Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

1939 JANUÁR 29. VASÁRNAP 16 Tudnivalók a számlák, kereskedelmi levelek és könyvek illetékezéséről Számlailleték alá esnek a számlák, árujegy­ékek, könyvkivonatok, kimutatások és hasonló rátok, úgyszintén ezek másodlatai és máso­latai, amelyet kereskedők vagy iparűzők a sa­lát üzletük tárgyairól, az azokból származó követelések felől egymás között vagy más sze­mély részére állítanak ki. A számlailleték le­rovásánál azon körülmények hogy azokat a ki­állítók aláírták avagy nem és hogy az azok­ban kitüntetett követelések kiegyenlítését el­ismerik avagy sem, nem gyakorolnak befolyást. Az iparosoknak vagy kereskedőknek ama fel­jegyzései, amelyeket készpénzzel azonnal ki­egyenlített kézi vásárlásról a vevőnek az áru­val együtt az üzletben vagy műhelyben átad­nak, ezek az ú. n. pénztári blokkok, nem esnek számlailleték alá. Nem esnek számlabélyegilleték alá az ú. n. kísérőjegyzékek, vagyis azok, amelyeket a ke­reskedők vagy iparflzők megrendelés nélkül csupán megtekintésre küldött árukkal kísérő- jegyzékképpen küldenek. Ezt a körülményt azonban a jegyzéken fel kell tüntetni. A számlák a következő illeték alá esnek: 200 pengőig 2 fillér, 200 pengőtől 500 pengőig 5 fillér, 500 pengőtől 1000 pengőig 10 fillér, 1000 pengőtől 2000 pengőig 20 fillér, 2000 pengő­től 5000 pengőig 50 fillér, 5000 pengőtől 7500 pengőig 75 fillér, 7500 pengőtől 10.000 pengőig 100 fillér, 10.000 pengőtől 200 fillér. A számlailleték ívenkint számítandó ki, vagyis a számlákban kitüntetett érték főösz- 8zege után kiszámított illeték ezorzandó az ívek számával. A számlailleték helye® lerovás! módja, ha a bélyeget a számla első lapjára ragasztják és a síúmla egyik tételével van átírva. Mindem et­től eltekintő lerovási mód ézabálytalan. A számlailleték lerovásának elmulasztása eseté­ben a pénzügyi hatóság az alapilleték 50-szeres összegét szabja ki. A számlakövetelés kiegyen­lítésének a számlára vezetett utólagos elisme­rése nem esik nyugtailletók alá. KERESKEDELMI LEVELEK ILLETÉKEZÉSE A kereskedelmi levelek feltételesen illeték- mentesek L ha kereskedők és Iparüzők által kiállított kereskedelmi levelek saját üzletük tárgyaira vonatkoznak, 2. ha levélalakba van­nak foglalva. Nem vonatkozik a feltételes illetékmentesség — bár levélalakba is vannak foglalva — hitel­levélre, számlára, számlakivonatra, követelések felőli engedményre stb. Feltételesen mentes ke­reskedelmi levelek mindaddig élvezik az illeték- mentességet, míg azok hivatalos célra nincse­nek felhasználva. Ez esetben az illetéket a le­velet felhasználó félnek kell leróni még a fel- használás előtt. A hivatalos célra felhasznált kereskedelmi levelek az illető okiratokra meg­állapított illetékek alá esnek. H» tehát a kereskedelmi levél vételt tartal­maz, úgy az adásvételi szerződésekre vonat­kozó illetékszabályt kell alkalmazni. KERESKEDELMI KÖNYVEK ILLETÉKEZÉSE Illetékkötelesek azok a kereskedelmi köny­vek, amelyek szorosan az üzleti események fel­jegyzésére szolgálnak. Kisiparosoknak és kiskereskedőknek saját cél­jaira készült olyan egyszerű feljegyzéseik, ha­bár azok könyvbe vannak is írva, amelyek a könyvvezetés alapszerűségét és rendszerességét nélkülözik, mivel azokban különböző termé­szetű adatok esetleg üzletkörön kívüli feljegy­zések vannak, nem esnek illetékkötelezettség alá. A kereskedelmi könyvek 5.000 cmJ-es íven­kint 50 fillér illeték alá esnek. A kereskedelmi könyveket még azok haszná­lata előtt kell az illetékes m. Mr. adóhivatalnál illetékkiszabás, illetőleg lébélyegzés céljából bemutatni. A kereskedelmi könyvek illetéke lerovásának elmulasztása miatt a pénzügyi hatóság az alapilleték tízszeres összegét írja zlő büntetés képpen. nyugtabélyegilleték Mindazon magánokiratok, melyekben pénz átvételét nyugtatják, nyugtailleték alá esnek. Napszámosok, favágók, takarítónők stb. által kiállított elismervények is illeték alá esnek. Ha a nyugtatott összeg 2 pengőt nem halad meg, úgy a nyugta bélyegmentes, egyébként a nyugtákra érték után 0.6 százalék nyugtabé­lyeget kell ragasztani. A Nemzeti Bank közgyűlésének napirendje Budapest, január 28. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése XV. rendes évi ülését 1939 február 6-án, hétfőn délután 6 órakor, a Ma­gyar Nemzeti Bank budapesti (V., Szabadság­tér 8.) székházának második emeleti nagy ta­nácstermében tartja. A közgyűlés napirendje a következő: L A főtanács jelentése az 1938. év üzletviteléről. 2. A számvizsgálók jelen­tése és javaslata az 1938. évről szóló záró­számadások jóváhagyása és a főtanács részére a felmentvény megadása tárgyában. 3. Javas­lat a mérlegszerű felesleg hovafordítását és a részvényesek számára kifizetendő osztalék megállapítását illetőleg. 4. Az alapszabályok 28. cikke alapján, tizenkét főtanácsosnak és négy póttagnak a választása. 5. öt számvizs­gálónak és két számvizsgáló-póttagnak a vá­lasztása. f—) Fontos gazdasági kérdésekkel foglal­kozott a legutóbbi minisztertanács. A minisz­tertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a most lefolytatott magyar—svájci kereskedelmpoli- tikai tárgyalások eredményeként létesült pót­megállapodással, amely továbhi búzamennyi­ségeknek Svájc részére való szállítását teszi lehetővé, továbbá rendezi a Felvidék vissza­csatolásával kapcsolatos fizetésforgalmi kér­déseket, végül az idegenforgalom egyes ak­tuális problémáit. (—) Új vámbemondóörsök. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen a központi vámigazgatóság a Kassa—Herr.ád- szentistván felé vezető úton „M. kir. Vánv- bemondóörs Kassa—Szentistván-út“ elnevezés­sel; a Ferenctelep—Mecenzéf és Ferenctelep— Jászó felé vezető úton .,M. kir. Vámbemondó- örs Ferenctelep“ elnevezéssel; a Kassaujfalu— Felsőolcsvár felé vezető úton „M. kir. Vám- bemondóörs Kassaujfalu“ elnevezéssel; végül a Heténypuszta—Jászó felé vezető úton „M. kir. Vámbemondóörs • Heténypuszta“ elneve­zéssel a kassai fővámhivatal felügyelete alatt, vámbemondóörsöket állított fel. A vámbe­mondóörsök 1939 február elsején kezdik meg tnmködésüket. A felvidéki gazdatisztek nyugdíjbiztosítása Irta. Faber György, a Magyar Gaz­datisztek Országos Egyesületének igazgatója A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesüle­téhez sokan fordulnak tájékoztatásért a visz- szacsatolt Felvidék gazdatisztjei nyugdíj- biztosításuk mikénti alakulása ügyében. In­dokoltnak látom, hogy az alábbiakban tájé­koztassam az érdekelteket a gazdatiszti nyug­díjbiztosítás mai helyzetéről. A magyarországi gazdatisztek kötelező nyugdíjbiztosítását . az 1936:XXXVI. te. és az 55.000/1937. F. M. számú rendelet szabályozza. A törvény értel­mében a munkaadó köteles a gazdatisztet biz­tosításra bejelenteni. Gazdatisztnek számít minden olyan egyén, iskolai végzettségre való tekintet nélkül, aki az 1900:XXVIL te. alábbi meghatározásának megfelel: „Gazdatiszt az, aki másnak a gazda­ságában a gazdasági igazgatás, kezelés vágj' ellenőrzés rendszerinti tenniva­lóinak fizetésért való ellátására szer­ződik.“ Ebből következik, hogy nemcsak az okleve­les gazdatisztek, hanem a kisebb képzettsé­gűek is részesülnek nyugdíjbiztosításban Nem a végzettség, hanem a munkakör a mérvadó. Nyugdíj járulék gyanánt a fizetés 12%-át kell a munkaadónak befizetni, ennek felét azonban a gazdatiszt fizetéséből jogában áll levonni. A gazdatisztek fizetésük nagysága szerint 9 fizetési osztályba vannak besorolva. A leg­alacsonyabb fizetési osztály alapja 1200 P, a legmagasabbé 6000 P. Tehát az első fizetési osztályban évi 144 pengő, a kilencedikben évi 720 pengő nyugdíjjárulék fizetendő. A beje­lentésnél a gazdatiszt összes járandóságán figyelembe kell venni, a természetbeni járao dóságok közös becsléssel átértékelendők. Amennyiben akár a gazdatiszt, akár a birto­kos ninos megelégedve a becsléssel, avagy bármilyen más vitás ügyben is, fellebbezéssel élhet a gazdatiszti biztosítási bizottsághoz. A bejelentéseket az Országos Mezőgazdasági Biztosító Inté­zethez I (Budapest, V., Akadémia-tL 3.) kell intézni ennek kebelében van felállítva a gazdatiszt) nyugdíj osztály. Biztosítás alá esik 60 éves korig minden gazdatiszt és a mezőgazdasági egyesületek tisztviselői is. Nyugdíj gyanánt a befizetett oyugdíjilletékek összegének 19 %át és évi 190 pengő nyugdíjtörzset szolgáltat az intézet. A nyugdíj élvezése 10 évi várakozási időhöz és 65 éves életkorhoz van kötve. Rokkantsági nyukdij 1/a keresetképesség csökkenés e étén jár. A gazdatiszti pályán eltöltött éveket 1940 jújius 1-ig vissza lehet vásárolni. A várakozási időt azonban csak 5 évvel lehet csökkenteni. A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete (Budapest, V., Arany János-u. 5. sz.) szoros érintkezést tart fenn a nyugdiiintézettel ás bármely nyugdíj biztosítási ügyben szívesen szolgál részletes felvilágosítással. A felvidéki gazdatisztek figyeljék a Gazdatisztek Lapját, amely közölni fogja, mikor kell a bejelenté­seket megtenni. Ugyanis most folynak a tárgyalások a pozsonyi nyugdíjintézettel a visszakerült gazda­tisztek díjtartalékénak átvételére vo­natkozólag, amíg ez el nem Intéződik, addig várni kell a jelentkezéssel. A Gazdatisztek Egyesülete természetesen mindent elkövet, hogy a fel­vidéki kartársak szerzett jogait megvédje és azok előnytelen helyzetbe ne kerüljenek, TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 15.90—16.10, Belga 57.50—58.10, Cseh korona 7.50—10.—, Dán korona 70.95—71.75, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. cím­letek kivételével), 1|SÁ dollár 339.75—343.75, Kanadai dollár 332—337, Francia frank 8.95— 945, (Jolland forint 182.90—184.90, Lengyel zl. 60.-41.40, Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Líra 14.Ú0—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivéte­lével), Német márka —.—, Norvég korona 79.90 —80.80, Svájci frank 76.70—77.60, Svéd korona 81.90—82.80. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.30— 184.90, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135,70—136.70, Brüsszel 57.66—58.10, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhága 71.175—71.775, Lon­don 15.935—16.085, Madrid —, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 341.15—343.75, Oslo 80.10-80.80, Páris 9.—9.10, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11— 4.15, Stockholm 82.10—82.80, Varsó 64.—64.50, Zürich 76.925—77.625, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELEN A nyitási árfolyamok a tegnapi színvonal fölött mozogtak. Tekintettel azonban a külföldi tőzsdék egyenlőtlenségéről szóló hírekre a tőzsde üzlettelenné vált s a nyitási árfolyam- nyereség nagyrésze elveszett, sőt több érték mérsékelt árfolyamveszteséget szenvedett. Nem­zeti Bank 2, Bauxit, Cukor 1.5, Gumi 1, Georgia 0.65, Vasútforgalmi 0.60, Rima 0.50 pengővel gyöngült. A szilárdkamatozású értékek piaca is üzlettelen volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 166.—, Első Magyar Biztosító 350.—, Békéscsabai 6.—, Első Bp. malom 6.7, Bauxit 157.—, Boocsini 9.—, Borsodi szén 8.5, Magnezit 175.—, Aszfalt 6.2, Kőszén 251—, Nagybátonyi 42.75, -Salgó 25.5, Urikányi 36.—, Fegyver 27.6, Ganz 13.2, Láng 26.25, Rima 62.—, Guttmann 6.—, Ofa 13.5, Na- sici 73.25, Tröszt 46.—, Allamvasút 7.5, Délcukor 75.—, Magyar cukor 64.—, Georgia 19.75, Gschwindt 656.—, Gyapjúmosó 3.2, Goldberger 35.—, Magyar kender 10.—, Pamutipar 18.5, Sze­gedi kender 34.—, Chinoin 8.—, Danica 1.7, Gumi 42.5, Vasúti forg. 14.9, Tt-lefon 7.35. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy IfiO.—, 1910. évi főv. 4% 171.5, 1914. évi főv. 4.5% 280.—, 1927. évi 6% 77.5, Kér. Bank közs. ktv. 90.—. Most jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY i ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN, A magyar vitézség és a magyar a katona története a világháborúban. R 254 oldal, 31 térképvázlat — A had-1 színterek magyar vonatkozású esemé-g nyei időrendi sorrendben. Az esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt r könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nynjt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot. ÁRA: P4.­MEGRENDELHETŐ: STADIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN Búzában, rozsban és árpában nem történt kötés. A készárúpiacon mindössze 150 q zab és 450 q kukorica cserélt gazdát. Az árak nem változtak. A határidőspiacon a kukorica 10, a márciusi és májusi rozs 2—2 fillérrel javult. Rozs: márciusra: 14.62, 14.58. zárlat 14.56— 14.58, májusra: 14.89. 14 87, 14 93 zárlat 14.89— 14.90. Kukorica: májusra: 15.45, 15.52, zárlat 15 51—75.53. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza­vidéki 77 kg-os 20 25-20 35. 78 kg-os 20.45— 20.55. 79 kg-os 20.65—20 75. 80 kg-os 20.75-20.85, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 2015—20 25 78 kg-os 20 35 -20.45. 79 kg-os 20 55 20.6.5 80 1-g-os 20 65—20 75. fojérmegyei 77 kg-os 20 25 71 35 78 kc-os 2° 46- ?•> 55. 79 kg-os 70 65 70.75 60 kg os 20 7.5—20.85. Pozs: rtest­vidéki 14 00—14 10 más származású 14 10—14 25. Takarmányárna: elsőrendű 16 00—16 30. közép- minőségű 15 75—16 00. Snrárpa: kiváló 19 00— 19 50. príma 18 50—19 00 Zab: elsőrendű 19 25— 19.45. közénminősée-fi 1910—19 20. Knkoriea: Hszántúli 13 70—13.80 egyéb áll. 13 60—13 75. örlomén-vek; korpa 12,70—12 80. 8-as liszt 15.60 —16 00 Zab: 150 mm 1010 budapesti paritás­ban. Kukorica: 150 mm Szolnokon fi* 13 80 bu­dapesti paritásban. 300 mm 13 «0 Komárom. Lucerna: 3 mm minta szerint 250—. 8 mm pohérbáreás február 700 _ Budapest l óhere: 18 mm fphérháreás 131.50. 100 mm minta sze­rint 89 — Budapest. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, január 28. (Záróárfolyamok.) Pária 11.70 'A, London 20.71 V«, New York 443.37, Brüsszel 74.90, Milánó 23.30, Amszterdam 238.12, Berlin 177.85, Stockholm 106-75, Oslo 104.15, Kopenliága 92.55, Szófia 5.40, Prága 15.15, Varsó 83.75, Belgrád 10.00, Athén 3.77*4, Isz­tanbul 3.60, Bukarest 3.40, Helsinki 9.1314, Buenos Aires 101%, Jokohama 120%. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom meb lett a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús: ros­télyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: comb 260—320, vé­sés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140 —160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120— 140, tarja, comb 166—240, oldalas 140—176, zsír­szalonna 140—156, sertésháj 150—168, sertés­zsír, budapesti 160—163. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—350, 1 kg (130—140), csirke, rántani- való 1 drb 100—260, 1 kg (150—190), kacsa, hí­zott 1 kg (140—155), lúd, hízott 1 kg (140), pulyka, hízott 1 kg (140—150). Vágott: tyúk 1 kg 140—180 (130—150), csirke, rántanivaló 1 kg (120-230), kacsa, hízott 1 kg 140-180 (130 —150), lúd, hízott 1 kg (110—140), pulyka 1 kg (110—160). Tojás: Teatojás válogatott drb 12— 13, kg 200—220, ládaáru (136—160), kosáráru (140—160), főző- és aprótojás drb 8.5—11, kg 180—200. Halak: Ponty, élő 120—180, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (85—90), teavaj. tömbben (270—300), pasztőrözött (320), sovány tehéntúró (36—56). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (32), nagyszemű (38), színes (34— 40), borsó, hántolt, feles (32), lencse, hazai (30 —70). Zöldségfélék: Petrezselyem (9—12), sár­garépa, karotta (4—8), sárgarépa (4—8), ve­gyes zöldség, zöldjével (8—10), zeller (20—24), cékla (10—18), kalarábé kg 10—20 (4—10), kar­fiol, hazai, levéllel (20—45), tisztított (40—90), vöröshagyma, érett, makói 14—18 (12—13), pi­ros (14—16), fokhagyma (12—26). Káposzta- félék: Fejeskáposzta, hazai, (2—6), kelkáposzta (4—10), fejessaláta, melegágy! (6—24). Bur­gonya: Gülbaba (9.3—10), nyári rózsa (10.5— 11), őszi rózsa (8.5—101, kifli (18—22), Ella (7.5 —8.3). Főzelékfélék: Főzeléktök 28—40 (24—30). sütőtök (6—14), csiperkegomba (140—220), pa­raj, tisztított (14—30), sóska, inelegágyi (220— 250), közönséges (100—150) Gyümölcs: Alma, nemesfaj (90—125), közönséges válogatott (30— 60), körte, nemesfaj (80—130), közönséges vá­logatott (40—70), aszaltszilva (98—150), dió, keményhéjú (110—130), dióbél (390—440), man­dula, héjas (50—80), mandulabél, hazai (380— 430). Déügyümölcs: Gesztenye, külföldi 64 — 120 (64—80), narancs, sárgabélű 66—88 (48—66), vörösbélű (64—100), mandarin 64—110 (58—85), citrom I-a (5—8), H-a (3—5). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360 —380). félédes, gulyás (320); mák. kék (136— 140), bors (440—460), szégfúbbrs (680), kömény­mag (180), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—102). + SERTÉSVÁSÁR. A szombati ferencvárosi sertésvásár felhajtása 454 drb. Angol hús­sertésfelhajtás vásári állományból 15 darab. Az irányzat közepes. Árak: uradalmi zsírser­tés, páronkint 340 kg-on alul, 92.5, 1. szedett sertés 90—93, II. 83—89, III. 76—80 angol tőke­sertés 93, II. angol sonkasertés 88 fillér kg-kint. + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 17- 17.50,egyéb 16.50—17, káposztarepce 24.25—24.50, tökmag, nagyszemű 27—28, kisszemíí 23—24, olaj, dohos 20—21, kék mák 115—120, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), ste­rilizált 18—19, lencse, nagyszemű, sterilizált 36—43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemű, sterilizált 20—22, fehér szokvnnybab, dunai 25.50— 26, dunántúli 25.25—25.75, felsőmagyaror­szági 23—23.50, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50, lucernamag nyers, aranlcás 200—235, ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nálq kevesebb 290—300, 20 q-nál több 275 —285, lóheremag, nyers, arankás 90—100, ólom­zárolt, fehérbárcás 20 -nál több 130—135. bük­köny, tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—36, esillig- fürt, fehér, lapos 11—11.30, szárított répaszelet 8.50— 10. + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyzö- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50—37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75—30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-3J 25.75—26.50, 1-ee 21—21.75, 2-es 18.75—20.25,

Next

/
Oldalképek
Tartalom