, amelyekkel Károly svéd király, a dán király és a brandenburgi) herceg a gyűjtést engedélyezték. Nürnberg városa nagy rézlusz- tert adományozott, a késmárkiak pedig nagy szeretettel segítettek a templom építésénél: Muttermann mester csak 600 forintot kért az építés évekig tartó munkálataiért, Lerch János szobrász csupán 325 forintot a fafaragványokért, Luzsinszky Imre báró, a landoki földesúr pedig a, fa és a deszkák legnagyobbrészct ajándékozta. A főépítészet e csodás és tiszteletreméltó, rendkívüli becsű és műemlék-értékkel bíró alkotását néhány esztendővel ezelőtt a bedőlés veszedelme fenyegette. A templomot a magyarországi műemlékek bizottsága annakidején annyira restaurál- tatta, hogy a végleges pusztulástól megmentse, ■ a csehek „műemlékvédelmi hivatala“, amely Pozsonyban székelt, azonban megtagadta a késmárki fatemplom restaurálásához a támogatást. 300.000 cseh koronára lett volna szükség, hogy a fa- ] templomot alaposan helyreállítsák és a falait is kicseréljek,. A késmárki .evangélikus egyház, amely szegény és amelyre az iskolák fenntartása ró igen nagy terheket (mert a kisebbségi iskolák sorsa elég mostoha Cseh-Szlovákiában és ha az egyházak nem gondoskodnak róluk, úgy igen elhanyagolt állapotban vannak), végül is gyűjtés útján szerzett össze 60.000. cseh koronát és ebből az összegből tataroz- tattaa főtemplomot, amelynek műemlék- jellege mellett a legnagyobb vonzóereje az idegneknck, akik a Szepességet felkeresik és így nagy támasza az idegenforgalomnak, amely ma a Szepesség népének legfontosabb és szinte egyedüli bevételi és megélhetési forrása. A késmárki fatemplomot ma már az egész világon ismerik. Christian Genersieh Í80l-ben Kassán megjelent „Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Késmárk“ című munkájában írt róla először, míg 1892-ben Linberger evangélikus lelkész jelentetett meg könyvet a fatemplomról. Azóta nincs olyan evangélikus történelmi, vagy egyházi munka, amelyben a késmárki fatemplomot meg ne említenék és le nem írnák, Fricke ár. lipcsei egy. tanár a legjelentősebb műemlékek közé sorolja, magyarul Bruckner Károly és Győző ismertették könyvalakban, egy amerikai presbiteriánus püspök hónapokig tanulmányozta és azután a tengerentúl könyvet jelentetett meg róla. Nemén? Vilmáé Komárom. Vitéz Jakabffy Dezső szín- társulatának szezónja Komáromban végétért. A színtársulat december elejétől játszott a Katolikus Legényegylet kis színpadán s előadásai legnagyobb részéről jót írhatunk. A színigárda játékán meglátszott a jól''irányított vezetés, a fegyelem s a művészet szeretete. Kialakult együttes volt, szép összjátékkal, különösen a prózai előadások sikerültek igen jól; prózában erősebb volt a társulat, mint operettben: énekesei alig voltak a társulatnak. A külső hatásokra is sokat adott a társulat, jó ruhák, megfelelő jelmezek s díszletek tették színessé s a kis színpadon is elfogadhatóvá a társulat játékát. Nagyon jó volt a zenekar is. Kilenovenegy előadást tartott a társu lat hatvanhárom nap alatt: sokszor megtörtént, hogy napi három előadás volt, ez a sok előadás azonban a játék rová sára ment. Túlnyomóan operettet ját (*) Dr. Ullein-Reviczky Antal külügyminiszteri sajtófőnök a Külügyi Szemle szerkesztőbizottságának új tagja. Á Magyar Külügyi Társaság tudományos külpolitikai folyóirata, a Külügyi Szemle