Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
»39 JANUÁR 29. VASÁRNAP TETsVTDElCI '-Maí&ARHIRIlAB 9 Súlyos vádak Roosevelt elnök ellen a Chemidlin-botrány ügyében A legmodernebb amerikai katonai repülőgépeket próbarepülésre francia szakértők rendelkezésére bocsátották — Roosevelt állítólag titkos szerződést kötött Angliával és Franciaországgal Az USA helyettes külügyminiszterének nagy beszéde Washington, január 28. A republikánus ellenzék döntő rohamra készül Roosevelt elnök ellen. Az ellenzék nemcsak a kormány elhibázott külpolitikáját támadja, hanem azzal is megvádolja Roosewelt elnököt, hogy Morgenthau pénzügyminiszterrel egyetemben súlyosan megsértette az Egyesült Államok legfontosabb nemzetvédelmi érdekeit, mert a vezérkar tiltakozása ellenére be tekintést engedett az amerikai katonai repülőgépgyártás legbizalmasabb titkaiba. Ez a vád, amelyről az amerikai lapok „Ohemidlin-botrány“ gyűjtőcím alatt írnak, a szenátus hadügyi bizottsága által elrendelt vizsgálat során merült fel. Néhány nappal ezelőtt lezuhant egy Pouglas-rendszeríi legújabb típusú amerikai bombavetőgép, amelyen — mint utólag kiderült, s amint a Felvidéki Magyar Hírlap már jelentette — a szerencsétlenül járt amerikai hadi- pilótán kívül egy francia repülésügyi szakértő is ült: Paul Chemidlin, a francia repülésügyi minisztérium megbízottja. Chemidlin, aki maga is súlyosan meg sebesült a szerencsétlenségnél, annakidején a párisi repülésügyi minisztérium több más szakértőjével együtt jött Amerikába, hogy lebonyolítsa a francia kormány amerikai repülőgépmegrendeléseit. A közvélemény előtt ezek a repülőgép- megrendelések — 700 amerikai katonai repülőgépről van szó, — eddig úgy szerepeltek, mint tisztára kereskedelmi jel legű szállítások, a Douglas-gép lezuha násával kapcsolatban azonban kiderült, hogy a francia szakértők nem a megállapodásban szereplő normál-típusú katonai gépek szállításáról tárgyalnak, hanem a legújabb és eddig még titokban tartott modern bombavető- gépeket akarnak vásárolni, sőt ezeket a gépeket próbarepülés céljából többízben rendelkezésükre is bo csátották. 47:46 — Roosevelt ellen séginunkák céljaira előirányzott pótbitel- javaslatot, noha Roosevelt elnök feltétlenül szükségesnek mondotta a teljes ösz- szeg megszavazását. Az elnök a szenátusban a képviselőház Washington, január 28. Welles helyettes külügyminiszter a newyorki jogászegyesület évi közgyűlésén mondott beszédében rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak mindenkor fenn kell tartaniok á teljes cselekvési szabadságot és a nemzetvédelmet olyan erőssé kell tenni, hogy le tudja küzdeni a támadásokat és a többi amerikai nemzettel együtt hozzá tudjon járulni ahhoz, hogy a támadásokat távoltartsák az amerikai kontinenstől. Az Egyesült Államoknak a többi nem zettel minden lehetséges módon együtt kell működnie abban az irányban, hogy megszűnjenek a kereskedelmi korlátozások, csökkenjenek a fegyverkezések és nemzetközi viszonylatban ismét megbecsüljék az igazság és a jog alapelveit. Welles a továbbiakban hangoztatta, hogy Versaillesban nem teremtettek igazi békét, mert a versaillesi béke nem a méltányosságon alapult. A szerződés ugyan tervbe vette a változtatások lehetőségét, ezt a lehetőséget azonban csaknem teljesen mellőzték. Azáltal végrehajtott csökkentés hatálytalanítását követelte, a szenátus azonban 47 szavazattal 46 ellenében a képviselőház álláspontját tette magáévá és leszavazta Roosevelt elnököt. óta folyton rosszabbodtak a kapcsolatok az emberek és államok