Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-26 / 47. szám
14 vewideKi -.MAcfaiRHIRltAS 1939 FEBRUAR 26. VASÁRNAP ■SZÍDHÁZ’Kör^KabTÜRA. A kassai Kazinczy Társaság vendégszereplése Egerben Kassa, február 25. A Kazinczy Társaság eleget tesz a főbb kultúregyesületek meghívásának és sorra látogatja Magyarország jelentősebb városait. Sopron és Diósgyőr után most vasárnap (február 26-án) Eger kerül sorra, ahol a Gárdonyi Társaság rendez kultúrestet a Kazinczy Társaság vendégszereplésével. Az egri esten a Kazinczy Társaságot Gömöry János elnök, Haltenberg'er Ince főtitkár és Vájtok Sándor tanár képviseli. Az értékesnek ígérkező kultúrest műsora a következő: L Gömöry János, a kassai Kazinczy Társáéiig elnöke: A Kazinczy Társaság munkája az elnyomatás éveiben. 2. Molnár A.: Mi az magyarnak lenni? és Koudela G.: Babilonnak vizei mellett. Énekli a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör. Vezényel Huszthy Zoltán tb. országos karnagy. 3. Haltenberger Ince, a kassai Kazinczy Társaság és a Felvidéki Magyar Kultúregyesület főtitkára: Társadalmi szervezkedés a kisebbségi életben. 4. Hunyadi-Búzás Endréné, Pápay Klára, a Gárdonyi Társaság r. tagja, felvidéki költők veséiből szaval. 5. Vájlak Sándor, a kassai Kazinczy Társaság tagja: A kisebbségi élet, mint irodalmi nevelő. 6. Kodály Z.: Huszt és Demény D.: Egri nóták, énekli a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör. Vezényel: Huszthy Zoltán tb. országos karnagy. 7. Palos Bemardin, a Gárdonyi Társaság elnöke: A felvidéki irodalom jelentősége. Mint értesülünk, Sopron, Diósgyőr és Eger után debreceni és szegedi meghívásoknak tesz eleget a Kazinczy Társaság. VITTORIO GUI olasz karmester nyilatkozata Budapesten a zenei ünnepségekről és művészi programjáról A Filharmóniai Társaság hétfői hangversenyének vendégkarmestere, Vittorio Gui tiszteletére sajtó-tea volt pénteken, amelyen a kitűnő karmester feleségével, továbbá a hangverseny magyar szólistája, Zathureczky Ede is megjelent. Az ötven év körüli csillogószemű, markáns ^jjcélű művész a következőket mondotta öfünkatársunknak: — Nagy örömömre szolgál, hogy tiszta olasz műsorú hangversenyt vezényelhetek az önök kitűnő filharmonikusainak élén és olyan elsőrendű művész közreműködésével, mint aminő Zathureczky Ede. Budapesten különben egyízben már vezényeltem a Liszt-ünnepségek alka'- mával, éspedig a Krisztus oratóriumot. Hétfői hangversenyemnek első részében Porpora, Pergolesi, Sanmartini művei szerepelnek az én átiratomban, továbbá Rossini Semiramissa. A második részben Respighi Concerto Gregoriano-ja, amely nek hegedű szólamát Zathureczky Ede játssza. Respighi egyébként igen régi benső barátom volt és tudom, hogy Budapesten is nagyon szerették. Harminc éve vagyok karmester, Tascaninivel is együtt dolgoztam, ismerem Failonit is. Római születésű vagyok, de legtöbbet Florenz- ben dolgoztam, ahol megalapítottam a „Májusi zenei hetekf‘-ot és sokat vezényeltem régi és modern muzsikát. Az elmúlt. nyáron Salzburgban én dirigáltam a Falstaffot Az idei „Májusi heteket“ is én fogom megnyitni, Verdi Trubadúrjával és egy fiatal olasz zeneszerzőnek Fradzzi Lear király című operájával. A Májusi heteken egyébként legidősebb lányom férje, Fernando Provitali is szerepelni fog mint karmester. Én pedig Londonba utazom. Alkalmam volt az önök operaegyüttesével is megismerkedni, amidőn olasz kirándulásuk alkalmával előadták Respighi „A láng“ című művét és erről az előadásról csak a legnagyobb elismerés hangján tudok nyilatkozni. „Haj, rí visz, magyar rívísz, vígy át a nagy hajón...“ Zoborvidék ősi népdalai a budapesti rádióban Budapest, február 25. Manga János, a fiatal felvidéki zénefolklorista „Zobor- vidéki lakodalmas énekek“ címmel nemrég figyelemreméltó ejőadást tartott a budapesti rádióban. Manga János, aki a csehszlovák uralom alatt a budapesti Néprajzi Múzeum részére évek óta gyűjtötte a pusztulófélben lévő népzene legszebb gyöngyeit, a budapesti rádió és a Néprajzi Múzeum megbízásából két nyitravidéki öregasszonyt vitt az elmúlt nyáron Pestre, akiknek régistílusú népdalait hanglemezre vették. A két asszony énekéről 14 lemezoldal készült. Ezek kö zött lemezre került a menyhei lakodalom dallamanyaga is. Ezeket a dallamokat ismertette Manga előadásában a hanglemezek bemutatásával. A Nyitra feletti magyar sziget népzenéjét — mondotta Manga János előadásában — majdnem kizárólag alka- lomhozkötöttnek mondhatjuk. Az egy-két énekes népszokás dallamainak kivételé^ vei, az utóbbi évtizedekben a régistílusú lírai dallamok a lakodalom köré csoportosultak , sőt, a lakodalmas énekek között találjuk meg a kuruc dallamoknak d nép között maradt, illetve élő variánsait is. Amint azt Bartók és Kodály is meg állapította, a régi dallamok megőrzői és melegágyai a földműves osztály társas összejövetelei: a fonók, tollfosztók, disznótorok és a dudabálok voltak. Azonban ezek a társas összejövetelek az utóbbi évtizedekben a technikai kultúra rohamos fejlődése következtében egyre rit- kábakká váltak s így a falu társas össze jövetelei közül egyedül a lakodalom maradt meg. A lakodalom eseményeihez lassanként hozzákapcsolódott az ősi tradíciót jelentő dallamauyag és átalakult lakodalmas dallamokká. A dallamok eredetének vizsgálatánál az előadó megállapította, hogy a dallamok útja hosszú évszázadokon át vezet. Megtaláljuk bennük a keleti örökségképpen reánk maradt ötfokúságot, a közép kori egyházi zene töredékeit, a magyar népzenéhez hasonló szláv dallamok rubato stílusának nyomait, sőt a legújabb archi- tektonikus forma is szép számmal van képviselve. Bátran elmondhatjuk, hogy ezek a lakodalmas dallamok a magyar népzene legreálisabb történetének képét mutatják. És még többet ennél: egy ide gén népi kultúra befolyása alatt élő, de fajához és a saját néni kultúrájához a le gelszán'abban ragaszkodó magyar népcsoport faji és szellemi fensőbbséget, mely diadalmasan hirdeti tovább az őserőkből kifogyhatatlan magyar nemzet élniakarásához való örök jogát. Az előadás keretében bemutatott hang lemezek a magyar lemezgyártás tökéletességét bizonyították. A felvételek, me lyéket a rádió stúdiójában a műszaki személyzet végzett, mind hangszínezetben, mind pedig hangerőben teljesen kifogástalanok. A bemutatott lemezek egyik legszebb dallama, a menyhei menyasszonybúcsúztató, nemcsak zenei szempontból, hanem szövegében is valóságos gyöngyszeme a magyar népköltészetnek, melynek fenséges dallamvonala és bámulatos, képekben gazdag szövege szinte lenyűgözte a hallgatót: Félnyött az út mellett két szál majoránna. Nem szérétyi fölgyit, él akar bujdosnyi: A naptó', a hódtó’ búcsút akar vénnyi. Bócsózz Rozi, bócsózz, apádtól, anyádtól, Apádtól, anyádtól, léánybarátyidtöl Léánybarátyidtól, leány té magadtól. Haj, rivisz, rívísz, magyar ifjú rívísz, Vígy át a nagy hajón... Ezek a dallamok, melyeket Manga János gyűjtőmunkája több mint száz, meg száz fonográffelvétellel együtt men^ tett meg az elpusztulástól, nemcsak azért kedvesek és értékesek nekünk, mert nemzeti életünk megújhodásának vezérfonalait látjuk bennük, hanem azért is, mert ezeknek a dallamoknak az őrzői a bécsi döntés után is idegen országban maradtak és — minden bizonnyal — ezek a dallamok lesznek azok a láthatatlan sóhajtások, amelyekkel a Zobor tövében élő testvéreink elküldik hozzánk magyar szívük örök dobbanását: „Haj, rívísz, rivisz, magyar ifjú rívísz, Vígy át a nagy hajón...“ Hat hónapra utazott Amerikába, de egy évig maradt Bodán Margit, a népszerű magyar énekesnő Múlt év szeptemberében hathónapi körútra indult el Bodán Margit Amerikába. A magyar énekesnő átkelt a tengeren, hogy idegenbe szakadt honfitársakat magyar dallal ajándékozzon meg. Azon az őszön indult el, amikor rémülettől verejtékezett a világ, a túlfeszített háborús légkör legizgalmasabb percei szaggatták az idegeket. Énekelni senkinek sem volt kedve. Hat hónapra ment Amerikába Bodán Margit. Az Újvilágban lelkesen ünnepelték minden fellépésekor. A magyar rádióénekesnö sikerét semmi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy hat hónapos körútját most újabb hat hónappal kénytelen meghosszabbítani. Egy céllal járt városról-városra: a magyar dallal közelebb akarta hozni az óhazához az amerikai magyarok szíveit. Messzi szívek azok, mindegyikre külön kell rátalálni. Bodán Margit. azonban érti ennek a módját. Néhány szemelvény az amerikai magyar lapokból rávilágít arra, hogy milyen hatást értek el az Egyesült, Államokban Bodán Margit dalestjei. A Szabadság a következőket írja január 29-i estélyéről: „A hatalmas közönség az előzetes hirdetések után nagyon sokat várt tőle és várakozásában nem csalódott. Bodán Margit művészi teljesítménye felülmúlta a várakozást. Elsőrangú színésznő, páratlan előadó, magyar dalait olyan magyar érzéssel és művészettel interpretálta, hogy a közönség nem akarta leengedni a színpadról. Népdalt, bakanótát, palócnótát Is hallottunk tőle. Minden egyes előadott dalában annyi szív és annyi érzés volt, hogy teljesen megértettük rövid bemutatkozó szavait, melyek szerint a magyar ügy legnagyobb propaganda eszköze a magyar dal“ Az írás véleménye ez: „Amerikai vendég- szereplése útján missziót teljesít a nagy magyar művésznő.“ Az Amerikai Magyar Népszava szerint „A közönség úgyszólván le sem engedte a színpadról, míg a rendező ki nem jelentette, hogy az est folyamán még egyszer fellép a művésznő.“ A ruszin menekültek felsegélyezésére akció indult I. R. Roscope ruszin pap vezetésével. Bodán Margit szívvel-lélekkel kapcsolódik minden ilyen akcióba. Szinte jobbkeze, segítőtársa a ruszin papnak. Bodán Margit szereplése eszünkbe juttatja Blahánét, aki magyar szabadságharc levere- tése utáni évtizedben az osztrák járom alá kényszerített kesergő magyar nemzetet falu- ról-falura járva vigasztalta dalaival. Mint a chicagói rádió hosszabb időre szerződtetett énekesnője a lég hullámain is vigasztalja az elbúsult szíveket. Amikor erre a nehéz útjára elszánta magát: hitt magában és hitt „azokban“ — odaát. És nem csalódott. Gyermekirodalmi pályázat felvidékiek számára Komárom, február 25. A komáromi Jókai-Egyesiilct a Kis faludy-Tár saság által a Magyar a magyarért-mozgalom keretében felajánlott „Szilasi Nelli gyer- mekirodalmi jutalomból“ pályázatot hir det 10—15 éves gyermekek számára prózában, versben írt nagyobb elbeszélésre, z-egényre vagy színdarabra. A pályázaton csak a visszatért területen lakók vehet nek részt. Gépírással, vagy olvasható kézírással írt pályamunkáikat a szerzők — jeligés levél kíséretében — 1939 október 31-éig küldhetik be a Jókai-Egyesület elnök ségéhez (Komárom, Kultúr nalota). A pályadíj 500 pengő. Az egyesület fenntartja a jogot, hogy ha több jutalomra érdemes pályamunka érkezik, a díjat megoszthassa. A jutalmazott mű írói tulajdonjoga a szerzőé marad. A pályá zat eredményét Budapesten a Kisfaludy- Társaság 1940 február 11-én tartandó ünnepélyes közgyűlésén hirdetik ki. (*) Á komáromi rendőrség nem engedi meg, hogy a komáromi Katolikus Legényegylet színpadán játsszanak. Komáromi tudósítónk jelenti: A napokban akarták a komáromszentpáteri műkedvelők előadni a komáromi Kathotikus Legényegylet színpadán Borka-Mihola zenés játékát, a Rozmaring című három- fclvonásos szinművei A rendőrség azonban nem adta meg az engedélyt a színjátszásra s a Legényegylet elnökségének kijelentette, hogy az épületet s a színpadot tűzrendészet! szempontból nem tartja eléggé felszereltnek. (*) A Nagymcgyeri Rójh. Kát. Énekkar anyagi és erkölcsi tekintetben - is jól sikerült dalos-estet rendezett, mely a felszabadulás első, őszinte együttérző találkozása volt Nagy- megyer magyar társadalmának. A műsort Hencz Pál igazgató-tani tó ünnepi beszéde vezette be. Az est megható része, amint az egyszerű falusi emberekből álló férfikar nem egy ősz fejjek de fiatalos lélekkel elénekelte a Szózatot, majd végén a Himnuszt. Mély hatást keltett Hencz Pál ig. tanító, Kárpáthy Piroska: Erdélyi üzenet c. versének előadásával. Szépen szerepelt Kóróst Rudolf gazda, Babits Mihály: Áldás a magyarra! c. vers előadásával. (*) Magyar-Szlovák kultúrest Nagy- surányban. A nagysurányi művelődési élet vezetői a „Magyar a magyarért“ akció keretében a nagysurányi szegények felsegélyezésére a „Turul“ Szövetség és a helybeli szlovák gimnázium közreműködésével vasárnap magyar—szlovák kultúrestét rendez, az Antalik-féle vendéglő nagy term ében. Az előadás bevezetőjét E. Réső Zoltán dr. mondja, szlovák nyelven Hudec József dr. gimn. igazgató beszél. A műsoron szlovák nemzeti táncok, székely népballadák, szlovák népdalok (Bartók feldolgozásában!) és Kodály-kórusok szerepelnek. Megjelennek az estén Erdélyi József és Sinka István költők is, akik saját verseikből adnak elő. SZERKESZTŐSÉG: HOHVÉD-UTCA 10 Telefon: 125 —350 * KIADÓHIVATAL: Vili., 3ÓZSEF-KÖRU7 Telefon: 144—400 !
