Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
1 Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-körút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 \ Járass Andor és Kunder Antal miniszterek fontos nyilatkozatai a Bata-ügyben Magyarországon bevezetik az olcsó cipőgyártást, hogy a szegény lakosság lábbelihez jusson — Általánosságban elfogadták a honvédelmi javaslatot — Estig tartó interpellációs vita Teleki Pál kultuszminiszter a németnyelvű Iskolákról 4 magyar Szent Korona nevében... (s. i.) Kassa. Az elmúlt héten megkezdődött Kassán a magyar igazságszolgáltatás . munkája. Csütörtökön hirdettek először ítéletet a magyar Szent Korona nevében, ami azt jelenti, hogy a magyar jog újból átvette uralmát ezen a felszabadult vidéken. Érthető, hogy az első tárgyalás előtt ünnepélyes szavakban méltatta az aktus jelentőségét az ügyészség elnöke, a védőügyvéd és a tanácselnök. A pillanat valóban ünnepélyes volt, az elhangzott mondatok történelmi jelentőségűek. Az ügyészség elnöke a magyar Felvidék közismert jogi kultúráját emelte ki, a védőügyvéd azt fejtegette, hogy a esehek által megszállt Kassán sem szűnt meg a magyar jog élete és amint győzött a magyar igazság, győzött a magyar jog is. Az a magyar jog, amelyet a csehek lassú halálra, fokozatos elsorvadásra ítéltek, de amely hatalmas vitalitásával nemcsak megmaradt, hanem még tovább is fejlődött. Tiszteletet parancsolt és meggyőzte azokat is, akiknek gondolkodásában a magyar jog szelleme idegen volt. A tanácselnök arra hivatkozott felszólalásában, hogy a magyar jog az angol jogszolgáltatás mellett a legmagasabb nívón áll egész Európában és ezt a nivót hozták magukkal azok, akiket húsz évvel ezelőtt Kassán egy idegen állam szolgálatába kényszerítettek. A magyar jogi gondolkodás mint világító fáklya szolgált a húszéves elnyomatás alatt is a felvidéki igazságszolgáltatásban. Minden szó lángolóan igaz. A magyar jogra, nemzeti kultúránk eme egyik leg- b'ecsesebb kincsére mindig büszkék voltunk, az elnyomatás éveiben pedig sok szór a lelket tartotta bennünk. Mindnyájan éreztük, tapasztaltuk nap-nap mellett, hogy a magyar jog ősi tradíciója, fenkölt szelleme véd bennünket az erőszak ellen, mert a tiszta igazság keresése emelte vezetőhelyre Európában és szerzett számára becsülést mindenkitől, aki megismerte. Ahogy a leigázott Görögország kultúrája meghódította a római hódítót, úgy hódította meg a magyar jog a nyakunkra ültetett csehek jogi gondolkodásmódját. Ennek köszönhetjük, hogy legalább magánéletünkben óvott bennünket a kifosztástól és a méltatlan megtorlástól e szent tudományunk, amely meghajlásra kényszerítette a hódítót. Magunk is éreztük lépten-nyomon a magyar igazságszolgáltatás angyalos szárnyának védelmét, de felvilágosítást kértünk az itteni legkiválóbb magyar jogászoktól is arra nézve, hogy miként mutatkozott meg tárgyilagos és konkrét értelemben a magyar jog fölénye a hódítók jogszokásai fölött. Mint megtudtuk, nemcsak abban, hogy a megszállt magyar területen továbbra is a magyar magánjog és büntetőjog maradt érvényben. Ez a körülmény csak lehetőséget adott az érvényesülésre, de az érvényesülés nem történhetett volna meg a parancsoló erkölcsi fölény nélkül, mert hiszen a csehek részéről mindvégig meg volt az igyekezet, hogy „fokozatosan letördeljék a halálraítélt magyar jog leg szebb ékköveit“. Nem sikerült, mert a magasabb értéknívónak érvényesülnie kellett a jog erkölcsi világában. Még a speciális területeken is, amelyeken új törvényeket teremtett a csehszlovák ju- dikatura — így például a vasúti, hitel-, váltó- és csekk forgalom törvényes sza bályozásában — döntő befolyásra jutott a magyar jog szelleme. Ugyanúgy a szolgálati, illetve munkajogban is, amely téren egész külön bíróságot, az úgynevezett munkabírósagot szervezte meg a csehszlovák törvényhozás. Az osztályharc szellemében megalkotott törvény A képvkselőház szerdai ülése az esti órákig tartott, mert a bejegyzett interpellációk közül csaknem valamennyit elmondták. Több miniszteri nyilatkozat hangzott el és ezek közül kiemelkedik a Bata-ügyben elmondott két miniszteri nyilatkozat, amelyekben Kunder Antal és Jaross Andor miniszterek fontos bejelentéseket tettek. Igen jelentős még Teleki Pál gróf kultuszminiszternek a németnyelvű iskolák ügyében elmondott hosz- szas beszéde. A számos interpelláció során Teleki Mihály gróf földmívelésiigyi miniszter dogmatikusan a munkásnak kedvezett a munkaadó rovására, de a bírói függetlenség, a bírói szabad mérlegelés, a magyar jogszolgáltatás eme főerőssége idővel megtörte a törvény makacs betűjét és az élet valóságos kívánalmaihoz való alkalmazkodásra kényszerítette a csehszlovák munkabiróságot. A szabad mérlegelés, a fokozott bírói lelkiismeret a magyar jogszolgáltatás évszázados tradíciójában fejlődött ki és éppen a humánus intézkedések lehetősége által tette a legnagyobb hatást a csehszlovák jogszolgáltatásban. ■ Érvényesült ez a hatás a végrehajtási jogban, amely az 1908. és 1912. évi magyar törvénynovellában nyújt nagyobb védelmet az adós számára. Ez a magyar kezdeményezés érvényesült az egész csehszlovák jogban további törvényhozás által is. A magyar jogszolgáltatás külön humánus intézménye, a fiatalkorúak bírósága tökéletes eredménnyel működött Szlovákia területén és hirdette ennek a magyar jogban Európaszerte egyedülálló intézménynek mélyen szociális je lentőségét. Praktikus téren is sokszor érvényesült a magyar perrendtartás példája, főleg polgári ügyek tárgyalásában, amelyeket fokozatosan, egyre nagyobb számban utaltak fellebbviteli fokon is egyes bírák elé, ahogy a magyar judikatura előírja. Ez a magyar módszer igen nagy munkamegtakarítást jelentett a szlovákiai jogszolgáltatásban. A legnagyobb harcát vívta és a legnagyobb sikert aratta a magyar jog szelleme a polgári perrendtartás egyetemes reformjának kodifikálásában. E törvénytervezet, amely mindmáig nem került a prágai parlament elé, tíz évvel ezelőtt készült. Az akkor még fennálló két ízben is nyilatkozott. Egyébként az ülés elején a honvédelmi javaslatot tárgyalták s azt a Ház általánosságban el is fogadta. A Ház interpellációs üléséről az alábbiakban számolunk be. A honvédeSmi vita Darányi Kálmán elnök nyitotta meg szerdán délelőtt 10 órakor a képviselőház ülését. Folytatták a honvédelmi törvényjavaslat tárgyalását. Reibel Mihály az első felszólaló hangoztatta, hogy a jövő háborúja totális unifikációs minisztérium cseh nyomásra úgy készítette az első tervezetet, hogy az az osztrák íornialisztikus perrendtar tásnak alig módosított másolata lett volna. Az előkészítés és a bizottsági tárgyaiét során azonban igen nagy mértékben érvényesült a magyar polgári perrendtartás szelleme, amely a szabadabb bírói mérlegelésnek és a bizonyítás kibővítésének ad tág teret. Azok a cseh jogászok is, akik hosszabb időt töl töttek Szlovákiában és így megismerhették a magyar jog szellemét, szintén síkraszálltak e magyar szellem fokozottabb érvényesüléséért. Mindennek az volt az eredménye, hogy a törvénytervezet — bár bizonyos megszorításokkal — átvette a magyar perrendtartás leglényegesebb intézkedéseit, különösen a bizonyítás és az új bizonyítékok felhasználásának tág lehetőségét. A büntető perrendtartásban különösen a magyar 92. §. érvényesítette döntő hatását. Ez az enyhítő szakasz, amely az osztrák jogban ismeretlen, (csupán a katonai bíráskodásban hoztak 1912-ben erre vonatkozó törvényt) lehetővé teszi, hogy indokolt esetekben az egyes törvényekben körülírt bűncselekményeket leminősitsék és enyhébb büntetést szab hassanak ki. A magyar jog fölénye tehát Csehszlovákiában részben a humánusabb megítélés, főrészben azonban a szabad bírói mérlegelés által jutott döntő érvényre. A Csehországban érvényes osztrák törvénykönyv merőben formalisz- tikus, az ennek hatása alatt kialakult jogszolgáltatás és az aktaszerű, léleknél- kiili elintézést tenyésztette ki. A magyar bíráskodás sokkal kevésbbé van kötve , elavult és halott előírások által, mert a háború lesz. Az államnak gondoskodnia kell polgárai védelméről a külső és belső békéről és a nép jogainak fenntartásáról. Az egyház a honvédelmi javaslatot elfogadja, mert elismeri azt, hogy az államhatalomnak jogában áll háborút viselni akkor, amikor arra jogos oka van. Kijelentette, hogy a törvényjavaslat megfelel a keresztény erkölcsnek. Minden áldozatot meg kell hozni, — mondotta továbbiakban — mert ez az ország kicsi és kevesen vagyunk. Nem tudunk olyan áldozatot hozni, amely arányban állna a körülöttünk levő államok felfegyverkezésével. Hangsúlyozta, hogy a hadseregben és a legfontosabb magánjog nincs kodifikálva és így az e téren való jogszolgáltatás évszázadokon át ránevelte a magyar bírákat az igazság lelkiismeretes keresésére, a változó élet követelményeihez .való folytonos alkalmazkodásra. A magasabbrendű jogi elv állandó keresése, párosulva a magyar gondolkodás korrektségével, termelte ki az idők folyamán azt a magas bírói lelkiismeretességet, amely a legnagyobb érték minden igazságszolgáltatásban. Érthető, hogy ez a magyar jog védelmet nyújtott és megbecsülést szerzett nemcsak Szlovákiában, ahol nem térhettek ki alkalmazása elől, de közvetve Cseh- és Morvaországban is. A magyar jog szelleme a fellebviteli bíróságok útján hódított tért a történelmi országokban, A magyar judikatúrában a fellebb- viteli bíróság, főleg a Kúria döntései jogpótló, további esetekben is alkalmazandó precedenseket képeztek, az osztrák jog szerint a felsőbb bíróságok döntése pedig csak jogmagyarázó lehet, tehát nem képezheti további alapját az igazságszolgáltatásnak. A magyar perrendtartás így rákényszerítette a briinni legfelső bíróságot jogpótló döntvények hozatalára, így kapott teret a független bírói mérlegelésre és a bírói lelkiismeret ápolására a legmagasabb fokú cseh bíróság. Nem szólva azokról a cseh és morva bírókról, akik Szlovákiában teljesítettek szolgálatot és akik, mint fentebb láthattuk, kénytelenek voltak megnyitni értelmüket a magasabbrendű magyar jog szelleme előtt. Mert a szellemi magasabbrendűség hódít, a szellem igazsága győztes marad az időben az erőszakos hódító pillanatnyi győzelmével szemben.
