Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

»M FEBRUÁR 1£ VASÁRNAP flWIDEW • J^Gte\RHIRI>AE Imrédy miniszterelnök meghűlt, fiéhany napig nem hagyhatja cl lakását Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök könnyebb természetű meghűlés miatt orvosi tanácsra néhány napig nem hagyhatja el lakását, j .Vitéz Imrédy Béla könnyebb termé­szetű meghűlése miatt a Magyar Élet Mozgalom vasárnapra tervezett soproni, kőszegi és szombathelyi zászlóbontó gyűlései elmaradnak. »» Fenczik István nyilatkozata a magyarországi kárpátoroszok helyzetéről Válasz egy román lap valótlan állításaira A. Kolozsvárott megjelenő Tribuna fcímű lapban február 10-én cikk jelent meg, amelyben különböző állítások van­nak a magyarországi ruszin kisebbség mai helyzetét illetőleg, A • Tribuna azt írisz, hogy abban a pillanatban, amikor [Munkács és Ungvár újból magyar ura­lom alá került, a magyar hatóságok rögtön megtiltották a ruszin nyelv használatát és kizárólagos joggal a ma­gyar nyelv használatát rendelték el. Azokat a ruszin iskolai tanítókat, akik nem beszélték jól a magyar nyelvét, él- Tbócsátották és még arra sem adtak ne kik módot, hogy elsajátíthassák az ál­lam nyelvét Azokat a ruszin tanítókat, akii? beszélték a magyar nyelvet, az or. s?óg belsejébe helyezték át és helyettük tősgyökeres magyar tanítókat neveztek ki. Ungvárótt a ruszin gimnáziumban ma magyarul adnak elő olyan diákok számára, akik egy szót sem értenek ma­gyarul. Az iskolába járó gyermekeket kötelezték arra, hogy magyar nemzeti, színű szalagot viseljenek? ha nem teszik meg, mint árulók ellen indul eljárás el­lenük. Az utcákon, a társadalmi érintke­zésben és - hivatalos helyiségekben tilos más nyelven beszélni, mint magyarul. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Fenczik István dr. országgyű­lési képviselő, volt kárpátorosz minisz­tert, a kárpátorosz nép ismert vezéralak­ját és kérdést intézett hozzá, vájjon mi­lyen megjegyzéseket kíván tenni á ko­lozsvári Tribuna eme cikkével kapcso­latban. Fenczik István dr. a következőket mondotta: — A Tribuna cikkében foglalt tényállí­tások mindegyike szemenszedett valót­lanság. Ami a kárpátorosz nép nyelv használatát illeti, akár a magánéletben, akár a nyilvánosság előtt, mindenki tudja, hogy Magyarországon ebben a te­kintetben panaszra sohasem volt ok és most sincsen. Egy szó sem igaz abból az állításból, hogy a magyar hatóságok megtiltották a kárpátorosz nyelv hasz­nálatát és a magyar nyelv használatát rendelték volna eL Népemmel szemben érzett legteljesebb felelősségem tudatá­ban a leghatározotábban állíthatom, hqgy ilyen intézkedést egyetlen magyar közhatóság nem tett, hem is tehetett, mert ilyen intézkedésre a magyar jog szerint senkinek sincsen hatalma. — Nem igaz az az állítás, — folytatta Fenczik István dr., — hogy kárpátorosz tanítókat a magyar hatóságok elbocsá­tották, illetőleg áthelyezték. A valóság az, hogy egyetlenegy kárpátorosz tanítót sem távolítottak el helyéről, noha voltak egynéhányan, akik a.nagy­ukrán propagandától megzavart fejjel önként eltávoztak Magyarország terüle­téről. — A bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területen az 1930. évi csehszlovák népszámlálás szerint 35.262 kárpátorosz 'él. Ennek a népcsoportnak ma 42 nép­iskola, 2 görögkatolikus jellegű és egy állami tanítóképzÖintézet, 2 állami pol­gári iskola és 2 teljes nyolcosztályos kö­zépiskolai tagozat áll rendelkezésére. Mindezekben az iskolákban és intézetek­ben kárpátorosz a tanítási nyelv; a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendelkezése szerint pedig az iskolák tanrendjében sem történt egyéb változás, mint hogy a volt cseh államnyelv he­lyett most a magyar államnyelvet tanít­ják kötelező tantárgyképpen, ami nem­es apán. a nemzeti kisebbségek jogait biz­tosító nemzetközi - szerződéseknek, ha­nem a nép érdekeinek és kívánságainak is megfelel. Természetes az is, hogy a tanítás szel­leme annyiban ' megváltozott, hogy á cseh nacionalizmusnak a múltban ránk- kényszerített ferdítései az egész vonalon kiküszöböltettek. — A magyar nemzeti színekkel való tüntetésre kárpátorosz népünket senki sem kényszerítetté és nem is kénysze­ríti. Kárpátorosz népünknek az ezeréves magyar állam színei természetesen nem idegenek, mert a lelki és sors­közösség eltéphetetlen szálai fűzik Szent István koronájához és államhű­sége közmondásossá vált. Ha tehát olyan napokon, vagy alkal­makkor, amelyek a magyar és a kárpát­orosz népnek egyaránt örömünnepet je­lentenek, népünk a magyar nemzeti szí­neknek is megadja azt a tiszteletet, amely azokat megilleti, ezt önként, szí­vesen teszi és ehhez hatósági beavatko­zásnak semmi köze sincs. S&n&Ior CoelofiltM” 4 KlToS s 2- cíA- VrL étcriLXX / Fenczik István képviselő így fejezte be nyilatkozatát: — Mint aki nemzetem természetes és szerződésekkel biztosított • jogaiért a cseh-szlovák köztársaságban két évtize­den át minden terrorral dacolva, rendü­letlenül küzdöttem, a magam részéről csak boldog lehetnék, ha azt látnám, hogy a kisebbségi sorban élő nemzetek irá­nyában más államokban is hasonló szellemű elbánás érvényesülne, mint amilyenben a Magyarországhoz visz- szaesatolt maroknyi kárpátorosz nép­csoportnak van része. Örülnék, ha a román sajtó a jövőben ebből a szempontból mennél több és mennél tárgy ilagosabb figyelmet szen­telne azoknak az intézkedéseknek, ame­lyek a Romániában élő nemzeti kisebb­ségek helyzetét érintik. Arról azonban biztosíthatom a román sajtót, hogy a magyarországi kárpátorosz nép erre az érdeklődésre .nincsen rászorulva. A nemzetiek hadifelentése közli: Kataló niában a harc végétért A köztársasági kormány Madridba költözött és ott további ellenállást határozott el, de erre London véleménye szerint, képtelen Barcelona, február 11. A spanyol nemzeti főhadiszállás hadijelentése a következőket közli: A nemzeti csapatok pénteken Puig- cerda és Portbu között egész hosszában elérték a francia határt. Katalóniában a harc végétért. Szombaton reggel 19 óra 30 perckor 15 nemzeti repülőgép bombázta a kikö­tőt. A repülőgépek 160 bombát dobtak le. Több épület rombadőlt. A halottak száma még ismeretié:» Légitámadás érte a Devonshire angol cirkálóhajót London, február 11. A szombat reggeli lapok feltűnő beállításban közlik, hogy a „Devonshire“ angol Minorca szigetének cirkálóhajót kikötőjében, Port Mahonban légitámadás érte. A lapok egyrésze úgy latja, hogy az ügynek diplomáciai folytatása lesz. A Daily Express diplomáciai szerkesz­tőjének értesülése szerint az angol kor­mány jegyzékben fordult a Franeo-kor- mányhöz és a következő három kérdésre kért. sürgős választ: 1. Melyik légihaderőhöz tartozott a támadó repülőgép? 2. Kikből állott a támadó repülőgép legénysége? 3. Ki adta a parancsot a légitáma­dás végrehajtására? A spanyol hadviselő felek közötti béke­közvetítéssel kapcsolatban a Times dip­lomáciai' szerkesztője azt írja, hogy a francia és az angol kormány várnak arra a lehetőségre, hogy a két spanyol kormány között, amilyen korán csak le­hetséges, a 'békekötés érdekében közve­títsenek. Negrin, Del Vayo és Miaja további ellenállást határozott el Bilbao, február 11. A madridi köztár­sasági spanyol rádió közlése szerint Negrin köztársasági miniszterelnök és Del Vayo külügyminiszter Madridba érkezett A Miaja tábornokkal folytatott meg­beszélések után elhatározták, hogy a végsőkig ellenállának. A köztársa­sági spanyol kormány székhelye a közlemény szerint Madrid lesz. Rómában nagy feltűnést keltett Neg­rin és Del Vayo középspanyolországi utazása. A Popolo di Roma felteszi a kérdést» \ vájjon mi a célja ennek a hir­telen elhatározott útnak. Vájjon csak színészkedós az egész, hogy az ellenállás további megszervezésé­nek rémével hatást gyakoroljanak Franco tábornokra, hogy elfogadja a francia-angol közvetítést. De lehet, hogy Negrin és Del Vayo csak azért utaztak a vörös zónába, hogy meg­győzzek Mia ja tábornokot arról, hogy minden további vérontás hiábavaló volna és megnyugtassák őt, ha feladja a harcot, szabad elvonulást, sőt esetleg még nyugdíjat is kaphat. Lehet, hogy Negrirt és Del Vayo azzal szerelik le Miaját, hogy kár folytatni a harcot és a liberális Spanyolország királysággal vagy királyság nélkül rövid idő múlva ismét helyreáll. Vagy talán azért ment volna a két miniszter Madridba, hogy ha kell. feláldozza magát Madrid védelmé­ben, abban a reményben, hogy idő­közben kitör az európai háború. Ha Negrinek azért utaztak Középspa- nyolországba, hogy meggyőzzék Miaját a küzdelem folytatásának hasztalanságá- ró], ebben az esetben már esetleg hétfő előtt döntő fordulat áll be a spanyol kérdésben. A köztársasági haderő képtelen további ellenállásra London, február 11. Halifax lord kül­ügyminiszter a hétvégi szünetet szokása ellenére Londonban tölti, hogy állandóan a legszorosabb érintkezésben maradhas­son a spanyol fejleményekkel. A Daily Mail szerint az angol és a francia kormány a jövő hét elején dönt Franco tábornok kor­mányának elismertetéséről, amit most már sem Anglia, sem Francia- ország nem akar tovább halogatni Elismerik Londonban, bogy Franco fö­lényét senki sem vonhatja többé két­ségbe, és még ba Negrinnek esetleg si­kerül is meggyőzni minisztertársait, hogy érdemes a további ellenállás, ez a kísérlet nem lesz hosszú életű és csak fe­lesleges szenvedéseket jelentene. Ennél fogva f nem hiszik Londonbau, hogy a köz- társasági haderő további ellenállásra volna képes. Miaja tábornok, hír szerint, Francia- Északafrikában készül menedéket ke­resni. A lap diplomáciai levelezőjének érte­sülése szerint Negrin az angol és a fran­cia kormány által jóváhagyott béke­javaslatokat közölte Miajával, mint a köztársasági haderő főparancsnokával. A javaslatok főbb pontjai a következők! 1. A polgárháború befejezését meg kell gyorsítani. 2. a köztársasági hatóságok követeléseiket, ási) közepiskülába. 4 müveltst'p, pari veze ökérzés. l’iz­rartú#^eveIszaponként rrkpsztikaí tes neve’és. Modco Intcjpatn.s a^^rgalraas Nővérek vézetcse alatt. Kérjen íajáfozta'ót. Budapest, IX., Thaly K.-u ca 23, Vendel-u. 3 b

Next

/
Oldalképek
Tartalom