Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
22 1939 FEBRUÁR 19. VASÁRNAP MOST JELENT MEG! K«recsényi Antal [«ívidéki m I BUKAT, NEC A KOMÉDIÁS c. könyve Rendelje meg ózonnal kiadóhivatalunknál Ara dluköliibcn pang#. Díszítésük is igényes. Alig látni pongyolát, melyet ne díszítene aplikáció, zsinórozás, vattával kidomborított — paplansteppelós dísz; hímzés vagy elütő szín-, meg anyagkombináció. Az utóbbi különösen népszerű. Selyem és szövet, szövet és bársony, fényes és matt anyag összedolgozása rendkívüli módon díszít és ezért a pongyolaszabásnál sűrűn alkalmazzák. Természetesen a földet seprő,, uszá- lye«, csipkével és prémmel díszített pongyolákat, melyeket a filmvászon Hősnőin látunk — csakis a színpad szá mára tervezik. Általában a nem mozisztárok számára készült modellek hosz- sza a földtől,számított 30 centimétertől lefelé egészen bokán élűiig terjed. Ifibben a harminccentiméteres távlatban mindenki megtalálhatja azt a mértéket, amely a pongyola céljának a legjobban megfelel. Azok a hölgyek, akik az egyszerűbb pongyoláikban a reggeli háztartáskörüli munkáikat szokták ellátni — természetesen nem a bokán amiig érő hossz mellett döntenek. Hanem a bi- bizonyos „földtől harminccentiméteres“ — szabadabb mozgást biztosító — lehetőség mellett maradnak. A fazon kiválasztó sánáb is az egyszerűbbek közül választanak, mert hiszen fenti célzattal készülő pongyolák gyakori tisztítást igényelnek. Legalkalmasabb, divatos fazon a deréklben elszükülő, többrészes „princessz“ fazon. Ez kényelmes, könnyen tisztítható és amellett megfelel a pongyoladivat legújabb irányelvéinek. A princessz szabáson túl piőjessé teszi, hogy a középen 7—8-nagyobb gomb segítségével zárul. A sablonos fazon kihajtó — eltűnt! Helyét a fiatalos bubigallér vagy a mélyebb Sálgallér, foglalta el. Az ujjakat csak mérsékelten bőre és háromnegyed hosz- szúságúnak készítik. Ez a megoldás azért ajánlatos, mert a bosszú és bő ujjak a háztartás körüli teendőkét végző hölgyet munkájában akadályozzák... Az ilyen egyszerűbb pongyolákat strappabíróbb anyagokból: angol flanellból, matlasséból, vékony szövetből vagy jobb minőségű mosóanyagokból készítik. Rendszerint csak a gallért vagy a kihajtót díszítik: világos selyemmel vagy színes szegélyezéssel. Hasonlóan díszítik aztán az oldalzsebek kihajtóit is. Vezet a hímzés A díszesebb pongyolákat — éppen azért, mert annyira ruhaszerűek ■— újabban nemcsak reggel, hanem napközbe is viselni szokták. Jellegzetességük, hogy egészen hosszúak és — itt érvényesül főként az „estélyi ruhaszerűség“ — deréktól lefelé igen bővek. A párisi kreátorok közül Lelong és Vio- nett csupa olyan pongyolát készítettek, melyeknek a derékon aluli, úgynevezett „szoknyarésze“ sűrűn behúzott volt és bőség tekintetében meglepően hasonlított a — krinolinos estélyi ruhákra ... A bő aljjal ellentétben, a felsőrészt viszont meglehetősen szűkre tervezik. 'Az ujjak terén viszont meglehetősen szabadjára hagyták a tervező fantáziákat: csupa igen bő vagy pedig alul tölcsérszerűen kibővülő ujj változatokat látni. Nemcsak a szabás az, amely az új „nagy“ házipongyolákat ruhaszerűvé teszi, hanem a díszítés is. Kétféle anyagkombináció, érdekes steppelések, hímzések és rátétek — a díszeik. Tehát csaknem ugyanazok, melyek a ruhákon szerepelnek. A feldolgozott anyagok terén pedig alig van különbség. Szatén, marokén, zsorzsett, taft, jersey, velúr és bársonyok, nemcsak mint délutáni és estélyi, hanem mint pongyola- anyagok is szerepelnek. Divatképünkön négy elegáns pon- gyolamodeílt mutatunk be. A jobb szélső ábra sárga szövetből szabott pongyolát visel. A felsőrésze kissé blúzos, ezzel szemben a testhez simuló dereka — külön szabott. Az alja harangszabású és szép hullámokban esik. Jellegzetes a gallérrésszel egybeszabott ujja. A bevágott és búzakékkel alábélelt zsebei körüli részt háromféle búzakékkel hímzett, magyaros pamuthímzés bordűr díszíti. A másik pongyolának virágos, könnyebb selyem az anyaga. Itt is derékig beszűkölő, lefelé kibővülő a vonalvezetés. Nagyon dekoratív a bő és nyitott ujja, melyet sötétebb szaténbélés és gitterezés díszít, Sötétebb szegélyezés díszíti az elejét is. A harmadik modell almazöld selyemből szép. Igen érdekes a vonalvezetése és az alávattá- zással kidomborított, steppelt dísze. Elől végig bevont gombokkal csukódik. Az utolsó ábra halványabb lila szövetből és pár árnyalattal sötétebb bársonyból kombinált, elegáns pongyolát visel. A felsőrészen és a bő aljon az összedolgozás — magyaros rátétmunka formájában történik. Végig apró, bevont gombokkal csukódik. Radványi Magda. NI cd ízínei hűni/omán a JHaqas Qáitráírna A Magas Tátra egyedülálló érdekességei közé tartozik, ami szinte hihetetlenül hangzik, ha az ember a saját szemével nem győződött volna meg róla: a hó hely enkint és időnkint a fény és a mikroorganizmusok különös játéka és vegyii- léke folytán különböző színeket mutat. Lavináktól körülövezett sziklakatlanokban—- a Magas Tátra örökös bórégióiban kisebb-nagyobb lavinák nem tartoznak a ritkaságok közé — söld, piros, néha ezüstös és aranyos, sárga és kék és gyakran fekete hófoltok .tűnnek fel. Ezek a megfigyelések és megállapítások nem új keletűek, mert már 1752-ben Buch- holtz Jakab késmárki lelkész a mengus- falvi völgyben piros havai észlelt és- azt gondolta, hogy annak színe a magas sziklákról a víz által lemosott cinnoberportól származik. Czirbek Jónás iglói evangélikus prédikátor, aki mint a két Bueh- holtz és a késmárki Fröhlich Dávid a Tátra első kutatói közé tartozott, 1772-ben a poduplaskivölgyben, a Fagyott tónál és a Zöldtó völgyében, valamint a nagy tar- pataki völgyben kék, piros és zöld hófoltokat látott. Erről a különös természeti tüneményről 1879-ben Chalubinszky dr. lengyel egyetemi tanár is írt, aki a Törmelékvölgyben és a Fagyott tónál ugyancsak színes hópelyheket látott. Az újabb éytizedek tátrakutatói között a sze- pességi turisztika nagymestere, Grósz Alfréd késmárki gimnáziumi tanár 3911- ben, azután a krakói Sokolovsky dr. tanár 1924-ben és a szegedi egyetem tudós professzora, Győrffy dr. 1926-ban tettek hasonló megfigyeléseket. Győrffy dr. hosz- szabb tanulmányban foglalkozott a tátrai színes hó kérdésével és ebben megmagyarázta, hogyan keletkezik a Tátrában a különböző színű hó. zöld, kék, sáí'fja hó Ezeknek a megfigyeléseknek különös érdekességet ad az a körülmény is, hogy például az Alpesek bómezőiben zöld színű havat "Csak egyetlen esetben észleltek. Ezzel szemben a Magas Tátrában a kryo- plankton (színes hó) feltételei úgyszólván állandóan megvannak. Tudniillik a Tátrának a hófelülete jelentős és több méterre terjedő mezőnyökön milliárdnyi zöld mikroorganizmusoktól van ellepve. Ezek behatolnak a hóba olyannyira, hogy még 25 centiméter mélységben is lehet a hóban zöld sávokat lelni. Ott, ahol a zöld foltok viszont fekete mikroorganizmusokkal vegyülnek, ott vörös hó keletkezik, ami a Magas Tátrában nem tartozik a ritkaságok közé. A chlamydomonas flavo- vlrens sárga színű, a hematococcus la- custris pedig piros és kék színt okoz és végül az ezüst-, arany- és bíborszínű hó- sávok a napsugarak különleges fényhatásának a tüneményei. Amíg tehát ezek a szín változatok optikai jelenségek következményei, addig a piros, zöld, kék és sárga hó, ellentétben amazokkal, természeti tünemények. Sítalpakon vándoroltunk Reichart Rezső dr.-nak és Freyer György dr.-nak, a Tátra e két kitűnő sportemberének társaságában, mindannyian a téli sport rajongói, a tátrai színes hó nyomán végig a nagytartpataki völgyön. Jó hatvan centiméter régi és 30 és 50 centiméter újhó feküdt a begyek lejtőin és a völgyben is. Káprázatosán gyönyörű vasárnap: napsütés, árnyékban minusz 10, a áapon plusz Magyar a Magyarért í isis a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kivite- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt ^ é hoeott forgalomba, mely gyönyörű emlé ke lesz minden hazafias magyar embernek Esnek a szép és fcssszsos, ajándéknak is különösen alkalmas ajándéktárgynak mec vásárlásával a nemes, jótékony eélt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, vala mint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlen-'' végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Elv toboz ára (külön védőhuzatban) 7.- peip Äaphate egyelőre a kővetkező helyeken: kapunk Jegyirodájában: VílL József-körút 5 Pfeifer Ferdinánd-féle könyvkereskedésben: IV., Kossuth Lajos-utca 5. Az „Érka“ kötelékébe tartozó 140 fővárosi előkelő cég központi irodájában, IV., Eskü-űt 6., Klotild-palota, valamint az „Erka“ összes megbizottainál 20 fok. A havas lejtőkön a síelők százai. Lent a völgyben, egészen a Zergéig, porhó feküdt, a Fagyott tó körüli lejtőkön pedig gazdag hótömegek terültek-el. J/üfit az álam,.* A nap forrón tűz le a völgybe. A va* kító fényességű hófelület százszorosait sugározza vissza a meleget. Hókristályok gyönyörűen fantasztikus xmriádjai fényiének és cikkáznak körülöttünk és ezüst- és aranyeső képében törnek föl a magasba a napos égboltozat feló. Nagy csend van, de nem a borult időjárás halotti csendje, hanem beszédes, hangzatos, sokatmondó nyugalom. Minthogyha játékos napsugarak ujjonganának és hókristályok fantasztikus táncra készülnének és a fényhullámok az azúrkék levegőtengerben alig hallhatóan, láthatatlán búrokat pengetnének. Mint egy álom... Most erősebben halljuk a természet muzsikáját és mintha a ragyogás is fokozódna. Az apró hókristályoeskák árnyjátékai a kőfelületen mindig újabb és újabb képeket mutatnak, úgyhogy minden pere és pillanat az örök fény és árnyjáték folytonos változatait mutatja. És ez a sokatmondó csend, ez a hangzatos nyugodalom oly szelíd és édes, oly mindenható és hatalmas. A fénynek és a színnek apotheózisa. Nagyszerű, fenséges érzés a vakító hó- tetőkön a magasba törtetni. A rohanó élet sokszor fájó és ellenszenves eseményeit magunk mögött hagyva, a völgy szinte szimbolizálja azt a mindennapisá- got, amelyet felejteni jöttünk ide, ahol minden pillanatban más impressziók, más érzések uralnak bennünket, némelyek nyom nélkül száguldanak el mellettünk, mások viszont mélyen, feledhetetlenül vésődnek a lelkűnkbe, úgyhogy mindig rájuk visszagondolni kényszerülünk. Ilyen nagy pillanat volt, mikor fönt a Fagyott tónál először láttuk meg a színes havat. A keskeny, hosszú, mindkét oldal, felől óriási gránitsziklák közé ékelt nagy- tarpataki völgy mögöttünk és alattunk ezer méternyire maradt. A völgy itt ter- rasz-szerüen építődik föl: egy darabka lapályos, amelyik nyaranta tavat alkot, egyikét a számtalan tátrai tengerszemnek. Emögött körülbelül 200 méter magas, meredeken feltörő hegyoldal, amelyik; két oldalon egy függőlegesen fölszaladó sziklába megy át. Itt, ahol mindkét völgyoldalról a sziklák majdnem érintik egymást, egy keskeny átmenet, ez egyúttal a legközelebbi terrasznak a bejárata is. Három ilyen terraszt kell megmászni, azután azonban a minden oldalról merőlegesen feltörő szikrafalak a további előnyomulást az eddigi irányiban lehetetlenné teszik. Itt terül el a Fagyolt tó 2052 méter magasban és itt hosszú és széles hósávok zöld színben ragyogtak. És milyen remek a kilátás. A Magas Tátra kő* zenén vagyunk. Keletre és nyugatra csúcs csúcs mellett és a szaggatott hegyhátak fehéren, napfényben ragyognak az ég felé. cd felhők alatt Lent a szepesi fensíkon sűrű ködtenger fekszik, érdekes és gyönyörű specialitása a Tátrának, hallatlan kontraszt: amíg lent a szepesi fensíkon sűrű köd, addig ide- fönn ragyogó tiszta napfény és meleg. Úgyhogy kétezer méter magasságban sítalpakon, mezítelen felsőtesttel időzni igazán nem tartozik a paradoxonok közé. Mert fény, levegő és nap ilyen mértékben és ilyen formában,' annyi életeixergiát pazarlóan az ember részére sehol rendelkezésre nem áll, mint itt, kétezer méterrel közelebb a felhőkhöz. Aztán gyorsan leszaguldottuuk a völgybe, egy védett, gyönyörű katlanban mégegyszer — szinte búcsúképpen — élvezhettük a magaslati nap édes melegét. Lassan nyúlt rá a szomszédos hegy árnyéka a katlanra, mire sietve folytattuk gyorstempójú utunkat lefelé. Már majdnem leértünk a völgybe, amikor egy fiatal zerge riadtan szökött el előttünk. És egy felejethetetlen élmény emlékével gazdagabban hagytuk ott a Tátrát, a Szepes- ség varázslatos, ragyogó gyöngyét. Nemény Vilmos,