Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-26 / 21. szám

6 teiotWkt 1939 JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK £emondoí/ a íöröK Ikortnány A köztársaság elnöke 7éviik Szaídamot bízta meg az új kormány alakításával Ankara, január 25. A török kor­mány, amelyet annakidején még az idő­közben elhunyt Kemál Atatiirk nevezett ki, szerdán délután lemondott. Dzselal Bajar miniszterelnök megjelent a köz­társaság új elnökénél, Izmet Inönünél és benyújtotta az összkormány lemondását. Az új elnök elfogadta a lemondást s az eddigi belügyminisztert, Tevfik Szai­damot bízta meg az új kormány meg­alakításával. A néppárt kamarai csoportja szerdán elhatározta a török nemzetgyűlés felosz­latását, amelyben a néppárt volt abszo­lút többségben. A kamarai csoport ülése után a kormány tanácskozásra ült össze, s ennek eredményeként mondott le a kormány. Elfogták a testvérgyilkost, amikor át akart szökni a határon Bécs, január 25. Véletlenül leplezte le a német határrendőrség egy két évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság tettesét. Viktor Marn cipész át akart szökni a jugoszláv határon, de német területen elfogták. A vizsgálat folyamán aztán kiderült, hogy igazi neve Joza Anszur és azonos azzal a gyilkossal, akit már két éve hiába bajszol a rendőrség. Anszur kapzsiság­ból meggyilkolta öccsét és holttestét egy betontömb alá rejtette, egy laibachi építőmester házában. Az építőmestert annak idején a jugoszláv rendőrség gyil­kosság gyanúja miatt letartóztatta és a szerencsétlen ember elkeseredésében a börtönben felakasztotta magát. Végül most az igazi gyilkost a német határrendőrség fogta el és rövidesen ki­szolgáltatja a jugoszláv igazságszolgál­tatásnak. »aiilui yiioiúál-3911! Felébresztették-e az ügyeletes vagy csak kelte gették? Halálosvégű bányászbaleset epilógusa Sós István egri bányamunkást 1937 áp­rilis havában munka közben súlyos bal­eset érte. Egy elszabadult csille szétron­csolta az egyik lábát. A többszörös nyílt törés még vérmérgezéssel is komplikáló- dott. A bányamunkást beszállították a gyöngyösi közkórházba, ahol az orvosok mindent elkövettek, hogy a bányász éle­tét megmentsék. A gondos orvosi kezelés sikert ígért, mert a beteg a gyógyulás útjára tért. Április 22-én éjszaka váratlanul újra nagy fájdalmak gyötörték Sós Istvánt, aki érezte, hogy a kötés alatt erősen vér­zik a lába. Az ápolónő az egyre gyön­gülő beteghez hivatta az éjszakai ügye­letes orvost, Weiszberger Istvánt akit fölkeltettek mély álmából, Weiszberger István fölemelte a fejét és motyogva, álmosan annyit mon­dott: „Rögtön jövök.“ De nem jött, noha még kétszer is küldtek érte. Az ápolónő az erős fájdalmaktól kínlódó betegnek végül is tíz csepp morfiumot adott, amelytől Sós István elaludt- Csak reggel nyolc órakor adtak a bányásznak új kötést, de a beteg reggelre annyira ki­vérzett, hogy az orvosok azonnal vér­átömlesztést alkalmaztak. De ez sem se­gített, Sós István a déli órákban meg­halt. Weiszberger István ügyeletes orvos ellen gondatlansággal okozott ember-- ölés vétsége címén bűnügyi eljárás in­dult. Ennek során megállapítást nyert, hogy Weiszberger István a páduai egye­temen szerezte meg a doktori címet és az orvosi diplomát, amelyet azon­ban nálunk nem nosztrifikáltak. Ennek ellenére alkalmazást kapott szülővárosában, a gyöngyösi kórházban. Kihallgatása alkalmával a vádlott orvos azzal védekezett, hogy egész nap szaka­datlanul dolgozott és késő este került ágyba. De mint ügyeletes orvost éjféltáj­ban felköltötték és a belgyógyászati osz­tályon ellátott szükséges orvosi kezelés­sel egy srílyos beteget. Aztán újra le­feküdt és rendkívül mély álomba me­rült. Arról egyáltalán nem tud, hogy ezt követően újból felébresztették, vagy fel­költötték volna. Az lehetséges, hogy köl- tögették, az sincs kizárva, hogy félálom­ban már a megszokás hatalmánál fogva is motyogta, hogy rögtön jön, azonban ez a kijelentés nem volt tudatos, mert a költögétés nyomán nem ébredt fel oly mértékben, hogy öntudatát visszanyerte volna. Az egri törvényszék a bizonyítási el­járás befejezése után bűnösnek mondotta ki a vádlottat a terhére rótt cselekmény elkövetésé­ben és a fennforgó enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével száz pengő . pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása kiemeli, hogy a vád­lottnak nincs ugyan nosztrifikálva a kül­földi diplomája, de azért mégis az a hiva­tása, hogy az embereket gyógykezelje, hi­szen orvos, akit a közkórházban mint se­gédorvost alkalmaztak. Köteles lett volna ellátni Sós István beteget s ha ezt a kö­telességét teljesíti, akkor a beteg minden bizonnyal életben maradt volna. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezések folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a buda­pesti királyi ítélőtábla Dusárdy István tanácselnök vezetése mellett. Az iratok ismertetése után a tábla az elsőbíróság Ítéletét megsemmisítette és a vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiánya címén fölmen­tette. A táblai ítélet indokolása szerint nincs meggyőző bizonyíték a peranyagban arra, hogy a vádlott orvos gondatlanul járt volna el, mert fennáll védekezésének az a lehetősége, hogy csak költögették, de nem ébresztették föl úgy, hogy tiszta ön­tudatát visszanyerte volna. A fölmentő ítélet ellen Pálos Hugó dr. királyi fő­ügyészhelyettes semmisségi panaszt je* lentett be a kúriához. A költő sírja eltűnt... Az egyik raguzai templom falaiban keresik Gundulics jugoszláv költő földi maradványait Belgrád, január 25. Baguzában, a legszebb jugoszláv kikötővárosban, már hetek óta hiába kutatják a régészek Givo Fran Gun­dulics jugoszláv költő sírját. Gundulics, akinek Osman című hőskölte­ménye ma is kedves olvasmány az ifjúság körében, Dubravka című pásztorjátékát pedig ma is játszák a jugoszláv színházak, raguzai patrícius volt. Abban az időben Itaguza önálló köztársaság gyanánt szerepelt és már a múlt évben átkutatták a régi köztársaság levél­tárát, hogy a költő sírjára vonatkozó fel­jegyzésekre bukkanjanak. Tavaly ünnepelték ugyanis Gundulics szü­letésének 350-ik és halálának 300-ik évfor­dulóját és ebből az alkalomból a sírját meg akarták koszorúzni, a sírt azonban nem ta­lálták. Végre, hosszas kutatás után sikerült megállapítani, hogy a költőt a raguzai ferene- rendi templomban temették el. A templomot azonban 1830-ban helyreállították és ezzel kapcsolatban sok régi sírt befalaztak. Most felszedték a templom egész márványpadló­zatát és eközben sok régi patrícius sírjál tár­ták fel, de Gundulics földi maradványai még mindig nem kerültek elő. A régészek azon a véleményen vannak, hogy a templom falait is át kell kutatni, bogy a költő sírját fel­fedezzék. Budapestre érkezett a Rockefeller-alapítvány aielnöke A Rockefeller-alapítvány aielnöke, Sel- skar M. Gumi párnapi tartózkodásra Bu­dapestre érkezett. Gunn professzor azok­nak az intézményeknek a munkáját és fejlődését tanulmányozza, amolyeknek lé­tesítésében a háború utáni években tevé­keny részt vett. Gunn professzor az országos közegész­ségügyi intézetben szerdán este találko­zott azzal a nagyszámú szakemberrel, akik az elmúlt tizenöt év alatt Rockefel­ler-ösztöndíj segítségével Amerikában és más országokban tanulmányokat végez- ' tek. 50 éaei r a (mdafieiti cdliatkerl karag&L e A budapesti Allatkertben érdekes születés- napi jubileumot ülnek. Mint a Természet, az állatkert hivatalos lapja írja., emberi számítási szerint most lesz 50 éves Szidm, az Állatkert nevezetes elefántja. Sziámról sok legenda ke­ring és életkoráról is a legkülönbözőbb értesü­lések vannak forgalomban. Egyesek szerint Szidni már 150 éves is lehet, ez azonban valót­lan. Az igazság az, hogy Szidm élettörténetét csak 1897 óta Ismerik, Ekkor küldte a sziámi király az akkor még egészen fiatal állatot I. Ferenc» Józsefnek, aki a sehönbrunni állatkort- ben helyeztette el. A király 1900-ban ajándékozta a budapesti állatkcrtnek a sziámi elefántot, Jöjjön ve unka 2 hetes üdülés, téli sport 0- és (Jltátra- fiireden. Plallúrhúzűn és IlfcsorhatOn Indulások: február 5. ás IS. Részvételi díj: I. hat. 289 pengő, II. kát. 242 pengő, III, hat 194 pengő SzAltÓk : I. kát. Otátrafüreden : Grand Hotel, tljtátrafűreden: Palace szálló. II. kát. Matlárházán: Esplanade szálló- Ujcsorbatón: Móry-telep III kát. Tátra Otthon: Dr. Reichart penzió. V \ í Jelentkezés, felvilágosítás és ismertető: Felvidéki Magyar Hírlap Utazási Iroda-VIII., József-körut 5. Telefon; 14—41—00. és IBUSz—Máv. hivatalos menetjegyirodák Vigadótéri főiroda. I amely ilyenformán ma 50 éves lehet. Ez az életkor a legendás 150 évhez viszonyítva ke­vésnek látszik, mégis áUatkertben tartott ele­fántnál olyan nagy idő, amire alig van példa. De Sziámnak nines is szüksége arra, hogy magas életkora tegye népszerűvé. Sajátságos egyéniségéből, vadságából és ravaszságából, megbízhatatlan termszctéből fakadnak a köréje szövődő legendás 'j.rek. A budapesti Allatkertnek immár 39 év óta itt raboskodó elefántja olyan, mint egy önma­gával mcghasonlott öreg remete Még sorstár­saival, elefántszomszédaival sem fér össze. Haragszik az emberekre és állatokra egyaránt. Csodálatos, hogy noha kőlyökkora óta emberek között van, vadsága mégsem szűnt meg. Nagy­szerű emlékezőtehetsége van; bem ajánlatos gúnyolni, vagy becsapni mert még hónapok múltán is megbünteti azt, aki megsértette. Vízzel, homokkal, kődarabokkal bünteti a vele incselkedőkct. Miután az ápolói már ismerik loesolószokását, az elefantkifutóban lévő vízcsapot állandóan, zárva tartják. Haragszik a csoportosan érkező iskolás gyermekekre is, mert nem szereti, ha körülötte lármáznak. Sok rosszindulata és vad­sága ellenére néha a rokonszenv jelét is mu­tatja. Egyik-másik állatkerti tisztviselő naponta meglátogatja, finom falatokkal kedveskedik neki. Ezekről érzi, hogy jóindulattal vannak iránta és meg is különbözteti őket a többi em­berektől. Sziámnak nem lehet parancsolni, csak kérni lehet, vagy enyhén korholni, a szép. szóra hallgat. Nemrégen nagyon dühös volt, mert az elefánt­ház kapuját korábban zárták be, mint máskor. Szidm nekirontott a nehéz kapunak és egy-két ökleléssel kidöntötte. Az igazgatóság okult ezen és amikor a kidöntött kaput helyreállították, szögeket helyeztek el rajta. Azóta Szidm sem mer fejjel az ajtónak menni. Szidm egyébként példája azoknak a vadálla­toknak, amelyek akármennyit érintkeznek az emberrel, mégsem szelídülnek meg soha. Okos­sága, kifürkészhetetlen természete és ősi vad­sága miatt azonban a budapesti Állatkertnet mindig egyik érdekes lakója marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom