Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-22 / 18. szám

6 Ahflfaiuinaas 1939 JANUÁR 22. VASÁRNAP Göbbels érdekes cikke: Mit akar tulajdon­képpen Amerika ? Berlin, január 21. Göbbels birodalmi miniszter a Völkischer Beobachter mai számában „Mit akar tulajdonképpen Amerika?“ címen hosszabb cikket írt, amelyben rámutat arra, hogy 1933. ja­nuár 31-ike óta a harmadik német birodalmat jófor­mán az egész amerikai sajtóban, — különösen a zsidó befolyás alatt lévő lapokban — gúnnyal és gyűlölettel kezelik s mindenféle hazugsággal és rágalommal illetik. Kétségtelen, hogy ez a Németország ellen irá­nyuló rendszeres uszítás tudatos és szándékos kihívás a Német Biroda­lom és a német nép ellen. A múlt év november 10-e óta ez az uszítás mérhetetlenül fokozódott és az amerikai közvélemény — különösen1 az a része, amely zsidó befolyás alatt áll — tűrhetetlen módon akar beavatkozni a Dómét belső viszonyokba. Ä cikk utal Ickes amerikai belügy­miniszter és Welles amerikai helyettes külügyminiszter sértőhangú németelle­nes nyilatkozataira, majd megállapítja, hogy ezzel szemben a német sajtó mindig a legnagyobb tartózkodást tanúsította Amerika irányában és soJuj nem támadta személyében sem az amerikai elnököt, sem peditj Amerika egyetlen vezető sze­mélyiségét. Az a meggyőződésünk — folytatja a cikk — hogy az amerikai népnek ehhez az ügyhöz nincs is semmi köze és amennyiben ellenségesen gondolkodik Németországról, voltaképpen áldozata. ennek az uszító hadjáratnak. Felmerül a kérdés: vájjon megengedhető-e, hogy az amerikai népet a zsidóság kedvéért a Német Birodalom és elsősorban a német nép elleni meddő ellenséges érzületbe hajszolják bele? Ez ellen tiltakoznunk kell. Erre nincs semmi szükség és ennek nem lenne semmi haszna. Mi a magunk részéről nem gyakorolunk semmiféle bí­rálatot az amerikai nép felett, tisztelet­ben tartjuk az amerikai nép politikai nézeteit és belső viszonyait és ezért joggal elvárhatjuk, hogy az ameri­kai közvélemény Németország irá­nyában hasonló megbecsülést tanú­sítson. — Nem látjuk be azt sem, milyen ered­ményre vezethetne egy ilyen vita? Tulaj­donképpen mit vár ettől Amerika? Azt hiszi talán, bogy a nagy háború módsze­rének mintájára kiéhezteti Németorszá­got? Minden gazdasági rendszabálynak két oldala van; nemcsak azt sújtja, aki ellen alkalmazzák, hanem azt is, aki azt alkalmazza. Itt az ideje, hogy az amerikai nép­ben ismét felülkerekedjen a nyuga­lom és a megfontoltság. Amikor Amerikáiban — különösen zsidó részről — mindenképpen befolyásolni akarják a közvéleményt Németország ellen, újból nyomatékosan kijelentjük, hogy ez az eljárás rövidlátó és észszerűt- len — és az egész világ előtt felvetjük a kérdést: Mit akar tulajdonképpen Ame­rika? Szülőfalujában eltemetlek egy munkácsi hősi halottat Mátészalka, január 21. A Munkács vé­delmében hősi halált halt Krisztin Pé­ter szakaszvezető holttestét hozzátartozói hazovitették szülőfalujába, Szamoskérre és itt temették el megható gyászünnep­ség keretében. A község nevében Jakab Tibor főjegyző mondott búcsúbeszédet, Az egyházi szertartást Kocsis Janos re­formátus lelkész végezte és beszédében mintaképül állította a hős magyar ka­tonát az utókor számára. Szatmármegye törvényhatósága, a frontharcoscsoport és a Turul Szövetség hatalmas babérko­szorút helyezett Krisztin Péter sírjára. A községi képviselőtestület Krisztin hősi magatartását jegyzőkönyvben örökítette meg. A Japán akció nem fenyegeti Kína függetlenségét A japán külügyminiszter, hadügyminiszter és miniszterelnök beszámolója a kínai hadjáratról Tokió, január 21. Arita külügyminisz­ter szombaton délelőtt hosszabb beszédet mondott a parlamentben Japán kínai politikájának céljairól és erélyesen visz- szautusitotta ezeket a vádaskodásokat, hogy a japán akció Kína függetlenségét fenyegeti. Japánnak semmi más eélja nincg, csak az, hogy rendet teremtsen Kelet-Azsiában. Ezt az új rendet erköl­csi alapon kell felépíteni. Japánt, Kínál és Mandzsúriát a rend ■egységblokkjává fogják kifejleszteni, ennek a harmonikus egységnek a keretében azonban mind a három állam megtartja függetlenségét és népi egyéniségét. A továbbiakban a külügyminiszter a külföldi államokkal vajó gazdasági együttműködés jelentő­ségét méltatta és kijelentette, hogy en­nek az együttműködésnek semmi akadá­lya sem lesz többé, ha minden állam megszünteti a Japánnal szemben alkal­mazott kereskedelmi korlátozásokat. Arita végül a kommunista internacio- nálé tevékenységét ostorozta, ugyan­akkor azonban azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjet-Oroszország és Japi a között fennálló függő kérdéseket békés és kielégítő módon rendezik., ltagaki japán hadügyminiszter a par­lamentben kimerítően vázolta a kínai hadjáratot. Kínában a helyzet a követ­kezőképen fest: Körülbelül 170.000 kínai a Peking Jíankau kö^li vasútvonaltól keletre és a Jangce folyótól észaltra ge­rilla harcokra készülődik. A Jangce fo­lyótól délre a Csangcsa—Na nsang közti területen a központi hadsereg körülbelül 300.000 embere áll. Délkínában Kvanting- ban kereken 200.000, és Kvangsziban 150.000 kínai táborozik. A kínaiak haderejét körülbelül egy­millió főre lehet becsülni. Rína nyu­gati és északnyugati része Moszkva segítségével teljesen kommunista be­folyás alá került. Iliranuma japán miniszterelnök a fel­ső házban tartott beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: Japán el­sősorban azokkal a hatalmakkal fog együttműködni, amelyek teljes megér­tést tanúsítanak a Távolkeleten terepi- tett új helyzet iránt. A jelenlegi viszály kezdete óta Németország és Olaszország állandóan segítségére volt Japánnak, amiért mély hálával tartozunk. Japán nak nincs szándékában harmadik hata­lom tevékenységét feleslegesen korlá­tozni. Reméli azonban, hogy ezek a ha­talmak felismerik Japán igazi szándékát és résztvesznek Keletázsia újjárendezé- sében. Konoyo herceg kormánynyilatko­zata teljes biztosítékot nyújt Kínának, mint az újjáépítés résztvevőjének, noha a sok siker ellenére a végső célt nem a katona! győzel­mekben látjuk, hanem Kína újjászü­letésében. Végül Hirnnuma felszólította a felsőhá­zat, hogy hagyja jóvá a kormány által előterjesztett törvényeket és intézkedé­seket. Jl garatni m almokat és kompok zúz széjjel Emberemlékezet óta nem volt oly nagyméretű torlódás a rakoncátlan folyón, mint most Oroszka, január 21■ (Saját tudósítónk­tól.) A napok óta tartó enyhe időjárás következtében felszakadt a Garam ha­talmas jégpáncélja s az óriási jégtömeg gek megindultak délfolé. Alsóvárad és Szentgyörgy között indult meg a jég csü­törtökön éjféltájban s alig egy óra lefor­gása alatt mintegy húsz kilométer kosz? szúságban mennydörgésszerű robajra éb­redt fel a folyómenti lakosság. A jégtorlődás katasztrofális mére­teket öltött Lekér, Oroszka és Csata északi határánál. Oroszkán és Lekér határában öt-hat mé­ter magas jégtorlódások emelkedtek ki a folyó medréből, Miután a nagy víz­tömegek a jégtorlaszakat áttörni nem bírták, új medret vájtak. Oroszkán, köz­vetlen a lakóházak közelében, a régi, úgy­nevezett holt Garam ágában, rohannak a szennyes hullámok, elsodorva termőterü leteke,t fákat és legelőket. A község komposát, családjával együtt álmában lepte meg az áradás. Mihály Lajos oroszkai revesz kis házikó* jában arra ébredt fel, hogy a víz búto­rait emelgeti. Miután látta a katasztrófa elkerülhetetlenségét, felkapta vállaira alvó feleségét és kétségbeejtő jaikiáltá- sok között, mintegy kétszáz méternyire rohant a hatalmas jégtáblák között, válligérő vízben. A falu alatti házakból csakhamar segítségére siettek az embe rek a fiatal házaspárnak. Egyetlen ser­tésük és a baromfiak mind odavesztek a vízben. A reggeli órákban borzalmas kép, tárult az emberek elé Oroszka határá­ban- A jégtorlaszok végeláthatatlan fe­hérségéből csónakok, malmok, baromfi ólak, gerendák és tövestől kicsavart szálfák meredtek a néző elé. Pillanatnyilag a helyzet az, hogy a feltorlódott jégtömegek nem mozdulnak A garami deltújon fekvő délebbi közsé­gek elöljáróságait a hatóságok felhív­ták, hogy legyenek készenlétben és ingó­ságaikat távolítsák el a folyó közelsé­Szombaton tartja első ülését Kassa törvényha Kassa, január 21. (Kassai szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az Egyesült Párt kassai pártvezetősége pénteken este ülést tartott és ennek az ülésnek egyik legfőbb pontja volt Kässä város törvény- hatósági közgyűlésének előkészítése. A törvényhatóság első közgyűlése ja­nuár 28-án, szombaton lesz. A törvény­hatósági közgyűlésnek 56 tagját ki fog ják nevezni ég pedig 49 tagot az Egyesült Párt részéről és 7 tagot a Hlinka-féle szlovák néppárt részéről. Az első ülés előtt reggel 8 órakor ünnepi istentisztelet lesz a Dómban, ezután kéz dődik a díszközgyűlés a régi városháza könyvtártermében, amely valamikor dísz­terem volt. Mivel a közönség ebben a teremben nem férhet el, a résztvevők egyrészét az ugyanazon épületben levő- Capital moziban fog- ^ ják elhelyezni, ahol hangszórók köz­vetítik a díszközgyűlés lefolyását. A díszközgyűlés első pontja Borbiró Ferenc dr. kassai főispán ünnepi meg­nyitó beszéde lesz, azután Tost László dr. kassai polgármester tart beszédet. Utána a városi tisztviselői kar képvise­lője szólal fel, majd az Egyesült Párt és a városi polgárság képviseletében Rédéky László dr. méltatja a nagy nap jelentő­ségét. Számítanak arra, hogy a Hlinka„ féle szlovák néppárt tágjai részéről is történik majd felszólalás. A díszközgyií- lés után megtartják a törvényhatóság első rendes közgyűlését. A Birodalmi Bank új elnöke kérni fogja Németország külföldi adósságainak rendezését Berlin, január 21. Walter Funk, a Né­met Birodalmi Bank új elnöke, rövid időn helül felveszi a személyes érintke­zést a külföldi államok jegybank-kor­mányzóival. Mint birodalmi bankelnök Funk dr. egyben a Nemzetközi Fizetések Bankja igazgatóságának is tagja s ez a körülmény lehetővé teszi szánjára, hogy minden további előkészítő« nélkül máris személyesen érintkezésbe lépjen a többi jegybauk-kormáuyzóval, akik tudva­lévőén szintén tagjai a Nemzetközi Fize­tések Bankja igazgatóságának. Refíjni pénzügyi körökben valószínű­nek tartják, hogy a Birodalmi Bank Új elnöke a Nem­zetközi Fizetések Bankja igazgatósá­gában máris kérni fogja Németor­szág külföldi adósságainak rendezé­sét, Schacht di\ felmentésével kapcsolatban a külügyminisztériumhoz közelálló Bör­senzeitung azt írja, hogy tévednek majd azok a külföldi körök, amelyek abban a feltevésben vannak, hogy az új birodalmi bankelnök „puhább“ lesz, mint elődje volt. A nemzeti szocialista párt vezető kö­reiben bangqztatják, hogy Walter Főnk kinevezése a Birodalmi Bank élére a totalitásos gazdasági politikai rendszer érvényesülését je­lenti. Ez a rendszer kizárja azt, hogy a gazda­ságpolitika és a valutapolitika két úton1 járjon. Ami Sehacht dr. külön megbízatását jelenti, amelyről tudvalevőleg Hitler Adolf vezérkancellár levele említést tett, az a birodalom külföldi gazdasági kap­csolataival áll összefüggésben. Változások a Birodalmi Bank igazgatóságában Hitler birodalmi vezér és kancellár a birodalmi bank igazgatósági tagjai közül Drcyse alelnököt és Hülse bankigazgatót állásuktól felmentette. Ugyanakkor a vezér és kancellár kine­vezte Brinkmann gazdaságügyi miniszté­riumi államtitkárt a birodalmi bank igazgatósági tagjává, Funk birodalmi gazdasági miniszter, mint a birodalmi bank elnöke, kinevezte Brinkmann ál­lamtitkárt a birodalmi bank igazgatósá­gának alelnökévó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom