Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
10 teesideki •J'buslaR-Hnaö® A főpincérek és száílóportások réme ezer haboskávét iszik egy rozsdás rézgombért, főúri lakosztályt bérei egy teiefontatltuszért és 20 pengő ráadást kap az ingyenes vacsorához Akik megoldották az olcsó megélhetés titkát Amikor idegenforgalomról, idegenjárásról, vendégekről, globetrotterekről olvasunk, elegáns szállók, fényes, kivilágított kávéházak, vendéglők, mulatóhelyek iképe merül fel lelkiszemeink előtt. Zöld- zubbonyos londiner viszi a címeres bőröndöt a lifthez, arany gombos portás hajlong a* utas előtt, vakító fehér plasztro- nos, frakkos pincérek állnak sorfalat és buzgón jegyzik a vendég rendelését. Az idegenforgalom, a vendégjárás valóban így fest, hol fényesebb, hol szerényebb keretek között, de mint majdnem mindennek a világon, a fény mellett ennek is akadnak árnyoldalai. A szélhámosok nagyszerű vadászterületet találnak a szállók, vendéglők, kávéházak, mulatók tájékán. A portások, főpincérek híresek arról, hogy kitűnő emberismerők, de a szélhámos is „legény a talpán" és gyakran túljár a portások, pincérek eszén. Alig telik el egy hét anélkül, hogy a rendőrség valami új, sokszor kacagtatóan érdekes szélhámos-fogást ne jegyezne fel a szállodai és kávéházi kalandortörténetek nemzetközi albumába, A varsói kávé titka Varsóban történt az egyik leghíresebb eset, amelyen jóidéig mulatott a lengyel főváros közönsége. Az egyik elegáns ka- véházba beállított égy úr, uzsonnát rendelt, végiglapozta az újságokat és közben jóízűen szürcsölte a kávét Egyszerre csak letette a poharat, rácsapott a márvány- asztalra, hogy a tálca és a kanál csörömpölve verődött össze: — Pincér! Pincér! — kiáltotta dühöséül. A pincér odasietett. — Hallatlan, hogy ilyesmi történjék egy rendes kávéházban, — dörögte a vendég, — nézze csak, mi van a kávéban! A pincér odahajolt és nagy ijedtségére rozsdás rézgombot látott a pohárban, amelynek álján már csak félujjnyi magasan állt a kávé. — Példátlan ez a kiszolgálás, hogyan merészelnek ilyen kávét az asztalomra tenni... A szomszédasztalokuál ülő vendégek felfigyeltek, a lárma kezdett kellemetlenné válni, elősietett a kávéház tulajdonosa és igyekezett csitítani a haragos urat. Ez azonban nagymérgesen fejébe vágta a kalapját, még egy-két szitkot eresztett meg a fogai között, azután kiröhögött a helyiségből, nem kis megkönyLehetséges 1 nyebbülésére a tulajdonosnak. Fizetni, természetesen, -nem fizetett a rozsdás gombbal garnirozott haboskávéért. Heteken át napról-napra megismétlődött ez a botrány a varsói kávéházakban és cukrászdákban, amíg végül elterjedt a híre és a kávésok rájöttek, hogy szélhámossal volt dolguk. A haragos úr jóízűen megitta a haboskávét és mikor már csak a pohár alján maradt egy kis kávé, észrevétlenül beledobott egy rozsdás gombot, azután lármát csapott. Kiszámították, hogy néhány hét leforgása alatt legalább ezer haboskávét ivott ingyen. A keresztes bankjegy Két budapesti szélhámos ötlete a legjobb pénzváltási trükk. Az egyik szélhámos A, a másik B. Külön-külön bemennek az étterembe, egyik az egyik sarokban ül le a másik a másikban. Egymástól távolabbra. A egy pohár sört rendel és ötvenpengőssel fizet. A bankjegy jobb felső sarkába már előzőleg tirdaceruzá- val kis keresztet rajzolt. A fizetés után távozik a vendéglőből. Öt perc múlva B is fizet. Tízpengőst ad át a főoincérnek. A pincér a bankjegyet a tárcájába teszi és visszaadja az aprópénzt. B meglepődött hangon mohdja: — Csak tíz pengőből adott vissza... —- Annyit tetszett adni. — Dehogy kérem, maga téved, ötvenpengőssel fizettem. Rövid szóváltás következik, azután' a szélhámos a főnököt hivatja és felháborodna panaszkodik: — Kérem szépen, ez mégse járja. Öt- venpengöst adtam a főpincérnek és csak tízből akar visszaadni. Bizonyítani is tudom, hogy ötvenessel fizetem. A bankjegy jobb felső sarkában tintaceruzával rajzolt kereszt van. A főnök parancsára a főpincér sorra kirakja tárcájából a bankjegyeket és tényleg előkerül a keresztes ötvenpengős. Hiába a főpincér minden tiltakozása, kénytelen a negyven pengőt leszurkolni és még a szélhámosnak áll feljebb. Az ötletes szélhámos pár sokáig űzte ezt a trükköt, amíg végül a főpineérek kitalálták az ellenszert. Megfigyelhetjük, hogy a kávéházban vagy vendéglőben, ha bankjeggyel fizetünk, a főpincér balkezében tartja a bankót, amíg a visszajáró aprópénzt nem tesszük el, csak akkor süllyeszti a tárcába a bankjegyet, ha a vendég rendben elfogadta a visszajáró összeget. Három nyakék és egy elegáns pár Igen i A bécsi rendőrség krónikája vígjátéki színpadra illő szállodai történetet jegyez fel. Az egyik előkelő bécsi szállóban elegánsan öltözött férfi és nő érkezett. Néhány kisebb bőröndöt hoztak magukkal. Kétszobás lakosztályt nyittattak. A bejelentőlapra jócseugésü külföldi nevet írtak. Már néhány napja a szállóban vendégeskedtek, amikor a férfi megjelent a Kä rtnerstrasse egyik ékszerboltjában. — Nyakéket szeretnék vásárolni a feleségem számára, — mondotta. Az ékszerész egész halom nyak éket rakott eléje. Három darabot kiválasztott. — Ezt a hármat küldjék a lakásomra. a feleségem majd kiválaszt belőle egyet, — mondotta és megadta a címét. Az ékszerész gondosan összecsomagolta a drágaságokat és rábízta legügyesebb segédjére. A segéd elment a szállóba s bekopogtatott az ajtón. A hölgy fogadta. Leültete a segédet és elvette tőle az ékszereket azzal, várjon néhány pillanatig, míg bemegy a másik szobába és megbeszéli az urával, melyiket tartják meg. A segéd nyugodtan ült, semmi rossztól se tartott, hiszen a hölgy nem ment ki a lakásból, csak a szomszéd szobába nyitott be. Teltek-multak a percek, végül megunta a várakozást és kopogtatott. Nem kapott választ. Erre benyitott és nagy ijedségére üresen találta a szobát, amelyből még egy kijárat vezetett a folyosóra. Magához se tért a meglepetéstől, amikor nyílott az ajtó és belépett a portás egy rendőr kíséretében. A szerencsétlen segéd az ijedtségtől elfnlladt hangon kiáltotta: — Uraim, borzasztó, mi történt, elvitték az ékszereket... A portás és a rendőr megnyugtató, csillapító hangon mondották: — Rendben van barátom, csak ne izgassa magát, hanem jöjjön velünk. A rendőr ezzel már meg is ragadta a karját. A segéd kétségbeesetten tiltakozott: — Dehát mit akarnak éntőlem, inkább szaladjunk a tolvajok után! — Jó, jó, majd sor kerül arra is, — hangzott a fölényes válasz, — de maga most velünk jön. Az ékszerész most már dühös lett, lármázott, kiabált, követelte, hogy fogjak el a szélhámosokat, de hasztalan toporze- kolt, fenyegetődzötl, a rendőr a közeli őrszobára vitte és a mentőkért telefonált. Néhány órába tellett, amíg tisztázódott, hogy az ékszerész, a szállóportás, de a rendőr is felült egy vakmerő trükknek. Az elegáns pár szélhámos volt, az ékszereket zsebrevágták, észrevétlenül kisiettek a szállóból és hogy a meneküléshez egérutat nyerjenek, a férfi a Kärtner- strassei ékszerész nevében telefonon felhívta a portást: — Kérem, portás úr, az öcsém elmebajos, az a rögeszméje, hogy ékszereket loptak el tőle. Ügy tudom, most az önök szállójába ment, egy ottani vendégtől ékszereket követel. Ne bántsák szegény fiút, ha botrányt csap, csak tegyék ártalmatlanná, vitessék el. Ilyen előzmények után hívott a portás rendőrt, aki azután a mentőkkel akarta elvitetni a kereskedősegédet. A szélhámosok ezalatt már vonalon ültek és messze jártak Becstől. A főúri lakosztály és a három nyakék mindössze egy telefou- tantuszukba került. A „detektív" pezsgőző sikkasztót fog a bárban Ritka alkalom1 50-90°/q engedménnyel vásárolhat iebruár 10-ig ió könyveket az irodalom minden ágából. Ma (küldesse meg címére díjmentesen vonatkozó !könyvjegyzékeket! 'Megrendeléseket míg a készlet tart, utánvéttel vagy az összeg előzetes beutalása ellenében intézünk el JMiután a készlet rohamosan fogy, ajánlatos (több könyvet rendelni, hogy legalább részben tehessünk eleget a megbízásoknak Megrendeléseket a beérkezés sorrendjében intézünk el. Píeiíer Ferdinand (Zeig? Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18M57-80,' 18-74,00, A budapesti cukrászdák rémét, egy fiatal asszonyt, nemrégiben fogta el a rendőrség. Ez a nő kölcsön-gyerekekkel dolgozott. Megszólított az utcán magános kisgyerekeket, barátságosan beszélgetett velük, megsimogatta a hajukat: ■ Akarsz cukrászdában uzsonnáznif A megkérdezett kisgyerek természetesen igennel válaszolt. A kedves néni erre bevitte valamelyik közeli cukrászdába, csokoládét, habostortát rendelt neki is, magának is. A bőséges uzsonna után így szólt a gyerekhez: — A néni elmegy egy percre, csak várj türelmesen. Rögtön visszajövök és még becsomagoltatunk egy csomó süteményt, hogy hazavihesd. Ezzel felkelt és kifelé tartott. Útközben még szólt is a cukrászkisasszonynak: — Kedves kisasszony, átmegyek a szomszéd trafikba cigarettáért, legyen szíves vigyázzon addig a kicsikére. A cukrászkisasszony hűségesen vigyázott is. de a néni csak nem jött Vissza és kiderült az ingyen uzsonna titka. Budapesten történt az a híres eset is, amikor a szélhámos húsz pengő ráadást kanott az ingyen pezsgös vacsorához. Az egyik fényes mulató forgatagában feltűnt egy szmókingos úr, helyet foglalt, nagyszerű vacsorát rendelt, megfelelő borokkal, utána, feketét, majd pezsgő következett. Kék villamos!ampák tompa fényében járták a tangót a parketten a párok, javában húzta a jazz, amikor a mulató előcsarnokában megjelent egy szigorú külsejű úr és az igazgatót kereste, félrevonta az előcsarnok szögletébe és mint magándetektív mutatkozott be. — Sikkasztási ügyben nyomozok — mondotta. — X. részvénytársaság pénztárosa sikasztott. A szmókingos fiatalember itt mulat az ön lokáljában. Már értesítettem telefonon a vállalat igazgatóját, útban van autón. Kérem, vigyázzon addig, nehogy a sikkasztó megugor- jék. A tulajdonos szeme elhomályosult. Szinte maga előtt látta a botrányt, amint az igazgató beront a helyiségbe, nagy lármát csap, megveri a sikkasztót és rendőrért kiabál. Már pedig a botrány rossz reklám a mulatóhelynek. Nagyot gondolt és a magándetektív füliéhez hajolt: — Kedves barátom, kerüljük el a botrányt. Ne várjuk, amíg az igazgató jön, majd én feltűnés nélkül kihívom azt a fiatalembert az előcsarnokba és ön vigye el. Csak a botrányt kerüljük... — és ez zel összehajtott húszpengős bankót csúsztatott a magándetektív szivarzsebébe. A kitűnő „nyomozó“ pár pillanatnyi vonakodás után' ráállt az alkura. Még egykét perc, azután együtt lépett ki az 19» JANUÁR 29. VASÁRNAP ajtón a lehajtott fejű sikkasztóvat A tulajdonos boldogan fellélekzett, mikor már kint voltak. Á következő utcasarkon pe^ dig a detektív és az edfogott sikkasztó szépen megosztoztak a húsz pengőn. Ezek már leplezett trükkök, de mindig újat és újat eszelnek ki azok, akik szeretnék megoldani az olcsó megélhetés titkát. S—! Kinevezések és címadományozások A Kormányzó az igazságügyminisztor előterjesztésére magasi Magassy Dénes dr. államtitkári címmel és jelleggel felruházott igazságügy miniszteri osztályfőnököt, igazságügyi államtitkárrá nevezte ki. Magyarország Kormányzója a föidmivelés- ügj'i miniszter előterjesztésére Hunyadi-Vas» Gergely dr. ügyvéd, országgyűlési képviselőnek a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül, a m. kir. gazdasági főtanácsosi címet adományozta. A Kormányzó a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére Balás József - dr. miniszteri osztályfőnöki címmel és jelleggel felruházott miniszteri tanácsost, miniszteri osztályfőnökké kinevezte. A Kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Gabona Lajos dr. királyi kúriai bírót, az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz tanácselnökké nevezte ki, továbbá Ka- lotay Viktor királyi kúriai bírónak a kúriai tanácselnöki címet adományozta. Budapestre érkezett a lengyel legionisták főparancsnokságának kiküldötte Ma délben a budapesti Keleti pályaudvaron ünnepélyes fogadtatásban részesítették Karol Polakiewicz őrnagyot, a lengyel képviselőház volt alelnökét, aki felesége társaságában mint a lengyel legionisták főparancsnokságának delegátusa érkezett Budapestre. Fogadtatására megjelent a pályaudvaron Jan Emisarski ezredes, budapesti lengyel katonai attasé, De Sgardelli Caesar honvédalezredes az Országos Magyar Frontharcos Szövetség képviseletében, továbbá a lengyel legionisták magyar csoportjának küldöttsége. Serminszky Mária. Polakiewicz feleségének a legionisták virágcsokrát nyújtotta át, majd Polakiewicz őrnagy kíséretével elvonult a pályaudvar előtt felsorakozott két frontharcos díszszázad előtt, miközben a frontharcosok zenekara a lengyel és a magyar himnuszt játszotta. Távozásakor a nagyszámú közönség a magyar-lengyel közös határt éltette, a zenekar pedig a Rákóczi-indulót játszotta. „Megbékélési értekezlet“ a távoikelefen Tokió, január 28. Á Döméi Iroda, nan- kingi hivatalos körökből származó jelentése szerint az úgynevezett ,,megbékélési értekezlet“ Vupeifu tábornagy elnöklete alatt február elején Kaifengben, a Lunghai-vasútvoiial mellett, hivatalosan egybeül. A bizottság tagjait már mind kinevezték. A bizottság feladata az 'esz, hogy elérje azoknak a háborús vidékeknek megbékélését, amelyek a pekingi kormányok fennhatóságán kívül fekszenek. Az esetleges ellenállást fegyveres erővel kell elnyomni. E tori5’ *'>k megbékélése után a bizottságnak azokon a területeken kell folytatnia működését, amelyek Csiangkaisek uralma alatt áll. Kibékül I az Egyesüli Államok és Perzsia Washington, január 28. Kétévi megszakítás után most állt helyre a diplomáciai viszony az Egyesült Államok és Perzsia között Ali Akbar Dafari dr., amjrikai perzsa ügyvivő líjra, megnyitotta a két évre lezárt washingtoni perzsa követséget, Ügy látszik a perzsa diplomácia a világ legérzékenyebb hasonló testületé, mert Amerikával is hasonló jelentéktelen ügy miatt szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, mint a közelmúltban Francia- országgal. A diplomáciai -megszakítás oka az volt, hogy az akkori amerikai perzsa követnek Marylandban valami forgalmi szabálytalanság következtében né* zeteítérése támadt egy rendőrrel.
