Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
TEMiDflq 1939 JANUAR 22. VASlRNAT ' országszerte igen nagy eredményei Tannak. Csak legutóbb a komáromi kong resszus alkalmával a jelenlévő 20 ezer felvidéki párttag a legnagyobb odaadással és lelkesedéssel csatlakozott Jaross Andor felhívására Imrédy Béla mozgalmához és tett őszinte hitvallást a keresztény. nacionalista és fajvédő új magyar ország kialakítása mellett. Vasárnapon Szeged, Kecskemét és Nagykőrös látja vendégül a mozgalom vezetőit, akik impozáns nagygyűlés keretében bontják ki e három vidéki nagyvárosban a mozgalom zászlaját és ismertetik a miniszterelnök oélkitűsé seit. A szegedi és kecskeméti nagygyűlésen Rálz Jenő nyug. honvédelmi miniszter mondja a zászlóbontó beszédet. Rátz Jenő már szombaton este Szegedre érkezett/ kíséretében több felsőházi tag és képviselő volt. Nagykőrösön Jaross Andor felvidéki miniszter yesz részt a, zászlóbontó gyűlésen és várhatóan nagyobb beszédet is mond. A szombati; nap politikai eseményei közé tartozik Tmrédy Béla miniszterelnöknek és Csáky István gróf külügyminiszternek kormányzói kihallgatása, akik egy felől az időszerű kormányzati kérdésekről, másfelől a berlini tárgyalásokról számolnak be az államfőnek. Ugyancsak a mai napon összehívták a képviselőház és aíelsőház külüfífyi bizottságát. A bizottság január 26-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor, illetve a felsőház külügyi bizottsága csütörtökön délután 5 órakor tartja, értekezletét, amelynek tárgya „az aktuális külpolitikai kérdések“ Jelentettük'már, hogy a disszidens képviselő ellenzék egyrészével már hetek óta pártalakítási kísérletet folytatnak. E tárgyalások, úgy látszik, többé-keyésbé eredményre is vezettek, mert Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt címmel a megalakulás megtörténéséről hírek terjedtek el s állítólag a pártalakulást a képviselőház keddi ülésén be is jelentik. Mindenesetre a disszidensek egyrésze, a Mikecz Ödön köré csoportosuló képviselők a pártalakításban nem vesznek részt s már legutóbb a Gellórt-szállóbeli vacsorán sem vettek részt. Állítólag csatlakozik a párthoz Bethlen István gróf és Friedrich István és a kiszivárgott hírek szerint a párt élére vezetőséget választanak, melyben Bethlen István, Kornis Gyula, Sztrtmyav.szky Sándor, Eckhardt Tibor és Bornemisza Géza vennének részt. E keresztény és jobhpldali alakulásnak erőpróbája lesz a közeljövőben meginduló zsidó javaslati vita. Az új ellenzéki párt alakulásával kapcsolatosan a Magyar Országos Tudósító arról értesült, hogy az úgynevezett Bornemisza—Mifcec£-csoportba tömörült képviselők a jövő hét közepén fogják álláspontjukat az aktuális politikai kérdésekben megállapítani. Hamis hírek az Egyesüli Magyar Pápipói Berlini vélemény , tó'/ tó a magyarországi ellenzéki mozgalomról A kormány erőivel szemben a heterogén ellemék soraiban olyan magatartást foglalnak el, amely zavarja a német-magyar barátságot Berlin, január 21. (Német Távirati Iroda.) A Deutsche Diplomatische Information foglalkozik a Magyarországon fellépő ellenzék szerepével. A német külügyminisztériumhoz közelálló lap többi között a következőket írja: Sajnos, azt kell látnunk, hogy a kormány erőivel szemben a heterogén ellenzék soraiban olyan magatartást foglalnak el, amely zavarja a német-magyar barátságot- Ezt Németország nem veheti tudomásul visszatetszés nélkül. Annál inkább örültek Né me to r- szagban annak, hogy Csáky gróf magyar külügyminisztert, akit az egészséges és reálisan gondolkodó magyarság képviselőjének tekintünk, a birodalmi fővárosban láthattunk. A lefolyt megbeszélések eredménye az a szerencsés egyetértés, hogy a dunavölgyi gyümölcsöző és harmonikus építöniunkát a német és magyar nép között rég bevált kapcsolatokra, valamint Magyarországnak a berlin—római tengellyel való legszorosabb együttműködésére lehet alapítani. .> . A német—magyar barátság az elmúlt ezredévben elég bizonyítékát adta európai szükségességének éppenúgy, mint ahogy a régi német—magyar hagyománynak felel meg, ha Németország közreműködik az idegen betörésnek kitett magyar területi felségjog helyreállításán. Az egész német nép szántára szilárd fogalom lett, hogy a magyar nemzet évszázadok folyamán ismételten védőgát volt olyan betöréssel fenyegető áramlatokkal szemben, amelyek megsemmisítéssel fenyegették az európai kultúrát- Ebből a szemszögből elutasit- hatatlan módon lehet megindokolni Magyarország csatlakozását a kommunistaellenes egyezményhez, amely megfelel e nép történelmi vonalvezetésének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nemzetnek az igazi magyar hagyományokhoz való ilyen visszatérése azt fogja eredményezni, hogy egészséges ösztönnel belső életében is legyűri azokat a békebontó és zavartkeltő kísérleteket, amelyek megnehezítik a boldogabb jövő felé vezető utat. Budapest, január, 21. Jelentettük, hogy bizonyos liberális körök olyan hírekké! látják el a budapesti aszfaltéajtöt, hogy a legutóbbi napokban ellentét merült föl Jaross Andor és Sziillö Géza között. Sőt, ma már azt a hírt is közölték, hogy Szüllő Géza, aki megjelent a Keresztény Párt, legutóbbi elnökségi ülésén, szakított az Egyesült Magyar Párttal és belépett a Keresztény Pártba. Estére a hírt azzal toldják meg, hogy Szüllő máris akcióba jgpett, értekedéire híyjá óstóe'á felvidéki katolikus papságot s a jövő . heten .^rp. ■íkndó papi • értekezlet aztán-$tfMNÉfc fordulni Jaross politikájával. Az egyik libérális zsidó lap már azt is tudnívéti, hogy a felvidéki Egyesült Magyar Párt papi törvényhozói is a disszidensek sorába fognak lépni. A katolikus ügyekről nagy tájékozottságot színlelő szabadkőműves lapok kampánya nyilvánvaló célt követ: ugyanazt, amit.húsz éven keresztül a csehszlovákiai viszonyok közt a prágai kormány magyar marxista emigránsokból toborzott ‘hírterjesztői űztek. Robbantani szeretnék az Egyesült Magyar Párt egységét. Hányszor olvastuk a dicstelen emlékű Reggelben és a Magyar Újságban arról, hogy a keresztényszocialista pártban nagyok az ellentétek Szüllő és a papság között. Ám a Keresztényszocialista Párt és később az Egyesült Párt egysége mindeme jerichói lárma ellenére is sziklaszilárd maradt. A pesti liberális sajtóforrások mai hírei sem jobbak és megbízhatóbbak, mint ä prágai források vészjós- lásai voltak. Mindenekelőtt hazugság az, hogy Szüllő Géza kilépett volna a felvidéki Egyesült Magyar Pártból. A liberális lapok ezt az álbírt abból a tényből kombinálták ki, hogy Szüllő Géza felsőházi tag valóban megjelent a Keresztény Párt értekezletén. De Szüllő nem első ízben tesz látogatást a Keresztény Pártnál■ Mi nagyon , jól emlékszünk arra, hogy Sziillö az elnyomatás éveiben is minden ünnepélyes alkalommal kegyelettel emlékezett meg politikai mesteréről. Zichy Nándor grófról, s mindenkor tanítványának vallotta magát. A régi kegyeleti kapcsolat azonban nem jelenti azt, hogy Szüllő megtagadta volna azt az újabb lelki kapcsolatot, amely őt a Felvidék Egyesült Magyar Pártjához köti. Azért sincs semmi különös a látogatásban, mert hiszen a Keresztény Párt ideológiai tekintetben közel áll az Egyesült Magyar Párt elképzeléseihez. A tény az, hogy . , csak a liberális körök vágyálma az, hogy Szüllő a felvidéki papság élére állva olyan mozgalmat indítson, amely eddigi pártját robbantaná. Szüllő. aki Komáromban is jelenvolt és felfogadta a páTtolnökségbeli maga« funkcióját, sokkal b ölesebb politikus, semhogy a liberalizmusnak ilyen szolgálatra . készen, álljon különösen akkor, amikor Komáromban a saját szemével látta a párt harmincezer főnyi élgárdá ját, s tapasztalhatta, hogy ennek a párt nák törhetetlen egységszellemo mindenkit. elsodorna, aki ilyen pártbontási kísérletnek odaadná magát. Különösen egy olyan politikus nem tehet ilyet, aki az elmúlt másfél évtized alatt száz és száz nyilatkozatban bélyegezte meg a párt- bontókat s kihangsúlyozta minden alkalommal, hogy a pártbpntók frondőröskö- déée nem egyéb, mint önérdek szolgálata a .közérdekkel szemben. Éppen mért..a legnagyobb iafámia egy Szüliö ívesét ilyen kombinációkba keverni. De ugyan olyan rosszindulatú képtelenség ^z a má sik állítás is, mely szerint nemcsak a felvidéki katolikus papok, hanem még az Egyesült Magyar Párt papképviselői is frondőrösködni akarnak. Erre csak azt jegyezzük meg, hogy Jaross mellett" ép pen ezek a vezéreink fejtették ki Komá romban a legszebb ékesszólással és hév vei az Egyesült Magyar Párt programját. És különben a párt vezetőségében is a legelőkelőbb helyeken és megfelelően tekintélyes arányban van képviselve a népi politika mindenkori leghívatottabb szóvivője: a papság és pedig úgy a katolikus, mint a protestáns oldalon. Az a párt, amelynek nevében továbbra is első helyén a „keresztény“ jelző szerepel, Jaross vezérlete alatt és a magyar lelkészi kar teljes erkölcsi támogatásával két év óta töretlenül ugyanazt a programot vallja ma is, mint amellyel az egyesülés szent hevületében elindult. A belső ellentétekről szóló hírek csak rosszindulatú, gonosz mesék. S a hatásuk is ugyanannyi lesz, mint n prágai sájtóbérencek hasonló meséinek: csak még keményebb, még zártabb mozgalmi egység. Aki ez ellen az egység ellen a múltban vétett, az egytől egyig mind politikai halott lett, a felvidéki nemzet kiközösítette magából. És ma ez az egység»zellem erősebb mint valaha. Hogy a liberális sajtó kitalálásai menynyire valótlanok, erre a legjellemzőbb Tobler János kereszténypárti országgyűlési képviselő nyilatkozata, amely ép e sorok írása közben jut kezünkbe. Az Est ugyanis azt írta, hogy a Keresztény Párt elhatárolta, hogy a felsőmagyarországi papságot a jövő hétre értekezletre hívja össze és felkérte Sziillö Gézát és Tobler Jánost, hogy lépjenek érintkezésbe a felvidéki katolikusság vezetőivel. A lap hozzátette, hogy „az értekezletnek azért van nagy jelentősége, mert ezen a tanácskozáson a felvidéki klérus szembcheiyez- .kedik Jarossék állásfoglalásával“. A lap végül közli, hogy „Tobler vasárnap délelőtt a Felvidékre utazik, hogy a gyűlés megtartására vonatkozó intézkedéseket megtegye“. Tablet á kútmérgező híradásra a Magyar Tudósító útján a sajtónak a következő választ adta: , „Kijelentem, hogy éli Az Estnek semminemű nyilatkozatot nem adtam. A közlemény valótlan.“ Ugyanezt mondhatjuk mi is az egész mesehalmazatra. A közlemény valótlan. Yay László bárót és Kolosváry-Borcsa Mihályt lelkesen ünnepelték a bihar- nagybafonii és a gyimröi kerületben KfcjpfLiászKfc báró miniszterelnökségi "államtitkár a szombati' 'íráson látogatott el a biharuagybajomi kcrkletbé, ámelj nek közönsége egyhangúan ajánlotta fel a kerület mandátumát az államtitkárnak. V&y László báró szombaton délután a .választóközönség óriási lelkesedése mellett ismertette programját. Az államtitkár vasárnap folytatja a kerületben programadó körútját s a kerületnek mintegy nyolc községében mond beszédet. Ugyancsak a szombati napon látogatott el a gyömrői kerületbe ■ "tó. V . ; Kolosváry - Borosa Mihály sajtoló- nője is. aki Úri községben és Szént- lörinckátán mondott igen nagy lelkesedéssel fogadott programbeszédet. A sajtófőnök vasárnap Táplósápon, Tá- piósüllyön, majd Tápióság bözségbert mondja el programbeszédét, este pedig Gyomron a különböző - egyesületeket keresi fel. Úgy Vay László bárót, miut Kolosváry- Borcsa Mihályt a választóközönség mind a két kerületben igen nagy ünneplésben részesítette és a kerület hangulata után ítélve mind a két helyen fölényes győzelemre, vagy egyhangú választásin számítanak. A Magyar Fajvédők Országos Szövetségének nagytanácsülése A Magyar Fajvédők Országos Szövetségének nagytanácsa Héjjá s Iván elnöklésével Apponyi-téri központi helyiségében most tartotta negyedévi gyűlését. Az elnöki megnyitó után vitéz Somogyi Béla országos ügyvezető a szövetség működéséről tett negyedévi jelentést, majd nagy érdeklődés közepette előterjesztette a fajvédők 12 pontból álló követelését. A kiáltvány pontjait a nagytanács tagjai lelkes örömmel vették tudomásul és hitet tettek a. további munka folytatására. Angol kultúrintézmén létesítenek Olaszországban Lon do n, január 21. Chamberlain miniszterelnök római látogatása során közölte Mussolinival, hogy az angol kormány . fésztves/, az 1942-i római világkiállításon, ahol külön pavillnnt építtet. Lord Llpyd, az angol kulturpropa- gandatanács elnöke, - az angol—olasz szellemi kapcsolatok kimelyítésének előkészítésére Rómába utazott, ahol tanácskozott Cianp gróf külügyminiszterrel, az olasz kormány több tagjával és P a c elí i bíboros államtitkárral. Az olasz kormány megígérte, hogy a legmelegebben támogatja az angol kultúr- propaganda olaszországi munkáját. Egyelőre a következőket határozta el: 1. a firenzei angol intézet kibővítése, 2. új angol intézet, kultűrközpont és könyvtár építése Rómában, 3. a római angol iskola kibővítése; az új szárnyat Viktor Emánuel király nyitja meg személyesen, 4. angol esti nyelvtanfolyamok szervezése a nagyobb ólasz városokban.