szerkesztősége felkérte • Ullein-Reviczky Antal dr. követségi tanácsost, a külügy minisztérium sajtóosztályának vezetőjét, hogy a Külügpyi Szemle szerkesztőbizottságának tagsági tisztségét vállalja- Ullein- Reviczky legutóbb értesítette a Külügyi Szemle szerkesztőségét, hogy a felkérésnek örömmel tesz eleget és a szerkesztő bizottsági tagsági tisztséget vállalja. A külügyminiszteri sajtófőnök; mint ismeretes, a debreceni egyetem magántanára és a nemzetközi jogi tudomány egyik külföldön is elismert kiváló hazai művelője, így a Külügyi Szemle szerkesztő- bizottsága munkájában való részvételé már ebből a szempontból is jelentőséggel bír. •-.••• ... (*) A Kisfaludy Társaság ünnepélyes közgyűlése». A Kisfaludy Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor tártja á Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyes közülését, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Volnovich Géza elnök. 2. Titkári jelentés. Előterjeszti Kéky Lajos titkár. 3. Költemények. Irta és felolvassa Harsányt Lajos rendes tag. 4. Emlékezéseim. Irta és felolvassa Hérczeg Ferenc rendes tag. 5. Költemények. Irta és felolvassa Aprily Lajos rendes tag. 6. Elbeszélés. Irta és felolvassa Zilahy Lajos rendes tag. 7. Elnöki zárszó. Erre az ülésre a Társaság a "magyar irodalom minden barátját szívesen látja s a bemenetel min denkinek szabad. (•) Kultúrest Beregszászon. A Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület a felszabadulás után tovább folytatja azt az áldásos népnevelő munkát, melyet á cseh uralom idején kezdett el a magyar falvakon és városokban. Az egyesület, mint a F^MIÍE legkeletibb körzete, a felszabadulás utáni kultúrmunkáját Beregszászról, Bérég: ügoesa és Ung megyék magyar kulturális központjaiból indítja el, ahol február 11-én, szombaton'este 8 órai kezdettel, a Beregmégyei Kaszinó nagytermében bemutatkozó kultÚTestet rendez. Belépődíj nincs. Á Kárpátaljai Magyar Kujtúregyesület beregszászi helyi szervezete február 16-tól kezdve, ismét a Beregvórmegyei Kaszinó nagytermében, rendezi meg heti rendszeres előadássorozatát, minden csütörtökön. (*) Megyebál a „Magyar a magyarért“ mozgalom javára. Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegye tisztikara február 18-án, szombaton este 9 órai kezdettel a Felvidék visszacsatolásának örömére a Magyar a magyarért mozgalom javára a Gellert-szálló márványtermében tánc- estélyt rendez. Most bocsátották ki a meg hívókat a következő sorok kíséretében: A vármegye tisztikarában már régen él a gondolat, hogy egy barátságos tánc estély keretén belül kedves ismerősei és jóbarátai társaságában egy vidám estét töltsön el. A táncestély fenti célján’kívül azonban az a gondolat is él a tisztikarban, hogy ezt az estet magyar lélekkel és magyar külsőségek mellett rendezi meg. Nincsenek háziasszonyok, mindenkit kérünk tekintse magát háziasszonynak. Ezt az összejövetelt, a tisztikar egyeteme rendezi, nincs elnök, nincsenek tisztségek, minden megyei tisztviselő érezze masát házigazdának, TCmw* az szottak, noha az operett-termés korántsem volt olyan jó, mint a prózai. A prózából is inkább a tavalyi, pesti szezón vidámabb darabjait játszották, úgy, hogy az ígért klasszikus előadások, operák elmaradtak, pádig ezeket nagyon várta a közönség. Vendégjáték egy volt, az ígért négy helyett. Sajnos, a közönség nem mindig hálálta meg a játszók igyekezetét s meglehetősen gyengén látogatta a színházat, gyengéb ben, mint a „nyugatszlovákiai társulat előadásait, holott a Jakabffy-társulat lényegesen jobbnak bizonyult a tavalyinál. A színházat a kultuszminsztérium hivatalos kiküldötte is megtekintette. Nagyobb s megfelelőbb színpadon, tágas nézőtér előtt még sokkal jobb előadásoK kerülhettek volna színre. A társulat Rimaszombatba távozott, ahol hathetes szezonját kezdi, meg. (szv) estélynek magyar jelleget kívánunk adni, kérjük ezért a szép-nemhez tartozókat, hogy a lehetőséghez képest magyar vagy magyaros jellegű ruhában jelenjenek meg, illetve bármely módon emeljék ki az estély magyar jellegét. Az urakat pedig kérjük, hogy zsinóros fekete ruhájukat viseljék, csak , ennek hiányában ölt- senek frakkot, illetve atillát. Mindenkit szeretettel várunk. Csallóköz és Bodrogköz a magyar kultúrmunka frontján Komáromból jelentik: Az elmúlt hónapok alatt nem működhetett a SZMKE kellőképpen, tekintettel a középeurópai történelemben beállott fordulatokra. Az ilyen fordulatok természetesen, a kultúr- életre s minden szellemi megmozdulásra is hatással vannak. Most azonban egyre sürgetőbb a követelmény, hogy a kultur- egyesületek nemzetfenntartó munkája minél jobban kidomborodjék. A Felvidéknek csaknem minden vidékén sürgetik a SZMKE-szervezetek felállítását s a régi csoportok munkásságának meg kéz dósét. Kitűnően sikerült egyesületi összejövetelek vannak s számos szervezet tisztújítást tartott. Az ógyallai szervezet hatékony-kultúrmunkát indított el. Tiszt- újításnak eredménye: elnök Nagy Sándor lelkész, ügyvezető: Gerényi Tibor dr., titkár: Manga János, jegyző: K. Don a Edit, pénztáros: Nagy István, háznagy: Tímár Gyula dr., ellenőr: Szélessy Aladár dr., Markovich István; a vigalmi bizottság elnöke: Paver Guidó. Az ógyallai szervezet kultúresteket fog rendezni, gazdáknak is. Kürt községben Rábai Béla igazgató- tanító vezetésével folyik a SZMKE munkája. Rendeztek kultúrestet a nyomör- enyhítő mozgalom javára, Rábai Béla, Kánya István, Hegedűs Flórián, Dornay Erzsi, Dánéi Béla, Fazekas Erzsébet, Pán Béla, Koremehy Rezső felléptével. A kürti szervezet hétköznapi s vasárnapi kultúrelőadások rendezését vette tervbe. A füri szervezet a lelkes Jókay Imrénó elnök vezetésével készül a tavaszi kultür- évadra. Kassa vidékén s a Bodrogközben hézagpótló kulturális szervezkedés indult meg,' Haltenberger Ince s Bakos, Sándor irányítják. Buzita, Felsőosáj, Borsi, Kis- géres, Nagygóres, Perbenyik, Ágosernyő, Tiszaásvány, Csap, Kisrát, Nagyrát, Kistégi ás, Tiszasalamon, Baeska és Kistár- k.áuy községben alakult meg legújabban a Magyar Kultúr 'Egyesület szervezet, A K-ultúregyesület magyar nemzeti népi alapon működik, célja, hogy a felekezeti ellentétek kikapcsolásával egészséges magyar szellemben, öntudatosan nevelje a magyart. (*) Angol műtörténész előadása Budapesten. Londonból jelentik: Lord Derwent, a híres angol műtörténész és mű- bíráló európai felolvasókörútja során február 23-án Budapestre érkezik és 24-én előadást tart a Hungarian Quarterly“- Társaság ülésén ,^Az angol ember a XVIII. században“ címmel. Lord Derwent ősrégi angol főnemesi e, nlá'1'qgja: unokahuga a magyar származású Listo- wel grófnő, született Márffy-Mantuano Judit íítJV Véget ért a színiszezón Komáromban
