Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

1939 FEBRUÁR 24. PÉNTEK ttis^idetki • jMaü^ARH IRI>ATi 3 *9 Sxent-lvány Jós sei a felvídélcl szellemről, a magyar gondolkodásról beszélt a Képvis nyosság és a magyar parlamentáriz mus iránt tisztelettel viseltetünk, mert hiszen a hagyományokhoz, a ma­gyar múlthoz hozzátartozik. Amikor azt mondom, hogy a szentistváni alkotmány területe az, amelynek kiszélesítésével és T oly latiák a kormányprogram viláfát Pénteken megkezdik a zsidójavaslat tárgyalását A képviselőház csütörtökön folytatta a feleld-kormány programja fölött meg­indult vitát, amelyben a mai ülésen a kisebb pártok szónokai vettek részt. Igen nagy figyelemmel hallgatták Szent-Ivány Józsefnek, a felvidéki képviselők nevében elmondott beszédét, melyet számtalanszor Kteg szakított a helyeslés és a tetszés zaja. A vita a mai napon befejeződött, annak mérlegét már most megvonhatjuk: a par­lamenti pártok nagy többsége helyeslés­sel és elismeréssel fogadja Teleki Pál gróf miniszterelnöknek nacionalista és keresztény kormányprogramját, amely egyenes folytatása a megelőző kormá­nyok reformtörekvéseinek. A Ház folyosóin ma élénk volt az élet, nagy visszhangja volt a Magyar Élet Pártja megalakulásának, melyet alkal­masnak tartanak arra, hogy szélesebb keretek között szívja fel a nacionalista érzésű párttagokat az ország minden részéből. A holnapi ülésen megkezdik az úgy­nevezett zsidójavaslat tárgyalását. Első­nek Makkal János előadó ismerteti a bizottsági jelentés alapján a javaslatot, abban a formában, amint az a módosítá­sok után most benyújtásra került. A Ház mai üléséről a következőkben számolunk be: — Amikor első alkalommal szólalok fel a képviselőház plénuma előtt, álkor ter­mészetesen érzések és gondolatok támad­nak bennem. Ezek két forrásból fakad­nak. Az egyik a magyar hagyományok, a magyar alkotmányosság, »a magyar parlamentarizmus tisztelete, a másik pedig a ■ jövőbetekintés gondja. Senkinek sem áll jogában kételkedni abban, hogy a nemzeti hagyományok szívünkhöz van­nak nőve, hiszen ha ez nem így volna, akkor vájjon lehetséges lett volna-e 20 esztendő küzdelmein keresztülverekedni magunkat és lehetséges lett volna-e meg­tartani népünket magyarnak! Senkinek sem áll jogában kétségbe­vonni azt, hogy a magyar alkotmá­sziikséges megerősítésével , óhajtjuk cél­jainkat elérni, akkor kétségtelenné aka­rom tenni azt, hogy céljainkat, bármi­lyen radikális gondolatokból fakadnak és bármilyen erős nacionalizmus diktálja azokat, alkotmányos úton óhajtjuk elérni. Igaz, hogy bizonyos adottságokkal szá­molni kell, melyek a ‘20 éves elnyomás ideje alatt természetünkké váltak. Mert kénytelenek voltunk a magyar gondolkodás uj formáit keresni és a nemzeti öntudatképzés és a magyar nacionalizmus új kiala kításával foglalkozni, hogy megtudjuk védelmezni népünket a hatalommal szemben, ámelynek minden rendelkezésére állt: a pénz, a politika minden egyéb eszköze s a cseh-szlovák nacionalista törvény, amivel szemben mi tisztán és kizárólag hitünkből és a jövő­ben való bizakodásunkból és a magyar múltból vettük az erőt ahhoz, hogy meg­állhassunk. A Kereszténypárt álláspontfa A felviáéki szellem, a felviáéki lélek Bobory György alelnök 10 órakor nyi­totta meg az ülést és azonnal folytatták a kormányprogram feletti vitát. Zichy János gróf a keresztény párt álláspontját fejtette ki, megállapítva, hogy a miniszterelnök tegnapi “beszéde a legnagyobb mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzet lelkületét megnyugtassa. Az az érzése, hogy a lelkeket közelebb hozta egymáshoz, 's mintha még a pártokat is közelebb hozta volna. Alkalmas a beszéd az ellen­tétek áthidalására is. Mindenesetre a beszédnek igen nagy sikere volt. Minthogy a kormány politikája és programja egyenes folytatása a megelőző kormány politikájának és programjának, a kereszténypárt nem tehet egyebet, mint ugyanazt az álláspontot fog latja el, mint az előző kormánnyal szemben. Még egy lépéssel tovább is mennek, amikor világnézleti azonos­ságot konstatál a miniszterelnök fel­fogása és a kereszténypárt felfogása között. Ez megköveteli, hogy támogassák őt mindaddig, amíg azon az úton halad, amelyet kijelöl. Támogatni fogják a kor­mányt legnehezebb munkájában, reform­törekvéseiben is, mert az a véleménye, hogy ezeknek a töüvéiryeknek szerenesrés megalkotásától és még szerencsésebb végrehajtásától függ Magyarország jö­vője, boldogsága. (Helyeslés és taps.) Szent-Ivány József: Beszélnem kell az újabban olyan gyakran vitatott felvi­déki szellemről, felvidéki lélekről. Sokan igen helytelenül állapítják meg ennek a szellemnek a lényegét. Leginkább azok, akik ezt a szellemet nem ismerik, vagy nem hajlandók foglalkozni azoknak az okoknak megismerésével, amelynek nyomán ez a szellem kifejlődött. — Volt egy időszak, mindjárt a nagy magyar összeomlás után, amikor ma­gunkra hagyatva a magyar nacionaliz­musnak a korszerűségre emelésével fog­lalkoznunk kellett. Néhányan összeéllot- tunk, így áz akkor még egészen fiatal Jaross Andor, Füssy Kálmán. Petrogalli Oszkár és mások ... Felkiáltások: Éljen Jaross! Szent-Ivány József: ...akik valameny- nyien sokat foglalkoztak az új magyar nacionalizmus gondolatával, még abban az időben, amikor csak sporadikusan jelentkezett Európa és általában a világ egén a nacionalizmus megújhodása. Már akkor gondolkoztunk a, magyar nacio­nalizmus új és különleges feladatairól és akkor állapítottuk meg azt, hogy a jövő a nemzeti gondolaté és hogy a jövőbeu a ncmzeli gondolatot és a nemzeti eszmét igazi nemzeti tarta­lommal kell megtölteni. — Mi ez a tartalom? Ez « nemzőt min­den tagjának bevonása az rákotmányos éleibe, a nemzet minden tagjára kiter­jedő gondoskodás. Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket és ennek iro­dalma is kifejlődött. Ilyenformán egé­szen természetes, hogy ennek a naciona­lizmusnak a gondolatai nem vesztek el, mert hiszen vagy a nyilvánosság előtt, vagy zárt ajtók előtt, vagy a börtönök­ben beszéltünk és gondolkoztunk róla. A visszacsatolt Felvidék lakosságának kívánságai Sxent-Ivány Jóxsef beszéde Az úf magyar nacionalizmus felviáéki forrásai a tjáború élőit Ezután általános figyelem közepette Szent-Ivány József felvidéki képviselő femelkedett szólásra. Szent-Ivány József: A felvidéki ma gyár törvényhozók és a felvidéki nép hevében van szerencsém a miniszterelnök úr expozéjához megjegyzéseimet meg­tenni. Könnyű helyzetben vagyok, mert a. miniszterelnök úr közvetlen hangja, a tudós elméleti készsége és gyakorlati ér­kéke mind együtt biztossá és kellemessé teszik azt, hogy erről az expozéról beszél­jek. Meg kell bocsátani, ha mi bizonyos szubjektív hangot fogunk használni és bizonyos szubjektivitással foglalkozunk azzal a kérdéssel, amelyekről az expozé­ban szó volt, amelyek a mi úgynevezett Felvidékünket érdeklik. Elsősorban is a Felvidék szó helyett a visszacsatolt terü­letek kifejezést gondolom használni Eb­ben követem a miniszterelnök úr kíván­ságát is, aki nagyon helyesen és okosan indokolta meg azt, hogy miért nem kell a Felvidék szót annyira általánossá tenni, amennyire az ma az egész nyilvá­nosság előtt általánossá lett, A visszaszerzett területek lakói súlyos és nagy kívánságokat támasztanak a kormányzattal szemben. Ezek a kívánsá­gok természetesek és egyszerűek: amikor most 2(f évi szenvedés és el­nyomatás után a magyarságtól el­vont munkaterületek a csehek és csehszlovákok menekülése következ­tében megürültek, ez a mi terüle­teink lakóiban nagyon természetesen azt a kívánságot, azt az óhajtást éb­resztette, hogy ezeket a munkaterü­leteket elsősorban ők foglalhassák el. (Helyeslés.) —- Azt hiszem, hogy az egész magyar közvélemény, a magyar hivatalos poli­tika és a törvényhozás is elfogadta ezt az álláspontot. Pata est Dénes: ök szenvedtek a leg­jobban! Szent-Ivány József: Sőt a rádióban, a törvényhozás házában és a sajtóban nyilvánosévá,gra is hozták ehhez a felfo­gáshoz való hozzájárulásukat. A minisz­terelnök úr közvetlen részese volt azok­nak a beszélgetéseknek, amelyek ezzel kapcsolatosak, tehát minden okunk és minden jogunk megvan arra, hogy bíz­zunk és Mgyjiink ezeknek a nyilatkoza­toknak érvényesítésében. — Mi kitartunk előbbi követelésünk mellett és tisztelettel arra kérjük az egész kormányt, hogy feltétlenül és min­den körülmények között valósítsa meg azokat a kívánságokat, amelyeket a visz- szaszerzett területek lakói nevében ter­jesztettünk eléje és amelyeket kötelessé­günknek tartunk képviselni. — Vannak, azonban más problémák is. Ezeknek megoldása is sürgősen 'esedé­kes. Ilyen a gazdavédelém kérdése, ilyen az ipar és kereskedelem át orientálódásá­nak elősegítése,' ilyen a munkanélküliség leküzdése, idetartozik szorosan az üze mek fenntartásának kérdése, az értékesí­tés, a pénzgazdákodás megszervezése is Alkotmányosság, fövöbelátás — A problémák igen nagy tömege áll előttünk és ezeknek a problémáknak tö magé szükségessé teszi, hogy állandó és erőteljes kontaktusban legyünk egyrészt népünkkel, másrészt a kormánnyal. A miniszterelnök úr személyében biztosítékot látok arra. hogy ezek a kívánságok teljesülni fognak, mert az ő az egész visszacsatolt terület minden apró domborulását, szinte min­den emberét, folyóját, hegyét és völgyét személyesen ismeri és ezekkel nemcsak a közönséges szemlélő felületességével fog­lalkozik, hanem el is mélyed ezekben a problémákban. Az elmélyedés során az­után egészen kétségtelen megtalálja a szükséges megoldásokat, x "Bízunk ezenkí­vül a miniszterelnök úrban azért is, mert korszerű államférfiül gondolkodás jellemzi és mert amit mond. annak igazságáról feltétlenül meg van győződve, • Szent-Ivány József: De talán vissza­megyek még egy évtizeddel a háború előtti magyar világra, arra az időre, mikor voltunk íjgyuekáuyau, akik külön­féle közéleti szervekben, fiatal, forró fej­jel követeltük a magyar élet újjáalakí­tását. Követettük a tőke hatalmának nö­vekedése és szabadsága következtében előálló helyzettel szemben a nép széles rétegeinek megszervezését és megvédel- mezését és azt, hogy a liberalizmus fel- emelkedő erői ellen, amelyek a vörös és zöld internacionalizmusba viszik a nép széles rétegeit, a magyar munkásokat, a magyar gazdanépet, a megfelelő védel­met a társadalom erőteljes megszervezé­sével biztosítsák. Ebben az időben, ha kevesen is voltunk, akik ezl hirdettük, mégis tekintélyes munkát tudtunk vé­gezni az ország különböző részeiben. Itt is élő tanukra hivatkozom, akik tanúsá­got, tudnak tenni arról, hogy volt ilyen munka, volt ilyen mag, amelyből az új magyar nacionaliz­mus, az új magyar nemzeti eszme táplálkozhatott. — Itt van Czettler Jenő professzor, egyik vezetőnk és irányítónk, itt van Szilassy Béla, Fodor Jenő felsőházi ta­gok és emellett tenne bizonyságot, ha itt vplna: Nagyatádi Szabó István is. A széteső magyar népet néhányan fogtuk össze. Ennek a munkának tanuságtéte- lére hívom fel Putnoky Móric barátun­kat, aki mindvégig figyelemmel kísérte azokat a gömöri gazdamozgalmakat, amelyekben maga is teljes erejével részt vett. Vannak tehát bizonyos előzmények, amelyek kialakították a mi magyar gondolkodásunkat is. — Ezekhez az előzményekhez tartozik az, hogy amikor a trianoni katasztrófa bekövetkezett,találkoztunk a nagy kassai püspökkel, Fischer Colbrievel, a keres/- I tényszociálizmus nagy művelőjével, aki j felhívott bennünket a közös nemzeti» munkára. Itt van Tóblcr János, Kör- mendy Lajos, itt vannak a régi keresz­tényszocialisták, bizonyítják, hogy szö­vetkeztünk az együttes munkára, az ön­védelemre a cseh-szlovák elnyomatással szemben. A magyar jövő magját így igyekez­tünk elszórni, a magyar jövőt így akartuk kialakítani. — Megállapodtunk, hogy közösen fo­gunk dolgozni a magyar népi gondo­latért, a keresztény, nemzeti és szociális igazságok mindegyikéért, egységes fron­A Kormányzó Űr Őfőmélíósága mélynyomás«! arcképe y 95 cm. méretben P 1.40 4- porióköllségért, valamint a legújabban megjeleni Csak ez a fceresztank a a ml_«áttérünk Íz a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de hóromszin nyomású képek P 1.50 + portóköílsegert megrendelhetők STADIUH SSJIMLLALAT ÜT nil Budapest, VI., Rózsa-utca 111. #*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom