Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-25 / 20. szám
t939 JANUAR 25. SZERDA TEWHDEKl *-Afcl<jfe^R-HIRMR 7 Széljegyzet egy parlamenti felszólaláshoz „A* elszakított területen felnőtt ifjú- ság valahogy úgy képzeli a dolgot, hogy az ő húszéves hősiessége mellett a Csonkamagyarországon lévök páholyban ültek és vajmi keveset tettek azért, hogy velük ismét egyesülhessenek.“ A Gazdaságkutató Intézetre felelősségteljés feladatok várnak a gazdasági és szociálpolitikai reformok során Dr. Baranyai Lipótot választották a tízéves jubileumát ülő intézet elnökévé Nem az anyaországbeli, de a felvidéki 'ifjúságnak sem érdeme az, hogy most egyesülhetnek. Nem is erről akarok beszélni, azt szeretném megvilágítani, hogy hogyan kerülhetett ez szóba a parlamentben. A csehszlovák kormányzat nagyon jól tudta, hogyha a magyarságot anyagilag lerontja, nincstelenné teszi, akkor nagyon olcsón vásárolhatja meg, kevés adomd nyért nagyon hálás lesz. Nemcsak tudta ezt, de ezt is csinálta, csendesen, titokban, de annál szívósabban. Az adót két féleképen mérték, közmunkákban magyar nem részesült, hivatalba, ha magyar be h jutott, nem haladt előre stb., stb. Ezért voltunk mi igenis rosszabb anyagi helyzetben. Meg kell csak néznünk a felvidéki főiskolások helyzetét, mennyivel silányabbak anyagi viszonyaik, mint az anyaországbelieké. Most újabban is hány főiskolás hagyta félbe tanulmányait, éppen anyagi helyzete mialt. De nemcsak főiskolásaink, de a többi felvidéki fiatal is nagyon jól tudta azt, hogy miért nyomorog. Hiába mesterkedett a kormány tat, mi láttuk, hogy minden nyomorunk azért van, mert hogy magyarok va gyünk. Ha feladtuk volna magyarságunkat, nem nyomorogtunk volna tovább és nem érzenénk ma magunkat többnek az anyaország if júságánál. Önmagunkat jutalmazzuk ezzel a tudattal, ez az erkölcsi fizetség magyar magatartásunkért. Ne irigyelje ezt senkise tőlünk, nagy árat fizettünk érte. Aztán még egy, amit meg kell jegyeznünk. A határt cseh-szlovákiában nagyszerűen elzárták az anyaország felé és nekünk állandóan szemünkbe szórták a magyarság minden hibáját. Nekünk védenünk kellett magunkat ez ellen és ebben nagyon kevés támogatást kaptunk. Hozzánk főleg az operettmagyarkodás jutott el. Tartalom kellett magyarságunkba s ha nem kaptuk ezt az anyaországból, magunknak kellett ezt megérlelnünk. Védenünk kellett magunk igazát a kommunistával szemben kommunista terminológiával, cseh szocialista, szociáldemokrata, vagy agrárpártival szemben úgy, hogy magyarok maradtunk és mégse csukhat tak le bennünket. Százszor, de ezerszer is megfogalmaztuk azt, hogy miért vagyunk magyarok, hogy miért szavazunk a „korrupt“ ,,Egyesült Magyar PárV'-ra, egyszóval azt, hogy mit jelent az magyarnak lenni. Büszkék vagyunk magyarságunkra, mert csak ezt tudtuk megmenteni, de ez mindenünk. Mert mi úgy érezzük, hogy felelősségteljesebb magyarságot hoztunk magunkkal, amit éppen a megpróbáltatás termelt ki bennünk. Mi még ma is úgy érezzük, hogy rajiunk múlik a magyarság sorsa, mintha még ma is a határon túl élnénk. Még mindig úgy látunk, mintha a határon túlról néznék ezt az országot, és még mindig úgy is aggódunk érte. Nagyon aggódunk és féltő szeretettel fordulunk az anyaország ifjúságához, mielőtt vele összeforrnánk. Kérjük, ne marakodjék, ne marja magyar a magyart. Magyar bűnökért vezekeltünk és kényszerültünk a magyar bűnök megbánására, de a bűnbmiat viszont tisztultabb magyarrá tett bennünket. Mikor összeolvadunk a Csonkahaza ifjúságával, tisztultabb, felelősségteljesebb magyarságunkat szeretnénk átmenteni. Kérjük ezért az óhaza ifjúságát, tartson mennél gyakrabban önkéntes önrevíziót, ami acélosabbá, teltrekészebbé teszi majd minden magyar munkához. A kassai főiskolások elnöke. Budapest, január 2í. A Magyar Gazdaságkutató Intézet most tartotta meg 1939. évi rendes közgyűlését a tagoknak élénk részvétele mellett. Jelen voltak többek között: Kovács Alajos államtitkár, Navratil Ákos és Reiohenbach Béla egyetemi tanárok, Judik József, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Dobrovits Sándor, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, Éber Antal, Knob Sándor és Mntolcsy Mátyás országgyűlési képviselők, Metzler Jenő, a MOKTÁ1Í vezérigazgatója, Kresz Károly, a TÉBE igazgatója, Sajóhelyi István miniszteri tanácsos, vitéz Gyulay Tibor, a Kereskedelmi Kamara főtitkára és mások. A közgyűlést Konkoly-Thege Gyula államtitkár, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett arról, hogy az Intézet a közelmúltban töltötte be fennállásának tizedik évét és kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy — Tíz esztendő telt el azóta, hogy a Magyar Gazdaságkutató Intézet megalakult és működését megkezdte. Valameny- nyiünk szándéka szerint is járok el, amikor az elmúlt évtizedre visszapillantva, a közgyűlés köszönetét juttatom kifejezésre mindazokkal szemben, akik a gazdaságkutatás ideáját 1927-ben felkarolták és azt a következő esztendőben meg is valósították. Elfogulatlan objektivitással mondhatom, hogy ez az intézet maradéktalanul valósította meg mindazokat a célokat, amelyeket alapítói annakidején eléje szabtak. Azok a szakférfiak, akik az intézet munkáját ezalatt a tíz esztendő alatt irányították, nemcsak szellemi felszerelését emelték minden versenyt kiálló színvonalra, hanem — és ez nem volt sokkal könnyebb — a gazdasági élet körében komoly érdeklődést és maradandó szimpátiát teremtettek iránta. Ez tette lehetővé azt, hogy intézetünk a szoros értelemben vett konaz intézet a működéséhez fűződő várakozásoknak teljes mértékben megfelelt. Megemlékezett arról, hogy az intézet volt elnöke, vitéz lmrédy Bála, aki az intézet ügyeit az intézet első nagynevű elnökének, Popovics Sándornak elhunyta óta vezette és aki az intézet elnöki tisztségét közgazdasági miniszterré történt kinevez- tetése után is megtartotta, arról m. kir. miniszterelnökké történt kineveztetésekor lemondott. Kifejezésre juttatta az intézet báláját vitéz lmrédy Bélával szemben azért a működésért, amelyet az intézet elnöki tisztében kifejtett. Ezt követte az elnökválasztás. A közgyűlés a Magyar Gazdaságkutató Intézet elnökévé három évi időtartamra Baranyai Lipót dr. felsőházi tagot, a Magyar Nemzeti Bank .elnökét választotta meg. Az új elnök, miután megválastzásáért köszönetének adott kifejezést, majd székfoglalójában többek között a következő két mondotta: junktúrakutatáson kívül, a gazdasági tájékoztatás és tájékozottság terjesztésének is fontos tényezője lett. Mindebben felbecsülhetetlen támogatást kapott az intézet Konkoly Thege Gyula alelnök úr Öméltóságától és Székács Antal Öméltóságától, a munkabizottság elnökétől. Nevük valóban elválaszthatatlanul kapcsolódik az intézethez és annak működéséhez. Intézetünk lelke ma is Varga István professzor úr, aki ernyedetlen munkával, mindnyájunk által ismert és elismert tudományos kompetenciájával, szervező és irányító talentumával az intézet pozícióját kiépítette és konszolidálta. Működése első dékádjának végén mindnyájunk nevében szívből köszöntőm őt Tolmácsolom neki nemcsak ennek a közgyűlésnek, hanem a gazdasági élet vezetőinek elismerését és köszönetét is és kívánom, hogy munkásságát a jövőben is az intézet fejlődése és boldogulása kísérje. 1927-ben és 1930-ban a Népszövetség égisze alatt Genfbe egybehívott konferenciák, Mihelyt az első lépés megtörtént, nyilvánvalóvá vált — ez úgylátszik a dolog természetéből folyik —, hogy a szabad gazdasági rend mechanizmusába való beavatkozás útján megállni nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen; annál nehezebb, minél szegényebb valamely ország. A javak és a tőke szabad forgalmát és az emberek szabad migrációját korlátozó negatív jellegű intézkedések a nemzetközi verseny kiküszöbölése útján törekedtek a hazai produkciót istápolni. A negatív, korlátozó intézkedésekhez azonban rövid idő múltán szinte szükségszerűen csatlakoztak a pozitív beavatkozások. A kezdetben inkább incldentaliter jelentkező, hol negatív, hol pozitív jellegű rendszabályok lassanként rendszerbe tömörültek és előre átgondolt, tervszerű gazdasági politika kialakulásához vezettek. E gazdaságpolitika célja mindenütt a hazai gazdasági élet konjunkturális fellendítésére, a konjunktúra lehető stabilizálására, adott esetben a gazdasági struktúra átalakítására és az autar- kia kiépítésére irányul. Létrejött a gazdaságpolitika intézésére hivatott bürokrácia, az intézkedések eszközei mindjobban differenciálódnak és hatásfokuk növekszik. Az irányított gazdaságban is előfordulnak ciklikus hullámok — Visszatérek mármost kérdésemre, amely az előrebocsátottak után úgy szól, hogy ebben, a centrális hatalom által irányított gazdasági rendszerben adódnak-e még magából a rendszer lényegéből fakadó hullámzások és ennek folytán van-e még a konjunktúrakutatásnak mit vizsgálnia? Azt hiszem, van, de lássuk előbb egészen röviden, hogy e két rendszer miben tér el egymástól és miben egyezik meg egymással. Az ideálisan irányított gazdaságban nem a gazdálkodó individuum, hanem a centrális hatalom határozza meg, hogy a rendelkezésre álló termelő erők milyen elosztásban és milyen mértékben állítatnak a jószágtermelés egyes ágazatainak szolgálatába. Ezzel természetesen indirekte a fogyasztás iránya és tárgya is deter- mináltatik. Meghiúsult a szabad gazdasági rendszerhez való visszatérés kísérlete Az intézet a gazdasági tájékozottság terjesztésének fontos tényezője — Nem tartom magamat illetékesnek arra, hogy az intézet tízéves működését részleteiben ismertessem; erről Varga István tisztelt barátom fog beszámolni, sokkal nagyobb szakavatottsággal, mint azt én tehetném. Én csak egy dologra szeretnék rámutatni: arra, hogy a gazdasági életnek az a rendje, amelyben gazdaságkutatónk működését megkezdte az elmúlt tíz esztendő alatt lényegbevágó átalakuláson esett keresztül. Most, amikor a nekem kijelölt helyet ebben a körben elfoglalom, természetesen önkénytelenül is felvetődik bennem a kérdés, hogy a végbement átalakulás okozott-e, vagy okozhat-e változást a konjunktúrakutatás hasznosságában, csökkentbe, vagy inkább növeli-e annak jelentőségét. Gazdaságkutató intézetünk megalakulása a 20-as évek végére, vagyis még arra az időszakba esik, amelyben a világ a szabadgazdálkodás rendszeréhez törekedett visszajutni, ahhoz a rendszerhez, amelynek leg- sajátabb benső lényegéből fakadt a gazdasági fejlődés hordozója, a ciklikus hullámzás. Ebbe a gazdasági rendszerbe illeszkedett bele a Gazdaságkutató Intézet. Az 1929 április végén közreadott első jelentés bevezetőjében a konjunktúrakutatás feladata a gazdasági élet jellegzetes ciklikus jelenségeinek tárgyilagos megállapításában és a bennük megnyilatkozó törvényszerűségek felkutatásában jelöltetett meg, azzal azonban, hogy mindaz, amit ebből a kettős műveletből „a jövőre következtetni lehet — szóról-szóra — jobbadán a gazdálkodó egyénre marad“. A gazdaságkutatás hivatásának ez a körülírása és egyben megszorítása is, ez felelt meg a szabad gazdasági rend szellemének és igényeinek. Alig néhány hónappal az első jelentés kiadása után a depresszió tünetei mutatkoztak, kerek két esztendővel később pedig nyilvánvalóvá lett, hogy a szabad gazdasági rendhez való visszatérés kísérlete meghiúsult. Mai szemmel nézve ez a kísérlet talán nem is sikerülhetett. Nem sikerülhetett, mert a háború idejéből visszamaradt egyensúlyhiányoknak az automatizmus útján való kiküszöbölése az anyagilag gyengébb rétegek rendkívüli megterhelését vonta volna maga után és ennek folytán olyan szociális feszültséget váW tott volna ki, amelyek következményem semmiféle kormány, még a győztes államok kormányai sem vállalhatták. Min denki emlékezett még akkoriban a háborús gazdálkodásnak az államhatalom által irányított organizációjára. Az egyre fokozódó nyomás hatása alatt nö vekvő nyomatúkkal vetették fel a kér dést: miért ne lehetne a gazdasági életre — békeidőben éppúgy, mint a háborúban — az egyensúly irányában ható befolyást gyakorolni. Megindult a nemzetközi forgalmat korlátozó intézkedések sorozata, amely ellen hiába emeltek szót Ez az egyik lényeges eltérés a két rendszer között. A másik az, hogy az irányiA Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomást! arcképe 63 SS cm. méretben P 1.40 + portdköltiégért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztünk Ó a ml vezérttnh Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STADIÜH SAITÚVALLALAT RT-nm Budapest, VI., Rózsa>utca 111. sz. t
