Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-26 / 47. szám
193» FEBRUÁR 26. VASÁRNAP ■reromm •J&flfeMtHiRiae 15 A visszacsapod Felvidék jelentősen gyarapította az állatállományt A szarvasmarSiaáUomány 16 6/o'kal, a Kóáliomány 1f 9/o-kal, a sertésálfomány ÜVo-kal, a juhállomány pedig 8n/o~ka! növekedett ii Budapest., február 25. A visszacsatolt magyarlakta Felvidék mezőgazdasági és Ipnri helyzetképét a közelmúltban két hosszabb cilek -keretében • ismertettük a Magyar Statisztikai Szemle nyomán, különösképpen súlyt helyezve arra, hogy a statisztikai adatok tükrében kidomborodjék a visszacsatolt Felvidék gazdasági jelentősége s a visszacsatolás tényével a megnagyobbodott ország mezőgazdasági és ipari helyzetének változása. Az alábbiakban. a visszacsatolt Fcividék állattenyésztésének helyzetét ismertetjük dr. Szöllösy Zoltánnak a Magyar Statisztikai Szemlében megjelent közleménye alapján. A cikkíró a kösz éves cseh megszállás alatt visszacsatolt Felvidék állattenyésztésében beállott változások lemérésére, valamint az anyaország és a visz- szaesatolt rész között e téren kialakult 'különbözőség szemléltetése «óljából az 1911. évi ál- latazámlálás adatait állítja szembe a terület A visszacsatolt Felvidéken az 1911. évi állatszámlálás adatai szerint már a háború előtt fejlett szarvasmarha- tenyésztés folyt. 1911-ben a Felvidéken 1000 katasztrális hold területre 119 darab szarvasmarba jutott, szemben a trianoni Magyarország 1000 kát. hold területére eső 135.5 darabbal. A csatolt táblázat szerink a szarvasmarbaállomány (első szám a visszacsatolt Felvidék állománya, második a trianoni Magyarország, harmadik pedig a mai Magyarország állománya) a következő volt: Szarvasmarba lSU»beit 387.762 2,149.756 2,457.51« 1937-ben 291.333 1,158.354 2,947.587 A fenti adatokból megállapítható, hogy a Felvidék szarvasmarhaállománya Jóval kisebb arányban csökkent, mint az anya- , , országé, amit a cikkíró a csehszlovák gazdasági elzárkózást törekvések következtében kialakult viszonylag magas felvidéki állatárakkal magyaráz. A szarvasmarbaállomány sűrűség« nem a mezőgazdasági szempontból leggazdagabb Kisalföldiin a legnagyobb, hanem Ung vármegyében, ahol 1(100 kát, holdra 181 darab szarvasmarba jut. Pozsony é& Nyitra vármegyében 174, Bereg és Ugocsa vármegyében 161, Bars és Hont vármegyében pedig 135 szarvasmarha esik 1000 kát. hold területre. Oömör és Kishont, Borsod, Abanj-Torna, Zemplén, Bereg és Ugoesa megyékben meglehetősen elterjedt a inagyar- erdólyi fajta szarvasmarha, míg a nyugati és északnyugati Készeken a szimmentháli és más piros-tarka fajtákból, az északkeleti részen pedig a borzdedes fajtából áll a szarvasmarbaállomány nagyobb része. 1937-ben a Felvidék szar vasmarhaá Ilon lányának 44.5%-a (129.715 darab) volt tehén, míg az anyaországban a tehenek aránya 51.3%-ot (900.272 darabot) tett. Ez adatokból arra következtet, hogy a marhatenyésztés a visszacsatolt Felvidéken nem annyira a tejtermelés fokozásának, hanem inkább a hús- és trágyatermelésnek, valamint az igaerőnyerósnek szolgálatában állott. A visszacsatolt Felvidéken a legutolsó időben mindössze 117 tejüzem működött. Ugyanakkor a trianoni Magyarországon 1.117 tejüzem állott a tejértékesítés szolgálatában. A Felvidéken tehát 1.109, az anyaországban pedig S06 tehénre jut egy tejüzem. Ezek szerint a visszacsatolt területeken* a tejüzemi hálózat még nincs kiépítve olyan mértékben, mint az A visszacsatolt Felvidéken a világháború előtt meglehetősen kiterjedt juhtenyésztést űztek. Az állomány (első a felvidéki, második a trianoni magyarországi, a harmádik a mái magyarországi) a következő volt: Juh 1911-ben 326.437 2,496.041 2,733.478 1937-ben 118.817 1,483.917 1,692.734 Az 1911. évi adatok szerint a Felvidéken 1009 kát. hold területen, a most visszacsatolt, úgynevezett szlovákiai részen JG4.6, sőt még a Ruténföldnek nevezett visszakerült területen is 112.6 juhot tenyésztettek. Ugyanakkor az anyaországban az említett területre csak 91.7 darab juh jutott. A területváltozás következtében és egyéb okoktól is az állattenyésztés ágazatai közül általában a juhtenyésztés vesztett jelentőségéből a legtöbbet. A trianoni magyarországon ugyanis a juhállomány az 3935. évi állatszámlálás adatai szejínt 39.7 százalékkal, az 1937. évi állatiissze- lrás eredményei szerint pedig 38.3 százalékkal volt kisebb, mint 1911-ben. A visszacsatolt Felvidéken a hanyatlás még súlyosabb, amennyiben az 1911. évi arányában járásoukint kiszámított 1987. évi adatokkal, úgyhogy az ilyenformán nyert kép korántsem mondható precíznek és nem fedi teljes mértékben az állattenyésztés mai helyzetét, bár igen valószínűnek látszik, hogy egy minden részletre kiterjedő új adatfelvétel esetén sem kellene lényegesebb eltérésekre számítani. A cikkíró szerint az anyaországban és a Felvidéken az állattenyésztés tekintetében az elmúlt húsz év alatt egymástól eltérő Irányú változás állott elő, amit annak tud be, hogy a trianoni diktátum után Magyarország mezőgazdasági szempontból továbbra is kiviteli állam maradt, míg az elszakított terület etekintetben beviteli állam részévé vált. Végeredményében azonban megállapítja, hogy a visszacsatolt Felvidéken az állattenyésztés szempontjából nagyobb arányú fejlődés nem mutatkozik. anyaországban. Az állattenyésztők a termelt , tejnek az anyaországinál kisebb bányádat ér- 1 tékesítették a tejgyüjtő és a tejfeldolgozó üzemek útján és tejterméküknek nagyobb részét gazdaságukban használták fel, illetve közvetlenül a fogyasztókhoz szállították. A Felvidéken tehát a tejértékesítós megszervezésének tág tere van. Kedvezően alakul! a főáltomány A lóállomány a visszacsatolt Felvidéken már 1911-ben is aránylag kisebb volt, mint az anyaországban. A Felvidéken 1000 kát. holdra 47.6 darab ló jutott, azaz 15.7%-kal kevesebb, mint az anyaországban. A csatolt táblázat szerint (az első szám a felvidéki, a második a trianoni, a harmadik pedig a mai magyarországi állomány) a Ióállomány a következő volt: Ló 19U-ben 98.285 896.498 994.783 Tw-lbén 94.637 * t98 Ó66 892.701 Az előbbi adatokból megállapíthatóan a lóállomány a Felvidéken az 1911. évi állapothoz viszonyítva 1937-lg mindössze 3.7%-Val csökkent, míg az anyaországban a csökkenés 11%-os volt. A gazdasági elzárkózással elért, aránylag kedvező állatárak a Felvidéken a lóállomány alakulását is kedvezően befolyásolták. Ennek s a kisgazdaságok számbeli gyarapodásának javára írható, hogy móg a traktorok elég uagy arányú elterjedése sem csökkentette erősebben a lovak számát. A visszatért területen főleg melegvérű lovakat tenyésztenek. A hidegvérű lótenyésztés, éppenúgy, mint az anyaországban, általában kisebb jelentőségű. Seríéslenyéutét A sertéstenyésztés a visszacsatolt területen meglehetősen szűk keretek között mozgott. A sertésállomány (első a felvidéki, második az anyaországi, harmadik a mai magyarországi) a következő volt: Sertés 1911-ben 280.679 3,322.407 3,603.086 1937-ben 234.958 2,623.530 2,858.488 Az állományból 1000 kát. hold területre 1911-ben 135.9 darab, azaz 35.1 százalékkal kevesebb sertés jutott, mint az anyaországban. A legutóbbi adatok szerint ez a különbözet 29.7 százalékra csökkent, minthogy a Felvidéken a sertésállomány apadása kisebb méretű volt, mint az anyaországban. A legtöbb sertés északon, Komárom, Zemplén és Esztergom megyékben található, míg a legkevesebb Abauj-Torna- és Ung vármegyében. létszámhoz képest az állomány hanyatlása az 1937. évi adatok szerint 63.6 százalékot ért el. Csehszlovákiának a müncheni döntés előtti egész területén a juhállomány az 1937. évi január hó 1-én mindössze 642.000 darabból állott és 1000 kai. hold területre ott, csak 24.2 darab juh jutott, holott az 1911. évi adatok szerint csak a régi Magyarországtól 1.2 millió darab juh került birtokába. A juhtenyésztés hanyatlása tehát nyilvánvalóan tervszerűen, a kormányzat tudtával következet be, annak ellenére, hogy a csehországi nagy gyapjúfeldolgozó üzemek állandóan tetemes mennyiségű nyersanyagot igényeltek. A csehszlovákiai jubtenyésztők nem részesültek olyan támogatásban, mint amilyent a trianoni Magyarországon a juhtenyésztés, illetőleg a gyapjútermelés fokozása érdekében tett kormányzati intézkedések jelentenek. A fennmaradt jubászatokban a visszacsatolt terület egy részén a belföldi jubtúrószükséglet kielégítése és a külföldi értékesítési lehetőségek kiaknázása érdekében i tejtermelés fokozására fektették a fősúlyt. A visszacsatolt területen a juhállomány leg- utóljára Gömöi; és Kishont-, Kógrád-, továbbá Abaúj-Torna- s Bereg- és Ugocsa vármegyében Telt a legnagyobb. Az északi területek visszacsatolása következtében a trianoni Magyarország szarvasmarha- állománya 16.6, lóállománya 11.9. sertéslét- száma 9.6, juhállománya pedig 8.6 százalékkal gyarapodott. A gazdagodás tnértéko tehát a területnövekedés arányát csak a szarvasmarhaállományt illetően múlja felül némileg. A visszacsatolt területen a tejértékesítés kellő megszervezése különösebb nehézségbe uem ütközik. A felszabadult terület sertés'étszám ónak viszonylagos alacsony volta az anyaország sertésfeleslegeinek értékesítésénél nyilván könnyítést fog eredményezni. A hizlalt szarvasmarha értékesítésénél azonban már a külföldi piacaink kibővítésén kell az érdekelt állami és érdekeltségi szerveknek mun- kálkodniok. 5*3 százalékkal növeli a Felvidék a baromfiállomány! Külön táblázat szemlélteti a visszacsatolt északi területek baromfiállományának adatait, éa pedig az 1937. évi július l-l állapot szerint. Ezeket a tanulmány frója összehasonlítás kedvéért a trianoni Magyarországot illetően a rendelkezésére álló 1935. évi február 28-i állapot szerinti adatokkal állítja szembe. A trianoni Magyarország állományának összeírása idején jobbára osak a törzsállomány volt a gazdaságokban, míg a Felvidékre vonatkozó csehszlovák felvétel idején az azóvi szaporulat legnagyobb része is benne szerepelt az összeírásban. Az alábbi táblázat az összehasonlíthatóság érdekében a Felvidékre vonatkozóan külön mutatja ki a törzsállomány és a fiatal baromfi létszámát. A visszacsatolt északi terület baromfiállománya 1937 július 1-én (első szám a baromfiéllornAny, második az g'.áma) a következő 1000 kát. holdra eső darab volt: Baromfi összesen 5,184.111 2.625.2 4.957.1 Fiatal 3,938.866 2.825.4 3.824.7 Tenyész 1,166.851 599.8 1.132.4 Tyúkféle: fiatal 2,528.066 1.299.2 2.453.4 tenyész 1,027.196 528.4 997.6 Liba: fiatal 690.911 355.4 651.0 tenyész 108.754 55.9 105.6 Kacsa: fiatal 700.984 360.5 680 8 tenyész 27.441 14.1 26.6 Pulyka: fiatal 20 099 10 3 19.5 tenyész 2.660 1.4 2.6 A trianoni Magyarország baromfiállománya 1935 február 28-áu a következő volt: Baromfi összesen 21,981.094 1.8564 2.452.2 Ebből: tyúkféle 17,880.027 1.105.6 1.999.2 liba 2,286.890 141.4 255.7 kacsa 1,394.970 86,3 156.0 Pulyka 369.207 22.8 41.3 ., A felvidéki baromfitenyésztés alúrendeltebb jelentősége kitűnik abból is, hogy ott ugyanakkora területen jóval kevesebb baromfit neveltek, mint a trianoni Magyarországon. 1800 kát. hold területre ugyanis 1937-ben — a törzsállományt tekintve — 52.2 százalékkal kevesebb tyúkféle, 60.4 százalékkal kevesebb liba, 83.6 százalékkal kevesebb kacsa és 93.8 százalékkal kevesebb pulyka jutott, mint az anyaországban. Az 1937. évi állapot szerint a visszacsatolt területtel Magyarország Cseh-Szlovákia egész baromfiállományának mintegy 11.7 százalékát, vagyis a területi aránynál valamivel nagyobb mennyiséget kapott, a tenyészanyagból azonban csak 6.5 százalék jutott birtokunkba. A törzsállomány »nagyobb része, vagyis az értékesebb baromfiállomány tehát a vissza nem csatolt területen maradt. Toraiét szerint a legtöbb tyúkféle Komárom, Pozsony és Nyitra, Bars és Hont, Bereg és Ugocsa é6 Zemplén vármegyékben, a legtöbb liba Komárom, Pozsony és Nyitra, Bars és Hont vármegyékben, a legtöbb kacsa ugyanezekben a törvényhatóságokban és Zemplén vármegyében, a legtöbb pulyka pedig Komárom, Bars és Hont és Zemplén vármegyékben tál álba tó. A területvisszacsatolás — csak a törzsállományt nézve — az anyaországnak az egész állományban általában 5.3 százalékos, az egyes baromfifajok közífl a tyúkfélékből 5.7, a libából 4.8, a kacsából mindössze 1.9, pulykából pedig csupán 0.7 százalékos állománynövekedést jelent. Leszállították a káliműtrágya árát Budapest, február 25. A „Káli“ Műtrágya- kereskedelmi r. t és a földmívelésiigyi minisztérium között a kálimütrágyák árának leszállítása érdekében tárgyalások folytak. E tárgyalások eredményeképen a „Káli“ Műtrágyake- reskedclmi r. t. a kálimütrágyák árát a jövőrenézve — tehát már a folyó évi tavaszi miitrágyá- zási idényre nézve is — leszállította. A leszállítás következtében a 40%-os kálisó az eddigi 15 pengős ár helyett a jövőben 15 tonnás vagéntételben bármely rendes nyomtávú vasúti állomásról, ömlesztve 100 kg-kint 12 pengő 50 fillérbe, a legalább 48%-os kénsavas káli az eddigi 20 pengős ár helyett 15 tonnás vagóntétclbcn bármely rendes nyomtávú vasúti állomásról, ömlesztve 100 kg-kint 16 pengő 75 fillérbe fog kerülni. Zsákban történő szállítás esetén a fenti árakon felül a 100 kg-os lg jutazsákért többi egy pengőt, az 50 kg-os la jutazsákért pedig —.80 pengőt számít a részvénytársaság. Ezenkívül a káliműtrágyáknak a kisgazdák körében való népszerűsítése és megismerése céljából a „Hangya“ Szövetkezet útján 50 kg-klnt jutazsákokban Budapestről 7.15 pengőért te hoz forgalomba 40%-oá kálisót. Rendelettel szabályozták a Felvidéken a mezőgazdasági érdekképviseleti testületek megalakítását Budapest, február 2(1. A in. kir. minisztérium a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a mezőgazdasági érdekképviseleti testületek megalakítása tárgyában 2150 -1939. M.E. szám alatt rendeletet adott ki. Ugyanis a visszacsatolt területeken a mezőgazdasági lakosság és a mezőgazdasági munkásság egyetemes érdekeinek képviseletére hivatott törvényes érdekképviseleti testületek még nem alakultak meg. I£ testületeknek a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvények alapján való megalakítása hosszú időt vett volna igénybe, miért is a mezőgazdasági érdekeknek a visszacsatolt területeken való mielőbbi képviseletéhez fűződő fontos érdekekre való tekintettel a minisztérium akként rendelkezett, bogy a választási eljárás mellőzésével a községek, járások és megyei városok mezőgazdasági bizottságának tagjait és póttagjait a főispánok, míg a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok mezőgazdasági bizottságának tagjait és póttagjait a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszterének meg hallgatása után a földmívelésiigyi miniszter nevezi ki. A rendelet egyben az egyes mezőgazdasági bizottságok záros határidőn belül való megalakítása iránt is intézkedik abból a célból, hogy a vármegyék és Kassa íkj. varos mezőgazda- sági bizottságai részéről az érdekelt mezőgazdasági kamarákba kikiildendő tagok mielőbb megválaszthatok és a mezőgazdasági kamarák a legrövidebb időn belül megalakíthatok legyenek. A rendelet az érdekelt mezőgazdasági kamarák tagjainak kielégítése és megalakítása iránt is részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek során a gazdatiszteknek kamarai képviseletéről is gondoskodik. A rendelet végrehajtásával a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek mezőgazdasági lakossága és munkássága rövid időn belül szervesen fog az ország mezőgazdasági törvény- és érdekképviseleti szervezetébe bekapcsolódni. Minden országnak gonddá okoz a mezőgazdasági szociális problémák megoldása Budapest, február 25. A magyar mezőgazdaság törvényes érdekképviseleti szervezetének kialakulásáról és mai állásáról Máié Imre dr., az Országos Mezőgazdasági Kamará igazgatója írt hosszabb tanulmányt a Mezőgazdasági Közlöny legújabb számában. Foglalkozik mindenekelőtt az elmúlt század gazdasági életének kialakulásával és ezzel kapcsolatban az érdekképviseleti gondolat felébredésével, majd azokkal a mozgatóerökkel, amelyek a magyar mezőgazdaságot is szervezkedésre, érdekeinek hatékonyabb védelmére és képviseletére kényszerítették. Azután ismerteti a magyar mezőgazdaság törvényes érdekképviseletének a kialakulását és szervezetét, valamint hibáit és azokat a kívánalmakat, amelyeknek a jövőben az érdekképviseleti élet terén érvényesülniük kell. — Papp Géza ny. államtitkár a mezőgazdaságról nyújt nemzetközi áttekintést a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal évkönyve alapján. Érdekesen domborodnak ki ebből az áttekintésből a mezőgazdaság válságának világszerte megnyilvánult, de természetesen az egyes országok viszonyaihoz képest eltérő kiíratásai, majd azok a küzdelmek, amiket az egyes országok mezőgazdaságuk talpraállításáért kifejtettek. A mezőgazdaság szociális kérdéseinek ismertetése pedig arról győz meg, hogy e probléma világszerte jelentkezik, a mezőgazdasági válságnak a folyománya s megoldása egyaránt gondját képezi minden országnak. — A következő cikkek a magy ar termékek helyzetét az angol piacon, a német mezőgazdaság racionalizálási törekvéseit, a svéd mezőgazdaság fejlesztését és más több érdekes agrárproblémát tárnak elénk. Változatos és érdekes világgazdasági krónika -zárja be a Mezőgazdasági Kamara ma gasszín vonalú folyóiratának c most megjelent számát. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Szabadság-tér 10. (—) Románia a búzatermelés helyett a kukorlcatermelést kívánja fokozni. A rómán földmívelósügyl miniszter bejelentette, hogy a búzatermelés helyett, amelynek feleslege csak súlyos áldozatók árán értékesíthető külföldön, a jövőben a kukoricatermelés fokozására kivánja a súlyt helyezni. A legutóbbi évben csaknem 3 milliárd áldozatot jelentett az államnak a búzaértékesités, ezzel szemben a kukoricafeleslegek minden nehézség nélkül értékesíthetők még ma is. Románia kereken 5 millió hektáron termel kukoricát s a jelenlegi 10 mázsás átlagtermés mellett feleslege 5 millió mázsa. Ha a hozamot hektáronkint csak egy mázsával sikerülne növelni, a kivihető felesleg megkétszereződnék. A kormány azonban a termelőterületet is fokozni kívánja. E célra vetőmagkölcsönt folyósít, vetőgépeket és lókapákat ad a gazdáknak mérsékelt árcn. Kisebb arányban csökkend a Felvidék szarvasmarhaállománnya Közel 64 százalékkal hanyatlott a juhtenyésztés
