Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
tt» JANUAR 22. VASÁRNAP TELVIDEtn J^gVaRHIRI>AE 7 Felvidéki szemmel Egy „érthetetlen" öngyilkosság Öngyilkosság történt a napokban, úgynevezett érthetetlen öngyilkosság, ami egyre gyakoribb eset e válságos időkben. Ezzel az öngyilkossággal mégis érdemes és szükséges foglalkozni, mert tipikusan felvidéki eset és egynémely különös tanulságot tartalmaz a felvidéki magyarság számára. T)r. Szobota Ferenc, az öngyilkossá lett felsöbírósági alelnök, iskolapéldája volt a „rendes“ embernek. Tehetséges, törekvő, szorgalmas, mértékletes ember, aki szorosan és keményen tartotta e tulajdonságokból font gyeplőszárat, hogy előre jusson. Útja mindig előre vezetett, ha úgy tetszik, fölfelé. Diákkorában csodálatunk vette körül. Szorgalmas, jó közepes tanuló volt és ezenfelül — futóbajnok. Dicsőséget hozott iskolánkra, országos bajnokságot nyert. Jogászkcrában az Olimpián is résztvett, magyar színekben. Jól kitaposott utat futott mindig, a boldogulást is a legsímább úton kereste. A bíróság szolgálatába lépett jogi tanulmányai befejezése után, itt is korrektül dolgozott. Korrekt, törekvő embernek ismerte mindenki, aki találkozott vele hivatalban, társaságban, utcán. A korrekt közhivatal- nők mintaképe volt, évtizedeken át egyforma öltözékben, egyforma léptekkel rótta az utcát, ha hivatalába ment vagy onnan jött. Ekkor már régen nem futott, még csak nem is sietett, az előrejutás versenyében polgári korrektséggel dolgozott: szorgalmas munkával és pontossággal. Semmi baj nem érheti az ilyen embert, jutott eszünkbe, ha szembetalálkoztunk vele és mindig ugyanazzal a korrekt mozdulattal, közömbösen előzékeny lendülettel vette le a kalapját. ««..•. Bizonyára ő is úgy érezte, hogy nem érheti semmi baj, a munka és a hivatal megvédi a külvilág minden veszedelmétől. A pontos cs szorgalmas bíró illő szabályossággal emelkedett a ranglétrán. Talán észre sem vette, hogy a külvilágban történt valami, hogy szülővárosát is „elcsatolták“... Szorgalmas volt, gyorsan megtanult szlovákul és mindössze azt a fordulatot tette a külvilág felé, hogy nevét többé nem Sz-szel, hanem S-sel írta. És megtette azt is, ami ebből a gesztusból önként adódott. Nem volt hangos szlovák hazafi, de belátta, hogy politikai kiállás nélkül nincs előmenetel semmiféle hivatalban, tehát belépett Micsura csehszlovák néppártjába. Azért ebbe a pártba, mert vallásos érzületű volt, egyébként pedig csak centralista pártot választhatott az előmenetel érdekében. Mindez mellékes körülmény, a bíró korrektül és szorgalmasan dolgozott. Vezetőjárásbíró lett, aztán hirtelen ugrással a lőcsei törvényszék elnöke. Az új fordulatot, a magyar Felvidék visszacsatolását, megint csak alig vehette észre, hacsak abból nem, hogy még ez a változás is feljebb sodorta a ranglétrán. Alelnökké nevezték ki a Kassáról Lőcsére helyezett felsőbíróságra. A szépen ívelő pályának nem ártott meg semmiféle államjogi fordulat, dr. Szobota Ferenc, Magyarország egykori futóbajnoka, tovább emelkedett a ranglétrán — úgy látszott — a legmagasabb bírói méltóságok felé. És ekkor történt meg életében az első és utolsó cselekedet: a felsőbíróság al elnöke a hivatalos óra letelte előtt eltávozott hivatalából és magával vitte ollóját, megszokott munkaeszközét. Az ollóra azért volt szüksége, mert azzal vágta fel ereit, kint, a lőcsekörnyéki erdőben. Precíz ember létére altatót is vitt magával, nehogy időnek előtte felülkerekedjék a' korrekt életösztön. Most aztán töprenghetünk, hogy miféle belső szakadás, miféle belső villámcsapás hasította ketté a töretlen pályát, a mindeddig töretlennek látszó lelket. Lé- lekhasadás: orvosi műszó a pszihiátriá- bau és bizonyára alkalmazni lehet e kifejezést'a jelen esetben is. A laptudósítás szerint az utóbbi időben többször panaszkodott háziorvosának, hogy idegei felmondták a szolgálatot. Idegösszeomlás: a tudósító ezt a szót használja és bizonyára neki is igaza van. De mi okozta, hogy meghasadt a lélek, összeomlott az idegrendszeri Az öngyilkos bíró már régen Lőcsén élt, mikor Kassa felszabadult a cseh uralom alól és még sokkal régebben odacsatolta sorsát a csehszlovák állam sorsához. Ügy látszott, hogy régen elintézte magában a nemzeti problémát is, mikor belépett a csehszlovák „centralista pártba. A lélek valamelyik mély tárnájában, az idegeknek mélyen raktározott, elfelejtett sejtjeiben kell keresni az okot? Dr. Sobota Ferenc talán a rádiót hallgatta, vagy éppen csak az újságban olvasta, hogy Kassán újból a magyar himnuszt éneklik és magyar nemzetiszínű zászló leng az utcákon. Lélektannal foglalkozó írók kedvenc témája a pedáns, rendszerető, egyforma síkon haladó emberek váratlan kisiklása. Georg Kaiser egyik híres darabjában egy ilyen pedáns hivatalnok tragédiáját írja meg, akit úgy ér a lelki villámcsapás, hogy egyszerűen az utcára kerül szokatlan időben, amikor hivatalban volna a helye. És egyszerűen megőrjíti a délelőtti napsütés. Tudni sem akar többé hivatalról, régi életéről. Dr. Sobota Ferenc, aki negyvenhét éves korára felsőbírósági alelnök lett, tálán szintén ilyen váratlan napsugárba került, talán váratlanul nyilait leikébe a Nap suA Magyar Élet Mozgalom az ősi hun magyar mondavilág egyik jellegzetességét, & „csodaszarvast“ választotta emblémájává. A kicsinyes pártpolitika ezt ízléstelen élcelődésre használta fel. A csodaszarvasról és annak mítoszáról most Hóman Bálint nyugalmazott kultuszminiszter, a kiváló történettudós érdekes nyilatkozatot adptt. Hóman Bú lint egyúttal erélyesen visszautasította a „csodaszarvassal“ kapcsolatos rosszízű politikai tréfákat. Arra a kérdésre, hogy tőle származik-e a csodaszarvas jelképként való felhasználásának ötlete, Hóman Bálint a következőkben válaszolt: — Bármily kedves gondolat rejlik is abban a feltevésben, mintha a Magyar Élet Mozgalom csodaszarvas-emblémája nak ötlete tőlem, a történetírótól származnék, az érette járó elismerés nem engem illet. Az ötlet mástól származik, én esak a zászlóbontó nagygyűlésen szereztem róla tudomást. Ott láttam viszont örvendetes meglepetésként a Magyar Nemzeti Múzeum gyönyörű szittya aranyszarvasát, főigazgatásom korszaka nak egyik legértékesebb régészeti szerze ményét. Ott tudtam meg, hogy lmrédy Béla az új mozgalom megindulását jelző emblémául — s nem mozgalmi jelvényül, mint tévesen mondják — az ősi magyar mondavilág legendás csodaszarvasát választotta. — A csodaszarvasról sokat lehetne beszélni — folytatta Hóman Bálint —, de nem akarok kitérni a hozzáfűződő monda gazdag irodalmára s a fölötte folyt vitákra. Egész röviden csak ennyit: a> hűn népet a Meotisz és a Don-folyó vidékere vezérlő csodaszarvas legendás történetéi először a VI. században jegyezték fel s a hunok és magyarok azonosságát hirdető középkori magyar krónikás hagyomány hozta vonatkozásba a két testvérnép őseiül tekintett a Hunor és Magyar gara, amely állandóan ott égett a feje fölött, de amely elől mindeddig sikeresen rejtette el a hivatal. Szobota Ferenc magyar iskolákat végzett, mielőtt dr. Sobota Ferenc lett volna belőle, a magyar kultúrát szívta magába szorgalmas tanulóévei alatt és nem egyszer fogta el az áhítat a magyar himnusz hallatára, talán olyankor is, amikor az ő sportgyőzelme után hangzott fel. Dr. Sobota Ferenc a „céltudatos“ ember volt, akinek lelkében mélyen elraktározódtak az ifjúkori romantikus élmények és aki- uek számára talán a világtragédia sem jelentett többet, mint azt, hogy a kényszerű katonai szolgálat hátráltatta előmenetelében. Egyéni érvényesülés, hivatal, előmenetel: dr. Sobota Ferenc nem volt az egyetlen, aki ezt a fedezéket választotta az egész népet sújtó csapás elől. A biztosnak látszó fedezék, amely korrekt munkából, szolgálati évekből, némi névváltoztatásból és párttagságból épült, váratlanul összeomlott. Ott, ahol a legkevésbbé volt várható: önnön lelkében. Mélyen lent a lélekben volt a kis robbanó mag, amely szétvetette az egész embert. Mert a lélek legbensőbb magvairól nem szabad megfeledkezni. Még a legszorgalmasabb hivatalnoknak sem. Sándor Imre. fejedelmekkel. A magyar eredetmonda szerint Hunort és Magyart — akikben a legújabb kutatások eredménye szerint történelmi személyeknek, az 525 táján a Bern, január 21. Vasárnap, január 22-én népszavazás lesz Svájcban két al- kotmánymódösító javaslat tárgyában. A svájci alkotmány szerint ugyanis minden alkotmánymódosító, vagy új törvényjavaslat, ha ezt kellő számú aláírás mellett a választók kérik, népszavazás alá kerül. A most népszavazás alá kerülő két javaslat teljesen formális jellegű és nem is vált ki valami nagy izgalmat a szavazók körében. A két javaslat közül az első a fontosabbik és ez áll az érdeklődés középpontjában. a javaslat a törvényhozási határozatok úgynevezett sürgősségi záradékára vonatkozik- A szövetségi alkotmány 89. paragrafusa szerint ugyanis eddig elegendő volt, ha az országgyűlés kimondta valamelyik törvényjavaslat sürgősségét és azt azonnal Virvényerőre lehetett emelni népszavazás nélkül. A háború után a svájci kormány több szükségletreudeletet léptetett életbe a népszavazás kikerülésével, mert erre ez a záradék felhatalmazta. A svájci népfront 300.000 aláírással népszavazást követelt ennek a záradékMegtisz partvidékén élt Ongurda és Ma- gyár fejedelmeknek mondái alakját láthatjuk — hún-magyar népünkkel együtt egy szarvas csalogatta a Meotisz ingo- ványaitól védett termékeny vidékre, ahol a magyarok ősei a IX. században feltűntek. A hagyomány tehát a csodaszarvasban a magyarságot új hazába és új élet felé kalauzoló égi küldöttet, az ősi initholögiának épp oly tisztelt alakjai látta, mint például a fejedelmi nemzetség mesés őséül tekintett Turul-madárban. A csodaszarvasnak ez a initkosza a ke resztény korban is továbbélt: krónikás hagyományunk szerint Géza és Szent László a szarvas kalauzolása mellett jutottak el arra a helyre, ahol a váci székesegyházat felépít ették. — Az ősi magyar mitológiának ez a mesés alakja — mondotta Hóman Bálint — valóban méltó szimbóluma lehet az új magyar élet megalapítását célzó törekvéseknek és mozgalmaknak és csak sajnálnunk kell, ha a magyar múlt legtisztél- tebb emlékeit sem kímélő otromba élcelődések tárgyává teszik. Ám szidja, ócsárolja, akinek jólesik, a pártokat vagy mozgalmakat, de minden érzésünkkel tiltakoznunk kell az ellen, hogy akár a csodaszarvast, akár a Turul-madarat, akár a kettős keresztet, vagy a Szent Koronát, magyar múltúnk e tisztes szimbólumait bárki is ezen a földön sivár lélekre valló viccelődések központjába állíthassa. — Másutt az ilyen eltévelyedéseket szigorúbban ítélik meg, mint minálunk. Ugyhítszik, már túlságosan mély gyökeret vert a legszentebb hngyomán gokból’ és érzésekből is léhán gúnyt űző idegen szellemiség. Ettől a szellemtől, amely még a Megváltó keresztjét, annak feliratát sem átalló Ha legújabban politikai célok szolgálatában a viccelődések körébe vonni, sürgősen meg kell tisztítani a magyar életet. S akik jóhiszeműen, avagy múltúnk jsmerethíjján meg tévedtek a csodaszarvas kérdésében, ne haboz-" zanak letérni erről az útról és vegyék ez esetben védelmükbe az ősi magyar szimbólum kigúnyolásával most már valóban megsértett hagyományt. A kormánytól pedig védelmet kérünk a magyar múlt szimbolikus emlékeinek becsmérlőivel szemben, mért a népnek, mely múltját nem tiszteli és e múlt megszentelt emlékeiből gúnyt űz, vagy lekicsinylésüket tűri. nem lehet a nagy múlthoz méltó jövője!- % HIM—inn nak eltörlésére, a kormány viszont ellen- javaslatot készített, amely szerint a sürgősségi záradék továbbra is érvényben marad, a sürgősséget azonban pontosan körvonalazzák és ezután csak azok a javaslatok részesülhetnek ebben a megkülönböztetésben, amelyek törvényerőre emelése elhalaszthatatlanul szükséges és ezek a szükségtörvények csupán korlátozott időtartamra szorítkoznak. Ezenkívül az ilyen szükségtörvények vagy rendeletek életbeléptetéséhez mindkét kamarában elért többség is szükséges. A másik alkotmánymódosító javaslatot már mindkét kamara elutasította. Ez a javaslat arról szól, hogy a legfőbb svájci bíróságnak joga le gyen a hatósági rendeleteket felülbírálni. A javaslat bírálói rámutattak arra. hogy ez a tervezet a bírót a törvényhozó fölé rendelné és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a legfőbb bíróság politikai kérdésekkel foglalkozva teljesen politikai befolyás alá kerül. A népszavazás kimenetele, beavatottak véleménye szerint, nem kétséges és biztosra vehető, hogy a kormány és a parlament javaslata győzelmet aratA CSODASZARVAS LEGENDÁJA Hóman Bálint nyilatkozott a csodaszarvasról és visszautasította az ízléstelen politikai élcelődéseket Svájc népszavazással dönt az alkotmánymódosításról
