Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-25 / 20. szám
12 YEBPIDEfcl 1939 JANUAR 25. SZERDA Kiéleződött a spanyol kérdés de itt is lesznek bizonyos kategóriák, amelyek mentesülnekaz önkéntes jelenti kezés erkölcsi kötelezettsége alól. DALADIER ELUTASÍTOTTA A FRANCIA BEAVATKOZÁS TERVÉT A Giornale d’ltalia szerint francia közbelépésre Olaszország is beavatkozna a spanyol polgárháborúba A tengelyhatalmaknak nincsenek külön érdekeik Berlin, január 24. A Deutsche Diploma* tisch-Politische Korrespondenz szembe* száll a francia sajtónak azzal az állításával, hogy Olaszország meg akarja tartani Mallorcát, Németország pedig azon van, hogy tengeri támaszpontokat építsen ki a Kanári-szigeteken. A tengelyhatalmak — mondja a közlemény — ismételten kijelentették, hogy Spanyolországban nincsenek semmiféle területi vagy egyéb hatalmi érdekeik; Megkezdődött a „spanyol vita“ a francia kamarában Pár is, január 24. Bonnet külügyminiszter hétfőn este hosszabb megbeszélést folytatott a párisi német nagykövettel. Az Epoque jelentése szerint a megbeszéléseken a spanyolországi eseményeket, a földközi-tengeri feszültséget és az olasz követelések kérdését tárgyalták meg. Bonnet közölte a német nagykövettel, hogy Franciaország nem szándékozik közbelépni a spanyol ügyben. W e 1 c z e k gróf német nagykövet hétfői fogadásával kapcsolatban jól értesült körök azt a benyomást nyerték, hogy Bonnet a német nagykövettel udvariasságból előre akarta közölni, hogy beszédében mit fog mondani a francia-német kapcsolatokról. Bonnet valószínűleg arról is tájékoztatta a német nagykövetet, hogy milyen kijelentéseket tesz Spanyolországra vonatkozólag. Az Agence Economique et Financiére Del Vayo köztársasági spanyol külügyminiszter és Bonnet francia külügyminiszter hétfői megbeszélésével kapcsolatban azt jelenti, hogy a francia kormány a menekülők egy- részének bizonyos tartózkodási területeket szándékszik Franciaországban ban kijelölni, másrészt pedig Észak- Afrikába szállítani. A pénzügyi terhek kérdését — a francia kormány felfogása szerint — nemzetközi keretben kell megoldani. Itteni politikai körökben G a m e 1 i n vezérkari főnök algíri és marokkói utazását összefüggésbe hozzák a nemzetközi helyzettel, amelyet mind a spanyol kérdés, mind az általános európai problémák szempontjából nagyon aggasztónak ítélnek. Franciaország meg akarja szállni Minorcát vagy Spanyol-Marokkót? Páris, január 21. A sajtó érdeklődésének középpontjában ma reggel is a spanyol kérdés áll. Az ellenzéki sajtó újabb rohamot intéz a semlegességi po litika ellen és sürgeti a határzár megszüntetését. A sajtóban feltűnést keltett a félhivatalos Temps tegnapi cikke, amely cél zást tett arra, hogy Franciaország részéről szükség esetén biztosítékképpen megszállhatják Spanyolország egyes stratégiai pontjait. A Jojir felveti a kérdést, vájjon a Temps Minorca vagy Spanyol-Marokkó megszállására gondolt-e1! A lap egyébként sajnálkozással veszi tudomásul a Temps cikkét. Vájjon, - kérdi a Jour, — a kormány ilyenmódon akar elégtételt szolgáltatni a szélsőbal- oldali ellenzéknek és célja az volt, hogy többséget biztosítson magának a képvi selőházban? Ez fölösleges volt, a kormány többsége biztosítva van anélkül is, hogy Daladier engedményeket tenne a szélsőbaloldalnak. rádióbeszéde után, amelyben bejelentette az önkéntes katonai és polgári nemzetvédelem megszervezését, most teljes erővel megindult a szervezési munka Angliában. Még ezen a héten többmillió példányban szétosztják a belügyminisztérium nemzetvédelmi kézikönyvét, amely pontos utasításokat tartalmaz ar- ranézve, hogy kire milyen feladatok várnak katonai vagy polgári nemzetvédelem terén. Az első hivatalos útmutatást már kedden közzétették s ebben az útmutatásban azokat a hivatásokat és évjáratokat sorolják fel, amelyeknek háború esetén tovább kell folytatniok rendes polgári foglalkozásukat. A polgári nemzetvédelmi kötelezettség általában véve a nőkre is kiterjed, annál csodálatosabb és egyben veszedelmesebb, hogy még komoly francia lapok is visszatérnek bizonyos indítványokra és idegen államoknak spanyol területen való esetleges térfoglalásaval szemben spanyol területrészek — így Minorca és Spanyol-Marokkó — megszállását javasolják, továbbá „támaszpontok biztosítását“ követelik. Ez a belállítás azt jelenti* hogy nem veszik figyelembe a kétségtelen valóságokat, vagy pedig felelőtlenül kísérleteznek, hogy kiélezzék a helyzetet. Ezzel szemben legalább is azok a körök, amelyek tárgyilagosan gondolkodónak mondják magukat, ajánlatosnak kellene, hogy tartsák, hogy a dolgokat ne engedjék még jobban elmérgesedni és még idejében rátérjenek az észszeríiség útjára. Az észszerűség azt kívánja, hogy ne tegyék bizalmatlan ellenségükké jövendő szomszédjukat, hanem igyekezzenek jobb megértést teremteni vele. Bonnet felkéri Hitlert, hogy közvetítsen a francia-olasz Kedden este a francia kamara ülésén megkezdődött a nagyfontosságú külpolitikai vita, amelynek tengelyében a spanyol probléma áll. A Temps jelentése szerint Bonnet külügyminiszter csak a képviselőház csütörtöki ülésén fog felszólalni. A radikális párt értekezletét, amelynek ma kellett volna döntenie a bizalmi napirendi javaslat szövegéről, szintén csütörtökre halasztották. A Ce Soir szerint Bonnet külügyminiszter állítólag azt tervezi, hogy a december 6-iki francia—német nyilatkozatra hivatkozva felkéri Hitlert, hogy a francia—olasz ellentét ügyében lépjen közbe Mussolininál és mintegy a döntő szerepét játssza. Ez a hír — írja a lap — összefüggésben áll azzal a megbeszéléssel, amelyet Bonnet külügyminiszter hétfőn Welczek gróf párisi német nagykövettel folytatott. Franco csapatai már Barcelona elővárosait ágyúzzák „A francia közbenjárás következménye az olasz haditengerészet és légi haderő részéről történő beavatkozás volna“ Róma, január 2i. A Giornale d'Italia ,Miért nem jár közbe hivatalosan Franciaország Katalóniában" címmel feltűnést- keltő jelentést közöl Thoreznek, a kommunistapárt főtitkárának január 18-án a kominternhez intézett állítólagos jegyzékéről. A jegyzékben Thorez többek között a következőket írja: Blum és Duclos Daladier miniszterelnökkel megbeszélést folytatott és ennek során Daladier elutasította azt a tervét, hogy Franciaország közvetlenül lépjen fel Spanyolországban. Kijelentette a miniszterelnök, hogy a francia vezérkar pontos számításai szerint francia egységek nyolc napnál előbb nem vehetne k részt a barcelonai harcokban. Ilyen beavatkozás előtt a határok biztosítása érdekében előbb általános mozgósítást kellene elrendelni. A francia közbenjárás következménye az olasz haditengerészet és légi haderő részéről történő beavatkozás volna Valencia, Barcelona és Cartagena ellen, úgyhogy a francia haderők Spanyolország területére való lépésekor Barcelona sorsa meg lenne pecsételve és Franciaország ezzel az önmaga által kihívott német-olasz arcvonallal állna szemben. Ebből viszont veszedelmes bonyodalmak származnának a francia-angol viszonyban. Daladier ellenezte — folytatja tovább a jegyzék — Barcelona részére a csapat- szállításokat, de értésére adta Blumnak és Duclosnak, hogy esetleges hadianyagszállítások elé nem gördít akadályokat. Nem ellenzi az élelmiszerek és ruházati cikkek küldését sem, mint ahogy az ellen sincs kifogása, hogy Barcelona eleste után a köztársasági spanyol menekültek francia területre lépjenek, feltéve, hogy két héten belül visszatérnek Spanyolországba, vagy kötelezik magukat, hogy meghatározatlan időre valamely francia gyarmaton fogak letelepedni. Aki ezeknek a rendelkezéseknek nem tesz eleget, gyüjtőtáborha kerül és adott esetben három hónap után valamelyik gyarmatra toloncolják. A nemzetközi dandár tagjait, amennyiben nem franciák, azonnal kiutasítják. Thorez kijelenti jegyzéke végén, hogy a köztársasági spanyol kormány Figue- rasba vonul vissza és ebből az utolsó mentsvárból kezd új támadást a nemzetiek ellen. A francia vezérkar lehetetlennek tartja, hogy Miaja tábornok a harcvonalat tartani tudja és ezért Barcelona sorsát megpecsételjek látja. Chamberlain miniszterelnök hétfőesti Páris, január 24. Barcelona végnapjait éli. Franco tábornok tüzérsége kedden délelőtt már olyan közel jutott a • katalán fővároshoz, hogy megkezdhette az elővárosok kivetését. Az ágyútűz alatt álló elővárosok polgári lakossága' fejvesztetten menekült a belső városrészekbe. A keddi nap folyamán a nemzeti légiflotta is újból több bombatámadást intézett Barcelona ellen. A barcelonai kormány, a keddesti párisi lapok jelentése szerint, már csak „névleg tartózkodik'“ a katalán fővárosban. A minisztériumok levéltárát és legfontósabb osztályait a Franciaországgal szomszédos északkeleti határvidékre vitték, részben Gerona, részben pedig Figueras városába. A francia nagykövetség irattárát is ismeretlen helyre szállították, bár Henri francia nagykövet és a francia konzuli megbízott továbbra is helyén marad. A francia kolónia elszállítására horgonyt vetett a Barcelonától északra fekvő Caldetas kikötőben a „Suff- rer“ francia cirkáló. Del Vayo spanyol köztársasági külügyminiszter, aki az utóbbi napokat Páriában töltötte és hétfőn kellett volna visszautaznia Barcelonába, kedden is a francia fővárosban maradt. Állítólag a szerdára virradó éjszaka utazik vissza. A keddi nap folyamán nem találkozott Bonnet francia külügyminiszterrel. A barcelonai angol állampolgárokat az angol követség és konzulátus felhívta, hogy a lehető leghamarabb hagyják el a várost. A Greyhound torpedónaszád és a Devonshire cirkáló Barcelonától húsz mérföldre tartózkodnak; készen arra, hogy a város kikötőjébe befussanak és fedélzetükre vegyék az angol követség húszfőnyi személyzetét, valamint a Barcelonában élő kétszáz angol állampolgárt. A francia haditudósítók jelentése szerint Barcelonában Martinez Barrio elnöklete alatt védelmi juntát fognak megalakítani. Miaya tábornok legközelebb Madridból Barcelonába utazik, hogy átvegye az ellenállás irányítását. A köztársasági kormány nagy reményeket fűz Miaya tábornok érkezéséhez. A tábornok nagy tekintélynek örvend a köztársasági hadsereg katonái előtt és Barcelonában remélik, hogy. sikerül átcsoportosítania a köztársasági Spanyol- ország utolsó erőit. Manresa elesett Burgos, január 24. Kedden délután a nemzeti spanyol haderők elfoglalták Manresa várost, amelyet a délelőtt folyamán körülzártak. Martorell helységet szintén elfoglalták. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓV ÁLLAL AT BT, BUDAPEST, Vili, BÖKK SZILÁBD-UTCA 4. FELELŐS: GYOBY ALADÁB IGAZGATÓ
