Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-25 / 20. szám
6 M&f&ÄRHIRMfc 1939 JANUAR 25. SZERDA Hivatalos közlemény a német gyarmati követelésekről f,A gyarmatok visszaszerzése csakis békés úton történhetik meg1' Berlin, január 24. A német gyarmat- ügyi hivatal közleményt adott ki a német gyarmati követelésekről és ebben leszögezi, hogy a négyéves terv és a gyarmati követelések nem zárják ki egymást. A gyarmati nyersanyagokra Németországnak minden körülmények között szüksége van. Kimondja a közlemény, hogy a gyarmatok visszaszerzése csakis békés úton történhetik meg. A gyarmatokra való tömeges kivándorlás gondolatát a közlemény elveti,ugyanakkor azonban rámutat arra, hogy korlátolt kivándorlás viszont elkerülhetetlenül szükséges a nyersanyagforrások feltárása érdekében. Leszögezi a közlemény, hogy a „régi, vagy korábbi gyarmatok“ kifejezés kerülendő, mivel a kérdéses területek ma. is német gyarmatok, csupán mint mandátumok állnak idegen közigazgatás alatt. Végül felsorolja a közlemény azokat az okokat, amiért Németország gyarmatai! visszaköveteli. Eszerint Németországnak vissza kell kapnia gyarmatait, mert: 1. ezt követeli Németország becsületének helyreállítása. 2. Németországnak gyarmataihoz vitathatatlan joga van. 3. A gyarmatok visszacsatolása gazdasági szükségszerűség. 4 Németországnak is erkölcsi joga, hogy a kultúra terén elmaradt népek neveléséhez hozzájáruljon. Megcáfolták az ostmarkt csapatösszevonások kivét „Nevetséges moszkvai vészjelek“ Berlin, január 24. A Völkischer Beobachter magyarázatokat fűz egyes külföldi lapokban megjelent híresztelésekhez, amelyek szerint az Ostmarkban állítólag nyugtalanság uralkodik és emiatt csapatösszevcnások váltak szüksé- x gessé. A lap ezekben á riasztó hírekben bizonyos érdekelt köröknek azt a kísérletét látja, hogy eltérítsék a figyelmet a köztársasági spanyolok kétségbeesett helyzetéről a barcelonai arcvonalon. Csodálatosnak tartja, hogy külföldön tényleg akadt néhány lap, amely magáévá tette ezeket a nevetséges moszkvai vészjeleket, hogy azután a maga jószántából is hozzáadjon még egy párat. Mialatt ezeket a riasztó híreket elhiszik azok, akiknek szánták — fejezi be a lap —, azalatt Franco tábornok csapatai újra néhány kilométerrel közeledtek Barcelonához, Ettől a világ figyelmét minden moszkvai szenzáeióhíresztelés ellenére sem lehet eltéríteni. A Felvidéki pavilion lesz a dísze és főatrakciója a Budapesti Nemzetközi Vásárnak Egész sorozatát ismerjük már azoknak a kormányintézkedéseknek, amelyek egymás után bontják le a Felvidék és az Anyaország között a hazatérés első hónapjaiban szükségszerűen fennállott korlátozásokat és gazdasági különbözőségeket. Ma ott tartunk, hogy a Felvidék egész termelése, legyen az akár mezőgazdasági, kisipari, vagy gyáripari munka, szerves egészként bekapcsolódott már az Anyaország gazdasági testébe, s ha vannak még eltérések, csak a Felvidékre vonatkozó rendelkezések, úgy azok kivétel nélkül a mi felvidéki termelésünk javát szolgáló, az átmenet nehézségeit megkönnyítő intézkedések. Ebben a helyzetben természetes érdeke elsősorban a Felvidék gyáripari, de szinte ugyanoly mértékben a Felvidék kisipari és népipari termelőinek is, hogy a Haza nagy gazdasági egységéoe történt beolvadásukat a piac terjedésével járó összes lehetőségek kiaknázására használják fel. A magyar kereskedelem és a magyar fogyasztó jórészt a kormány gondoskodása folytán képet kaptak ugyan már arról sajtóközlésekből, előadások sorozatából, hogy mivel egészíti ki a Felvidék az Anyaország termelését. Az egyes termelőnek, iparosnak ennél azonban jóval többre van szüksége. Közvetlen kapcsolatot kell teremtenie az ország fogyasztóival, ennek a piacszélesitő tevékenységnek pedig csak egy módja van s ez a szakba vágó magyar kereskedőkkel való érintkezésbe lépés. A magyar ipar erre a célra, ennek a lehetőségnek megteremtésére több, mint három évtizeddel ezelőtt külön nagy propaganda- szervet hívott életre, a nálunk is jólismert Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyet ez évben április 28-től, május 8-ig tartanak meg a budapesti Városligetben. A budapesti ta vaszi árumintnváeár az egész magyar ipari termelés bemutatója. Tudja ezt a kereskedelem is, nepiesak a belföldön, hanem a külföld számtalan országában is. A kereskedők mind odaseregjenek a Budapesti Nemzetközi Vásárra úgjr, hegy az iparos ós a népioar, ha résztvesz ezen a vásáron, azzal a tudattal teheti, hogy itt valóban nlkalmat talál, hogy kapcsolatot létesítsen mindazokkal a kereskedőkkel, akik az általa termelt áruk forgalombahozatalával csak foglalkoznak. A felvidéki iparosnak és népiparosnak, akinek ma legsürgősebb feladata, hogy az Anyaország piacával a legszorosabb kapcsolatot létrehozza, a vásár kínálja tellát az elképzelhető legjobb eladási és egyben azt a lehetőséget, hogy a saját üzeme fenntartásához szükséges eszközök, gépek, félkészáruk, sőt nyersanyagok legkedvezőbb beszerzési lehetősége iránt tájékozódjék. A Budapesti Nemzetközi Vásárban rejlő ezeknek a lehetőségeknek értékét a vásár a felvidéki termelőkkel szemben ezévben még azzal is fokozni kívánja, hogy a Felvidék ipari bemutatóját teszi meg a tavaszi propagandaesemény legnagyobb és legszembetűnőbben előtérbe helyezett attrakciójává. Az eddig tervek szerint a vásár a felvidéki termelés bemutatására közvetlenül a főbejárattal szemben impozáns méretű és a különösen díszes kivitel által is feltűnővé tett külön felvidéki pavillont állít, ami- által eléri azt, hogy nem lesz oly látogatója a vásárnak, aJti ne elsősorban a hazatért Felvidék büszke és boldog első magyarországi bemutatóját tekintse meg. Szól ez természetesen nem csak a vásárt járó kereskedettre, hanem arra a közel egymillió főnyi látogató tömegre is, amely az egész ország ezer rétegezésű fogyasztó tömegeinek képviselőjeként sűrű áradatban özönlik végig 11 napon át a vásár területén. A felvidéki pavilion területi kialakítására és építkezésére vonatkozó tervezési munka most van folyamatban. Az elgondolások szerint az egységes pavilion keretében külön tagozatban mutatkozik majd be a gyáripar, a külön a közép- és kisipar és több csoportban az egész kiállítást színessé, kedvessé varázsoló felvidéki népipar. Budapesten ma természetesen divat a Felvidék. A felvidéki népművészetek mintái,, egyes értékesebb darabjai díszeivé lettok az ország dekorációs művészetének épp úgy, mint a családok otthonának. Mindenki akar valami felvidékit. Bizonyos tehát, hogy a felvidéki pa- villónban résztvevők közül nemcsak a gyáripar és a közművcsipar foaria minden tekintetben elérni célját, hanem bőséges eladási lehetőséghez fognak jutni mindazok a népiparosok is. akik falujuk, körzetjük, háziipari termékeivel, apróbb népi műkincseivel vesznek részt ezen a vásáron. Teiv a házasságelőtti orvosi vizsgálatról és tanácskozásról A Telein Egyesület a nemibetegségek leküzdésére, idei első előadását vitéz Bér de Károly dr., a pécsi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanára tartotta a „Családalapítás és a nemibetegségek“ címmel. Utalt arra előadásában, hogy a családalapítás minden kérdését, így a nemibetegségekkel való viszonyát is két nézőpontból, az egyénéből és a társadaloméból kell megítélni. Ahhoz nem fér kétség, hogy az egyéni jogok tiszteletben tartása mellett a társadalom követeléseit és szempontjait elsőbbség illeti meg ebben a tekintetben. Mivel a beteg fizikailag képes a házasság- kötésre, ha nem tudja magáról, hogy beteg vagy ha nem ismeri betegségének következményeit, vagy gyáva ahhoz, hogy a konzekvenciákat levonja, behurcolja betegségét a családjába és átszármaztatja azt házastársára sőt gyermekeire is. Az egyes betegségeknek a jelentősége más és más a családalapítás szempontjából, mert némelyik messze kihat a szervezetre és az utódok fertőződésére vezet, míg a másik csak helyi megbetegedést okoz. Egy tekintetben azonban egységesek, hogy a testiek mellett súlyosan károsítják erkölcsileg és gazdaságilag a fejlődésnek induló családot A betegségnek a házasságba való behur- colása, higiénikus nevelés, felvilágosítás, jellemképzés és a házasság előtti orvosi tanácskozás ós vizsgálat segítségével megelőzhető. Kötelező orvosi vizsgálat ma még nem vihető keresztül teljesen, de kötelezni kellene minden házasulandót arra, hogy a családalapítás előtt orvosával a fertőző, öröklődő és a nemi betegségekről tanácskozzék. Az orvos tanácsa sem a betegre nézve nem lehet kötelező, sem törvényes fórumok előtt nem bírhat tiltó hatállyal* viszont az orvos sem vonható felelősségre a következményekért nagyobb súllyal, mint más természetű orvosi tanácsoknál. A nagyszámú hallgatóság hosszasan megtapsolta Berdé professzor mindvégig nagy figyelemmel hallgatott, érdekes előadását. Borsod vármegye elismeréséi nyilvánította Jaross miniszternek Miskolc, január 24. Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésén vitéz Borbély-Maczky Emil az ismét önálló Borsod vármegye főispánja letette a hivatali esküt. Ezután Lukács Endre alispán méltatta az újonnan beiktatott főispán érdemeit, majd vitéz Benőffy Pál bizottsági tag a Vitézi Szék üdvözletét tolmácsolta. Borbély-Maczky Emil főispán ezután megtartotta székfoglalóját, amelyben utalt arra, hogy fajvédő volt már akkor, amikor ez még nem volt uralkodó eszme. Hangoztatta, hogy a kormány programját teljes egészében magáévá teszi. Megállapította, hogy Borsod vármegyében nem ütötte fel fejét semmiféle szélsőséges hang. A közgyűlés ezután az elhunyt Haller József gróf és a lemondott Biró Pál helyére Bőnis Aladár nyugalmazott főispánt és Melczer Béla sajóőrsi földbirtokost örökös törvényhatósági bizottsági taggá választottak. Farkas Gyula volt országgyűlési képviselő mély megdöbbenését fejezte ki a munkácsi betöréssel kapcsolatban, a megye őszinte részvétét fejezte ki a hősi halottak hozzátartozói iránt és indítványozta, hogy fejezzék ki Munkács rendőrségének, nemzetőrségének és a város közönségének Borsod- megye elismerését. Indítványozta azt is, hogy Jaross Andor minisztert biztosítsák elismerésükről és arról, hogy ténykedéseivel egyetértenek most is, amikor Jaross Andort igazságtalan támadások érik. Farkas Gyula indítványait elfogadták és elhatározták a munkácsi hősi halottak hátramaradottjainak támogatását, majd táviratilag üdvözölték Imrédy Béla miniszterelnököt és Csáky /stván gróf külügyminisztert. Vakok, akikéi láiókká operáltak A szemész-professzorok tapasztalatai szerint azok, akik vaknak születtek, műtét után is csak nehezen „tanulják meg" Dr. Henri Bouquet, a Le Temps orvosi munkatársa a műtéttel látóvá tett vakokról érdekes cikket írt. Elmondja, hogy az orvosi tudomány körülbelül 40 ilyen esetet tart számon. Legutóbb egy 22 éves vak angol lányt operáltak meg és adták vissza látását. Az ember azt hinné, hogy a vak, aki egyszerre látni kezd, szinte ujjong az örömtől. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy csak azok örülnek a látásnak, akik nem vakon születtek, hanem már láttak, látásukat elvesztették és újra vissaznyerték. A született vakok azonban szinte fájdalmasan eltorzult arccal, védekező mozdulatokkal merednek az előttük megnyilvánuló szín és formavilágra. A megoperált vak eleinte valójában nem is lát, bár szeme felfogja a látási ingereket. A szó szoros értelmében véve meg kell tanulnia látni. És ez a tanulás a megoperált vakok, esetében különösen nehéz. Minél fiatalabb korban történik a műtét, annál több a remény arra, hogy a megoperált vak élni is tud most már ép szemeivel. De míg az egészen fiatal gyermekek is nehezen í látást I tanulják meg a látást, a cikk szerzője pontos megfigyeléseket végzett egy nyolcéves francia ■ fiún, akinek mindkét szeméről hályogot távolított el. A gyermek született vak volt. Hosszú ideig tartott, amíg a színeket meg tudta különböztetni. Rendszerint ez az első állomás. Ettől fogva bármit mutattak neki, az csak szint jelentett számára. Hónupok teltek el, amig a legegyszerűbb formákat fel tudta ismerni, de itt már segítségül vette a többi érzékszervet is. A térben biztosan eligazodni sohasem tudott, sohasem tudta a tárgyak nagyságát és távolságát még csak hozzávetőlegesen is megbecsülni. De többi „tudása“ is csak addig tartott, mig intézetben tartották és állandóan foglalkoztak vele. Mikor az intézetből hazavittók, úgyszólván mindept elfelejtett, csak a színeket tudta valamennyire megkülönböztetni és az akadályokat kikerülni. Egy montevideoi sebész több vakon szüle-, tett gyermeket tett látóvá, de ezek közül csak egy hatéves korában megoperált lány tudta csak tökéletesen használni látásszervét.
