Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-19 / 41. szám

19» FEBRUÁR 19. VASÁRNAP ■rasiBEta -.Wao^Ml-HIREVB 23 Hatalmas arányokban bontakozik ki a Magyar Ház mozgalom A társadalom minden rétege kiveszi részét a nemzeti áldozatkészségből Esterházy János gróf rádiószózatának nagy hatása Budapest, február 17. Február hetedi­kén este félhét órakor mondotta el a bu­dapesti Hangház egyik kis előadószobá­jában a mikrofon előtt Esterházy Já­nos gróf, a Szlovákiában maradt ma­gyarság vezére, rádiószózatát, amelyben minden magyar szivéhez és lelkiisme­retéhez szólott a szlovákiai Magyar Házak ügyében. Az egyetemes magyarság testvéri együtt­érzésére hivatkozott, arra az érzésre amelynek együtt kell tartani lélekben minden magyart, bárhová is szólította a sors. A budapesti Hangház mikrofon­jai sok nagyjelentőségű szózatot sugá­roztak szét az éterbe, de túlzás nélkül mondhatjuk, hogy jelentőségben és a mutatkozó hatás­ban Esterházy János szózata egyike volt a legkiemelkedőbbeknek. A szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájában gyakorlatilag lehet lemérni azt a nagy hatást, amelyet Esterházy gróf felhívása az egyetemes magyarság körében keltett A magyar Rádiónak csaknem félmillió előfizetője van, ami azt jelenti, hogy kisugárzását — külö­nösen az esti órákban — legalább is két­millió magyar lélek hallgatja. A rádió statiszti kusai megállapították, hogy azoknak a leadásoknak van a legna­gyobb hallgatóságuk, amelyek este hat óra után hangzanak el. Ilyenkor a rádióelőfizetők nyolcvan százaléka figyeli a budapesti rádióállomás leadásait. Esterházy János gróf rádiószózatát tehát valóban millió és millió magyar hallgatta végig, de a magyar Rádió igazgatósága, amely kezdettől fogva teljes szívvel és lélekkel tetté magáévá ezt az igazán nemzeti fontosságú magyar ügyet, kezdettől fogva gondolt arra, hogy a Rádió hallat lan propaganda-értéket a szlovákiai Ma­gyar Házak érdekének szolgálatába ál­lítsa. Ezért Hlatky Endre dr.-nak, a Rádió művészi igazgatójának felkérésére Esterházy János gróf rádió-szózatának kivonatát, amely azonban az egész lé­nyeget tartalmazta, viaszlemez-fölvételre is felolvasta és így a Rádió rövidhul­lámú állomása még aznap éjjel közve­títette a nagyjelentőségű felhívást a vi­lág minden sarkába, ahol magyarok él­nek. így valóban elmondhatjuk, hogy A Visszaesőtől' Felvidék Községi ElöllfirSsOíolna» figyelmét felhívjuk a m. ktr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele tével beszerzésre ajánlott. Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Bég) hiányokat pötló munka a községi bíráskodásra vonatkozó Jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek. melyek az egyes szakaszok össze függésére mutatnak rá és a rendes bi rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgárt bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdések ben követett gyakorlatát Is. A mű hasz nálhatóságát az abban közölt 24 Irat­minta. valamint betüsoros mutató ts elő mozdítják. A könyv'terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest, VI, Bózsa-u. 111. a szlovákiai magyarság kultúrájának szent ügye az egyetemes magyarság ügyévé vált. A Rádió Esterházy szózatának elhang­zása után is nagyszerű propagandával segíti a Magyar Házak létesítésére irá­nyuló mozgalmat. A fontosabb híradások után napról-napra rövid figyelmezteté­sek hangzanak el a rádió hallgatóságá­hoz, amelyek minden magyarnak figyel­mét állandóan ráirányítják a mozgalomra. A budapesti iroda munkája Amint említettük, Esterházy János gróf felhívásának nagy hatóerejét szinte fizi­kai értelemben le lehet mérni a szlová­kiai Magyar Házak budapesti irodájá­ban, mert hiszen ide futnak be azok a megajánlások, amelyek főleg ennek a rádiófelhivás- nak hatására Magyarország minden részéből özönlenek. Fölemelő érzés látni azt a nagy buz­galmat, lelkesedést, a testvéri együtt­érzésnek azokat a fölemelő példáit, ame­lyek ezekben a megajánlásokban állan­dóan megnyilatkoznak. Az irodában alig győzik számontartani és feldolgozni a befutó postát. Ahogy az iktatott anya­got végignézzük, a beérkezett leveleket forgatjuk és olvasgatjuk, egész sereg olyan akad a kezünkbe, amelyek' példa­adás okáért a nagy nyilvánosság elé kí­vánkoznak. Valóban minden társadalmi réteget, gazdagokat, szegényeket, tisztvi­selőket, munkásokat, asszonyokat, gyere­keket, az egyetemes magyar nemzetet meg­mozdította ez a nagy ügy. A tanítók példaadásából Örvendetes tényként kell megállapíta­nunk, hogy elsősorban a nemzet nevelői, a magyar tanítói kar tette magáévá a szlovákiai Magyar Házak ügyét, mert hiszen a tanítók, mint a népi kul­túrával állandóan foglalkozó tényezők, talán a legjobban átérzik a magyar kul- turházak jelentőségét. Nemcsak tanítvá­nyaik körében fejtenek ki buzgó munkát és figyelmeztetnek minden magya/r gyer­meket, hogy fillérével járruljon hozzá a szent ügyhöz, nemcsak a szülőközönség körében agitálnak fáradhatatlanul, hanem maguk is az önfeláldozó áldozatkész­ségnek fölemelő példáival járnak elől. He talán legelsősorban kell megemlíte­nünk azt a Budapesten lakó állásnélküli tanítónőt, aki arról értesítette az irodát, hogy kétszáz pengőt küldött a Nemzeti Hitelintézet 1111. számú csekkszámlájára. Ezt a pénzt rokonai juttatták a számára azzal a rendeltetéssel, hogy a beállott farsangi idényben mulatságára, szórako­zására fordítsa, ö azonban Esterházy Já­nos gróf rádiószózatát végighallgatta és lelkében föltámadt az az érzés, hogy bűn lenne ezt a pénzt szórakozásra fordítani akkor, amidőn talán esendő magyar lel­ket menthet meg Vele és így az egész ösz- szeget a szlovákiai Magyar Ház-alap ren- dlkezésére bocsátja. Egy másik tanítónő megajánló levelében elmondja, hogy Esterházy János gróf rádióbeszédének elhangzása után váratlanul száz pengő jutott a kezéhez, egy olyan követelés ki- egyenlítéséül, amelyet már nem is tartott észben. A váratlan pénzt egész összegé­ben beküldötte a Magyar Házak javára. Két kis verset is mellékelt a megajánló levélhez, amelyekben szívének nemes ér­zelmeit önti ki. Lélekemelő példák Természetes, hogy a felszabadult Fel­vidék magyarsága különös buzgalommal tette magáévá a határon hílmaradt ma­gyar testvéreinek ügyét. A tanítóság kö­réből egyre-másra érkeznek a levelek, amelyek a mozgalomnak nagymértékű előrehaladásáról számolnak be. Nagyon sok iskolában megtörtént, hogy a tanítók a gyerekek útján faluszerte öszegyűjtötték a lappangó csehszlo­vák aprópénzt, ötfilléreseket, tízfilléreseket, húszasokat, koronák — sőt ötkoronások és tízkoroná­sok is akadnak és ezt az ércpénzt bekül­dik az irodába. Hasonlóképpen 44 cseli- koronát küldött be érepénzben Tihanyi Lajos volt pozsonyi villanyszerelő, aki Budapesten álláshoz jutott és szíve ne­mes sugallatát követve, minden megma­radt cseh pénzét a mozgalom céljaira jut­tatta. Nagyon szép és életrevaló eszmét való­sítottak meg a szlovákiai Magyar Házak ügyében azok a szegedi nők, akik a ma­gyar nők Szentkorona Egyesületének sze­gedi csoportjához tartoznak• Úgynevezett néma bált rendeztek az Idén a szoká­sos farsangi báljuk helyett. Nem gyűlnek össze fényesen kivilágított bálteremben, hanem lelkűkben tartanak magyar ünnepet és a báli belépőjegy he­lyett a hozzájuk juttatott .csekklap útján a Magyar Házba váltanak ilyen módon jegyet. A legineghatóbb a kisdiákoknak nagy ibuzgósága és szeretete. Amikor az ő nemes.lelkűk adakozó kész-« ségének megnyilvánulásait látjuk, öröm­mel és lelkesedéssel érezzük, hogy a ma­gyar ifjúság szívvel-lélckkel magáévá tette a Szlovákiában maradt magyar testvérek ügyét. Kis diákok sűrűn jelent­keznek a Magyar Házak irodájában ék behozzák megspórolt filléreiket. Sokan tízóraijukról mondanak le. Két kis leány a múltkor tíz pengőt hozott be: az egész osztály megspórolt zsebpénzét. A nemzeti áldozatkészségnek kis és nagy tettei azonban az egész ország területén megnyilvánulnak. Egy magyaróvári gazdasági akadémiai tanár bejelentette, hogy minden hónap­ban beküldi a Magyar Házak javára fize­tésének egy százalékát és mozgalmat in­dított Magyaróvár tisztviselőinek köré­ben, hogy példáját kövessék. — Egy fa'- lusi család négy pengőt juttatott el az- zal, hogy az elmúlt vasárnap a szokásos tyúkebédről lemondtak és a két tyúknak árát a Magyar Házaknak juttatja. A kis adományok mellett természetesen jelentkeznek az egy összegben befolyó nagy összegek is, a százasok, sőt az ezre­sek is. Ez ideig a Fehér Ház, a Pozsonyi és Pozsony- vármegyel Egyesület révén és a buda­pesti irodához érkezett megajánlások­ból huszonötezer pengőre megy az az összeg, amellyel a magyar társadalom — a mozgalom magyarországi megin­dulása óta alig három hét alatt — adózott a nagy magyar célnak. Alig volt mozgalom, amely ilyen rö­vid idő alatt akkora együttérzést vál­tott volna ki a tömegekben, mint az, amelynek zászlaját Esterházy János gróf bontotta ki. V. Z. A fegyverkezés nemcsak fegyvergyártást jelent A világpolitika tengelyében a háború óta eltelt két évtized alatt a fegyverkezés áll. A világháborúban ..győztesként“ ki­került, államok e húsz év alatt olyan ver-.í senyfegyverkezést rendeztek, amilyenre' példa a világtörténelemben még nem volt. Fegyverkezés alatt az elmúlt időkben a hadsereg fegyverrel történő ellátását ér­tették csak. Amint hogy a háborúk meg­vívásához sem kellett más, csak jól fel- fegyvérzett hadsereg. A világháború e téren gyökeres változást hozott. Bebizo­nyosodott, hogy a háborút nem a hadsere­gek vívják csak, hanem az egész ország. Nemcsak a fegyverek, hanem az ország összes erkölcsi, anyagi és szellemi ténye­zői is. A háborút a központi hatalmak nem fegyverrel vesztették el és nem a harctéren, hanem gazdaságilag és erköl­csileg a hátországban. Ez a felismerés, ez a világháborús ta­nulság, arra az eredményre vezetett, hogy a háborúra nemcsak fegyverrel, hanem gazdaságilag és erkölcsileg is fel kell ké­szülni. Üj értelmet kapott tehát a fegy­verkezés kifejezés. Ma már fegyverkezés alatt az ország háborús előkészületeinek összességét értjük. Ez pedig az'állami élet minden vonalát érinti. Nincs az állami életnek olyan megnyilvánulása, amellyel a jövő háborújának ne lenne kapcsolata. A háborúhoz biztosítani kell az ember­anyagot és az állatállományt. Meg kejl szervezni a hadsereget és fel kell szerelni korszerű fegyverekkel, hadi eszközökkel és lőszerrel. Ezek utánpótlására hadi­ipart kell teremteni, a hadiipar számáru pedig nyersanyagkészleteket- kell biztosí­tani és ipari munkaerőt kell rendelke­zésre bocsátani. Goúdoskodüi kell az ipar­telepek és az egész anyaország biztonsá­gáról, légvédelméről, gázvédélméről. Elő kell készíteni a hadi gazdálkodást és a hadsereg, valamint a polgári lakosság el­látását. Biztosítani kell a mezőgazdasági munka termelésének folytonosságát. Elő kell készíteni a háborús pénzgazdálkodást, a zökkenés nélküli kereskedelmi életet, gyors és tervszerű háborús közlekedést stb. • Mindezeket az előzetes gondoskodáso­kat: beszerzést, gyártást, készletek táro­lását, út- és vasútépítés, tehát munkát, kiképzést és mindenek .előtt pén?t jelent. De az a szó: Fegyverkezzünk, mindezek felett elsősorban áldozatkészséget jéleüt a nemzet számára. A fegyverkezés az or­szág fel rázását, mozgósítását, katonái szellemre való átállását kövételi meg. Ennek az országmozgósításnak azonban nemcsak anyagi vonatkozásai vannak, ha­nem erkölcsi átállása és szellemi felemel­kedése is. Áldozatot hozni csak nagy nép tud. Anyagi erőfeszítésekre, lemondásra csak hazafias lelkületű, fegyelmezett, ön­tudatos népek képesek. ... , A fegyverkező mai Magyarország — egy új ezerévre kell hogy vértezze magát- TÓj fegyverekkel, új eszközökkel, dé a’ régi honfoglaló magyarság elszánt, harcos, dacos leikével. Olcsó társasutazások " Amerikába ajjBwyaríij^ I. SZ UT JULIUS 6 III. SZ UT JULIUS 14 II SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ UT SZEPT 4 Oda-visszautazáS és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusért forduljon FELVIDÉKI HAGVDR HÍRLAP UtOZÖSl irodája Vili, JÓZSel-hSrul 5. T. 14-44-00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom