Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-26 / 21. szám

1939 JANUÁR 2fi. CSÜTÖRTÖK telíideIíi 7 Kétszázan kétszázezer ellen A kisebbségek történetében ritkán je­gyezhető fel olyan esemény, amilyet a komáromi evangélikusok feljegyez­hetnek: elenyésző kisebbség szállt szembe hatalmas többséggel s mivel az igazság a kisebbség oldalán volt, győ­zött is. „Kivételesen“ — mondhatjuk némi fájdalommal s rezignált gúnnyal, hiszen a kisebbségek életében vajmi ritkán szokott győzni a teljes igazság Ebben az esetben azonban a kitartás és az igazsághoz való ragaszkodás eredménye az lett, hogy a hétszáz főnyi komáromi evangélikusságot semmiféle furfanggal, sem erővel, sem törvények praktikáival nem tudta magába olvasz tani a többszázezer főnyi szlovákiai, szlovák evangélikusság. A harc egyen­lőtlen volt, húsz esztendőn keresztül. Egyik oldalon a szlovák evangélikusok nagy tömege, a türelmetlen püspökök, egyházi vezetők, az államhatalom s maga Hodzsa is, — a másik oldalon, a komáromi vár alatt, pár száz főnyi ma­gyar evangélikus, nem is gazdag, va­gyonban nem jelentős, de kitartó s ma­gyar nemzeti érzéseihez hű. A kis egy­házközség, kitűnő papjainak vezetésé­vel, szélben-viharban, minden kísértés között megállotta helyét. Néha erején felül áldozott, máskor lelkészeinek kel­lett áldozatot hoznia, mégis szilárdan állott azon a talajon, ahová sorsa vezé­relte s nem akart hátrább maradni a másik két komáromi keresztény egyház mögött, amelyek közül különösen a katolikus egyházat környékezte sok kí­sértés és csábították csalóka szirén­dalok. A komáromi egyházaknak nem ártott a maffia s a csehszlovák áfium nem mérgezte meg életüket. Ami en­gedményt kellett tennvök, azt a krisz­tusi belátás sugalmazta s a másnyelvü keresztények iránti jóakarat: erővel, hatalommal azonban hitének s nemzeti létének bástyáit bevenni éppen úgy nem lehetett, aminthogy végeredmény ben a komáromi vár sem sokáig bírja az ellenséget s kidobja magából minden időben. A komáromi nemzeti .ellenállás harcaiban az egyházak is kivették ré­szüket s ismételjük, éppen az evangé­likusok voltak azok, akik, törpe kisebb­ség létükre, szívósan s bátran ellent- áUottak az erőszakos nyomásnak s a hízelgő megkisértetésnek. Példaképül állítható fel ez a küzdelem, amely nem passzív rezisztencia volt, — ilyet el­végre nem nehéz szervezni, hanem tevőleges kiállása néhány száz család nak, — s köztük milyen sok szegény, meggyötört családnak! — a magyarság érdekében. A komáromi evangélikus- ság vallási küzdelme valóban nemzeti küzdelem is volt, húsz éven át tartó bátor hitvallás egyház és nemzet mel­lett. S mindez oly magától értetődő, oly természetes volt, -amily magától ér­tetődően csordogál a patak vize, vagy tavasszal levélbe borúinak a fák. Ért­hető tehát, ha a sokat küzdött egyház s vele együtt minden felvidéki magyar evangélikus egyház elvárja, hogy a ró­luk való döntést ne nélkülök tegyék s ha az Édesanyához való visszatérésről van szó, necsak az Édesanya szóljon, hanem a gyermek is. Mert a gyermek felnőtt, nagykorú, háborút járt gyer­mek s a viszontlátás örömteli perceiben hadd szólhasson ő is. (sz. t.) A Felvidék* nadvarmriap cinéi SZERKESZTŐSÉG: ,V, HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-350 KIADÓHIVATAL: Vili, József-körút 5. Telefon: 144-400 Fontos gazdasági rendeleteket fogadott el a 33-as bizottság Rendelet az iparban, bányászatban, kohászat­ban alkalmazottak tömeges elbocsátásának bejelentéséről A 33-tagu országos bizottság Ivády Béla elnöklésével szerdán délelőtt 10 óra­kor iilést tartott, amelyen a kormány ré­széről Reményi-Schncller Lajos pénzügy­miniszter, Kunder Antal kereskedelem-és iparügyi miniszter és Csizik Béla pénz­ügyi államtitkár vett részt. Koós Zoltán előadó ismertette a részvénytársaságok és szövetkeze­tek Uzleteredmcnyének felasználásá- ról kiadandó rendelettervezetet, amelyhez a bizottság hozzászólás nélkül egyhangúan hozzájárult. Krüger Aladár az egyes anyaglcészletek bejelentéséről szedő rendelettervezetet is­mertette. Chorin Ferenc felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a rendelettervezet haladást jelent az előző tervezettel szemben. We- kerle Sándor majd Esterházy Móric gróf a részletekben kért a minisztertől felviiá gosítást. Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter megnyugtató válasza után a bizottság a rendelet kiadásához egyhangúlag hozzájárult. Krüger Aladár ezután az iparban, valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazottak töme­ges elbocsátásának bejelentéséről szóló rendelettervezetet ismertette. Rámutatott arra, hogy már az elmúlt év tavaszán sajnálattal kellett tapasztalni a gazdasági életben, hogy egyes munka­adók üzemüket minden ok nélkül csök­kentették és nagyobb munkáselbocsátáso­Több napilap ismeretlen forrásból azt a hírt közölte, hogy Budapest székesfő­város Rothermere lord ajándékát, Guilleaume Emil „Magyar Fájdalom“ e. szobrát Kassa városának adományozta. Illetékes helyről nyert tájékoztatás sze­rint ez a hír tévedésen alapszik, mert a főváros Dózsa Farkas András „Magyar Feltámadás“ című szobrát adományozta a visszacsatolás emlékére Rákóczi ősi kát hajtottak végre. Előfordulhat, hogy ezek a jelenségek a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával és a törvényjavaslat végrehajtásával kapcso latban meg fognak ismétlődni. Abból a óéiból, hogy ezeknek a jelenségeknek ele jót lehessen venni, mindezen elbocsátások bekövetkezésének, illetőleg szándékának és mértékének állandó tisztánlátását kell biztosítani s ennek a kötelességnek kíván megfelelni a rendelettervezet, amelyhez hasonló intézkedéseket Olaszországban, Csehszlovákiában és Németországban is kiadtak. Hangsúlyozta, hogy a rendelet nem céloz mást, mint a be­jelentési kötelezettség megállapítását, hogy a hatóságok tájékozódást szerez­hessenek a bekövetkezhető elbocsátá­sokról. A rendelet kiadását az óvatosság paran­csolja. Hegedűs Kálmán örömmel üdvözölte 'a rendelettervezetet, mint szociálpolitikai és munkásvédelmi intézkedést. Ángyán Béla, Chorin Ferenc, Tomcsányi Vilmos Pál és Fabinyi Tihamér szintén elfogadták a rendelettervezetet, csupán a bejelentési határidő megállapításánál kértek szaba- tosabb fogalmazást. Kunder Antal kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter megnyugtató válasza után, amelynek során hangsúlyozta, hogy a rendelet a munkapiac helyzetének ál­landó figyelemmel kísérését szolgálja, a bizottság egyhangúlag hozzájárult a rendelet kibocsátásához. városának. Ez a szobor 1934-től 1939-ig hirdette a Szabadság'-téren a magyar fel­támadás reményét A magyar Felvidék egy részének felszabadulásával megin­dult a magyar feltámadás hajnalhasa­dása. Ennek emlékét fogja hirdetni ez­után Kassán a „Magyar Feltámadás“ szobra, míg a Szabadság-téren üresen maradó szobortalapzaton művészi for- mában meg fogják örökíteni a történte­ket. vák középiskolákban a francia nyelv he­lyett az angolt vezessék be kötelező tan­tárgyként' és erre a célra Amerikában igyekszik tanerőket toborozni. Meg akarja ezenkívül szervezni a rendszeres hírszol­gálatot a két világrészben élő szlovákság között és ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a szlovák rádióállomások külön műsort közvetítsenek naponta az amerikai szlovákok számára. Mindezek­nek a terveknek megvalósítására Beran Cvsehszlovák miniszterelnök teljes támo­gatását ígérte meg. Eenes-propaganda Prága, január 25■ Benes volt elnök ér­dekében illegális propaganda folyik. Á cseh egységpárt lapja, a Vecer, éles hau- gon fordul szembe ezzel a propaganda- tevékenységgel, amely főleg morva­országi mozgófényképszínházakban ját­szódik le. A lap szerint ezekben a mo­zikban szokássá vált, hogy a rendes elő­adás végeztével felvételeket közölnek a volt elnökről. Ezek a felvételek abból az időből származnak, amikor Benes láto­gatást tett Morvaországnak azokon a vi­dékein, amelyeket most elcsatoltak a köztársaságtól. A vetítés után megjele­nik a mozivásznon a szokásos „viszonU látásra‘. A lap felszólítja a hatóságo­kat, vessenek véget ennek a propagandá­nak. Agyonütött egy gyermeket a csomag, az apa agyonszúrta a vétkest Majna-Frankfurt, jan. 25. Neu- heim fürdőhely és Butzbach között az egyik pályaudvaron borzalmas eset tör­tént. Az egyik vonatfülkében egy utas ült ötéves gyermekével. Közvetlenül a vonat indulása előtt még egy másik utas szállt be a fülkébe és nagyobb csomagot dobott a csomagtartó hálóba. Amikor el­indult a vonat, a nehéz csomag oly sze­rencsétlen módon leesett a gyermekre, hogy annak eltört a nyaka és azonnal meghalt. A gyermek apja felindulásában felug­rott, kést rántott elő és leszúrta a másik utast. Néhány perccel később az is meg­halt. A szerencsétlen apa ezután jelent­kezett a rendőrségen.­........——t-rmmm—»——— Halálosvégíí fawteasKalaná, agyonlőtte magát a türdőigazgató Csíkszereda, január 25. Halálos kimene­telű vadászszerencsétlenség érte Albert Lászlót, Tusnádfürdő igazgatóját. Az utóbbi hetekben panaszok érkeztek a íürdőigazgatósághoz, hogy a környé­ken farkasok garázdálkodnak. A fiatal fürdőigazgató egyedül akart szembe­szállni a farkasokkal és puskát fogva a közeli erdőbe ment. Az egyik farkast- járta helyen csalétket helyezett el és a csakhamar odacsődült farkasok közé tü­zelt. Az egyik farkas elesett, a többi el­menekült. Albert odasietett, azonban nem vette észre, hogy a sebesült fai-kas tolpraáll és támad. Már nem volt ideje, hogy má­sodszor lőjjön, ezért megfordított fegy­verrel, a puskatussal próbált védekezni. A fegyver a küzdolem során elsült és a sőrétek a vadász testébe fúródtak. Ké­sőbb egy alkalmazottja talált rá és azon­nal kórházba szállíttatta, azonban már nem tudtak rajta segíteni, vérmérgezés­ben meghalt­I II n— "■■■■■ I Jl sstloválz kormány feloszlatta a páríolz Budapest a Magyar Feltámadás szobrát ajándékozta Kassának Culen Képviselő amerikai útja — Illegális pro- pagan*:la neues éráekében Pozsony, január 25. A szlovák országos kormány a szerdai nappal feloszlatta az összes jogilag még fennálló politikai pártokat, kivéve a hivatalosan elismert szlovák egységes pártot, a Hlinka-féle nép­pártot. A politikai pártok működését már régeb­ben betiltották, jogilag azonban a felosz­latás csak most történt meg. A feloszlató végzés folytán a szóbanforgó politikai pártok parlamenti és községtanácsi kép­viselői elvesztik mandátumukat. A fel­oszlatott pártok listája a következő: kommunista párt, cseh-szlovák és német szociáldemokrata párt, zsidópárt és egye­sült szocialista-cionista párt. A többi szlovenszkói politikai párt már régebben önként kimondotta feloszlatását. Culen szlovák író és képviselő a na­pokban amerikai körútra indul, hogy érintkezésbe lépjen az Amerikába kiván­dorolt szlováksággal. Ezzel kapcsolatban interjút adott a sajtó képviselőinek, hogy föfeladatánnk tekinti az amerikai szlovákokkal biztosítani a kulturális kapcsolatokat. Szükséges, hogy a tengerentúlra szakadt szlovákok és az anyaország köpött az érintkezés ne szakadjon meg — mondotta Culen képviselő — és ezért fontos, hogy •Szlovákiának Amerikában legyen olyan képviselője, aki a hazai viszonyokkal tisztában van. Ebből a célból legalább egy évig szándékozik Amerikában ma­radni. Nyilatkozatában hangsúlyozta a szlovák képviselő, hogy a kulturális kapcsolatok kiépítésére igyekszik az amerikai és európai szlovákok között diákcseroakciót létesíteni, javasolja továbbá, hogy a szlo­A zsidőkivdndorlási hivatal igazgatója Berlinbe érkezett Berlin, január 25. Rublée, a zsidó­kivándorlási hivatal igazgatója, szerdán délelőtt két munkatársa kíséretében megérkezett Berlinbe. Rublée még szer­dán érintkezést keres dr. Wohltattal, a birodalmi gazdasági minisztérium főnö­kével, aki Schacht lemondása után meg­bízást kapott a tárgyalások lefolytatá­sára. • yT Gordon nicaraguai ezredes Brünnbe ér­kezett, hogy harmincezer cseh-szlovákiai zsidó nicaraguai kivándorlásáról tár­gyaljon. /jf jjr —» QRRASA AZ OVOMALTINE! S ANYANAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom