Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-24 / 19. szám
Ára: 10 fillér \ ^ évf0,yam 19' sz^m* Bu(*aPest* 1939 Íanuár 24 Kedd t/m<3YAMIIRMß Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— Pp negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V, Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztálv 1-444-00 Megkezdték a második zsidótörvény tárgyalását a Ház bizottságában Áz új javaslat szabályozza a zsidók földszerzését és kiterjeszti a hadi érdemekről szóló szakaszt A faji gondolat és a modern nacionalizmus két évtized óta iránymutatója a magyar politikának és közéletnek Imrédy a Felvidéken A fölszabadult Felvidék bárom legkeletibb városa, Ungvár, Munkács és Beregszász vasárnap falai közt tisztelhette Imrédy Bélát, a megnagyobbodott Magyarország miniszterelnökét. Ez a kormányelnöki körút az első nem ünnepi látogatása Imrédynek a Felvidéken, az első hivatalos szem le út, amelynek egyetlen kimondott célja a Felvidék megsegítése. Mert ez a három legkeletibb felvidéki város valóban segítségre szorul. Beregszász azért, mert húsz esztendőn át, a cseh uralom alatt mint Kelet „legmagyarabb városa“ a legmostohább kezelésben részesült a kormányzat részéről, Ungvár és Munkács pedig azért, mert a belvederi határmegvonás következtében közvetlenül az országhatárra kerültek s elvesztették a környező kárpátorosz vidékek piacát. Munkács ráadásul egyetlen vasúti kapcsolatát is nélkülözi, pnert az új határ egy kis szakaszon megszakítja a magyar főváros felé vezető vasútvonalat. Ungvári és Munkácsot három oldalról veszi körül a még nem véglegesített demarkációs vonal, s a cseh csapatok vízkereszti betörése nyomán keletkezett feszültség természetesen még jobban fokozta e határvárosok gazdasági elzárkózását a határon túli területtel szemben. Ilyen talajra látogatott el a magyar miniszterelnök, hogy a panaszokra vigasztaló és gyógyító szavakat mondjon s a fölszakadt sebekre gyógyírt cseppegtessen. Mert a három kuruclelkű város hősies magyarságán kívül, amely örök időkre ragyogóan világító példakép marad, csak sebeket és sebeket mutathatott a miniszterelnöknek. A határfront hős sebesültjeit a kórházban, a határon túlról menekült magyarbarát kárpátorosz testvérek nyomortanyáit, a kirabolt kórházakat és közhivatalokat, az ágyúgolyóktól és gépfegyverektől összelőtt házakat. Sebesült embereket, sebesült házakat, sebesült gazdasági életet. A legmagyarabb városban, Beregszászban még egyebet is: húsz hosszú esztendő szörnyű mulasztásait. E város' húszéves története abból állott, hogy közintézményeit fokozatosan megszüntették. Egész világra szóló botrány az, hogy húsz esztendőn át semmi sem történt a legszörnyűbb beregszászi népbetegségnek, a mocsárláznak leküzdésére. Beregszász volt Európa maláriaközpontja, a mocsárlázas területek tiszteletbeli fővárosa, a mocsárláz királynője. Rengeteg tennivaló vár itt Keleten a magyar kormányzatra. De nemcsak Keleten, hanem véges-végig az északi határ mentén az egész Felvidéken. A Felvidéknek legalább átmenetileg több segítést kell kapnia az anyaországtól, hogy a határrésze a bécsi határdöntéssel kapcsolatos nagy megrázkódtatásból, a belsőbb vidéke pedig a húsz évi kiszipolyozás következményeiből magához térhessen. A Felvidék igényt tart az országos köz ja vadalmákból nemcsak arra a tízszáza- lókra, ami területe, lakossága és adóteljesítménye alapján magátólértetően kijár számára, hanem ennél többet is, hogy újból arra a gazdasági és kulturális szintre emelkedhessek, mint az anyaország többi vidéke. Mert csak politikai szintje magasabb az óhazai ‘átlagnál, de ezért gazdasági és kultuIgen nagy érdeklődés közben kezdte meg hétfőn délután 5 órakor a képviselőház együttes bizottsága az úgynevezett második zsidótörvény tárgyalását. Több mint száz képviselő gyűlt össze és megjelent a bizottság értekezletén Imrédy Béla miniszterelnök és a kormány több tagja is. A bizottság ülése előtt a Nemzeti Egység Pártjának tagjai külön értekezletet tartottak, amelyen résztvett Imrédy Béla miniszterelnök, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Teleki Pál gróf kultuszminiszter, Vay László miniszterelnökségi, Antal István igazságügyi államtitkár, továbbá Kolosváry-Borcsa Mihály, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője és Kulcsár István kormánybiztos. A párt tagjai rövid megbeszélés keretében foglaltak állást a bizottsági tárgyalással kapcsolatban. Délután 5 órakor már teljes számban együtt voltak az egyesített bizottság tagjai, teljes számban bevonult a Nemzeti Egység Pártja, Bárczay Ferenc elnök, Tors Tibor és Kölcsey István alelnökök vezetésével. A képviselőház közjogi, köz- gazdasági, közlekedésügyi, közoktatásügyi rális leron gyolódássál fizettünk. Imrédy személye és szava számunkra mindennél nagyobb kezesség arra, hogy a Felvidék három legkeletibb városának és az egész Felvidéknek reményei neon lesznek hiábavalók. Tudjuk, hogy a néma gyermeknek anyja sem érti a szavát s ezért nekünk édesanyánk előtt is világos és őszinte szavakkal föl kell tárnunk, hogy igenis vannak sebeink, amiket odaátról hoztunk magunkkal és vannak panaszra okaink, amelyeket a magyar szervezési munka lassúsága idézett elő. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy az egyesített bizottság még ezen a héten letárgyalja a zsidójavaslatot, amelynek plénumbeli tárgyalására a sürgősség kimondását fogják kérni, úgyhogy a Ház már a jövő héten a plénnmban tárgyalhatja, és még ugyanennek a hétnek folyamán be is fejezheti a javaslat tárgyalását. A felsőház már február elején végezhet a zsidójavaslat tárgyalásával. Egyébként a képviselőházban a javaslatnak nagy többsége van, annál inkább is, men a disszidensek egyrésze, azok, akik nem csatlakoztak a Sztranyavszky-féle pártalakuláshoz, a maga egészében támogatják a javaslatok csupán kis részletkérdésekben fognak módosítást kérni. és igazságügyi, egyesített bizottsága Péchy László elnöklésével kezdte meg a második zsidótörvényjavaslak „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló“ törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Imrédy Béla miniszterelnök, Tasnádi Nagy AndHuszonháromezcrnyi közalkalmazottra volt igényünk a csehszlovák köztársasággal szemben s mintegy tizenötezerrel maradt nekünk Prága adósunk. Szeretnők elmondhatni, hogy Budapest egy féléven belül maradéktalanul kárpótolta minden jogos igénylőnket a húszévi kálváriáért. Ismételjük, Imrédy személye a Felvidék számára a legteljesebb kezesség. Imrédy nevét előttünk a fölszabadító miniszterelnök dicsfénye veszi körül s benne latjuk Gömbös legméltóbb utódját, a népvezér államférfit, aki nemcsak a népért küzd, rás igazságügyminiszter, Teleki Pál kultuszminiszter, Jaross Andor felvidéki miniszter, Vay László báró miniszterelnökségi, An. tál István igazságügyi, Stolpa József kultusz- és Törley Bálint kereskedelemügyi államtitkár vett részt az ülésen. Az elnök javaslatára az együttes bizottság Makai Jánost választotta meg a törvényjavaslat előadójának,,aki részletesen ismertette a törvényjavaslatot. Makkal János rámutatott arra, hogy már az első zsidótörvényben megnyilatkozott, hogy a magyar törvényhozás a zsidókérdést, ennek gazdasági, szociális és szellemi kihatásait alapvetőnek ismeri fel a nemzet jelene és jövője szempontjából. Ezért ki akarja vonni a kérdést a társadalmi elégedetlenség, az agitáció és a politikai jelszavak világából és a nemzet alkotmányos múltjához méltóan törvényes úton kívánja rendezni. A javaslat indokolása rámutat arra, hogy a törvény megalkotása óta sok indok merült fel a törvény megváltoztatására, mert annak végrehajtása a benne lefektetett és a jelen javaslatnál kevésbbé szigorú elvek következtében illuzórius. De szükség volt a javaslat benyújtására nemzeti társadalomban élő annak a gondolatnak szempontjából, annak a helyes felismerésnek biztosítása és győzehanem egyúttal a néppel együtt is. A Felvidék éppen ezt a népi szellemiséget hozta az elnyomatásból magával. Ezért van az, hogy a Felvidék Jarossal az élén, az első hívó szóra Imrédyt ismerte el vezérének. Ha a aépi politika számára van valahol termékeny talaj az országban, akkor az minden tekintetben a Felvidék földje. így tekintsen a Magyar Élet Mozgalma éléről Imrédy a Felvidékre a mozgalom Savoyajára s kormányával siessen ennek a sokat szenvedett terület becsületes népének megsegítésére. A második zsidójavaslat a Ház bizottsága előtt ******** ..............................................................................................................................*rrnviviiwmfwinAlvinw^
