Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
12 'snsrona JlafifoRHIMAfi 1939 JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK 71 köztársasági kormány lemondott Barcelona védelméről Franco csapatai bevonultak a külvárosokba, Barcelona eleste küszöbön áll — A kormány elmenekült és a követségek is elutaztak — Erélyes olasz válasz a francia aspirációkra Mnglia Jegyzéket Intézett a két spanyol kormánykoz Paris, január 25. A sajtó egyrésze attól tart, hogy Barcelona eleste veszélyes nemzetközi válság kiindulópontja lesz. Párisban valószínűnek tartják, hogy Franco tábornok döntő hadisikere után Olaszország újult erővel követelni fogja afrikai és földközi-tengeri igényeinek kielégítését. A lapok értesülése szerint Németország erélyesen támogatni fogja az olasz követeléseket. Az Oeuvre értesülése szerint valószínű, hogy a nemzetközi helyzet február közepére kiéleződik. Bailby, a Jour főszerkesztője, ismételten hangoztatja, hogs; Franciaországnak azonnal diplomáciai megbízottat kell küldenie Burgosba. Párisi politikai körökben megerősítik azt a hírt, hogy a szenátus február 7-én titkos ülésre ül össze a külpolitikai kérdések megtárgyalására. Gamelin tábornok, a francia hadsereg főparancsnoka, bizonytalan időre elhalasztotta régóta tervezett északafrikai ellenőrző körútját. A tábornoknak eredetileg január 18-án kellett volna elindulnia Algírba, az utolsó pillanatban azonban úgy határozott, hogy egy héttel elhalasztja útját. A katalóniai helyzet alakulása folytán Gamelin most kénytelen volt feladni az északafrikai út tervét, mert a spanyol határon szükségesnek mutatkozó intézkedések feltétlenül megkövetelik jelenlétét. hiányt szenvednek élelemben és hadianyagban. Ilyen körülmények között Barcelona aligha tarthatja magát sokáig. Az angol sajtó magával hozta az angol nagykövetség irattárának egy részét is, amelyet később Londonba szállítanak. Párisi tervek a menekítitek elhelyezésére Páris, január 25. A spanyol menekültek elhelyezésének kérdése komoly aggodalmakat ébreszt Párisban. Az Oeuvre nézete szerint valószínű, hogy Barcelona eleste után másfél-kétmillió menekült kér majd bebocsáttatást Franciaország területére. A nemzeti irányzatú sajtó tiltakozik a spanyol menekültek befogadása elleni valamint az ellen, hogy ellátásuk minden terhét Franciaország egymaga viselje. A köztársasági spanyol kormány del Vayo külügyminiszter útján felkérte a francia kormányt, hogy mintegy százötvenezer embernek adjon menedéket. Bonnet külügyminiszter, aki erről a kérdésről del Vayoval tárgyalt, nagy fenntartással fogadta a spanyol kormány óhaját és hangoztatta, hogy Franciaország semmi esetre sem fogadhat be ilyen sok menekültet. A nemzetközi dandárok Franciaországba menekült önkéntesei máris sok gondot okoznak a francia hatóságoknak. Mindamellett a francia kormány össze akarja egyeztetni az emberiesség követelményeit a nemzeti biztonság szempontjaival és Bonnet külügyminiszter közölte del Vayoval, hogy Franciaország hajlandó menedéket adni az aggoknak, nőknek és gyermekeknek, azonban a fegyverfogó férfiakat nem fogadhatja be. Bonnet egyben közölte del Vayoval, hogy a határmenti francia hatóságok kellő intézkedéseket tettek a menekültek beözönlésének meggátlására. A francia bel- és külügyminisztérium azon fáradozik, hogy a spanyol men» kültek kérdését nemzetközi térre terelja Sarraut belügyminiszter nézete szerint a nagyhatalmaknak fel kell szólíta- niok Franco tábornokot, hogy Spanyolország északi részén semleges zónát jelöljön ki, amelyen belül a menekültek nyugodtan megvárhatnák, amíg sorsukról véglege sen döntenek. Ez alatt az idő alatt a menekültek élelmezéséről a külhatal- mak közösen gondoskodnának. A Matin azt javasolja, hogy a menekülteket hajózzák he és szállítsák Valenciába. nz angol kormány Jegyzéket Intézett mindkét spanyol kormányhoz Franca e'ővédjének bevonulása Barcelona külvárosaiba Lemdori, január 25. A szerdai rendes heti minisztertanács több mint két órán keresztül tárgyalta az általános nemzetközi helyzetet és az ezzel kapcsolatos fegyverkezési kérdéseket. Az érdeklődés előterében természetesen a spanyol polgárháború végkifejlődése és Barcelona .ostroma állott. ’’ ( ' 0'Barcelona ostromával kapcsolatban az angol kormány jegyzéket intézett úgy a nemzeti, mint a köztársasági kormányhoz és felkérte őket az emberiesség követelményeinek szem- meltartására. Cecil Terram burgosi angol megbízott a londoni kormány nevében azt a reményét fejezte ki a nemzeti kormánynál, hogy Franco tábornok nem áll bosszút Katalónia lakosságán. Róma, január 25. A Giornale d Italia vezércikke szerint Franco diadalmas előrenyomulásában nem áll meg Barcelonánál, hanem egyrészt Katalónia megmaradt részét egész a francia határig •meg fogja tisztítani, másrészt dél felé fordul Valencia és Madrid irányában. Ami Franciaországnak azt a szándékát illeti, hogy Spanyol-Marokkó és a Minorca-szigetet elfoglalja abból a célból, hogy így biztosítékot szerezzen a nemzeti Spanyolország olasz orientálódása esetében, a lap ezeket írja: Ha a franciák e szándékukat megvalósítanák, az a következőket jelentené: 1. A franciák spanyol területen ki nem hívott támadást követtek el. Perpignan, január 25. A legutóbbi jelentések szerint a köztársasági kormány az éjszaka folyamán elhagyta Barcelonát és Geronebe költözött. Az egyes minisztériumok képviseletei a külügyminisztérium igazgatása és ellenőrzése alatt továbbra is Barcelonában maradnak. A nemzetiek előrenyomulása tovább tart. A köztársasági csapatok egymásután adják fel állásaikat és újon nan kiépített állásaik mögé húzódnak. A francia nagykövetséghez tegnap mintegy ötvenen fordultak, akik el kívánják hagyni Barcelonát; ezeket valószínűleg a Suffren cirkálón szállítják el. A nemzeti kormány azt felelte az angol jegyzékre, hogy a bosszúállás nem fér össze Franco tábornok jellemével. Ralph Stevenson barcelonai angol ügyvivő ugyanakkor felkérte a köztársasági kormányt, hogy a köztársasági csapatok visszavonása esetén gondoskodjon Bar celona közbiztonságának fenntartásáról és ne engedje meg, hogy a visszavonulók a barcelonai börtönökben sínylődő több mint kétezer politikai foglyon töltsék ki haragjukat A köztársasági kormány azt válaszolta, hogy minden intézkedést megtett a közrend fenntartása és a politikai foglyok biztonsága érdekében. 2. Franciaország közvetlenül és nyíltan beavatkozik a spanyol polgárháborúba, amely esetben Olaszország — amint azt előre lojálisán kijelentette — nem maradhat közömbös. 3. A földközi-tengeri status quo megsértését amit a földközi-tengeri államok, elsősorban Olaszország nem fogadhatna el szótlanul. Franco győzelmének állomásai — írja végül a lap — hozzátartoznak Európa polgári történelmének természetes rendjéhez és a nemzeti spanyolok hitéhez és hősiességéhez. Bármiféle külföldi ellenhatás e győzelemmel kapcsolatban Spanyolország és a Földközi tenger valamennyi hatalmával szemben támadó politikát jelentené. Az angol Greyhound torpedóromboló Barcelonából jövet befutott Marseille kikötőjébe. Ezen a hajón érkeztek meg a spanyolországi angol nagykövetség tagjai. Az utasok elbeszélték, hogy amikor a torpedóromboló felszedte horgonyait, Barcelona válságos óráit élte, a lakosság mindamellett nyugodtnak látszott. Az utóbbi napokban az ágyúdörgés mind közelebbről hallatszott. A légi bombázásnak sok áldozata volt. A bombázások során több hajó elsüllyedt* Barcelona kikötőjében. A menekültek elbeszélése szerint Barcelona légvédelme nem sokat ér. A köztársaságiak szemmelláthatólag Zaragoza, január 25. A Zaragozában tartózkodó Serrano Suner spanyol nemzeti belügyminiszter szerdára virradó éjszaka fél 2 órakor a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: A spanyol nemzeti csapatok Barcelona kapui előtt állnak. Bizonyos okokból azonban a nemzetiek csak ma délután kezdik meg a bevonulást a városba. Barcelona délnyugati külvárosaiba szerdán reggel megkezdődött a nemzetiek elővédjének bevonulása s ugyanakkor minden irányból erőltetett meneteléssel haladt a többi hadosztály is a katalán főváros irányába, hogy minden oldalról körülzárja és elvágja az összeköttetést a város és a menekülő köztársasági csapatok között. Franco tábornok döntése értelmében a nemzeti csapatok törzse csak akkor kezdi meg a hivatalos bevonulást Barcelonába, amikor a város körül- zárása már teljesen befejeződött. Szerdán napfelkelte után minden irányból lázas gyorsasággal folyt a nemzetiek felvonulása. A déli hadosztály Barcelona délnyugati külvárosaiban helyezkedett el, készen a bevonulásra, míg az északi és a keleti hadosztály egyre gyorsuló ütemben közeledett a főváros felé. Északon a nemzetiek a hajnali órákban elfoglalták Tarrasa falucskát, Azana köztársasági elnök szülőfaluját, amely már csak húsz kilométerre fekszik Barcelonától. Tarrasától jól kiépített, egyenes autóút vezet Barcelona felé, úgy, hogy az utolsó húsz kilométer már nem jelent nehézséget a nemzetiek gépesített osztagai számára. Kelet felől a nemzeti csapatok átkaroló mozdulattal közelednek Barcelona felé Közvetlenül a csapatok mögött a nemzeti kormány hivatalnokainak autóoszlopa halad. Barcelona közigazgatásának átvételére minden előkészület megtörtént. Barcelona fölött szerdán hajnalban ismét megjelentek a nemzetiek repülőgépei és újból tízezrével szórták le a röpiratokat, amelyeken felszólították a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát és lehetőség szerint ne hagyja el lakását addig, amíg a nemzeti csapatok nem vonultak be a városba. Ütött a szabadulás órája, mondja a kiáltvány, amely azt is közli Barcelona lakosságával, hogy a nemzeti csapatok frontja mögött végeláthatatlan sorokban állanak az élelmiszerekkel megrakott te- herautomobilok, amelyek Franco tábornok csapatainak bevonulása után azonnal bejönnek a városba. Szerdán reggel a köztársasági uralom már utolsó óráit élte Barcelonában. Napfelkelte óta a nemzetiek tüzérsége délnyugat felől állandóan lövi a főváros katonai építményeit s a nemzetiek repülőgépei szünet nélkül cirkálnak a v.á- ros fölött, hogy ügyeljék az ellenség mozdulatait- Mindenütt, ahol köztársasági csapatok próbálnak gyülekezni, azonnal megkezdődik a bombazápor és a géppuskatűz a levegőből. A szétugrasztott köztársasági csapatok nem is próbálnak újból gyülekezni, hanem otthagyják állásaikat és fejvesztetten menekülnek. Barcelona elveszett a köztársaságiak számára s Katalónia sorsa megpecsételődött, M köztársaság lemondott Barcelona védelméről London, január 25. Perpignanból érkezett távirat szerint a köztársasági kormány lemondott arról, hogy Barcelonát védje a nemzeti csapatok támadása ellen. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Erélyes olasz vélemény Franciaország spanyotországi szándékairól Etmenekütt a barcelonai kormány, elutaznak a követségek STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT, BUDAPEST, VIII, BÖKK SZILÁBD-UTCA 4. ^ FELELŐS; GYÖBY ALADÁB IGAZGATÓ
