Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

4 TEBÍIDfKI .MmÍARHIRMB 1939 FEBRUÁR 12. VASÁRNAP l-tf mán bíboros ■ hercegprímás fogja nagy segédlettel celebrálni. Az ilyenkor szokásos ötös abszolueiót a <gyászmise végén a bíboros-hercegprímás­sal az elhunyt XL Pius pápa által kine­vezett négy rangidős püspök fogja adni. József királyi herceg, tábornagy pénte­ken a kora délelőtti órákban az elsők kö­zött személyesen jelent meg Rótta Angelo pápai nunciusnál és részvétét fejezte ki előtte XI. Pius pápa elhunyta alkalmából. Virág Ferenc pécsi püspök a pápa ha­lálhírének vétele után külön pásztor­levelet adott ki, és ebben elrendelte, hogy február 15-én, szerdán a pécsi egy­házmegye mindéi} plébániatemplomában gyászmisét mutassanak be az elhunyt XI. Pius pápa lelkiüdvéért és a misére hívják meg a hatóságokat. Február hó 16-ára, csütörtökre ünnepi misét rendelt el a pécsi püspök, amelyet azonban már a meg­választandó pápáért kell bemutatni. "vi mi ...... A katolikus egyháznak, a keresztény világnak» az egész emberiségnek nagy gyásza van: XI. Pius pápának sok mun kábap., az emberiség sorsáért való aggó­dásban együttérző szerétetbén meggyö­tört szíve megiszünt dobogni. Világtörténelmi jelentőségű uralkodó személyiség költözött el a földi küzde lem színhelyéről, az egyház által sira­lom völgyének nevezett földi életből, hogy most már betöltve földi hivatását, az egyház hite szerint a szentek égi ka­rában töltse be a. lélek örök szerepét, közbenjáró legyen az égiek és az elha­gyott nyáj, az emberiség között. Világ- történelmi szerepet mért rá az Űr, az 1932-től 1939 elejéig terjedő időszakban kellett Szerű, Péter bárkáját kormányoz­nia, ennek a csaknem két évtizedes em- beröltőnek öldöklő hullámai fölött ki­emelkedve kellett megőriznie a rábízott kincset Szent Péter bárkáján Ha majd-á" jövő történetiiásíi fölméri eniiek az apokaliptikus tizenhét eszten­dőnek eseményeit, ’ha rámutat azokra a viharokra, amelyek az egész embéri séget végső eimerüléssel fenyegették, ha szem léltető összefogásban mutatja be azokat az örvényeidet, amelyeken át ő, mint a Malacinas jóslatokban megjelölt tánto­ríthatatlan hit, Jides intrepida“ bizto­san kalauzolta át Szent Péter bárkáját, akkor fog teljes fényében kiviláglani em­beri, egyházfői és államférfiúi nagysága. Recsegett, ropogott az egész világ eb­ben á tizenhét esztendőben, mintha a ha gyománynak, hitnek, erkölcsiségnek s minden emberi értéknek összes eresztékei meglazultak volna. Mintha János lázál­mai, szörnyű víziói most elevenedtek volna valósággá, mintha az Antikrisztus napjainkban indult volna végső rohamra a bit és erkölcsiség minden erődítménye ellen! Egyházellenes, hitellenes mozgal­mak, lázadás Isten ellen, a pozitív hit el­len a világ egyik sarkától a másikig. Az egyházüldözésnek, a pozitív vallás elleni gyűlöletnek soha máskor nem tapasztalt mértéke, ha akár a bolsevizmus poklára, akár a mexikói egyházüldözésre, akár a spanyol vörösök szörnyű vérengzéseire gondolunk, amelyben papok, szerzetesek és apácák ezrei pusztultak el. Az állami és társadalmi rend felforga­tására irányuló törekvések elsősorban a katolikus egyháznak és a pápaságnak hallatlan értékét vették célba, tudván azt, hogy ennek az örök értéknek meg­semmisítése után a lelki vezető nélkül maradt emberiség könnyen válik a tévta- nok és álapostolok martalékává. És az egyház fellegvára most is, mint két év­ezrede mindannyiszor, rendületlenül ál­lotta a vihart. Mint valami csodás felleg­vár emelkedik büszkén a magasba a Vati­kán és erről a szirtről visszazúdulnak a körülötte csapkodó hullámok. Ez a minden vihart átvészelő csoda már nem is a történelmi személyiség' ügye. hanem felsőbb végzés, amelyet az anglikán Macaulay is hódolattal ismert föl. A katolicizmus hite emeli évszázadok óta ilyen magasba a sziklát, amelyre Krisztus egyházát fölépítette. E hit sze­rint minden történelmi fejlődés Isten cél­jait szolgálja kezdettől és így lesz az az idők bevógeztéig. Az ókor népei így állottak egy nagy történelmi hivatás szolgálatában a Me- diterráneum körül, Róma jövendő nagy­ságán dolgoztak népek és nemzetek, hogy előkészítsék s megteremtsék a római vi- lághntalmat, de csak azért, hogy ennek a világhatalomnak talaja az evangélium szántóföldje legyen, ereje pedig az evan­gélium elterjedésének öntudatlan szol­gája legyen. Isten nagy céljait mozdí­totta elő a hellén-római műveltség. Mű­Shvoy Lajos székesfehérvári megyés- piispök elrendelte, hogy a pápa temeté­sének napjáig bezáróan minden plébá­niai szentmise végén a hívekkel együtt imádkozzanak papjai az elhunyt Szent­atyáért. Február 11-én, szombaton, to­vábbá február 12-én, vasárnap délben és este, úgyszintén a temetés előestéjén a szokásos lia- rangszó után még 10 percig szólja­nak meg minden templom összes ha­rangjai a gyász jeléül az egész szé­kesfehérvári egyházmegye területén. Shvoy püspök XI. Pius pápa elhunyta alkalmából külön pászíorlevclet ad ki, abban a temetés napjára ünnepélyes gyászmisét rendel el valamennyi plébá­niatemplomban. -Erre a gyászmisére, amelyet a székesfehérvári bazilikában maga a főpásztor fog celebrálni, min­denütt meghívandók lesznek a hatósá­gok és hivatalok. vészete fejlett, építeni tudott, épített is templomokat, és szentélyeket, hogy aztán a kereszténység foglalhassa le azokat s falaikba építse oltárait. Athén Róma A régi bölcsesség mécsesét az ősi Kelet­től vette át Görögország, ex Oriente lux! — s ő ezt mint Athénnak szent tüzet élesztette tovább az oltárokon, de csak azért, hogy aztán a kereszténység tüze égjen tovább a legtisztább olajjal. A római erő és erőszak a kard élével szántotta lel a határbarázdákat, melyek az országokat elkülönítették .egymástól s egyetlen impériumba - egyesítette a nemzeteket, de csak azért, hogy a Capi- tolium és Palatínus fölé más trónt, más curulis széket állítson a gondviselés. Szent Péter székét, a pásztorét és nem a diktátorét, aki életet nem olt, hanem életet ád. Földrajzi helyzete Rómát a földkerek­ség középpontjává avatt-g, ppro.pdját pé:- ■jpek taposták, társadalmi élete a nernze- , tek érzéseinek akkumulátora lett,, de I csak azért, hogy középpontja legyen óriási területeknek, mely körül a lelkek milliárdjai gravitálnak s amely bizto­síthassa a világ egyensúlyát s megóv hassa a szellemi: élet végtelen körzeteit a bomlástól. E hellén-római világban s ennek középpontjában gyökeresedett meg a hit, e légkörben fejlett ki mintaképpé a tan, istentisztelet, fegyelem tekintetéé ben Róma, „a keresztény testvérület feje és elnöklője“. így lett a vaskezű római világhatalom székhelye az evangélium terjesztésének gondviselés kijelölte köz­pontja. így lett a légió sasainak fészke a szentek hazája. És ennek a fejlődés­nek célját, nyitját mind az a hitből fa­kadt szemlélet adja: Te Péter vagy, azaz kőszikla és én e kő szálon építem fel egy­házamat Az égő tűz Ebben a történelmi szerepben vizs­gálva az elköltözött XI. Pius nagy alak­ját, őbenne elsősorban azt a Pontifex Maximust kell látnunk, aki a rendület­len hit biztonságát kivánta megerősí leni híveiben. Olyan egyházat kíván maga körül építeni, amely ebben a zűr­zavaros világban a hit erejével fölfegy­verzett. Nagy névelődje, X. Pius, az égő tűz, „ignis ardens“ visszavezette az egy­házat Krisztus igaz szelleméhez: omnia restaurare in Christo. Ebben a Krisztus­ban megújult szellemben most már tör­hetetlen hitű katonákat kívánt nevelni XI. Pius Krisztus királynak. Az Actio Cctholica világmozgalma ma oly kor­történelmi tényező, amellyel minden ko resztény civilizációjú államnak és tár­sadalomnak számolnia kell. A hitnek ez a lelkes hadserege az a gyűrű, amely körülveszi és megóvja a római felleg­várat a hitetlenség minden ostromával szemben. Alakuljanak bár szövetségek az istentelenség, istennélküliség jegyé­ben. állítsanak új bálványokat Bálnak és Mamnonnak, amíg a bit ereje él a szívekben, erőt nem vehetnek Péter kő­szikláján. A krisztusi igazság erejével fölfegyverzett léleknek azonban az evan­gélium szellemében reformáló tevékeny­séggel kell hozzányúlnia korunk szociá­lis kérdéseihez. XI. Pius a történetvizsgáló éles szemé­vel látta meg korunk" nagy szociális problémáit és a szociális igazságtalanság­ban rejlő világveszedelmet. Ö nem csak jámbor lelket kívánt meg fiaitól, hanem az elesettekért, a társadalmi bajok áldo­zataiért égő szívet is teljes egészében föl­elevenítette és modern, korszerű eszmék­kel töltötte meg a nagy szociális pápá­nak, XIII. Leónak hatalmas programját és a Quadragesimo anno normáival új csapásba 'állította a' katolikus £ tömegek szociális gondolkodását «s' munkájút. Magyarországon'-- ennék a szellemnek jegyében fejlődött ki ma már érezhető szociális tényezővé a cbaritas sokfajta te-, vékenysége, ennek a szellemében valósult meg az.egri norma, amely már egyes vá­rosainknak, közületeinknek szociális mun­káját is áthatja. A szociális érzésű, kato­likus munkára kész hívő hadseregek fegyverszemléi, a különböző vallásos ösz- szejövetelek, kongresszusok, különösen az eucharisztikus világkongresszusok a mo­dern korszellem jegyében mutatják be a katolicizmus világfrontjának óriási jelen­tőségét és erejét. A katolikus munkás- szervezetek, ifjúsági egyesületek, táborok mind a katolicizmusnak XI. Pius vezény­szavára összegyűlt betonerőd-védői. Fegyver nélkül Nemcsak a világiélek megerősítésében és a szociális gondolkodás terjesztésében végzett felbecsülhetetlen értékű munkát a megdicsőült. Az e£yháztörténelem mint az egyház egyik legnagyobb államférfié­nak nevét fogja megörökíteni. Éppen a laterátii egyezmény tízéves fordulójának vigíliáján halt meg. Ez diplomáciai alko­tásainak legnagyobbika. A Vatikán meg- békéltetése a Quirinállal, az olasz kor­mánnyal, az-olasz, nemzet nagy lelki di­lemmájának megszüntetése, a világkatoli­cizmus megengesztelése az olasz állam­mal. Tekintéllyel és méltósággal védel­mezte a hit és egyház érdekeit mindenütt, ahol veszedelem fenyegette. Ma nem a középkor világszemlélete él: nem Christiana republica a világ, amely­ben a pápa a nap és a világi hatalom a hold, mint VII. Gergely és III. Ince ide­jén. Ma a pápának nem áll fegyveres há­lálom a rendelkezésére, hogy kikénysze- rífcse döntésének hatékonyságát. Ma nem járnak az államfők Canossát. De áz er­kölcsi erőnek, az örökérvényű tételeknek igazságát XI. Pius most is teljes méltó­sággal képviselte. A hívőtömegek lelki nyugalmának érdekében hozott áldozato­kat, de csupán addig, ameddig az örök igazság képviseletében elmehetett. Mi élénken visszaemlékezünk arra a harcra, amit a benesi szellem vívott meg a Szent­székkel is és emlékezünk XI. Pius pápa • kormányzati rendszerének bölcsességére, «erélyesre- és: igazságosságára. Ez az egy : példa elegendő tanulságot nyújt állaim ■férfiúi bölcsességéről és határozottságá­ról. Magyarországgal szemben soha nem merültek fel a^Szentszéknek nehézségei, az ezeréves tradíciók XI. Pius tizenhét uralkodási esztendeje alatt is zavartalan nul érvényesültek. A pápa szerette a ma­gyar pépet, . rokonszenvezett velünk és mii.« hisztorikus, mint a krisztusi szellem met képviselő Pontifex Maximus teljes mértékben átérezte a ^Trianonban ránk­mért sors igazságtalanságát. Az elmúlt , esztendőben, Szent István jubileumi évén ben, visszaemlékezve a magyar nemzet­ne!« «ok ée nagy szolgálataira, az eucha-.. ri’zl'kus év Magyarországnak engedőn lyezésével újabb bizonyságát adta a ma­gyarság iránti őszinte szeretetének. A jó pásztor Lelkét állandóan’ gyötörte a világ sok bpja, egyenetlensége, az egyre sűrűsödő viharfelhőket pecNg aggódfilöminál szem­lélte. A béke érdekében állandóan moz­gósított a világ katolicizmusát. Imák és felajánlások milliárdjaival ostromolta az eget. A múlt év őszén, amikor a fojt tölt szenvedélyek csaknem kirobbanás-t 6al fenyegettek, mint Krisztus ..tanításán nek őre, magyarázója és a krisztusi el* vek példamutatója, fölajánlotta életét a világ békéjéért, mert a jó pásztor életét adja az ő juhaiért. A gondviselés ekkor niég nem fogadta el ezt az áldozatot, ő pedig Szent Ágoston szavai szerint „in- tér terseevtiones mundi ■ et :consoldtionCs Bei peregrinando" tovább kormányozta1 Péter hajóját. Most készült arra a ha­talmas békenyilatkozatra, amelyben, hm egyház- üldöztetése és a háborús készük 1 ődés eiien akarta még egyszer felébresz­teni a világ lelki ismerétét. A beszédét' nem mondhatta él, de utolsó szávai Jézus «mentsége* neve és a béke örök eszményi- sége voltak... Az elhúnyt Pontifex M axioms ujjúról; Pacdli bíboros, mint az egyház Camer- Icngója, lehúzta a halászgyűrűt, hogy azt majd az újonnan Megválasztandó egy­házfőnek adja át. E súlyos időkben, nem maradhat sokáig kormányos , nélkül Pé-, tér bárkája. XI. Pius helyébe odaáll , az utód, hogy a lelkek megszentelésére és fölemelésére rendelt nagy mű erejének kifejtésében semmi zökkenő ne mutat­kozzék. Kivált most kell elkerülni min-, .den«ilyen zökkenőt, mert az ezer sebből vérző világnak ezersaereseH-fzüksége.yaJii Roma SempÜcrna finom érzékéi1«, ere­jere es josagara. Á katonai szolgálat a nemzet lelkének nevelője A most tető ..alá került új honvédelmi törvény a honvédségnél két, a repülő­erőknél három évben állapította meg a tényleges katonai szolgálati időt. A háború előtt a közös hadseregben húrom, á honvédségben két év volt a katonakötelezettség ideje. A háború utáni új magyar honvédsé­get e tekintetben megkötötte a trianoni parancsszerződás katonai záradéka. Zsol­dos hadsereget kellett tartanunk 12 évi szolgálati idővel. A tényleges szolgálati idő kérdése or­szágos jelentőségű kérdés. Nemcsak ka­tonai, hanem nemzétpolitikai szempont­ból is. A tényleges szolgálati idő függ­vénye a katonai kiképzésnek és függ­vénye az ország anyagi teljesitőképassé- gének. , •> ■ A katonai kívánalom: minél hosszabb tényleges szolgálati idő. A hosszú tény­leges szolgálat mellett tökéletesebb a ki­képzés és miután több korosztály áll állandóan fegyverben, nagyobb a béke­hadsereg is. A minél nagyobb békelétszá­mon tartott békehadsereg ütőkészebb, al­kalmazásra gyorsabban kész háborús hadsereget jelent A katonai vezetés szempontjából az lenne tehát az ideális, ha az egész nemzet állandóan fegyver­ben állhatna. Ez ellen azonban nemzetgazdasági és szociális szempontok szólnak, melyek a minél rövidebb szolgálati időt tennék in­dokolttá. A nemzetgazdaság szempontjából ugyanis lényeges az, hogy a termelő munkától minél kevesebb embert vonja­nak el és minél rövidebb időre. Ez szo­ciális kívánalom is. A katonakötelesek munkáskeze, egyrészt állandó kereset- hiányt jelent az egyes családok életében, másrészt elvonja a nőeülósre érett fia­talembereket a családalapítástól is. Á «honvédelem . szükségszerű érdekeit tehát, .összhangba kell hpzni a nemzeti élet más irányú érdekeivel. Mint sok min­denütt, itt is az egészséges kompromisz- szum segít. A korszerű harc, a korszerű fegyverek és hadifelszerelés nem engedi meg.hogy azt á kompromisszumot 2 évnél kisebb ( szolgálati időben keressük. A külföld és a saját megkötöttségünk ezirányú kísér­letei ezt bebizonyították, öt. hónap alatt, egy év alatt nem lehet a mai .harceszkö­zök mellett szakképzett katonává képezni, valakit. A kiképzésnek olyan mély éá- tartós nyomot kell hagyni az emberben, hogy a leszerelés utáni, hosszú tartalék- viszonyban eltöltött évek múltán is hadrafogható legyen, ha a komoly szük­ségesség újra fegyverbe szólítja. Most JeGent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában ! ■ VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagys A MAGYARSÁG FEGYVERBEN) A magyar vitézség és a magyar | katona története a világháborúban.? 254 oldal, 31 térképvázlat. — A had­színterek mag'yír vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. É.il esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek- j kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt • könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei- 9 nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. • . . ., A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji. értékeinket, megbecsülő és. termelő ér­tékké változtató nevelésének nyu.if ez a könyv-történelmi példákra épült szi­lárd alapot. ÁRA: P4.­L MEGRENDELHETŐ. I STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VALLALAT- | nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom