Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-22 / 18. szám

tt» JANUAR 22. VASÁRNAP TELVIDEtn J^gVaRHIRI>AE 7 Felvidéki szemmel Egy „érthetetlen" öngyilkosság Öngyilkosság történt a napokban, úgy­nevezett érthetetlen öngyilkosság, ami egyre gyakoribb eset e válságos időkben. Ezzel az öngyilkossággal mégis érdemes és szükséges foglalkozni, mert tipikusan felvidéki eset és egynémely különös ta­nulságot tartalmaz a felvidéki magyar­ság számára. T)r. Szobota Ferenc, az öngyilkossá lett felsöbírósági alelnök, iskolapéldája volt a „rendes“ embernek. Tehetséges, törekvő, szorgalmas, mértékletes ember, aki szo­rosan és keményen tartotta e tulajdonsá­gokból font gyeplőszárat, hogy előre jus­son. Útja mindig előre vezetett, ha úgy tetszik, fölfelé. Diákkorában csodálatunk vette körül. Szorgalmas, jó közepes ta­nuló volt és ezenfelül — futóbajnok. Di­csőséget hozott iskolánkra, országos baj­nokságot nyert. Jogászkcrában az Olim­pián is résztvett, magyar színekben. Jól kitaposott utat futott mindig, a boldogu­lást is a legsímább úton kereste. A bíró­ság szolgálatába lépett jogi tanulmányai befejezése után, itt is korrektül dolgozott. Korrekt, törekvő embernek ismerte min­denki, aki találkozott vele hivatalban, társaságban, utcán. A korrekt közhivatal- nők mintaképe volt, évtizedeken át egy­forma öltözékben, egyforma léptekkel rótta az utcát, ha hivatalába ment vagy onnan jött. Ekkor már régen nem futott, még csak nem is sietett, az előrejutás versenyében polgári korrektséggel dolgo­zott: szorgalmas munkával és pontosság­gal. Semmi baj nem érheti az ilyen em­bert, jutott eszünkbe, ha szembetalálkoz­tunk vele és mindig ugyanazzal a kor­rekt mozdulattal, közömbösen előzékeny lendülettel vette le a kalapját. ««..•. Bizonyára ő is úgy érezte, hogy nem érheti semmi baj, a munka és a hivatal megvédi a külvilág minden veszedelmétől. A pontos cs szorgalmas bíró illő szabá­lyossággal emelkedett a ranglétrán. Ta­lán észre sem vette, hogy a külvilágban történt valami, hogy szülővárosát is „el­csatolták“... Szorgalmas volt, gyorsan megtanult szlovákul és mindössze azt a fordulatot tette a külvilág felé, hogy nevét többé nem Sz-szel, hanem S-sel írta. És meg­tette azt is, ami ebből a gesztusból ön­ként adódott. Nem volt hangos szlovák hazafi, de belátta, hogy politikai kiállás nélkül nincs előmenetel semmiféle hiva­talban, tehát belépett Micsura csehszlo­vák néppártjába. Azért ebbe a pártba, mert vallásos érzületű volt, egyébként pedig csak centralista pártot választha­tott az előmenetel érdekében. Mindez mellékes körülmény, a bíró kor­rektül és szorgalmasan dolgozott. Vezető­járásbíró lett, aztán hirtelen ugrással a lőcsei törvényszék elnöke. Az új fordula­tot, a magyar Felvidék visszacsatolását, megint csak alig vehette észre, hacsak abból nem, hogy még ez a változás is fel­jebb sodorta a ranglétrán. Alelnökké ne­vezték ki a Kassáról Lőcsére helyezett felsőbíróságra. A szépen ívelő pályának nem ártott meg semmiféle államjogi for­dulat, dr. Szobota Ferenc, Magyarország egykori futóbajnoka, tovább emelkedett a ranglétrán — úgy látszott — a legmaga­sabb bírói méltóságok felé. És ekkor történt meg életében az első és utolsó cselekedet: a felsőbíróság al elnöke a hivatalos óra letelte előtt eltá­vozott hivatalából és magával vitte olló­ját, megszokott munkaeszközét. Az ollóra azért volt szüksége, mert azzal vágta fel ereit, kint, a lőcsekörnyéki erdőben. Pre­cíz ember létére altatót is vitt magával, nehogy időnek előtte felülkerekedjék a' korrekt életösztön. Most aztán töprenghetünk, hogy miféle belső szakadás, miféle belső villámcsa­pás hasította ketté a töretlen pályát, a mindeddig töretlennek látszó lelket. Lé- lekhasadás: orvosi műszó a pszihiátriá- bau és bizonyára alkalmazni lehet e ki­fejezést'a jelen esetben is. A laptudósítás szerint az utóbbi időben többször panasz­kodott háziorvosának, hogy idegei fel­mondták a szolgálatot. Idegösszeomlás: a tudósító ezt a szót használja és bizonyára neki is igaza van. De mi okozta, hogy meghasadt a lélek, összeomlott az ideg­rendszeri Az öngyilkos bíró már régen Lőcsén élt, mikor Kassa felszabadult a cseh uralom alól és még sokkal régebben odacsatolta sorsát a csehszlovák állam sorsához. Ügy látszott, hogy régen elintézte magában a nemzeti problémát is, mikor belépett a csehszlovák „centralista pártba. A lélek valamelyik mély tárnájában, az idegeknek mélyen raktározott, elfelej­tett sejtjeiben kell keresni az okot? Dr. Sobota Ferenc talán a rádiót hallgatta, vagy éppen csak az újságban olvasta, hogy Kassán újból a magyar himnuszt éneklik és magyar nemzetiszínű zászló leng az utcákon. Lélektannal foglalkozó írók kedvenc témája a pedáns, rendsze­rető, egyforma síkon haladó emberek vá­ratlan kisiklása. Georg Kaiser egyik hí­res darabjában egy ilyen pedáns hiva­talnok tragédiáját írja meg, akit úgy ér a lelki villámcsapás, hogy egyszerűen az utcára kerül szokatlan időben, amikor hi­vatalban volna a helye. És egyszerűen megőrjíti a délelőtti napsütés. Tudni sem akar többé hivatalról, régi életéről. Dr. Sobota Ferenc, aki negyvenhét éves ko­rára felsőbírósági alelnök lett, tálán szin­tén ilyen váratlan napsugárba került, ta­lán váratlanul nyilait leikébe a Nap su­A Magyar Élet Mozgalom az ősi hun magyar mondavilág egyik jellegzetessé­gét, & „csodaszarvast“ választotta emblé­májává. A kicsinyes pártpolitika ezt ízléstelen élcelődésre használta fel. A csodaszarvasról és annak mítoszá­ról most Hóman Bálint nyugalmazott kultuszminiszter, a kiváló történettudós érdekes nyilatkozatot adptt. Hóman Bú lint egyúttal erélyesen visszautasította a „csodaszarvassal“ kapcsolatos rosszízű politikai tréfákat. Arra a kérdésre, hogy tőle származik-e a csodaszarvas jelkép­ként való felhasználásának ötlete, Hóman Bálint a következőkben válaszolt: — Bármily kedves gondolat rejlik is abban a feltevésben, mintha a Magyar Élet Mozgalom csodaszarvas-emblémája nak ötlete tőlem, a történetírótól szár­maznék, az érette járó elismerés nem en­gem illet. Az ötlet mástól származik, én esak a zászlóbontó nagygyűlésen szerez­tem róla tudomást. Ott láttam viszont örvendetes meglepetésként a Magyar Nemzeti Múzeum gyönyörű szittya aranyszarvasát, főigazgatásom korszaka nak egyik legértékesebb régészeti szerze ményét. Ott tudtam meg, hogy lmrédy Béla az új mozgalom megin­dulását jelző emblémául — s nem mozgalmi jelvényül, mint tévesen mondják — az ősi magyar mondavi­lág legendás csodaszarvasát válasz­totta. — A csodaszarvasról sokat lehetne be­szélni — folytatta Hóman Bálint —, de nem akarok kitérni a hozzáfűződő monda gazdag irodalmára s a fölötte folyt vi­tákra. Egész röviden csak ennyit: a> hűn népet a Meotisz és a Don-folyó vidékere vezérlő csodaszarvas legendás történetéi először a VI. században jegyezték fel s a hunok és magyarok azonosságát hir­dető középkori magyar krónikás hagyo­mány hozta vonatkozásba a két testvér­nép őseiül tekintett a Hunor és Magyar gara, amely állandóan ott égett a feje fölött, de amely elől mindeddig sikeresen rejtette el a hivatal. Szobota Ferenc magyar iskolákat vég­zett, mielőtt dr. Sobota Ferenc lett volna belőle, a magyar kultúrát szívta magába szorgalmas tanulóévei alatt és nem egy­szer fogta el az áhítat a magyar himnusz hallatára, talán olyankor is, amikor az ő sportgyőzelme után hangzott fel. Dr. So­bota Ferenc a „céltudatos“ ember volt, akinek lelkében mélyen elraktározódtak az ifjúkori romantikus élmények és aki- uek számára talán a világtragédia sem jelentett többet, mint azt, hogy a kény­szerű katonai szolgálat hátráltatta elő­menetelében. Egyéni érvényesülés, hivatal, előmene­tel: dr. Sobota Ferenc nem volt az egyet­len, aki ezt a fedezéket választotta az egész népet sújtó csapás elől. A biztosnak látszó fedezék, amely korrekt munkából, szolgálati évekből, némi névváltoztatásból és párttagságból épült, váratlanul össze­omlott. Ott, ahol a legkevésbbé volt vár­ható: önnön lelkében. Mélyen lent a lélek­ben volt a kis robbanó mag, amely szét­vetette az egész embert. Mert a lélek legbensőbb magvairól nem szabad megfeledkezni. Még a legszorgal­masabb hivatalnoknak sem. Sándor Imre. fejedelmekkel. A magyar eredetmonda szerint Hunort és Magyart — akikben a legújabb kutatások eredménye szerint történelmi személyeknek, az 525 táján a Bern, január 21. Vasárnap, január 22-én népszavazás lesz Svájcban két al- kotmánymódösító javaslat tárgyában. A svájci alkotmány szerint ugyanis min­den alkotmánymódosító, vagy új tör­vényjavaslat, ha ezt kellő számú aláírás mellett a választók kérik, népszavazás alá kerül. A most népszavazás alá kerülő két ja­vaslat teljesen formális jellegű és nem is vált ki valami nagy izgalmat a sza­vazók körében. A két javaslat közül az első a fonto­sabbik és ez áll az érdeklődés közép­pontjában. a javaslat a törvényho­zási határozatok úgynevezett sürgősségi záradékára vonatkozik- A szövetségi al­kotmány 89. paragrafusa szerint ugyanis eddig elegendő volt, ha az országgyűlés kimondta valamelyik törvényjavaslat sürgősségét és azt azonnal Virvényerőre lehetett emelni népszavazás nélkül. A háború után a svájci kormány több szükségletreudeletet léptetett életbe a népszavazás kikerülésével, mert erre ez a záradék felhatalmazta. A svájci népfront 300.000 aláírással népszavazást követelt ennek a záradék­Megtisz partvidékén élt Ongurda és Ma- gyár fejedelmeknek mondái alakját lát­hatjuk — hún-magyar népünkkel együtt egy szarvas csalogatta a Meotisz ingo- ványaitól védett termékeny vidékre, ahol a magyarok ősei a IX. században fel­tűntek. A hagyomány tehát a csoda­szarvasban a magyarságot új hazába és új élet felé kalauzoló égi küldöttet, az ősi initholögiának épp oly tisztelt alak­jai látta, mint például a fejedelmi nemzetség mesés őséül tekintett Tu­rul-madárban. A csodaszarvasnak ez a initkosza a ke resztény korban is továbbélt: krónikás hagyományunk szerint Géza és Szent László a szarvas kalauzolása mellett ju­tottak el arra a helyre, ahol a váci szé­kesegyházat felépít ették. — Az ősi magyar mitológiának ez a mesés alakja — mondotta Hóman Bálint — valóban méltó szimbóluma lehet az új magyar élet megalapítását célzó törekvé­seknek és mozgalmaknak és csak sajnál­nunk kell, ha a magyar múlt legtisztél- tebb emlékeit sem kímélő otromba élce­lődések tárgyává teszik. Ám szidja, ócsá­rolja, akinek jólesik, a pártokat vagy mozgalmakat, de minden érzésünkkel tiltakoznunk kell az ellen, hogy akár a csodaszarvast, akár a Turul-madarat, akár a kettős keresztet, vagy a Szent Koronát, magyar múltúnk e tisztes szimbólumait bárki is ezen a földön sivár lélekre valló viccelődések köz­pontjába állíthassa. — Másutt az ilyen eltévelyedéseket szi­gorúbban ítélik meg, mint minálunk. Ugyhítszik, már túlságosan mély gyö­keret vert a legszentebb hngyomán gokból’ és érzésekből is léhán gúnyt űző idegen szellemiség. Ettől a szellemtől, amely még a Megváltó keresztjét, annak fel­iratát sem átalló Ha legújabban politikai célok szolgálatában a viccelődések kö­rébe vonni, sürgősen meg kell tisztítani a magyar életet. S akik jóhiszeműen, avagy múltúnk jsmerethíjján meg téved­tek a csodaszarvas kérdésében, ne haboz-" zanak letérni erről az útról és vegyék ez esetben védelmükbe az ősi magyar szim­bólum kigúnyolásával most már valóban megsértett hagyományt. A kormánytól pedig védelmet kérünk a magyar múlt szimbolikus emlékeinek becsmérlőivel szemben, mért a népnek, mely múltját nem tiszteli és e múlt megszentelt emlé­keiből gúnyt űz, vagy lekicsinylésüket tűri. nem lehet a nagy múlthoz méltó jövője!- % HIM—inn nak eltörlésére, a kormány viszont ellen- javaslatot készített, amely szerint a sür­gősségi záradék továbbra is érvényben marad, a sürgősséget azonban pontosan körvonalazzák és ezután csak azok a ja­vaslatok részesülhetnek ebben a meg­különböztetésben, amelyek törvényerőre emelése elhalaszthatatlanul szükséges és ezek a szükségtörvények csupán korláto­zott időtartamra szorítkoznak. Ezen­kívül az ilyen szükségtörvények vagy rendeletek életbeléptetéséhez mindkét ka­marában elért többség is szükséges. A másik alkotmánymódosító javaslatot már mindkét kamara elutasította. Ez a javaslat arról szól, hogy a legfőbb svájci bíróságnak joga le gyen a hatósági rendeleteket felül­bírálni. A javaslat bírálói rámutattak arra. hogy ez a tervezet a bírót a törvényhozó fölé rendelné és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a legfőbb bíróság politikai kérdé­sekkel foglalkozva teljesen politikai be­folyás alá kerül. A népszavazás kimenetele, beavatottak véleménye szerint, nem kétséges és biz­tosra vehető, hogy a kormány és a parla­ment javaslata győzelmet arat­A CSODASZARVAS LEGENDÁJA Hóman Bálint nyilatkozott a csodaszarvasról és visszautasította az ízléstelen politikai élcelődéseket Svájc népszavazással dönt az alkotmánymódosításról

Next

/
Oldalképek
Tartalom