Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939 JANUAR 1. VASÁRNAP TEiiViDEW'iMMÍfARHIRIlAB 23 .,r-,, Névtelén levelek és anonim feljelentések gyászos szerepe a világtörténelemben f J'b' A i,Tizek Tanácsa"-Essex tragédiája-Faria tévedése - Holstein tit — Puskin halála • * A budapesti rendőrség statisztikái# szerint a .most elmúlt 1938-as évben Tekordot értek el a íovárosban, k név­telen feljelentések. Bűnügyi szakértők véleménye szerint a névtelen feljelen­tések rendszerint alaptalanok, a név­telen feljelentőt leggyakrabban csak bosszúvágy sarkalja. A névtelen feljelentések elburjánzásá­ról értesülünk a rendőri statisztikánál Feltűnő, hogy nemcsak szokatlanul’ soí névtelen feljelentést tettek az elmúlt esztendőben, de igen gyakran kellett nyomozást indítania a rendőrségnek rá­galmazó névtelen leiyelék miatt 18. A kriminalista és a gráföíőgús .egybebang"- •zó véleménye szerint anonim feljelen; test, anonim levelet csak alattomos jel­lem , vagy súlyosán sérült lelkű etnbe^ rek írnak. Érdemes megemlíteni azt is, bogy a, statisztika., adatai .szerint sokká) gyakrabban használja a besúgásnals, ábtilkodásüak, iMetŐíeg TÚgálinazásnak eif az eszközét’nő,’ mint férfi. Amiképeri a névtelen feljelentések adatai rendsze­rint hamisak, úgy a legtöbb esetben - ha­zugságot tartalmaznak a névtelein leve­lek is. , Mondottak már, hogy a névtelen felje­lentő, á néVtelén levélíró vagy gonész- jell-mü, vagy lelkibeteg. Pszichiáterek már gyakran megírták, hogy amennyi-, ben beteglelkü ember rágalmaz névtele­nül betegsége legtöbbször szkizofrénius énhasadás. Leginkább hisztériás asszo­nyok Vagy vénlányok ifjúk férjeknek a feleségeket rágalmazó anoiijm leveleket» hogy bosszút álljanak azokon, akiknek éíerült'az élete. Felettesét" névtelen le­vélben rágalmázza az elnyomott alantas Usztyíbelő, gyakran csak azért,. inert alárendelt pozíciót tölt be. Az anonim levélíró az életben túlnyomórészt gyáva, alamuszi éinb'ér, aki nem mer nyíltan kiáltani és aljas ösztöneit éli ki névtelen besúgásdkban. i Politikai természetű névtelen . V . iv/V/v-,-% ;i ,v - .V*. ■••• '>*3^ ■' "ív,;.. -y .> • Névtelen feljelentósek, névtelen levelek gyakran játszottak már szerepet,- csak­nem mindig szomorú szerepet :'egyének ételében, .-faírja»- ^«ábeéókdi^etéfedgii.iMrro'A történelem sok politikai természetű| télén levelet is ismer, ezek közül nem egy váltott, máj- .Jti.'.', ejplékezete^ törté­nelmi trágóifiákat. ííefú' ‘ érdektelen egy kis történelmi .visszapillantás keretében felidézni néhány hírhedt névtelen levél es feljelentés emlékét. ' Fél sem sorolható, hogy a világtörté­nelemben hány anopim. lével, hány név­telen intrika adott döntő, igén gyakran tragikus fordulatot nemcsak -embefélq-' teknek, de nemzetek sorsúnak ,ie. Van néhány korszak a világtörténelemben, amikör különösen sok volt a névtelen le­vél, névtelen feljelentés: , . ’ ‘ * Ä régi Romában az összeomlás . előtt álló császárság idején divatoztak a. név­telen levélek. Az anonim feljelentések-: nek valóságos aranykora volt a -X/í£.- százait — Velencében. Ebben az időben uralkodott Velencében a „Contflio. dél Dióéi“, a „Tíiék Tanácsú“, amely ,zsar­nokság alatt tartotta a várost. A „Tízek Tanácsának“ hatalma korlátlan volt és f^^.ősségmélküíi. .--.Hit q. tíz tagból álló zsarnoki tanács, amely-birtokosa volt a bírói .és rendőri hatalomnak .is, .valóság­gal,'várta a névtelen feljelentéseket, amelyeknek alápján azután a legszigo­rúbban, baht el a gyakran ártatlan áldo­zatokkal. A harmadik kor, amikor rendkívüli in ódon elterjedtek a öéVtélén levelek: a XV111. század legvége volt. Ebben az időben Franciaországban, a thermidoris- ták hatalomrajutásakor, özönlöttek a ha­talom birtokosaihoz a névtelen denun- eláló levelek. Magyarországon az I8í8-as forradalom leverése után az elnyomó Bac/t-korszak- ban, amikor teljes gőzzel dolgozott a .,Cabinet - Noir“ névtelen feljelentések légiója érkezett bujkáló hazafiak ellen. Kufsteinba és az elnyomók többi börtö­nébe • százszámra kerültek anonim felje­lentésekre a szabadságharc egykori hősei. A rettegett A XIV. század első . felében vette át az uralmat Velencében a „Gonsilio del IHeci'i Bérelt ügynökök, bravwk és bér­gyilkosok hadának segítségével- kor­mányzott ez a tanács, amelynek jelmort-i data volt: „A Tizek Tanácsa mindent tud, mindent lát és mir Jent hall“. * * * A tanács tagjai mellükre hímezve vi­selték a hároih borzalmat keltő betűt: C. D. X. Ez a három betű megnyitott előttük minden kaput. Mindenki meg­alázkodott a .Tizek“ előtt. Mindenki utat nyitott nekik. Természetes, hogy a „Tizek“, akik mindent tudni, mindent látni és mindent hallani akartak szíve­sen vették, a névtelen leveleket, az anO- !mín besúgásokat. Palotájuk előcsarno­kában hatalmas, oroSzlánfejűre kikép­zett, láda állott. Az oroszlán tátott szája, a „La bocca del Leone“ nyelte el a néít- teleo feljelentésekét, Soha senki úgy nerti rettegett még oroszlánszájtól, mint ettől Velence polgárai. Minden besúgás ügyében szigorú, titkos vizsgálat indult’ és a béárultak gyákraá tűntek el éjnek idején-hálószobájukból és vándoroltak a „Sóhajok Hídjén“ kérész­oroszlánszáj tül a kazamatákba. Sokszor még an éj­szaka kivégezték őket. Ha titokban akarta tárfáni a tanács az áldozatok sorsát gyakran eltette láb alól saját ügynökeit is, 'mintán azok végrehajtot­ták a bizalmas utasítást. Névtelen levélnek esett áldozatául 1355-ben a nyolcvanesztendős Marino F allere volt dogé is, akit azzal vádoltak meg, hogy összeesküvést szó a „Tízelv ellen. Falieret kivégezték.- Amikor Carmagniolo, a bős velencei vezér, nagy népszerűsége kényelmetlenné vált a tanácsnak, egyszerre anonim fel­jelentés került az „Oroszlánszáj“-ba és Carmagniolot, akit összeesküvéssel vá­dolt a levél, halálra ítélték, kivégezték Hasonló sors érte Calenderiot, a híres műépítészt is. A „Tízek“, Velencéjében még az analfa­bétáknak is mpdot adtak arra. hogy név­telen följelentéseket tegyenek. A denun- eiónsok, akik az ismeretlenség homályá­ba akartak burkolózni szócsöven'- mond­hatták be az uccáröl vádjaikat a Tanács ügynökeinek” szobájába. ' : Essex grófjának tragédiája Az újkor, filozófiájának egyik, megte­remtője, Erzsébet angpl lárálynő hatal­mas eszű minisztere Francis Bacon olyan zseni volt, h,ogy: .egyes kutatók-szé- ciut — ő írta Shakespeare drámáit, (Ép­pen a legutóbbi időkben- ismét nagy vi­ták* folytak angol esztétikusok és kultur- historikusok között a régóta vitatott kérdésről: Shakespeare vagy Bacon volt-e a halhatatlan drámák szerzője?) Bacon azonban minden zsenialitása, elle­nére,. gyenge jellemű .megvesztegethető ember volt. ........ : . ’ ­Essex- .grófja,, Erzsébet királynő,, hires kegyence, felismerte Bacon .zsenialitását, birtokot juttatott a dudásnak és .valóság­gal megépítette. annak karrierjét,, v Bacon veszedelmes - névtelen,v levélíró volt» még- akkor i*, amikor már magas állásba került. Nemcsak-anonim,- kánéig koholt leveleket is írt mások neyében. Még .ma sgm .teljesen tisztázott az a,sze­rep, amit ’*"Essex gráfjának! bukásabaij játszott. . , Essexet Erzsébet királynő 1599-ben ír országba küldte, hogy .verje le ■ az ottani felkelést. ,Essex, a királynő határozott parancsa ellenére, amikor.,már. nem .bjrtá tovább az Írországi kiimát' és a. Viszon­tagságokat, békét, kötött a lázasokkal. Ekkor: .kegyvesztett lett és a királynő egykori kegyencéűek vád alá helyezését követelte. A nagyszerű angol historikus-író, Lyttón Strúchey megírta, hogy Bacon vállalta a királynő kibékítését. Essex nevében , koholt levelet írt Erzsébetnek, amelyben az uralkodónő bocsánatáért könyörgött. Irt azonban ezzel az üggyel kapcsolatban névtelen leveleket is. Min­den kótholt és anonim levele valóságos irodalmi remekmű. Névtelen leveleit ^ is úgy. szö.vefeezte és stilizálta, hogy a cím­zett,'.arra következtethetett, hogy valaki más nem ő — írta a levelet. Tökélete­sen bele tudta élni magát a helyettesített levélíró egyéniségébe, kifogástalanul utánozta annak stílusát. Egyről azonban egyetlen levelében sem feledkezett meg: miden, alkalommal kidomborította saját érdemeit.-"A törtéhelemkutátáK nem tisztázta még, milyen szerepe vélt Bacon névtelen i levéléinek abban, hogy Essex grófját vá3 ála, helyezték. Az azonban históriai tetfy, hógy Ffáncis Sátort vállalta a vád képviseletét egykori Protektor a ellen. A gfó'föt halálraítélték és 1601-ben kivégezi ték.,”' jfi'V 'Á.'' : . ■’. ' . , A ' halálos ítélet végrehajtása után bacon könyvet írt, amelyben Essex bű­nösségét bizonyítottá. Rövid idő múlva mélyre bukott a nagy tudós, félelmetes államférfiú és démoni intrikus. Politikai pályafntásáhak egy botrányos per vetett végét •. elítélték, mert meghagyta magát vesztegetni. • Ennek az alantas jellemű zseninek élettörténete jellemzőén világít rá a névtelen levélirók egyéniségére. „ Monte Christo abbéjának tévedése Franciaországbhn a. ( Lajosok/; tidyúrá ban az infriklnák diVatps e$zkÖ,^p .voll nemcsak á névtéleri" íé^.éj. 'clé' a levéltitok hivatalos formában történő megsértése is. XlV. Lajqs, a „Napicirály“ uraikúdá- sónak idején szervezték, meg a „(Jabíncl Noir“-t, amelynek mintáján)..- később a Szent Szövetség korában J£özépcurópáL bag folyt a magánlevelezések felülvizsgá­lása. (Hyén - „Gabiriet : Noir“ működött a:,; .^ßfÄ^grszpk ./.idéjújii gg, ,,pab}jt'4:-,jfyi ■- Sßcret: des.« támasztották . fel és . .-terjesztették ki vézt az intézményt., . A nagy francia forradalom idején né­mileg csökkent a ' nóvtteleh <fel jelentések és levélírások" száma, de RobéspUerte^-.kil végzése után újra fellángolt az anbllliil vádakodások-divatja. A ^heSpgáefpk..hab talmas szervezete Bonaparte konzülságá: nak idején épült-‘-ki Franémországbán'i Ebben az időben , nem egy Bonaparlc- ellenes összeesküvést leÜleztélé le tféVte^ len levelek. -A legtökéletesebb belső kéni*1 rendszert,' amely azután degjöbb talaja volt' a névtelen leveleknek, • Napolván császárságának korában Főiteké, & zse­niális rendőrminiszter szervezte meg. Foiiché szervezetét — Napoleon bukása rttán — átvette a restauráció is. 'Napoleon korának * egy híres névtelen léVelén épül fél az idősebb Dumas hal­hatatlan' romantikus '* regénye, a Gróf Monté Chrisfo cselekménye. Edmohd Dantés-t, a fiatal tengerészt, két ellen­ségé névtelen levélben feljelenti — Bona- páfte■ elb&T száműzetése idején — hogy levelet vmz a ;,bitorlótól“ á párisi boúa- pártista szervezet vezérének. Dantős egy •lUTfá>'a 'féljeífetS'mévtelen levelet ~ és_ nzrntáti...BbffÖúbe, kerül, Iff váríöS. Itt tálálkb^fif -a fiid'ÓÚ,'•dé‘ttóf'n'denki által Bnlóndnák hitt. Faria abbéval, aki lo­gikus okfejtéssel tárja fel Dantés előtt, hógv kik volták árulói. Faria magafab- rikált'a tollat ragad és leírja Dantés-nek az anonim lévél szövegét. És Dantés — felismeri az írást. Faria leleplezi: bal­kézzel.ürtrik a-, fel jelentést és balkézzel minden ember írása egyforma. A modern grafolgia megdönti Dumas egész 'gŐndoTatmenetét azzal, hogy bebi­zonyítja: balkézzel sem ír egyformán minden ember, a balkezes Írás éppen ügy magán viseli az egyéni sajátosságokat, mint a jobbkezes. A balkézzel dolgozó névtelen Jevélíröf is leleplezi a módéra írá sindóm é ri y /# Bismarck szégyenbélyeget ütött homlokomra.. Németországban a múlt század utolsó évtizedeiben élt az a férfi,, aki .megér­demli. a „névtelen Jevéljrók fejedelme“ címet. ' ... y „Egyetlen kivételesen tehetíféges ember volt Bismarck visszavonulása utüp a csá.- szdr környezetében., Iloh'mh, 'a-...nyugtéi lanító valóságos titkos köveiségi , : taná: esős. Ez a koboíd. a külügyminiszterjumy ban ült és uralkodott,.. ^ Így ír báró Holsteinről Wolfgang Goetz, a nagy nemet historikus. y,á*. Báró Friedrich August,, von Holstein, Bismarck diplomáciai táborának egyik tisztje volt. A váskancellár azt a szere­pet osztotta ki rá, hogy mindenkiről mindent „tudjon . Holstein tökéletesen, tel­jesítette hivatását, . de jólérféfülfs&gét arra használta fel, hogy adott .esetben bárkit, tönkretehessen. Nem akart-;,kitün-. tetéseket,-a kancellári állást, bár,, felaján­lották neki. nem vállalta. Császárával, II. Vilmossal, életében csak egyszerta­lálkozott, kortársainak feljegyzései sze­rint akkor is- valósággal' irtózott ettől a találkozástól, amelyre a szó szoros ér­telmében rákényszerítették. Bismarck rendeletére kellett kétnloed- hie. S „ezt .sohasem bocsátotta meg a vas­kancellárnak. Egyszer megjegyezte: ?—- Bismarck szégyenbélyeget ütött homlokomra., mint egy gályarabnak.., l)o vállalta a szégyen bélyegét és kém­kedett. Bismarckra is. Titkos ügynökök­kel dolgozott, névtelen leveleket várt és névtelen leveleket írt, melyekben félelme­tes jólértesültségének senki által sem sej­tett adataival gyakran kergetett öngyil­kosságba embereket; •Mindent előre tudott és értesüléseit nem ritkán tőzsdei spekulációkra hasz­nálta .fel. , Óriási összegeket keresett a tőzsdén és minden pénzét kémszervezeté- nc.k kiépítésére költötte. Halálakor mind­össze kétszázezer márkát találtak hagya­tékában. ; ......... ., • '1-, • Intrikghádjárat a váskancellár ellen Holstein II. . V ilmos ■■ ■■ trón raj 11 tásaK o r megindította Bismarck-ellenes irttrika- hadjáratát" és nem- csekély eresze volt'ób­ban, hogy n császár- elfogadta a nagy ál­lamférfin lemondását. Holstein azonban ezzel sem> elégedett meg,*' Névtelen leve­lekben franóiabaráUággnl *és a 'fegdtzttf iránti hűtlenséggel vádolta-meg az egy­kori kancellárt, akit börtönbe akárt jut­tatni.- : " ' • vrfra i”* f; v- '.. j: líülpolitikai szereplését azzal a ször- rayíí baklövéssel kezdte, hogy nem ují- ■ látta meg Oroszországgal a szerződést — talált; azért, mert azt Bismarck kö­tötté— és "ezzel Franciaország karjába kergette . Oroszországot; Ha Holstein ek­kor "máhkétit cselekszik — talán nincs Világháború. „Valóság/fal' betegesen irtózott a nyiU vánöiságtól — írja róla Hohenlohe hej>

Next

/
Oldalképek
Tartalom