között. Weites ismertette ezután azokat a szempontokat, amelyek az Egyesült Államok külpolitikáját megszabják. Az amerikai kontinensen régebbi, nem örvendetes jelenségek után szerencsés módon megegyezés jött létre a közös békeérdekek és a kontinentális együttműködés alapclve tekintetében. A kínai helyzet az Egyesült Államok szempontjából külön elbírálás alá esik, mert az amerikai állampolgárok ott régi szerződéses jogaik vannak, amelyeket most bizonyos oldalról kótségbevonnak. Az Egyesült Államok kormánya azonban egyetlen államnak sem ismeri el azt a jogát, hogy önkényesen szüntessen meg szerződéses jogokat. Ezzel szemben az amerikai kormány hajlandó arra, hogy valamennyi állammal, beleértve Japánt és Kínát is, megtárgyalja az újjárendezés lehetőségeit, Welles röviden érintette a semleges- ségi kérdést is és olyan rendezést ajánlott, amely a lehető legkevésbé teszi ki Amerikát annak, hogy belekeveredjék idegen háborúkba. A Frontharcos Szövetség hivatalos álláspontja a zsidákéreflésben „Amerika hajlandó arra, hogy valamennyi állammal megtárgyalja az újjárendezés lehetőségét“ A szenátus vizsgálóbizottságában el hangzott ellenzéki vádak szerint Roosevelt elnök maga járt közben az amerikai vezérkari főnökség megkerülésével, sőt Craig vezérkari főnök határozott tiltakozására Woodring hadügyminiszternél, akit Morgenthau pénzügyminisztei révén utasított, hogy járjon mindenben a francia szakértők kezére és tegye lehetővé, hogy a franciák a legmodernebb amerikai gépeket vásárolhassák, még pedig minden bürokratikus előírás mellő zésével. Woodring hadügyminisztert és Mór genthau pénzügyminisztert már ki is hallgatták ebben az ügyben a szenátus hadügyi bizottságában s mindketten azzal védekeztek, hogy 65 millió dolláros üzletről volt szó, ami nagyon jól jött az amúgyis támogatásra szoruló amerikai hadiiparnak. Az ellenzék a legnagyobb felháborodással fogadta ezt a kijelentést s el van tökélve arra, hogy leleplezi az ügy egész hátterét. Washingtonban olyan híreket is terjesztenek, hogy az ellenzék titkos szerződés nyomaira bukkant, amelyet Roosevelt elnök Franciaországgal és Angliával kötött. Ezeket a híreszteléseket természetesen egyelőre nem lehet ellenőrizni. A képviselőhöz után most a szenátus is leszavazta Roosevelt elnököt. A képviselőház, mint ismeretes, 875 millióról 725 millióra csökkentette az állami szükA Frontharcos Szövetség vezetősége a második zsidótörvényjavaslattal kapcso latban a zsidó frontharcoskérdések kivizsgálására és tárgyalására külön bizottságot küldött ki. A bizottság hosszas és részletes tárgyalás után meghozta határozatát és azt az országos vezetőség elé terjesztette, amelyet az teljes egészében elfogadott. A szövetség állásfoglalását vit. Takách- Tolvay József gróf, a szövetség országos elnöke juttatja el vitéz Imrédy Béla miniszterelnökhöz, a kormánypárt elnökségéhez, valamint a szövetség intézőbizottságához. A frontharcos vezetőség mindenekelőtt a második zsidótörvény tervezetnek azokat a rendelkezéseit tette vizsgálat tárgyává, amelyek a világháború frontharcosaira vonatkoznak és azokat erkölcsi vagy anyagi vonatkozásban érintik. A határozat megállapítja, hogy a szövetséget, mint a világháborús frontharcosok érdekképviseleti szervét sem u második zsidótörvényjavaslat szövege zésénél, sempedig annak eddigi tárgya lásainál hivatalos helyről vélemény adásra nem • szólították fel. Ennek ellenére bajtársi és erkölcsi kötelességének tudatában a zsidótörvénynek a frontharcosokra vonatkozó részeivel foglalkozik és a mozgalom megindulása óta elteli egy évtized alatt e téren szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján átirattal fordult az illetékes hivatalos tényezők hoz. A határozat érdemi részének első pontjában a szövetség megállapítja, hogy az eddig is képviselt nemzetfenntartó katonás, hazafias és hagyományos bajtársi szellemnek megfelelően azokat a zsidó frontharcosokat, akik a világháborúban a keresztény bajtársakkal együtt komolyan küzdöttek, harcoltak és véreztek a nemzet fennmaradásáért, nem tagadja meg és őket jogaikban, megélhetési lehetőségük rovására korlátozni nem kívánja. Természetesen a Frontharcos Szövetségnek a zsidó frontharcosokkal szemben elfoglalt bajtársi álláspontja csakis addig a határig terjed, ameddig ez a keresztény bajtársak érdekeit, megélhetési lehetőségeit károsan nem befolyásolja és nem érinti. Tiltakozik minden oly megoldás ellen, mely a zsidó frontharcosoknak oly erkölcsi vagy megélhetési kedvezményeket biztosítana, amelyeket a magyar törvényhozás más rendelkezései a keresztény frontharcosok részére nem biztosítanak. Ezeknek az elvi szempontoknak kihangsúlyozása után a második zsidótörvény korlátozó rendelkezései alól feltétlenül kiveendőnek tartja azokat a zsidó frontharcosokat, akik: a) a tényleges frontharcosi szolgálat igazolásául annakidején a Károly-csapat- kereszten kívül legalább egy vitézség] érmet, vagy kardos tiszti kitüntetést érdemeltek ki; b) akik a Károly-esapatkereszt viselési jogosultságot rajtuk kívül álló okok miatt nem tudták megszerezni, de leg alább másodosztályú kisezüst vitézségi éremmel, vagy kardos harmadosztályú katonai érdemkereszttel lettek kitüntetve, harctéri szolgálatuk alatt^ H ß IZWSITJA A JÓ emésztést c) akik vért áldoztak a hazáért, azaz megsebesültek (sebesülési érem legalább egy sávval); d) akik harctéri szolgálatuk közben legalább ötven százalékban megrokkantak. A korlátozó rendelkezések alól ki- veendők a hősi halottak özvegyei éa egyenes leszármazottai. A Frontharcos Szövetség zsidótörvény rendelkezéseivel kapcsolatos állásfoglalásához hozzáfűzi még, hogy a Károly- esapatkereszt birtoklásához kötött frontharcos értékelési alapról az illetéknek azért voltak kénytelenek bizonyos megszorító vonatkozásban letérni, mert a Károly-esapatkereszt igazolványok utólakos megszerzésére, odaítélésére vonatkozó újabb rendelkezések megkerülése húsz évvel a háború után olyan mértékben adott lehetőséget a visszaélésekre, hogy az utólag megszerzett Károly-csa- patkereszt igazolványok cgyrészénél azok értékelési alapja kétségessé vált. —mmmmm«nT»»wi «■ ' Ribbenírop távirata Eechhez Berlin, január 28. Ribbcntrop birodalmi külügyminiszter táviratot intézett Beek lengyel külügyminiszterhez. A táviratban a külügyminiszter megköszöni ínét a szíves fogadtatást, amelyben ő és felesége Részesült. Bizonyos vagyok benne — hangzik a távirat —, hogy a varsói megbeszélések nagymértékben előmozdították a két állam közötti barátságos kapcsolatokat. Az a szellem, amelyben annakidején .'il- sudski tábornagy és Hitler vezér teljesen újjáalakította a német—lengyel viszonyt, biztosíték arra, hogy a jövőben is egyre nagyobb megbékélést és így baráti szomszédos kapcsolatainknak mindkét ország érdekeit szolgáló kimélyítését érjük el. Európa legötletesebb, legjobb és legfrissebb rejtvényujságja Egész frőli kitűnő szórakozási Óriási rejtvény verseny^ pazar díjazás. Értékes heti jutalmak! Megjelenik initóen génieken! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX,, ÜJöi-út 11. «z,
