Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

1939 FEBRUÁR 4. SZOMBAT

12

•FELVIDÉKI •jfofifeüSHIRMB

Románia

legtöbb íörekvéset hogy megegyezést kössön Magyarországgal

Hivatalos jelentés a belgrádi tárgyalásokról — A román külügyminiszter elutazása előtt érdekes és fontos nyilatkozatot tett — Gafencu állítólag Varsóba készül

Teljes összhang Románia és Jugoszlávia

közön

Belgrád, február 3. Gafencu román külügyminiszter tárgyalásainak befejezése után a következő hivatalos, közleményt adták ki:

Gafencu román külügyminiszter február 1-én és 2-án látogatást tett Sztojadi- novics Milán dr. jugoszláv miniszterelnöknél abból a célból, hogy közvetlen összeköttetésbe lépjen vele. Ez alkalommal a két államférfi megbeszélés tárgyává tette azokat a közös kérdéseket, amelyek Romániát és Jugoszláviát érdeklik. Ez eszmecsere során megállapították nézeteik teljes összhangját cs azt a közös óhajukat, hogy folytassák és fenntartsák azokat a közös kapcsolatokat, amelyek a két baráti és szövetséges országot egymáshoz fűzik. Egyidejűleg leszögezték azt is, hogy a két állam, Románia és Jugoszlávia, egyaránt át vannak hatva attól a vágytól, hogy békés és konstruktív együttműködésre alapított kapcsolatokat létesítenek és tartanak fenn az összes államokkal, elsősorban pedig szomszédaikkal.

Gafencu nyilatkozata a tettes román-iugosztáv megegyezésrőt

Gafencu román külügyminiszter látogatásával kapcsolatban kiadott hivatalos közleményt tegnap este 7 órakor Sztoja- dinovies miniszterelnök olvasta fel a sajtó képviselői előtt. Utána Gafencu román külügyminiszter az alábbi nyilatkozatot olvasta fel:

Mindenekelőtt tudomásukra akarom hozni azt a teljes megelégedésemet, amelyre kétnapos belgrádi tartózkodásom szolgál. Különösen hálás vagyok Pál régensherceg, ő királyi fenségének azért a szíves fogadtatásért, amelyben részesíteni kegyes volt. Ugyancsak hálás köszöneiemet fejezem ki Sztojadinovics miniszterelnök úrnak is azért a barátságért, amelyet velem szemben tanúsított s amelyet különösen magasra értékelek az ő nagy személyes tapasztalatai és politikai kiválósága miatt.

—A két nap alatt megállapítottuk,

erő öntudatán, amelynek tudatában sértetlenül megőrizhetjük nemzeti integritásunk és függetlenségünk legszentebb jogait Ezért tudjuk helyesen értékelni a barátságokat és egyesített erőnket a közös cél szolgálatába állítani.

— Ha egy mondatban kellene összefoglalnunk egész politikánkat 22t mondanám, hogy

szövetségünk szelleme határozza meg politikánkat és hogy a politikai tevékenység határozza meg és teszi szükségessé a köztünk fennálló egyre szorosabb szövetségi viszonyt.

— Legyen szabad befejezésül őszinte és hű barátságunkat kifejeznem Jugoszláviával szemben. Mint egykori katona, mindig csodáltam ezt az országot bátorságáért és katonai értékeiért. Ma alkalmam nyílott mint miniszternek és

diplomatának is megcsodálnom békés és tisztánlátó politikájáért. Jugoszlávia kiemelkedő szerepet játszik a béke iskolájában, mint ahogy kiemelkedő szerepet játszott a háború iskolájában is. Jugoszlávia a nemzetközi politikában épp oly fontos helyet tölt be, mint a hőskölteményekben.

Gafencu román külügyminiszter ezután négy pontba összefoglalva ismertette a tárgyalások anyagát:

1. Az általános európai helyzet és a két országot is érdeklő politikai kérdések megtárgyalása. Ez alkalommal megállapították, hogy a nézetek teljesen megegyeznek.

2. A dunamenti és a Balkán-államok

kölcsönös viszonya. Ezt a kérdést is megbeszélés tárgyává tették abból a célból, hogy közösen folytathassák a jövőben a megbékéltető politikát a szomszéd államokkal való viszony megszilárdítása és megjavítása céljából.

3. A Jugoszlávia és Románia közötti közvetlen viszony kérdése. Megállapították, hogy a közös kapcsolatok és közös érdekek következtében a barátság és szövetség teljes mértékben fennáll és jellemzi a két ország viszonyát.

4. A két országot érintő szállítási és közlekedési kérdések. A tárgyalások során felvetették egy nagyszabású autóút megépítésének tervét, amely az Adriai- tengert a Fekete-tengerrel kötné össze Az út Triesztből kiindulva Postum ián, Ljubjánán, Zágrábon, Belgrádon, Pan- csován, a Vaskapun, Turnn-Severinen, Crajován és Bukaresten keresztül vezetne Constanzába.

hogy

Jugoszlávia és Románia politikájának felelős vezetői között teljes megegyezés uralkodik az általános felfogás és a követendő politikai irány tekintetében.

M ma avar-román és a magyar-jugoszláv viszony

Belgrád, február 2. (Magyar Távirati szláv miniszterelnök, hír szerint, vál- lroda.) Gafencu és Sztojadinovics tár lálta a közvetítő szerepet.

— Nekünk politikai tevékenységünkben számot kell vetnünk és számot akarunk vetni a realitásokkal. De reálpolitikánk nem jelent annyit, mint feltétel nélkül elfogadni akármilyen realitást, amely ellentétben áll saját érdekeinkkel, törekvéseinkkel és hagyományos barát Ságunkkal. Ez csak annyit jelent, hogy igyekszünk megérteni a. realitásokat, hogy azok már közrejátszhassanak a döntéseknél, az erőfeszítéseknél és politikai aktivitásunknál. A nemzetközi életben uralkodó nagy politikai realitásokról éppen a napokban beszélt egy állam feje, ezek: az élet, a munka, a termelés, a javak kicserélése, a nemzetek és álla- jnok szükségletei. Ezekkel a szükségletekkel számot vetni és azokat megvalósítani első sorban annyit jelent, mint kö telességet teljesíteni az európai szolidaritással szemben.

E szolidaritásokkal szemben a kötelességteljesítés érdekében Jugoszlávia és Románia őszinte és baráti erőfeszítéseket tettek, hogy még erősebbnek bizonyuljanak az őket körülvevő államok érdekeivel szemben.

Remélem, hogy ilyenmódon sikerül a megértés és a termékeny béke légkörét létrehozni a Duna medencéjében és a Balkánon. Boldogok vagyunk mindany- nyiszor, valahányszor látjuk, hogy egy nagyhatalom barátilag érdeklődik erőfeszítéseink iránt és igyekezünk azokat meg is valósítani.

— Természetes, hogy az ilyen nagyvonalú és tisztánlátó politika nem nyugodhat a szív érzésén, hanem csak az

gyalásaival kapcsolatban utalnak arra, hogy

Románia legfőbb törekvése e pillanatban az, hogy úgy mint Jugoszlávia megegyezést kössön Magyarországgal;

ellenkező esetben .elszigetelve maradna és csak nagyobb áldozatok árán tudna beilleszkedni a középeurópai közösségbe, Románia célja arra irányul, hogy az újjá- rendezést lehetőleg széles alapokra fektesse és ezért Belgrad közvetítésére számít, hogy egyidejűleg megjavítsa viszonyát a szomszédos Bulgáriával is.

A zágrábi Novosti azt írja, hogy ez a látogatás éppen arra az időpontra esik, amikor a nemzetközi helyzet fejlődése igen élénk, különösen, ami Romániát és Jugoszláviát egyformán érdeklő duna- medencei helyzetet illeti.

Ciano gróf látogatása után a magyar jugoszláv közeledés szempontjából Gafencu látogatása kétségtelenül rendkívül fontos.

Külpolitikánkat — írja a lap — rendkívül ügyes és reális ember irányítja és az ő munkásságának köszönhetjük, hogy Európának e részén országunk a legutóbbi időben az egyik legfontosabb tényező lett.

Mint Varsóból jelentik, a félhivatalos Gazeta Polska „Román-magyar megegyezés felé“ című cikkében ismerteti a magyar-román viszony eddigi fejleményeit, rámutat a két ország politikája közti ellentétekre, majd kifejti, hogy

Bukarest ma szeretne megegyezni Budapesttel és Sztojadinovics jugoA két ország között — írja a lap — ma még meglehetős érzelmi távolság tapasztalható, de éppen Lengyelország és Jugoszlávia példája mutatja, hogy van lehetőség úgy megegyezni a szomszédokkal, hogy évszázados ellenségeskedés ellenére lehetővé váljék az együttélés.

Gafencu megbeszéléseitől nem lehet kézzelfogható eredményeket várni. Belgrádi körökben megerősítik, hogy

a Magyarország és Jugoszlávia között függőben levő kérdéseket Budapest és Belgrád között közvetlenül akarják rendezni, még pedig 3, kétoldali megegyezések rendszere alapján,

amelyet Sztojadinovics miniszterelnök már több ízben sikerrel alkalmazott. Ga fencu útjának célja nyilván az, hogy közvetlenül meggyőződjék arról a reális szellemi-ől, amely Jugoszláviát a dunai szélesebb együttműködés érdekében eltölti.

Hazautazott a román külügyminiszter

Csütörtökön délben a román ügyvivő ebédet adott, amelyen Gafencu román külügyminiszter és Sztojadinovics miniszterelnök, továbbá a görög, a török és a cseh-szlovák követ, valamint a lengyel ügyvivő is résztvett. Délután volt

az utolsó hosszabb megbeszélés Gafencu és Sztojadinovics között,

amelynek végeztével Sztojadinovics miniszterelnök a bel- és külföldi sajtó képviselői előtt felolvasta a hivatalos záré- nyilatkozatot

Gafencu külügyminiszter csütörtökön este 10 óra 50 perckor a menetrendszerű Orient-expresszel elhagyta a jugoszláv fővárost és pénteken hazaérkezett Bukarestbe.

Mint Varsóból jelentik, a KurjerWar- szawski értesülése szerint Gafencu román külügyminiszter valószínűleg április havában Varsóba utazik.

Románia kész tárg

Magyar- országgal a kisebbségi kérdésről és egyébb időszerű probt em ákrót

London, február 3. (Magyar Távirati Iroda.) A Daily Telegraph belgrádi levelezője szerint Gafencu román külügyminiszter elutazása előtt kijelentette, hogy Sztojadinoviccsal a következő négy pontról tanácskozott:

1. Az európai helyzet általános áttekintése.

2. A dunai és balkáni államokhoz való * iszonylat.

3. A Jugoszlávia és Románia közti dinasztikus kapcsolatok.

4. Az Adriától a Fekete-tenger partjáig építendő gépkocsiút (Trieszt—Zágráb— Belgrád—Bukarest—Constanza).

Az 1. pont körül megegyeztek abban, hogy Jugoszlávia és Románia érdekei azonosak. A 2. pontot illetően elhatározták, hogy a két ország békülékeny politikát követ és javítja viszonyát a szomszédállamokhoz. Jelentőségteljes, hogy ezeket a pontokat Gafencu, nem pedig Sztojadinovics körvonalazta. A 2. pont azt jelenti, hogy Románia kész tárgyalni Magyarországgal a kisebbségi kérdésről és egyéb időszerű problémáról.

Inftuenza-iárvány

Cseh-Szlovákiában

Prága, február 3. Az influenza-járvány Brünnből kiindulva már C^eh-Szlová- kia nyugati részeiben is elterjedt. Prágában minden negyedik ember megkapta a betegséget. Vannak hivatalok és műhelyek, ahol az alkalmazottaknak több mint fele hiányzik. A színházak állandóan műsorváltoztatásra vannak kény" szerítve. Egyes gyárak nem tudják leszállítani megrendeléseiket Morvaország egyes kerületeiben a lakosság ötven százaléka megkapta a betegséget.

Az influenza lefolyása könnyebbtermészetű, bár az első napokban rendesen magas lázzal jár és veszélyes visszaesések is előfordultak. A betegség papírpénz- és ércpénz útján is terjed, amit bizonyít az, hogy sokan betegedtek meg olyanok akiknek hivatásuknál fogva pénzzel van dolguk, tehát banktisztviselők és postások.

A járvány elterjedése következtében rendkívül nagy a kelendősége a különböző belélegzőkészü lékeknek, teáknak és mindenfajta köhögésellem cukroknak.

Varsói lap a ni agyar-lengyel viszonyról

Varsó, február 3. A nagy példányszámban megjelenő Maly Dziennik hasábjain Römer Ádáin gróf vezércikkben foglalkozik a legutóbbi politikai megnyilatkozásokkal. Hitler beszédének taglalása után a cikk rátér a lengyel-magyar viszonyra is, és a következőket mondja: Emlékeznünk kell Csáky gróf magyar külügyminiszter szavaira is, aki a lengyel-magyar viszony változatlanságát erőteljesen Aláhúzta és arra, hogy a magyar parlamentben erős tapssal üdvözölték a külügyminiszternek azt a kijelentését, amely szerint ennek a viszonynak nemzetközi súlya és jelentősége van. Ez újabb lehetőség Lengyelország számára, hogy dunamenti pozícióját megszilárdítsa, ami megfelel a Jagellók széles alapon mozgó politikai elképzeléseinek.

Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA

Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ

STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT, BUDAPEST, VIII, BÖKK SZILÁBD-UTCA 4. FELELŐS: GYÓBY ALADÁB IGAZGATÓ