Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

1!>S» JANIT AR 29. VASÁRNAP telvideXI aM&<AaRHIRI>AB ^KÖZGAZDASÁG £ Kirendelték a felügyelőket a felvidéki vállalatokhoz Budapest, január 28. Annakidején jelentettük, hogy a kormány rendeletet adott ki, melynek értelmében a visszacsatolt magyarlakta Felvi­dék ipari vállalataihoz felügyelők nevezhetők ki a vállalatok ügyvitelének ellenőrzésére. Az ipariigyi minisztérium a felvidéki miniszté­riummal egyetértve most nevezte ki az egyes vállalatok felügyelőit. A kirendelt felügyelők H következők: Az ajnácskőf Braun, ég Stein téglagyárhoz Kerekes József dr. tanársegédet, Schwartz Jg- iab rimaszécsi, hengermalmához, Sohwarta Ja­kab füleki hengermalmához és Lódé reg Sándor fülein fatelepéhez Platthy Gyulát, a fülein Sphinx“ B. T.-hoz Tarján Ödön mérnököt, a losonci Nemzeti Egyesült Textilművek B. I., Fonó- é» Szövőgyárhoz Kunz Arisztidet, Wohl Aladár dr. losonci szeszfinomítójához és a mucsinyi mezőgazdasági szeszgyárához Pn-, rubszky István mérnököt, a losonci E^yeknlt Malmok B. T. Losonci Gőzmaloméi Fellner Károly gépészmérnököt, a Fltd^gi9 Gál ter­ménykereskedő és magtif^ftó telep céghez Po- rubszky István gép éj^mé r n ok öt, a losonci Her- zogh és Kohn ^eszfinomító, rum- és likőr­gyárhoz Leejti Foss Gusztávot, a losonci Krausz Páter samott-téglagyárhoz, a Léderer Antal nlagtisziitótclep és tennénykereskedö céghez, valamint Mikusz Antal termény- és gyapjú kereskedő, magtisztítótelep céghez Ko váis Gyulát, az ipolynyéki Délszlovénszkőí Par- kettgyár, Dvorak és Társa céghez köszeghy Sándort, a Breiner Sándor ipolysági fatelepé­hez, az Első Ipolysági Gőzmalom, Eosenberg Arnold utóda céghez, Klein Manó ipolysági gabonakereskedőhöz és Polgár Ignác ipolysági nyomdájához Perhács Imrét, Schmidt Mór ipolysági fatelepéhez Köszeghy Sándort, a jolsval Magnezit Ipar B. T.-hoz Szakáit István dr-fc, a Jolsvai Mümalom Schwartz és Társa céghez Jankovszky Demetert, Nagy András nagysallói malmához vitéz Boldizsár Férenc gépészmérnököt, a Garamvölgyi Cukorgyár R. T„ Cukorgyár ési Gőzmalom céghez Mágocsy- Dietz Sándort, a nagyzéllői Mezőgazdasági és Szövetkezeti Szeszgyárhoz Beinrohr Dezsőt, az Első Párkányi Csiriz- és Szesztermékgyárhoz, a Párkányi Mümalom, Franki és Társi céghez Msaí<e,t^*ju~ásjjwjJjJt, ;a rí ma szombati Schreiber és .S^bxeiijérihengermalom és fűrésztelephez, Kujo'tnyi Emilt, a rozsnyói Boscnblüth Jenő és Emi Ecetgyár, Jéggyár és Sorfejtés céghez, valamint Schwartz Izidor műmalmához Ma­gyar Árpádot, a Bagyolci és Csákánkaljai Kő­szénbánya B. T.-hoz Kubinyi Gézát, a losonci Hinder bútorgyárhoz és a László-féle seprő­gyárhoz Beinrohr Dezsőt, az Özönrényi Cet­lid ózegy árhoz Jeney Ferencet, a tornaijai Bo- «enberg és Barta gőztéglagyárhoz Jankovszky Demetert, az Első Dnnaszerdahelyi Gőzmalom B. T.-hoz Uhrovits Vendel dr.-t, az Érsekúj- wári Kender- és Lengyárhoz Farkas Ferencet, *z érsekújvári Nasch és Both papíráruüzemhez fíijeszik Gyulát, a Klein Testvérek érsekúj­vári malmához id. Ölvedy Jánost, az érsek- újvári KuTzwéil Emil téglagyárhoz Bobossy Imre dr-t, a Winter Zsigmond és Fia érsek­újvári nyomdacéghez Berecz Kálmánt, a« alsó­sáéi i Eisler és Sold mezőgazdasági szeszgyárhoz Silányt Rezsőt, a némesbojszai Müller Adolf Keményítőgyárhoz Kardoss Gézát, a Szenei Mümalom R. T.-hoz Szobodeczky Aladárt, a Szenei Téglagyár, Ehrenfeld Imre céghez Ko­rsómig Zoltánt, a felsőszeli Eisler és Sóid ipari szeszgyárhoz Szlányi Rezsőt, Adler Mórné dunaszerdahelyi nyomdájához Piláf Fe­renc mérnököt, a Surányi Cukorgyár és Fi­nomító R. T.-hoz báró Malcomes Béla dr-t, a Diószegi Cukorgyárhoz Bázgha Károlyt, Fried Kálmán komáromi fatelepéhez Csizy István mérnököt, a Fnnk Mór KereKfürész és Fameg­munkáló korda romi céghez, valamint Fried Miksa komáromi fatélepéhez Csizy István mér- tiökftt, a komáromi. Löwinger Gyula famegmun­káló céghez, valamint Weisz János fatelepéhez Jánosházy Imre mérnököt, a Nemesócsai Hen­germalom B. T.-hoz Gyalokay Miklós mérnököt, Goldstein. Albin nagymegyeri malmához Kris- toff Sándort. Wollner Géza ógyallai fűrésztele­péhez Csiz.v Istváifmérriököt, a peredi Fischher Adolf hűteház és jéggyár céghez Morvái Je­nőt, a vágsellyei Ganser Simon Tol'ipar cég­hez, valamint a Pollák Testvérek Ládagyár céghez Biskorovcinyi Ernőt, Donáth Sándor zsigárdi téglagyárához Kocsondy Zoltánt, a be­regszászi Kont Manó Téglagyárhoz, á Pritsch és Mermelstein OŐrfűrészhez, a Weisz Sándor őrt Társa Gőzmalom és Olajütő céghez, vala­mint. a dobóruszkai Löwy és Schönberger Hen­germalom ős Olajütő céghez Zmx Ernőt, á nagykaposi Spiegel Mór éé Salaimon Henger­malom és Villan ytelep cégbér, valamint a Herskovitg Jenő és Társat Bengertnálóm és Olajütő céghez F.rör* Dánielt, a be­regszászi Weisz Ferenc Mezőgazdasági Szesz­gyár céghez, valamint a Néuwelt Sándor és Fia Gőzmalom céghez Pálöczy Horváth Gábort, Özv. Schönbergernó csapi cégéhez MotsidlOv- szky Elek dr-t, a beregszászi Erzsébet malom és Olajütő céghez, a mezőkászonyi Bóth Mór malmához, valamint Berger és Eischelbanm fiszaujlaki malmához Schmidt. Jenő mérnököt, Blum József munkácsi bútorgyárához Bandák Sándort, Kröó Ákos munkácsi bútorgyárához Görbéi Józsefet, Friedmann Ernő ördarmai gőzmalmához Feketekufi (Makovich) Györgyöt, az Ungvári Ipari és Kereskedelmi Szeszgyár R. T.-hoz, valamint az Ungvári Szeszgyár és Szeszfinomító R. T.-hoz Szőröd Ferencet, az hpgvári Moskovits I/ipót. Tégla- és Cserépgyár •éghez id. Boross Zstjrmortdot, a* Ungvári kő­bánya R. T.-hoz Magdó Mártont, Weiser Malom és Olajütő ungvári céghez Földessi Bélát, az Ungvári Műmalom R. T.-hoz Sznoha Ernőt, az Ungvári Ételzsírgyárhoz Baum Györgyöt., az Ungvári Bútor- és Furnirgy árhoz Ifobróvölszky Bélát, a legenyealsómihályi Weinberger és Ortner B. T. Olajfinomító és Kocsíkenőcsgyár céghez, vadamint a Délkárpát Kőolajfinomító B. T.-ímz Motsidlovszky Eleket, a munkácsi Standard Hajlított Bútorgyárhoz, a Bródi Lá- íár kalapgyáráhöz és Bóth Mório papírárugyá- rához Dankovszky Istvánt, a munkácsi Baum- wohl Sándor Gyiimölcskonzervgyárhoz, vala­mint Weisz Bernát szeszgyárához Lancsanics Lajos műegyetemi tanársegédet, a munkácsi Kallus—Lobi Téglagyárhoz és a Munkácsi Téglagyárhoz ifj. Mcscsanek István mérnököt, A cseh gabenamonopóium fennállása . alatt mindennemű szemestermény és tengeri adás­vétele a monopólium kiváltságát alkotta s a vásárlást négy bizományos főcsoport végezte. Az egyik a szlovák agrárpárt, a másik cseh agrárpárt, a harmadik a gabonakereskedők, a negyedik a malmok bevásárlószerve volt és ezek a csoportok egymástól függetlenül állí­tottak fei bevásárlókirendeltségeket és bizo- máttyoS8ágokat. Behálózták a vidéket annyira, hogy egy-egy községben három-négy bizomá­nyos is, működött. Mondanom sem kell, hogy a politikai pártoknak a bizományossága a nagy konkurrencla dacára sem olesóbbí- totta a jövedéki üzemet s hogy az sok­oldalú korrupció forrása lett. Hazánkban bizonyára egészen újszerüleg hat a gabonaértékesítésnek olyan állami szerve- ' zése, amely, ha nem is egészben; de föloréstá­bért' politikai pártoknak jntfat-.'kiváltságos " helyzetet. Nálunk a buzaértékesítfs szintén állami beavatkozás alapján, központi szerv útján történik, azonban minálnnk nincs mono­pólium. A magyar központi gabonaértékesítő szerve­zet, a magyar szövetkezeti központok, röviden Futura néven ismert áruforgalmi részvény- társasága, minden politikai szempónttól füg­getlen, egyetemes gazdaérdekóket képvisel, lévén egyedüli célja a mezőgazdasági termé­nyek minél előnyösebb értékesítése, nem pedig politikai pártók segélyezése. Hogy á cseh monopólium nemcsak a gazdák érdekét szolgálta, hanem a pártpolitikai célok bőséges támogatását is, az kitűnik a gabona­hivatal által szedett rendkívül magas illeté­kekből s a bizományosok és albizományosok részére juttatott magas jutalékokból és a gazdákkal szemben követett nemzetiségi poli­tikai részrehajlásából is. Példaként hozom fel, hogy az 1*32. évi rossz termés idején nyújtott gabonasegélyek visszatérítését a cseh és szlovák gazdáknak elengedték és csak a magyar gazdáktól követelték vissza. Ebből a magyaroktól bevasált gabonaellenérték- bői fedezték legnagyobb részben a külön­böző modern raktárak tetemes építési költségét is. Az 1938 júliusi búzaárak 144 Kc-val kezdőd­tek s a gazdasági év végéig 8 Kc-val emel­kedtek. A csehkorona hi\ atalos magyar knr- züsa mellett tehát a kampány végei ár 21.70 pengőnek feléit, még. A felvidéki gazda közönség a felszabadulás előtti hetekben nem adott el gabonát és mag­vakat, meri félt a csehkorona értékcsökkené­sétől, ellenbén később, a megszállás után, a gazdáknak pénzro volt szükségük és így meg­indult a kínálat. A Futára a gazdaközönség igényeinek ki­elégítése céljából a megszállás után azon­nal megkezdte bevásárlási hálózatának ki­építését s aránylag hihetetlen rövid idő, mondhatni napok alatt meg is kezdte a vásárlásokat. Az intézet egyik kiküldőit igazgatója már a vis$!?,aesatcfiás első napján megjelent Koma romban s a következő napokon dr. Darányi Béla miniszteri tanácsos, az intézet vezérigaz­gatója társaságában gyors tempóban bejárta a visszacsatolt Felvidék minden számottevő terményértékesítési gócpontját.. Első teendő­jük volt, hogy az intézet céljaira a kapott megbízatásnak megfelelően a gabonamonöpó- lium raktárait átvegyék, de sajnálattal kellett tapasztalniok, hogy azokat sok helyen leszerelték, a mozgat­ható berendezési tárgyakat és gépeket el­vitték, úgy, hogy a raktárak használható­sága jelentékenyen csökkent, mert nagyrészükben csak kézierővel lehetett dolgozni. A Future a felmerült nehézségek dacára a főbb lermövidék-k gócpontjain azon­nal ideiglenes bevásárlókircndeltségckct léte­sített és esőken a közpor'i fekvésű helyeken a munkácsi Judicsák és Társa Bútorgyárához, a Spiegel Henrik Gőzfűrészéhez és Kal Ins Fü- löp és Társa Ldagyár céghez Party István mérnököt, a bodrogszerdahelyi ’Agrárig Mű­malomhoz és az Általános Mésztermelő Társ. MéSzbánya és Mésíégető céghez Stefanovich Gyulát rendették ki felügyelőül. A kassái cé­gekhez tf következő *feiügyeK>ket rendelték ki: az Építkezési és Faipari R. T. Téglagyárhoz Wirth Gyulát, a Fried Hugó Parkettgyár és Gőzfürász céghez Veress Lászlót, a Friedmann és Moskovits Pnráfadugaszgyár céghez Koczka Sándort, a Novina Nyomda céghez Adamkovich Istvánt, a „Friko“ Friedmann és Kohn Mar- gáringyáí céghez, valamint a „Fólió“ Fried­mann és Társa Szappan és Gyertyagyár cég­hez Haltenberger Incét, a GuUmann Fülöp Fűrésztelep céghez Keress Lászlót, a Lorber Testvérek és Gíjjek Fűrésztelep céghez Dorog- sághy Jenőt, á Kassai Mümalom B. T.-hoz ifj. Poeckh Károlyt., a Strauszmann Benő Henger­malomhoz Pocsátko Lászlót, a Westböhmische Kaolin-Schamotte und Slovakische Magnesit- werke A. G.-hoz Szakait István dr-t nevezték ki. Á regeteruszkai báró Waldboth—Fórgách Andesil Bánya B. T.-hoz és a Községi Andesit Bánya céghez Démutli Gusztáv bányamérnö­köt, a Tornai Mész és Faipari Vállalat M. Sz, céghez Forgách Csaba mérnököt, a yajáni Spiegel Dávid hengermalomhoz Lux Ernőt, a féli hengermalomhoz ifj. Dlcskó Józsefet ren­delték ki felügyelőül. a vásárlásokat, nagyrészben saját tisztviselői­vel — miután a környékbeli községekben a vásárlások megkezdését hirdetmény útján köz­hírré tette — azonnal megkezdte. Egyidejűleg a környék falvaiban a biZomanyosságok szer­vezéséhez fogott, amely munka most már be­fejezés előtt áll. A Futura a következő helye­ken állított fel eddig is kirendeltségeket: Galánta, Dunaszerdahely, Somorja, Nagyme- gyor, Komárom, Köbölkút, Érsekújvár, Pár­kány, Léva, Ipolyság, Ipolypásztó, Losonc, Fülek, Abafalva, Feled, Rimaszombat, Rom- szées, Tornaija, Pelsőc, Rozsnyó, Torna, Szepsi, Nagyida, Kassa, Nagykapos, Királyhélmbc- Perbenyik, Sátoraljaújhely, Bátyú, Beregszász, Mezőkaszoű, TisZaujlak. EZénkívül felállította az említett kirendeltségekhez tartozó számos fő- és albizományosságot. , A magyar klr. földmivelésügyi kormány a visszakerült gázdatestvérek helyzetét, átérezve, a legnagyobb méltányossággal állapította meg a búza átvételi árát. A novemberi cseh monopolár alsó határa pen­gőben 21.70' volt s ugyanekkor a csonkaoTszág- ban a hatóságilag megállapított ftladóálloinási búzaár csak 19.50 pengőt tett ki, a differencia tehát 214 pengő volt. Hogy a felvidéki gazdá­kat no érje olyan nagy veszteség, részükre a kormány magasabb átvételi búzaárat állapított meg és pedig ab hajóállomás 20.75, ab vasúti fel­adóállomás 20.25 pengős árat. A Futura min­den felajánlott búzamennyiséget ezen az áron át- és megvesz és készpénzben kifizet. A gazdájí az impériumváltozással rendszerint járó zavarok nehézségeit gyorsan lekiizdő Futura szolgála­tait igénybe is vették, a Futura tőlük tekin­télyes búzamennyiséget vett át, bár még min­dig számötevő készletek maradtak a felvidéki raktárakban. A gazdák ilyenképpen nem sokkal alacso­nyabb árat kaptak, mint amekkorát a cseh jövedéktől élveztek; igaz ugyan, hogy a cseh­korona átszámítási árfolyamának romlása miatt (5.85 Ke helyett 7 Ke = 1 P) külön veszítettek métermázsánként, azonban ezt a csehkorona értékelésére vonatkozó vélemé­nyüknek tulajdoníthatják, amely nem ok nél­kül volt bizalmatlankodó. A csehkorona az­előtti szilárdságát a csehszlovák külkereske­delmi mérleg nagy aktiv egyenlege alapozta meg. A köztársaság azonban most már nem exáortállant s ez megpecsételte a cseh. korona sorsát. A csehkorona a megfelelő alacsony színvona­lon bekövetkező stabilizálását nem fogja el­kerülhetni. A zürichi pengő—csehkorona ár- folvamaránya, ma: 33:2. Nagyon is figyelembe kell ezt a körülményt venni. A magyar kormánynak az az intézkedése, mely szerint a csehkorona árfolyamát 5,85:1 helyett 7:1 arányban állapította meg, rendkívül méltányos és áldozatos volt, mert a csehkorona belértéko és jövendő sorsa a köztársaság összeomlása által egé­szen problematikussá vált és így a Magyar Nemzeti Bankban összegyűlt cseh pénz bizonyára nem sorolható a nemes valűtáJr állományába és az attól való szaba­dulás nagy veszteségekkel járhat. A felvidéki gazdaközönség tehát bölcsen cselekedett, amikor gabonakészletét a ma­gyar impérlnm idejére visszatartotta. Nemcsak búzakészletek, hanem másnemű ga­bona és termény, különösen árpa, lucerna, ló­here maradt vissza a felvidéki gazdák kezén, nemkülönben gyapjúkészletek, amelyek most a magyar piacon értékesülnck. A Futura a búzának fix áron való átvé­telén kívül mindezeket a terményeket is legmagasabb folyó áron. Főként lóherében indult meg nagyobb forga­lom s a Futura minden felkínált tételt, átvett. Különösen a garamvölgyi, jobban tiszfítótt minőségű tételek érték el a legmagasabb árat. A keleti részekből származó lóhere tisztasági foka általában jóval alacsonyabb volt. A jó minőségű, finom felvidéki sörárpa a. hazai piacok llfen megbecsült cikk s az elért árak kielégítik a felvidéki gazdákat. A termények közül még főként babban indult meg számottevő üzlet. A Futura minden fel­kínált tarkababot is átvett. A“ fehérbabból azókot a kereskcdőtételéket, amelyek előző évi 'termésű babbal kevertek. 3-4 pengővel ala­csonyabb áron lehetett csak átvenni. A termelési szerződések alapján a' Csalló­közben termőit szójababöt is minden meny- nyiségben átvette a Futura, noha ez a cikk momentán csak nehezen értékesíthető. A Futura az általa sikeresen vezetett gyapjú* értékesítési akció keretében való értékesítés . lehetővé tétele céljából idejében közhírré tette, I hogy az eladandó gyapjúkszleteket december 31-ig be kell jelenteni. A vonatkozó hirdet­mény minden lapban megjelent. A bejelentett gyapjútételekct jatmár 31-ig kell feladni Bu dapest-Csepelre. Közvetlen gazdáktól, akik még eddig elmulasztották a bejelentést és most utólag jelentkeznek, küldemények január 31-ig kivételesen elfogadtatnak. Igen sajnálatos, hogy amikor, mint a fen­tebb előadottak is igazolják, a magyar kormány és az általa irányított altruista mezőgazdasági szervezetek minden igyeke­zetüket a hazatért Felvidék gazdáinak leggondosabb kiszolgálásra fordítják, akad­hat olyan megnyilatkozás, mint amilyen például a múltkor egy beregszászi hírlap­ban is napvilágot látott, amely téves megállapításaival a Hangya, a Futura és az Országos Központi Hitelszövetkezet te­vékenységét ferde világításba helyezi és egyes hiszékeny gazdákat ezen szerveze­tek üdvös tevékenysége felöl megtévesz­tenek és így a saját érdeküknek leginkább megfelelő cselekvéstől visszatartanak. Dr. báró Malcomes Béla. Gazdaértekezletet tart az Országos Mező- gazdasági Kamara Budapest, jartuár 28. Az Országos Mező- gazdasági Kamara a tenyészállatvásár tartá­sának időpontjában, országos gazdaértekezlc- tet tart Budapesten az összes kerületi kama­rák vezetőségével, a Hangya Szövetkezet, va­lamint az összes országos jelentőségű szövet­kezetek és a magántársuláson alapuló gazda­társadalmi egyesületek vezetőivel karöltve. A kamarai intézményről szóló törvény ér­telmében, időnként a múltban is tartott a* Országos Mezőgazdasági Kamara ilyen érte­kezletedet. Az Országos Mezőgazdasági Kaj mára törekvése odairányúl, hogy a gazdá- táVshHrfími tévékéfíység terén, mind éh voltai« kozasban a teljes együttműködés, a harmónia érvényesüljön. A gazdakongresszus elnöki tisztére gróf Teleki Mihály földmivelésügyi minisztert kérte fel a Kamara, akinek védnöksége alatt fog egybegyűlni többezer gazda, hogy áz igazi roégértés és együttmunkálkodás szellemét az egész ország színe előtt képviseljék. A magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés, a gazdatársadalmi tevékenység és a mezőgazdasági igazgatás legfőbb irányítá­sának megvalósításához érkeztünk el, amikor az összes, irányításra hivatott tényezők egyet­értenek a nagy cél szolgálatára alkalmas megnyilvánulás megrendezésében. Közel 40.000 hold földet adott tulajdonba, illetve haszonbérbe az Országos Földhitelintézet Budapest, január 28. Az Országos Földhitel­intézet igazgatósága tegnap tartott mérleg- ülésén megállapították, hogy az intézet a kel­lően megindokolt hiteligényeket kielégítette. Az intését 1938-ban 9948 gazdának 38.206 kát. hold földet adott tulajdonba, illetve haszon­bérbe. A mérleg Adatai szerint az intézet kereken 310 millió pengő saját és idégen tőkét kezel, ami az 1937. évi mérleggel szemben 21 millió pengő emelkedést mutat. A hosszúlejáratú tör- lcsztéses kölcsönök, kereken 124 millió pengőt, a váltó és rövidlejúrtú kölcsönök pedig 106 millió pengőt tettek ki. A takarékbetét könyvre és folyószámlára elhelyezett betétek összege 6 millió pengővel 82.5 millió pengőre emelke­dett. Az üzleteredmény-számla kereken 661.000 pengő tiszta nyereséget mutat. Ennek felhasz­nálására az igazgatóság a közgyűlésnek azt a javaslatot, teszi,* hogy ar intézet az üzletrészek mán —mint az előző évben —1.5 százalék osz­talékot, fizessen, 50—50.000 pengőt adjon a Kis­birtokosok Országos Földhitelintézete Nyugdíj­pénztárának, illetőleg a Magyar Földhitelintézet Nyugdíjpénztárának megerősítésére. Í5.0W P-t három — lakóházzal és gazdasági felszereléssel ellátott _ vitézi felek létesítésére és más me­zőgazdasági szociális célra fordítson, míg 262.000 pengőt a tartalékalaphoz csatoljon. Az inczet február 9-cn tartja közgyűlését. (—) Wirth Gyula képviseli a felvidéki mi­nisztériumot a kassai kamarai összejövetelen. Jelentettük, hogy a kassal kereskedelmi és iparkamarában a visszacsatolt felvidéki ke­reskedelmi grémiumok és ipartársulatok ve­zetői összejövetelt tartanak, amelyen megtár­gyalják az időszerű gazdasági, pénzügyi és iparjogi kérdéseket. Az összejövetelen a ható­ságok is képviseltetik magukat. A felvidéki minisztériumot Wirth Gyula építészmérnök, országos pártigazgató képviseli. A visszacsatolt Felvidék torményérJékesíJési helyzeto

Next

/
Oldalképek
Tartalom