Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-26 / 47. szám

1939 FEBRUÁR 26. VASÁRNAP TEIsVIDEla •jM&gWhIRLAE 3 Teleki Pál gróf táviratváltása Hitler vezér és kancellárral Az új magyar kormány megalaku­lása után Teleki Pál gróf miniszter­elnök az alábbi táviratot intézte Hit­ler vezér és kancellárhoz. „Van szerencsém Nagy méltóságod tudo­mására hozni, hogy Öfőméltósága Ma­Losonc, február 25. Jaross Andor mi­niszter szombaton résztvett és felszólalt az Egyesült Felvidéki Magyar Párt losonci nagygyűlésén. Vitéz Rátz Jenő nyug. honvédelmi miniszter és Mészár Oszkár dr. miniszteri titkár kíséretébe", gépkocsin érkezett Losoncra. A losonci járás határában Herczeg József dr. fő­szolgabíró üdvözölte Jaross Andor mi­nisztert, akit a közbenső falvakban nagy ünneplésben részesítettek. Losonc városa fellobogózva várta a felvidéki miniszter érkezését. A Felvidéki Magyar Párt gyűlése a mezőgazdasági gépgyár óriási minta­termében folyt le, A gépgyár bejárata előtt Haász Lajos helyettes városbíró kö­szöntötte Jaross Andor minisztert és vitéz Rátz Jenőt. A mezőgazdasági gépgyár óriási csar­noka zsúfolásig megtelt losonciakkal és Jaross Andor meleg szavakkal köszön­tötte a losonci és környékbeli magyarsá­got, rámutatva arra, hogy az elnyoma­tás ideje alatt is mindig híven kitartott magyarsága mellett. Örömmel jött el kö­zéjük, mint nemzettestvér a nemzettest­vérhez. Amikor átvette azt a kötelezett­séget, amelyet úgy neveznek, hogy mi­niszter, lelki ismeretvizsgálatot tartott és elhatározta, hogy ezt a feladatot a nem­zettestvér fogalmával össze akarja egyez­tetni, de úgy, hogy ha esetleg összeütkö­zés támadna a kettő között, mindig a nemzettestvér győzze le a minisztert. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy a cseh kormány, amely mindenek­előtt arra törekedett, hogy a szlová­kiai magyarság életlehetőséget mind szőkébb és szűkebb keretek közé szo­rítsa, Losoncot is elsorvasztotta, pe­dig ez a város már a békevilágban virágzó gyáriparral rendelkezett. Elsőrendű feladat tehát most, hogy Lo­soncon éppen úgy, mint az ország egész északi peremén, virágzó gazdasági, kul­— Ez azt jelenti, hogy rendes kenyeret kell adnunk minden becsületes magya- embernek, aki híven kitartott és aki haj­landó a magyar munkában résztvenni. Sajnos, még mindig sokan vannak, aki­ket nem tudtunk kenyérhez juttatni, mert az állam változás igen sok és súlyos pro­blémát vetett fel, a kormány azonban mindent elkövet, hogy fokozatosan kikü­szöbölje a nehézségeket. Nemcsak a köz- igazgatást kell megszervezni — ami most folyik —, hanem az igazságszolgáltatás és az iskoláztatás terén is sok a tenni­való és meg kell szervezni a gazdasági fletet és a közlekedést is. Ei kell cserélni gyarország kormányzója miniszterel­nökké nevezett ki. Megragadom ezt az alkalmat, hogy Nagyméltóságod támo­gatását kérjem a szomszédos országaink között fennálló hagyományos és a közel­múlt történelmi eseményei által újból a losonekörnyéki pártszervezetek kikül­dötteivel. Az előkelőségek számára fenntartott emelvényen helyet foglaltak Szilassy • Béla államtitkár, Soldos Béla, Nóg- rád vármegye főispánja, Sörös Béla ref. püspök, Hevessy László, Gömör vármegye főispánja, Szent-Ivány Jó­zsef országgyűlési képviselő, , Giller János országgyűlési képviselő, Baross József, Nógrád vármegye alispánja, Nagy Iván dr. losonci városbíró, Förster Kálmán salgótarjáni polgár- mester, Mihalovits Gyula losonci es­peres plébános, Losonc város, továbbá Nógrád és Gömör vármegye igen sok más vezető egyéni­sége. * A nagygyűlést Giller János országgyű­lési képviselő, a losonci pártszervezet el­nöke nyitotta meg, majd Jaross Andor mondott beszédet. tu ralis és szociális viszonyokat teremt­sünk. Losonc városának vissza kell kap­nia azt a szerepet, amelyet a magyar gazdasági életben betöltött. Hatalmas ipari gócponttá keli ismét kialakítani, ai'Jt lehetővé tesz a salgótarjáni szén­medence közelsége is. De segíteni kell a losonci és környékbeli gazdák helyzetén is, elsősorban a fogyasztóképesség eme­lésével, amit a szükségleti cikkek árának helyes szabályozásával lehet leginkább elérni. Emelni kell a fogyasztást, még­pedig mind az ipari, mind a mezőgazda- sági cikkek fogyasztását, mert a magvar- ság életszínvonala nem eléggé kiegyen­lített, A Felvidéki Magyar Párt a magyar­ságnak ezekért az érdekeiért küzdött a múltban és most sem akar kitérni e politikai feladatok elől. A magyar párt felelősséggel vállalja ma is azt, amit húsz éven át hirdetett a fel­vidéki magyarságnak. A felszabadulás csak akkor lesz igazi, hogyha gazdasági­lag és szociálisan is fel tudjuk szabadí­tani felvidéki magyar testvéreinket. még nagyon sok olyan embert, aki még ma is valamilyen hivatalos poszton áll, olyanokkal, akik a húszéves elnyomatás alatt érdemeket szereztek ilyen állásokra. Igazoló eljárás lesz a közélet egész mezején, hogy megállapítsuk, vájjon a hivatali posztokon olyan emberek állanak-e, akik a magyar nemzeti eszmének hajlandók megfelelő szol­gálatokat tenni. A kicserélés folyamatánál azonban vigyázni kell: Ha ítéletet mondunk em­berek felett, legyünk higgadtak. Ne ha rag és gyűlölség, jó vagy ross® szom­raegpecsételt bensőséges baráti viszony fenntartására és további kimélyitésére irányuló törekvésemhez. Fogadja Nagy­méltóságod őszinte nagyrabecsülésem ki­fejezését. Gróf Teleki.“ Hitler vezér és kancellár Ribbentrop birodalmi külügyminiszter útján a kö­vetkezőkben válaszolt: „A vezér és birodalmi kancellár meg­bízott, hogy őszinte köszönetét fejezzem ki Nagyméltóságodnak február 17-iki szívélyes táviratáért. Tekintetbe véve a magyar és német nép mély történelmi kapcsolatát, Nagyméltóságodat az orszá- I gaink között fennálló baráti viszony erő­sítésére és fejlesztésére irányuló törek- ' vésében a birodalmi kormány mindig nyomatékosan támogatni fogja. Fogadja Nagy méltóságod őszinte nagyrabecsülé­sem kifejezését. Ribbentrop, birodalmi külügyminiszter.“ szédság alapján ítéljünk embertársaink felett, hanem mindig a jó magyarság értékmérőjével mérjük őket, nehogy sze­mélyi vagy családi jellegű gyűlölség ré­vén befolyásoljuk a hatóságok állásfog­lalását. — A reformpolitika egyik célja — foly­tatta a miniszter — az, hogy kiegyenlítse a magyar élet egyenlőtlenségeit. A gazdagabb, a vagyonosabb ember­nek be kell látnia ennek szükséges­Alföldi körútja során tapasztalta, hogy a felvidéki szellem nemcsak a felvidéki magyar lélek produktuma, hanem ez a többségi magyar léleknek is sajátja. Az egész magyarság hatalmas több­sége áll a reformpolitika mellett. Sajnálattal Ítéli megállapítani, hogy a magyar politikai életnek még mindig vannak olyan rejtőzködő erői vagy egye- dei, akik minden olyan alkalommal, ami kor néhány ember új magyar élet meg indításúnk feladatát vállalja, lesipuekás módjára a bokor mögül oélbaveszik azo­kat és le akarják lőni az élről. Ilyen kö­rülmények között kellett a magyarság tulajdonképpeni nagy problémája felve­tőjének, néhai Gömbös Gyulának is ko rán sírbaszállnia, ezért kellett Darányi Kálmánnak is átadnia helyét és ezért A probléma fel van vetve, a politikai életnek meg kell azt oldania és meg is fogja oldani. S ha a zsidó problémával kapcsolatban azt látjuk, hogy a zsidóság a sajtóban és más hátsójáratokon ve­zető embereket egyéni becsületükben meg akar sérteni és így le akar játszani, csák azt mondhatjuk ennek a zsidóságnak: A Magyar- országon még ma élő zsidóságnak nincs más feladata, mint hogy már ma helyezkedjék a zsidótörvényja- vaslatbau megállapított keretekbe és vonuljon vissza azok közé a száza­lékarányok közé. amelyeket a zsidó- törvény meg fog határozni. S ha van zsidó ember, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a velünk — A másik fontos kérdés a földbirtok reform kérdése, Felvidéki vonatkozásban már ebben az évben végrehajtandó fel­adatként állítja elénk azt, hogy a magyar élet képét, amelyet a prágai kormány a ségét s ha szükség van rá, törvények kel kell elősegíteni az egyenlőtlensé­gek kiküszöbölését. A fajtájával szemben felelősséget érzó magyar ember nem lehet megelégedett mindaddig, amíg nem látja minden be­csületes magyar ember számára bizto­sítva a mindennapi kenyeret. Ezért akar­juk két törvényjavaslattal megreforr.v málni a magyar életet. • • ' • í., íéh kellett kilenc hónap után most Imrédy Bélának is félreállania. (A gyűlés közön­sége lelkesen éltette a volt miniszterel­nököt.) Szerencséje a magyar politikai élet­nek, hogy akad olyan nagy politikai férfia, aki a szakadékot egyéniségé­nek nagyságával át tudja hidalni, mint ahogyan most Teleki Pál gróf teszi. (Lelkes éljenzés.) Mi, az Imrédy-kor­mány tagjai, azért állottunk olyan egy­ségesen Teleki Pál gróf mellé, mert biz­tosítani akarjuk és fogjuk, hogy azokat a reformjavaslatokat, amelyekért har­coltunk és amelyek most a parlament előtt vannak, nem lehet sötét kézzel lesö­pörni az asztalról azért, mert néhány ur. nak és néhány zsidó bankvezérnek nem tetszenek. (Lelkes taps és éljenzés:) való együttélés révén magyarrá vált, az csatlakozzék ehhez a törvényhez. A zsidókérdés nem érzelmi probléma, uem gyűlölet kérdése, hanem ma­gyar nemzctpolitikai kérdés. A magyarság, amikor megmérte lázát, megállapította, hogy szervezetében kór­okozók vannak, azokat tehát immuni­zálni kell, el kell távolítani. Az a zsidó tehát, aki saját érdekeit és fajának érde­keit összhangba akarja és tudja hozni a magyar nemzet érdekeivel, nem ismerhet más feladatot, mint azt, hosrv csendben visszavonuljon munkájához dolgozni, s néha furcsán megszerzett kenyerét meg­ossza azokkal a magyar emberekkel, akiknek kenyerét tevékenysége révén csökkentette. cseh-szlovák telepekkel és maradékbirto­kokkal szándékosan megváltoztatott és elrontott, újból helyreállítsuk. Természe­tesen nem abban a formában, hogy ezeket Jaross Undor miniszter nagy beszéde a losonci nagygyűlésen a politikai helyzet alakulásáról, a zsidó­kérdésről, a felvidéki Jőidpr ob témáról és a lobbi aktuális Jaross miniszter Cosonc szerepéről Igazoló eljárás lesz a Közélet egész mezején A1 reformjavaslatoKat nem leijei lesöpörni az asztalról A Magyarországon élő zsiáóság Kötelessége „Ezt a magyar lelKel most uralKoáóvá aKarjuK tenni az egész magyarlaKta területen"

Next

/
Oldalképek
Tartalom