Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-24 / 19. szám
2 •FELVIDÉKI •-fti\G^AR-HIRME 1*39 JANUAR 24. KEDD lemre juttatása szempontjából is, amely két évtizeddel ezelőtt indult el a forradalom viharában és megteremtette a keresztény és nemzeti Magyarországot. Már a forradalmak után nagymértékben elterjedt a magyar értelmiség gondolkodásában j *_ faji gondolat és ez, valamint a belőle kiteljesedő modern nacionalizmus közel két évtized ót* iránymutatója a magyar politikának és a közéletnek. Ez a faji gondolat gazdasági és szociális vonatkozásban a nemzeti szolidárizmuson alapuló állami és társadalmi rendet kívánja megvalósítani, ami azt jelenti, högy fajtánk és népünk életéiből ki kell küszöbölni mindazokat a kóros jelenségeket és káros behatásokat, amelyek le- hbtetlénné teszik, hogy a történelmi magyar nemzet a maga hivatását a kor színvonalán és az idő parancsai szerint teljesíteni tudja. A nemzeti szolidaritásnak ez a gondolata kell hogy elvesse magától a szabadversenynek azt a gondolatát, amelyben a magyar nép és faj nem szabad, amelyben egyenlő esélyekkel és nem egyenlő távon indul. Ma annak a feladatnak kell a magyar faj előtt állania, hogy minél előbb és minél teljesebb erővel maga vegye kezébe szellemi és gazdasági életének irányítását, mert ha másokra bízza, lemarad a népek és fajok versenyében s az a nemzeti eszme, amelyet a magyarság kiteljesít, soha győzelemre nem jut. A zsidókérdés jelenvoltát a magyarság mindig érezte, megoldását mindig sürgette, leg feljebb a politikai élet és az európai viszonyok nem voltak alkalmasak a törvényhozási úton történő megoldásra. A zsidók földszerzésének korlátozása Részletesen ismertette ezután a törvényjavaslat alapelveit, hangsúlyozva, hogy a javaslat annak meghatározását, hogy ki a zsidó, teljesen és helyesen meríti ki. Javasolta ezután, hogy ötödik részként több szakasszal egészítsék ki a javaslatot, amely a zsidóságnak a földbirtoklással kapcsolatos kérdéseit rendezze. Eszerint mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó élők közötti jogügylet útjár csak árverés, vagy árverés hatályával magánkézből eladás során és csakis hatóság engedélyével tett vételi engedély alapján, továbbá akkor szerezhet, ha aj az ingatlan az 1924:VII, t.-e. 7. §-ának 2- pontjában megjelölt óéira szerzi meg, vagy igazolja, hogy a megszerezni kívánt ingatlanra kereskedelmi üzlet folytatására van szüksége, b) ha a megszerezni kívánt ingatlan házhely céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb és ha a szerző igazolja, hogy házhelye vagy lakóházzal beépített ingatlana nincsen. Zsidót az 1936: XXVII. tc.-ben az ezt kiegészítő, vagy módosító jogszabályokban meghatározott korlátozásokra való tekintet nélkül lehet mezőgazdasági ingatlanának tulajdonul, vagy kisbaszonbérletek céljára való átengedésre kötelezni. Aki a fehti rendelkezések megszegésével szerez ingatlant, azt a földfhűvelésűgVi miniszter kötelezheti, hogy a megszerzett ingatlant tulajdonul, vagy ki »haszonbérletek alapításának céljára haszonbérletbe engedje át. Módosítás a hadi érdemeknél E pótláson kívül az előadó módosítást is javasolt, a törvény rendelkezéseit nem leltet alkalmazni olyan tűzharcosra, aki a sebesülési érem viselésére jogosult s az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legalább egyízben kitüntetésben részesült, arra, aki 1914— 18-as háborúban ezüst- vagy arany- vitézségi éremmel tüntettek ki, vagy akik az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartáséért más kitüntetésben legalább kétizben részesült; akit a világháborúban a kardokkal ékesített III. osztályai Vaskorona-renddel tüntettek ki vagy ennél magasabb és ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetésben részesült és végül arra, aki legalább 50 százalékban hadirokkant. A fentiekben körülírt mentesség nem terjed ki a mentesített személy ivadékaira. Végül utalt arra, hogy a. törvémyibozás, más az első törvényjavaslat vitájánál eldöntötte azt a kérdést, hogy van zsidóprobléma és azt még kell oldani. Ma már ezen nein kell vitázni, hanem a kérdést á javaslatban lefektetett elvek alapján a szigorú igazságosság jegyében kell megoldani. Megkezdődik a vita Az előálló beszéde után Kelemen Kornél anélkül, hogy á javaslat érdeméhez szólt volúa, két kérelmet terjesztett elő. Politikai barátai és az alakulóban lévő keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt megbízásából kérte a miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a bizottságot arról, A Visszacsatol! Felvidék Községi Elöljáróságainak figyelmét felhívjuk a m. kir. bel ügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott, Novák Jenő dr. összeállításában megjelent misém polgári bíráskodás clniü jogi könyvre. Eégi hiányokat f>ótíS munka a községi bíráskodásra ;votaatko\ó Jogszabályokat tárgyalja, egjffcéfees szákkezetbe foglalva. A könyv ha^zhálhatóaágának előnyére szolgálnak a b|akasz6k|oa csatolt jegy zetek, melyek Az egyes Szakaszok összefüggésére mutatnak rá Is a Tendes bírósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe italt kérdések ben követett gyakorlatát te. A mű hasz ft&lhatóságát az febban közölt 24 iratminta, Valamint betüsoros mutató Is előmozdítják. A könyv \terjedélme 173 oldal. ARA 7.» ^ENGŐ. Megrendelhető az összeg, előzetes bekül- 3ése mellett: STÁDIUM" Könyvkiadó- Vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-u. 111. hogy az első zsidótörvénynek milyen hatása volt a társadalmi és gazda-sági életre, továbbá, hogy ismertesse a javaslat eredeti szövegén helyesnek tartott összes változtatásokat. Bethlen István gróf azt hangoztatta, hogy nem győzte meg őt az előadónak az a fejtegetése, hogy félévvel az első zsidójavaslat után újabb javaslatra van szükség. Szerinte a javaslat egyes vonatkozásaiban még a német törvényen is túlmegy és az összlakosságnak majdnem 10 százalékát érinti. A javaslat reménytelen helyzetbe juttatja az egész ma gyár zsidóságot, mert bár vagyonát nem veszi el, de minden életlehetőségét elvágja. A zsidóság úgy fogja fel a dolgot, hogy számára nincs más, mint vagyonának fokozatos likvidálása és a kivándorlás, ha erre lehetőséget nyújtanak. Szerinte ez gazdasági válságot fog előidézni és falun is bajok fognak jelentkezni. A javaslatot nem fogadta el. Bethlen István a továbbiakban azt fejtegette, hogy az idegen szellemiség hát- térbeszorítására többféle eszköz áll rendelkezésre. Az egVik az, hogy a keresztény ifjúság nevelésével és a felnőtt ifjúság okszerű és célszerű telepítésével az önálló ipari és kereskedelmi foglalkozások révén ezt az ifjúságot fokozatosan átvigyük a gazdasági terekre. A javaslatnak ilyen intézkedéseit nem is ellenzi. Ezek azonban túlmenaek a célon és nem képzelhető, hogy közel egymillió embert ki lehet vándorolt?! tni az országból. Szerinte a zsidókérdés megoldása abból áll, hogy a beolvadási folyamatot elősegítsük és erősítsük. Szeder János a legnagyobb helyesléssel üdvözli a javaslatot, amely alkalmas a zsidóság túltengő hatalmának megszüntetésére és a nemzet életkérdésének rendezésére. Zichy János gróf helyesli a javaslat célját, mert maga is 40 évem keresztül a keresztény irányzat érvényesítésénél harcolt. Bizonyos tekintetben azonban aggályai merülnek fel és ezeket ismertette. A vita további során Krüger Aladár, Farka» Elemér, Benárd Ágoston és Mák- ray Lajos szólalt fel. A bizottság kéddert délután 5 órakor folytatja a zsidójavas« lat tárgyalását. Kinevezték Kassa törvényhatósági bizottságának rendes tagjait 49 egyesült magyar párti, 7 Hlinka-párti kineverett Kassa, január 23. A belügyminiszter J a r o s s Andor tárcanélküli miniszterrel egyetértésben kinevezte Kassa szabad királyi város törvényhatósági bizottságának rendes tagjait. Az új törvényhatósági bizottságnak 56 tagja van. A belügyminiszter a törvény- hatósági bizottság tagjait azok sorából nevezte ki, akik az elmúlt időkben a polgárság bizalmából, tehát választás útján kerültek a város képviselőtestületébe. A kinevezett tagok közül 49 egyesült magyar párti és 7 Hlinka-párti. A magyar kormányzat lojalitását bizonyítja ez a kinevezés, amellyel a Kassán éiö szlovák kisebbség számarányának megfelelő, sőt még annál nagyobb képviselethez jut. A bizottsági tagok kinevezéseknél szemelőtt tartották, hogy csak olyanok kerüljenek a törvényhatósági bizottságba, akik arra érdemesek, szakemberek és a városi ügyekben tájékozottak. A kinevezettek között minden társadalmi osztály képviselve van. A kinevezett 56 tagon kívül a törvény- hatósági bizottságnak szakszerűség címén tagjai még a rendőrkapitányság vezetője, a tankerületi főigazgató, a pénz« iigyigazgató, a gazdasági felügyelőség vezetője, a királyi tanfelügyelő, a törvényhatósági állatorvos, hivatalból tagjai pedig a polgármester és helyettese, a főjegyző, két tanácsnok, az árvaszéki ülnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos, az erdészeti szak vezetője, a városi főmérnök és a főszámvevő. Az új törvényhatósági bizottság január 28-án, szombaton tartja első ülését Borbiró Feren« polgármester elnöklésével. HM TJ, r ■ — VitézUátz kibontotta Szegeden a MÉM zászlaját Szeged közönsége csatlakozott a Magyar Élet Mozgalomhoz Szeged, január S3. „A "Magyar Siet Moz-_ galom zászlaját vasárnap bontotta ki Szegeden vitéz Rátz Jenő volt honvédelmi miniszter. A nagygyűlést a Városi Színházban tartották. Megjelent a gyűlésen számos előkelő politikus is. Zsúfolt nézőtér előtt mondotta el nagy beszédet vitéz Rátz Jenő. Mindenekelőtt megemlékezett a miniszterelnöknek a budapesti Vigadóban mondott beszédéről, majd beszélt arról, hogy az országveszejtő kommunizmus után Szegeden szárnyalt fel először a magyar trikolór és innen indult el a diadalmas ellenforradalom, innen indult el az ellenforradalom nemzeti hadserege, élén az akkori fővezérrel, aki most Magyarország kormányzója. Ennek a mondatnak elhangzása után percekig lelkesen ünnepelte a hallgatóság a kormányzót. Rámutatott Rátz Jenő arra, hogy a magyar nemzetnek történelmi hivatása van a Kárpátok medencéjében. Kikelt a kon- kolyhintők ellen, akik a magvar néppel azt akarják elhitetni, hogy itt kurucok és labancok vannak. A magyar egység és erő megbízhatósága érdekében akarják kimunkálni a Magyar Élet Mozgalomban u népi nacionalista társadalmat, a katonai szellemet, a fegyelmet és az igazi fajvédelmet. A nemzet erejét mindig a hadsereg jelentette, de a leg fegyelmezettebb és leg jobbam felszerelt hadsereg sem ér semmit, ha a nemzet beteg. Hangoztatta, hogy lelki reformokra, a keresztény erkölcshöz való maradéktalan visszatérésre van szükség. A társadalom értékmérője csak az lehet, hogy milyen hasznos tud lenni valaki a nemzeti összességnek. Kifejtette, hogy a zsidókérdést a fajvédelem, a fajerősítés szellemében kell megoldani. Nyugodt lélekkel befogadhatjuk a más-' másnyelvü vendégnépeket, ezek a testvér-* népek évszázadok óta keresztények és a közös hit, a közös erkölcs megkönnyítette hz összehasonulást. Hisszük és valljuk, a keresztség lélekformáló hatását, de tudjuk azt is, hogy a keresztség szentségének felvétele után a kínai esők kínai marhd. A léleknek a keresztség szentsége átformálódása csak Isten különös kegyeltjeinél hajtódik végre már az első generációban. Hangoztatta, hogy messzemenő mél* tányosság, hogy már a harmadik generá* dóban feltételezzük, hogy az álhasonulás megtörténhetett. A zsidókérdés megoldása a magyar faj szellemi és gazdasági érdekeiért vívott hare. Nem szabad, szentimentálisnak lennünk ebben a harcban. A következőkben Rátz Jenő kifejtette^ hogy a magyarnak kell juttatni a magyar földet. Harcolni kell a szegénység ellen, küzdeni a munka megbecsüléséért, a közéleti tisztaságért, a profitéhség letöréséért,, a gazdasági életben pedig a visszaélések kiirtásáért. Az egész gazdasági életet át kell itatni katonás szellemmel. Éles szavakkal kelt ki a zsidók gánesoskodása, az osztályharc, a Gellért-fürdő márvány- termében vacsorázgató pártpolitikai bajnokok „szalxtdságharea“ és a gúnyolódá- sok ellen. Rátz Jenő nagy lelkesedéssel fogadott beszédének végeztével közebédet tartottak. Pálffy József Szeged polgármestere bejelentette, hogy Szeged közönsége szívvel-lélekkel csatlakozik a Magyar Élet Mozgalomhoz. Ezután több felszólalás hangzott el, majd vitéz Rátz Jenő válaszolt a beszédekre. Gyilkosság Újpesten Újpest, január 22. Vasárnap hajnali két órakor hazafelé tartott Újpestről lakására Müller József húszéves napszámos, aki előzetesen egyik vendéglőben mulatott. A fiatalembert a Thallöczy- útca 7. számú háza előtt többen megtámadták és a támadók közül az egyik késsel a torkába szúrt. Müller vértől elborítva eszméletlenül terült el az úttesten. A szurkálók elmenekültek. A környékbeli lakosok értesítették a mentőket, akik a gróf Károlyi-kórházba szállították, ahol anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, a műtőben meghalt. A detektívek a hajnali órákban a környékbeli összes kocsmákat átvizsgálták és 30 gyanús embert előállítottak a kapitányságra. Ezek közül kettőt őrizetbe vettek, névszó* hint Lencsés Ferencet és Stcfanek Jánost, akik barátai voltak Müllemek és Vele együtt mulattak. A vizsgálat még folyik.