Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

TmiDFta AvgVáRHIWíAÖ Idején hazánk sorsának, jobbraf or áldá­sáért buzgón imádkozott és atyai támo­gatásában részesített bennünket. A felsőház az elnök javaslatára XI. Pius pápa emlékét jegyzőkönyvében örö kitette meg. Teleki Pál gróf bemulatkozó beszéde a Teleki Pál gróf beszédének e monda­tánál az egész felsőház hosszantartó^ za­jos tapsban és helyeslésben tört ki. A lelkesedés lé-csillapultával a miniszter- elnök így folytatta: — Látok alkotmányfejlődést, a nem­zet testének egészséges és természe- ’ tes reakcióját. Feladatunk ma is: magyarnak maradni Európában. Ezután felolvasták az 7«trédj/-kormány lemondására és a Teleki-kormány kineve­zésére vorjatkozó kormányzói kéziratokat. Teleki Pál gróf nevének említésekor a felsőház zajos tapsban tört ki. A felső­házi tagok tapsa és a zsúfolt karzatok feszült érdeklődése közben vonult be Rakovszky Endre háznagy vezetésével Teleki Pál gróf kormánya. Teleki Pál gróf ezután megkezdte be­mutatkozó beszédét. — Oly hosszú ideig voltam a felsőház tagja s minden nemzetségemet is olyan régi gyökerek fűzik a felsőházhoz, hogy úgy érzem, személyileg nincs szükség arra, hogy bemutatkozzak. (Úgy van!) Amit az utóbbi időben az ország szá­mára mondandó voltam, azt itt, e házban, mondottam el. Az a beszédem, melyet .az országgyűlés másik házában tartottam, igen részlete­sen csaknem szó szerint megjelent a la­pokban és úgy képzelem, méltóztattak arról tudomást szerezni. Nem akar ez tiszteletlenség lenni a felsőház iránt, csak éppen nem akarom az ott mondot takat szószerint és teljes mértékben ismertetni. Az ember ugyanaz, a nézel ugyanaz, a program ugyanaz, az irár,. ugyanaz. — Egy nemzet csak történelmileg gon­dolkodhat. (Ügy van.) Nem vagyunk haj­landók kísérletezésekre. Nem vagyunk' ezekre alkalmasak, ínségünk és nehéz helyzetünk következtében. Szentistváni alapokon állunk és ugyanazon elveket követjük kilenc- száz esztendeje. Azt mondottam, hogy minden nemzetsé­gem, gyökere ebbe a házba nyúlik, ez arra kötelez, hogy igyekezzem ennek a nemz».tpek minden rétegét megismerni. fÜgy van.) Utolsó miniszterelnökségem óta sokféle emberrel volt alkalmam érintkezni. Nemcsak a dobogóról ismer­tem meg az embereket, ahogy a szónpk szembemáll a tömeggel, hanem egyeukint érintkeztem különböző származású embe­rekkel kis közösségekben. Ma nem tarto­zom sem a nagy, sem a kisbirtokosok közé, mégis, mint aki falusi ember vol­tam, s mint egy falusi járás szolgabírája működtem, nehéz időkben mertem ezt az állást vállalni. A reformok vágya — A XIX. század materialista felfo­gására való reakciónak látom a mai időt. Lehetnek ennek a mai korszaknak kinövései, lehetnek egyes embereknél olyan tünetei, amelyeken egyik-másik konzervatívabb gondolkodású ember megütközik. Már a világháború előtt másutt is és nálunjt is feszültség) erűk keletkeztek. A világháború a gazdasági viszonylatokat eltolta. Olyan helyzeteket teremtett, amelyek a társadalmi kérdése két is élesebbé tették. Sokak előtt a világháború politikai fejleményei eltakarták ezt az átala­kulást s a világháború következmé­nyeinek tekintették mindezt. A fe­szültség! erők mindenütt a reformok vágyát hozták felszínre. — A mai társad^lqm történelmi öntu­datban kezd gazdagodni. Gazdagodik úgy, mint ahogy valami kérdéssel fog­lalkozó kezd gazdagodni ismeretekben és adatokban. — A köaövélemény nem az utca köz­véleménye. (Zajos helyeslés.) Nem min­dig a leghangosabb emberek azok, akik­nek igazuk van. Tizennyolc év alatt azt a tapaszta­latot szereztem, hogy van egy erős, komoly és higgadt emberekből álló közvélemény, öregek és jóra törekvő ifjak kívánnak reformokat. Szószerint ismertetem, mert minden sza­vában fontosnak tartom azt a kijelen­tésemet, melyet a képviselőházban tet­tem: ha néhány évtizeden át ilyen törek­vések jönnek létre a nemzet széles réte­geiben, ebben nemzetszemléletem alkot­mányfejlődést lát. Nem alkotmányrefor• mot, mert' ilyet magyar ember nem ismer. A másik kérdés az úgynevezett föld­reform kérdése. Ezzel a kérdéssel, mint az előző kormánynak is tagja foglalko­zott és foglalkozott magával a problémá­val, mint az emberföldrajz művelője, csak akkor talán más szempontokból vizsgálva. A földreform egy társadalmi folya­mat, egy kortünct, amely megvan és amelyet törvényekkel megállítani, vagy végleges*«» meglógni ükmh •«- M, ellenben okos *$rvépyel»fcgl * le­folyását irányítani lehéi ég a bizony­talanságot csökkenteni. Nemzeti fel­adat megerősíteni népünket, a nép kapcsolatát erősebbé tenni a földdel, mert akúrhová néz az ember a földdel rendelkező magyarok közül jön a leg­nyugodtabb, legmélyebb gondolkodás. Ezért kell őket megerősíteni. Kéri, hogy ezeknek a gondolatoknak a jegyében vi- ■ tassa meg majd a feJspMz 4 Jqér­déseket. Most is ismételni wme)né, amint azt a képviselőiházban részletesen kifej­tette, hog-y az ország egyes vidékeinek speciális viszonyait fogják tanulmá­nyozni a reform helyesebb megoldása érdekében, de azért erre az időre sem akarják a reformot elodázni. Meggyőző­dése, hogy körülbelül három esztendő elég idő egy ilyen nagyszabású tanul­mány keresztülvitelére. De felhívja a figyelmet arra, hogy a javaslat nem is egy évre szól és ez különben is nem je lent semmiféle bizonytalanságot Ezután felsorolta a miniszterelnök azo­kat az egyes törvényjavaslatokat a me lyeket a különböző minisztériumokban készítenek elő. Ennek során hivatkozott (Kitörő lelkes taps.) Ez nemcsak magyar feladat de európai feladat is. Ha ezt tel­jesíteni tudjuk, Európa késő nemzedékei is hálásak lesznek ezért. (Megújuló lel­kes helyeslés.) arra, hogy Kassán kémiai főiskolát, Ko móromban pedig olasz iskolát kívánnak felállítani. Gróf Teleki Pál kijelentette ezután, hogy az összeférhetetlenség kérdéséről azt lehet mondani, hogy ha a tisztességes törvénnyel akarjuk előiratni magunk­nak, mindnyájan úgy járunk, mint a vakok, akik vezetővel kell hogy járjanak a világban. A mipUzterflnqk ezután tárpánikint né^lptesen felsorolta a kormány terve­zett intézkedéseit. A részvénytársaságra vonatkozó tör­vényjavaslat előkészületben van. A belügyminiszter foglalkozik az egész­ségügyi szolgálat kiegészítésével. A tüdőbaj és a nemibetegségelc elleni vé­dekezést intézményesen megszervezi. Ugyancsak a belügyminisztériumban előkészítésben van az állampolgársági törvény reformja, amelynek során foko­zottan .tekintettel lesznek a nemzetvé­delmi szempontokra. Törekszünk a köz- igazgatás decentralizálására és raciona­lizálására. A közigazgatás minden igaz- atási ágát egyszerűbbé kell tenni és özelebb kell vinni az élethez. A hitelpolitikában különös gondot kíván a kormány a mezőgazdasági hitelügyre fordítani. A köztisztvise­lői kar helyzetét is javítani kívánja a kormány. A végcél az 1931. évi állapot helyreállí­tása, természetesen ez csak az állam gaz­dasági viszonyaira való tekintettel tör­ténhet. 1939 FEBTUÍÁH 24. PÉNTEK valósítani, de az első és legfőbb köteles1 ségünk az ország biztonságának tökéletes helyreállítása. A magyar külpolitika ereje annak kontinuitásában rejlő megbízhatósá­gában áll. Célkitűzésünk az ország biztonsága és jogos követeléseink megvalósítása békés eszközökkel. (Nagy taps.) Közismert, hogy Magyarország régóis szoros barátságot tart ffenn Németország­gal és Olaszországgal. Az antikomintem ligához való csatlakozással is részben ezt a barátságot akarjuk kifejezésre jut" tatni. Lengyelországhoz való jóviszoi nyűnk politikai realitás, Örömmel vesz- szü.k az új jugoszláv külügyminiszter nyilatkozatát. Reméljük, hogy ki fog ala­kulni az a jószomszédi viszony, amely mindkettőnk érdeke. Megelégedéssel fo­gadtuk a román külügyminiszter nyilat­kozatát és reméljük, hogy gyors ütemben fognak megvalósulni azok az Ígéretek, amelyeket az élőző kormányok, főleg a kisebbség ügyében tettek. Bizonyos meg. értés mutatkozik újabban Cseh-Szlovákia felöl is. Őszintén óhajtjuk a nyugati ha­talmakhoz fűződő kultúrális és gazdasági kapcsolataink fejlesztését. A visszaszerzett területek bekapcso­lása az ország testébe folyamatban van. E célból külön tervet létesítet­tünk. Szükség volt erre, mert húsz esztendő alatt ott egy új generáció nőtt fel, amely csak az idegen vilá­got látta maga körül. Azt hiszem, hogy a világ, amely felé megyünk, ha a mai nemzedék fejlődését nézem, olyan világ lesz, amelyben az egyén és a közösség számára sokkal fon­tosabbak lesznek a lelkiek, mint az anya­giak. Az emberek nagyon kis körében, ahol nem élnek a tömeghatások, él az a törekvés, hogy a lelkiekben intenzíveb­ben gazdagodjunk. Teleki Pál gróf miniszterelnök ezzel befejezte beszédét, amelyet a felső­ház hosszantartó, lelkes tapssal foga­dott. A felsőházi tagok nagy szám­ban siettek a miniszterelnökhöz sze- rencsekivánataikat kifejezni. Feltűnőefi melegen gratulált a miniszter- elnöknek József királyi herceg is. Elismerés Teleki Pál gróffiiak A miniszterelnök után Szontágh Jeni szólalt fel. Kifejtette, hogy a felsőház Teleki Pál gróf kinevezésével különösen kedvező ^helyzetűén van. A felsőház ma­gához tartozónak tekinti a miniszter- elnököt, annak dacára, hogy jelenleg nem a felsőház tagja. Teleki Pál és ti hozzá hasonló-férfiak tették azt, hogy;« felsőház, ha nem is a demagógia, de ko­moly emberek számára a magyar alkot­mányjogi törvényhozás kiváló alkotása. A miniszterelnök is ismeri a felsőházat, jobban, mint Károlyi Gyula kivételével bármely eddigi miniszterelnök. A felső­ház nem pártok szerint tagozódik, s ha egyesek tagjai is pártoknak, állásfogla­lásukban nem ez a döntő. A miniszter- elnök tudja értékelni, hogy a felsőház olyan testület, amelyben nem a népsze­rűség keresése a döntő szempont. A miniszterelnök után Szontág'h Jenő A miniszterelnök beszédében nem volt egyetlen frázis, egyetlen divatos jelszó sem. (Élénk helyeslés. — Fel­kiáltások: Igaz, úgy van!) A reformok nagyon szépek és üdvösek, 1932 óta másról sem hallunk, mint foly­ton reformokról, de ezeknek csak egy része tényleg reform, a többit csak ki­nevezték reformokká. A felsőházra azt fogják rá, hogy elzárkózik á reformok­tól. Az Igazság éppen az ellenkező: a felsőház semmiféle üdvös reform elől nem zárkózik el, a különbség közte és a reformok követe­lői között az, hogy a felsőház jómaga zsebéből. fizeti a reformokat, amelyeket mások sürgetnek. Bizalmat elvi szem­pontból senkinek nem előlegez, de biza­kodva néz a miniszterelnök működése elé és nagy örömére szolgál, hogy a kor­mány vezetése olyan kiváló érték kezébe került, mint Teleké, Pál. Reméli, hogy az a nagy érték, amely benne lakik, en­nek az országnak hasznára és üdvére fog válni. (Nagy taps minden oldalon.) Az elnök ezután — több szónok nem lévén —, a kormányprogram feletti ta­nácskozást befejezettnek nyilvánította, Ezzel a felsőház ülése este hét órakor vé­get ért. „Célkitűzésünk az ország biztonsága és jogos követeléseink megvalósítása békés eszközökkel“ HŐST JELENT HEG! Kerecsényí Antal felvidéki íré A BARÁT, MEG A KOMÉDIÁS c könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara dlszkötéxben 6.— pengő. A miniszterelnök ezután a külpolitikai kérdésekre tért át Hangsúlyozta, hogy örüluünk kell annak, hogy a Felvi­dék magyarlakta részeinek visszaté­rése békés úton mehetett végbe. A külpolitika szükségessé teszi a had­sereg fejlesztéséi Minden magyar ember megérti és min­denkinek komoly kívánsága és szándéka, Jiogy hadseregünk a kor színvonalán áll­jon. (Hosszantartó lelkes taps.) Ez a kor­mány legelsőrendű kötelessége és szán­déka- Magunknak és a társadalomnak sok mindenről kell talán lemondani, sok mindent csak lassú tempóban lehet meg­Az új miniszterelnök magáévá tette az előző kormány célkitűzéseit Ilyen időkben — mondotta tovább gróf Teleki Pái miniszterelnök — nehéz az ország élén állni, de a feladat egész felelősségét átérezve vállalta munkáját és annak teljes erővel kíván megfelelni. Nevelői mivoltját nem vetette le és amit az ifjúságnál megpróbált, meg­próbálja most a társadalomnál is, de meg kell kívánnia annak elismeré­sét, hogy most ő a vezető. A nevelői tisztet azért is szükségesnek gondolja, mert azt tapasztalta, hogy az emberek jó időkben is túlságosan tap­solnak negatívumoknak. Ezt meg tudja érteni, mégis le kell szögeznie, hogy tap­solnak negatívumoknak akkor is, ha má­siktól állást vagy egyebet el lehet venni. Ezt nem a felsőház tagjainak és nem a képviselőháznak mondja, hanem mondja innen kifelé, mert ez a csak negatívu­moknak való tapsolás elhomályosítja a munka igazi értékét. (Helyeslés.) Műkö­dött mint vezető és munkatárs is, külön­böző mozgalmakban, cserkészeknél és másutt is, olyan helyeken, ahol a politi­kára készülő ifjúság is élt, nem újonc tehát ezekben. Ezeknek munkásságát is- tápolni és tovább fejleszteni fogja. Tudja, hogy ezekben mi az érték és éppen ezért kéri az öregebbeket, hogy ebben ne lás­sanak veszedelmet. Az ifjúság lendületét és frisseségét megértik az öregek és az öregek tapasztalatait és tudását megérti az ifjúság- akkor komoly, alapossággal,, de a kórnak megfelelő lendülettel is le­het 'előrehaladni. Az előző kormány célkitűzéseit ma­gáévá tette és az előző kormány ál­tal beterjesztett törvényjavaslatokat is fenntartja. Két törvényjavaslat van most az érdek­lődés homlokterében, amelyekről részle­tesebben kíván szólani. Az egyik az úgy­nevezett zsidójavaslat, a másik pedig az úgynevezett földreform. Az elsőben kö­vetkezményét látja egy hosszú fejlődés­nek, szinte egy reakciónak, amit itt in­kább orvosi értelemben véve értelmez. Európa a XIX. században, főként annak második felében, a liberalizmus és a sza­badkereskedelem luxusát engedhette meg magának. Ez alatt az idő alatt a zsidó­ság nálunk nagy tömegekben özönlött be, de ez nem az akkori politikusok hi­bája volt. Senki sem lát előre hatvan- hetven évvel és senki sem hozhat ma in­tézkedéseket azért, hogy mi lesz -hatvan- hetven év múlva. Mi tehát ma ennek következményeit viseljük' és — amint ki­fejtette már előbb —, abban a különle­ges helyzetben vagyunk, hogy a keleti ban való élete folytán különböző, min- zsidóságot, amely a hosszú zárkózottság­áén másnál asszimilálhatatlanabb, a nyu­gati demokrácia módszereivel fogadtuk. Itt van a magyar probléma. Semmi ül­dözés, semmi szadizmus, semmi gyűlölet nem vezeti, sőt ellenkezőleg, hiszen egé­szen más felfogása van az égj berekről, de ez fájó .kötelesség, amelyet a nemzet sajátos karakterének fenntartása szem­pontjából szükségesnek tart. A kassai kémiai főiskola a komáromi olasz iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom