Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

, 24 .-.r ................. ................. TEEPTTttttT ♦ 1»» JANUÁR 1. VASÁRNAP cég, az egykori kancellár. — Többizben felajánlották neki a külügyi tárcát, de nem fogadta el". Valóban Holstein mindig a háttérben akart maradni. Ezért is nevezték *Grauer Eminenz“-nek, néha pedig „Reichsjesuit“- nak. Ugyancsak Hohenlohe herceg így emlékszik meg Holstein külpolitikai módszeréről: „Ilyen külpolitikát még nem is láttam, 1Holstein el sem olvasta a követek jelen­téseit, csak a névtelen levelekkel és 'kémei bizalmas jelentésével törődött". Eúlenburg, Bismarck belügyminisz­tere, eként írt emlékirataiban Holstein báróról: „Irtózott olyan emberrel találkozni, aki­ről előzőleg nem szerzett be információ­kat, de megelégedett névtelen levelek in­formációjával is“. Ugyancsak Eulenburg írta meg, hogy A „ névtelen levélírók fejedelmének" leleplezése Holstein egyénisége, élete és működése .nemcsak a történelemtudománynak, de a modem lélektannak is érdekei problé­mája. Mi volt az, ami ilyen emberré, huj- kálóvá, mindig titkolózóvá, örökké in trikussá tette? Egy — kevéssé valószínű — feltevés szerint fiatalkorában vadászbaleset érte, félszemével alig látott, örökös rettegés ben élt, hogy megvakul ■ — ez tette go uosszá. A másik feltevés valószínűbb: Cherchez Iá femme! Fiatalkori szerencsétlen sze relém tette volna mizantróppá. Az bizo nyos, hogy nőgyűlölő volt. Soha fiatal nővel nem látták, csak néha tartózkodott környezetében korosabb asszony. Inasa sohasem volt. Házának egyetlen személy rete egy öreg, ráneosarcú töpörödotl banya volt, aki háztartását vezette. Igazi „keserű agglegény" volt Holstein báró egosz életeben. .Anonim levél miatt halt meg Puskin Magyar asszonyok, lányok — tanuljunk meg magyarul! Megjelent a „Magyar Iparosok Nye/vvédő Könyvének“ a női iparokra vonatkozó füzete — A bébi frizura baba* hajviselet, a koktél gyöngyitől, a limonádé citromszörp, a szalon divatterem, a túli fátyolszövet Százkét évvel ezelőtt, 1837 januárjában, Szcntpétervárolt a Néva partján pisz tolypárbajt vívtak. A párviadal áldozata Puskin volt, a legnagyobb orosz költő, az Anyegin szerzője. A párbaj Oka: égy ÍÜ%hfeten levét. , r,- ­“'Méltatlan feleségé volt a nagy ofosz költőnek, Natalia Goncsarova. Puskin visszavonultan, lázasan dolgozott, hogy megkeresse Natoltanak, a pétervári tár gas'ág legünnepeltebb sztárjának a fény­űző élethez szükséges pénzt, amit az asz szony megkívánt Főleg Georges Danthés franciaszármazású orosz gárdatiszttel, Heckeren pétervári holland követ foga dóit xfiával, gyanúsították Puskinnét a levelek. A költő azonban nem törődött a rágalmakkal, nem hitt a névtelen árul- kodásoknak és a leveleket nevetve mu togatta meg feleségének. Egy napon azonban olyasmi förtéut, nmi.t még Puskin sem tűrhetett tovább. A posta hatalmas „díszoklevelet“ hozott neki ezzel a szöveggel: „Hariskin hercegnek, tiszteletreméltó nagymesterünknek elnöklete alatt a mai napon egybegyűltek a felszarvazottak magas rendjének ndgykeresztesei, pa­rancsnokai és lovagjai, akik egyhangúlag elhatározták, hogy Puskint a nagymester titkárává és rendünk történetírójává vá­Holstein soha senkinek nem nézett a szemébe, mindig bujkált, csak néhány kivételes ember tudta lakcímét, de laká­sán soha senkit sem fogadott. Annyira hozzászokott a titokzatossághoz, hogy ha valakivel bármi megbeszélése volt, akkor is rejtélyes helyeket választott ki a tár­gyalásra és ezekre is kerülő utakon ment. Egyetlen szenvedélye az intrika volt. Bismarck mondta róla: — Ha a, jótól való irtózás ördögi tulaj­donság, akkor Holstein maga a Sátán. Rettenetes adattárával teljesem kezébe tartotta Eulenburgot és Hohenlohet is. Az utóbbi jegyezte meg egyszer vele kapcsolatban: — Jól tudom, hogy kicsoda, dehát szűk ségem van rá... Máig sem tudja senki miért folytatta Holstein ördögi tevékenységét. Pedig sokan töprengtek már ezen a problémán.. Hohenlohe mondta is egyszer, hogy Holstein tett neki valami célzást egy in tim pillanatában egy régi romantikus szerelmi regényre A „névtelen levélírók fejedelménekH írásáról Holstein halála után így ítélt egy híres grafológus: „Nem kétséges, hogy pokoli keserűsége ösztönéletének sérüléséből fakad.. Holstein 1909-ben halt meg. Halála után azonnal elégették iratainak nagyrészéi Ezekkel az iratokkal együtt a vildgtör ténelem legveszélyesebb névtelen levelei nek tömegét. Holstein jellegzetes típusa volt az ano nim levélírónak. A sérült lelkiéletü em bér ezt az eszközt ragadta meg. hogy iné sokon megbosszulja, vagy másokon ej tett sebekkel ellensúlyozza saját leiké nek titkos serüléseit. egész Szentpétervár. Nariskin herceg fe­lesége Nándor cár kegyencnője volt, de férjén kívül még a cárt is felszarvazta. A „díszoklevéllel“ egyidejűleg újabb névtelen levelet kapott Puskin, amely is­mét Georges Danthés-vejj gyanúsította meg a költő feleségét. Puskin párbajra hívta ki Dánthést, de Heckeren követ el­simította az affért azzal, hogy a gárda­tiszt nem Natalia asszonyba, hanem hú­gába, Jekater inába szerelmes és azért van gyakran együtt Puskinnéval, hogy többet találkozhasson szerelmesével. Másnap Puskin újabb anonim levelet kapott, amely részletesen tudatta velő hol és mikor találkozik titokban felesége a gárdatiszttel. Most már végérvényesen provokáltatta Dánthést. A Néva partján egyszerre dördült el a két pisztoly. Puskin ménhalt, a gárdatiszt súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után feleségül vette Jekaterinát, de Oroszországból száműzték. A legújabb kutatások szerint a névte­len leveleket, amelyek Puskint párbajra kényszerítették Nesselrode orosz, kancel­lár felesége írta. íme néhány példa a történ piámból. Valamennyi annak bizonyítéka, hogy a névtelen levelek nyomán mindenütt tra­gédia. szerencsétlenség, börtön, gyász fakadt. Budapest, december 31. Pintér Jenő tankerületi igazgató, a magyar nyelv­védő mozgalom kiváló vezetője, újabb értékes kiadvánnyal bővitette a nyelv- tisztitás irodalmát: megjelentette a „Ma­gyar Ipárosok Nyelvvédő Könyvének“ első. füzetét, amelyben a női iparágak­ban divatos idegen szavaknak üzen ha­dat. Csodálatos, hogy a női divatot milyen romboló nyelvdivat kíséri. A ruhadivat állandóan új ötletekkel, új anyagokkal, új díszítésekkel, új kidolgozási formák­kal dolgozik. Az egyik újdonság még meg sem honosodik annyira, hogy a divathöl gyeknek idejük legyen megmagyarosí- tani az új divatfogalmak elnevezését, máris újabb újdonságok tolakszanak be a kirakatokba és ezzel egyidejűleg a nyelvbe is. De nőink, sajnos, nem is na­gyon igyekeznek arra, hogy a franciá­ból, németből és angolból sok átvett szakkifejezéseket megmagyarosítsák. El­lenkezőleg, sok divathölgy egyenesen ké- jeleg abban, hogy mennél több érthetet­len idegenszózagyvalékot vegyítsen be­szédébe. Sokszor nyelvhanyagságból, sok­szor azért, hogy ezzél holmi álmüveltsé- get mímeljen vele. így alakul ki aztán egy olyan divatzsargon, amely éppen annyira nem magyar, mint a külvárosi jasszok nyelvzagyvaléka. Talán a nyelv­nek egyetlenegy területe sem olyan idegenszerű, mint éppen a női divatcik­kek szókincse. Ezért nem lehet eléggé dicsérni Pintér Jenőt, hogy éppen ezt á legMtegenebfté válP öi&gj’ár nyelvszakászi vette gyoralálás alá. Most már csak a divatszerető magyar nőkön á sor, hogy fölkarolják a legújabb divatot is: a nyelvtisztítás divatát. E célra egyetlen­egy jóákaratú magyar honleány ne saj nálja megszerezni Pintér kis könyvét, amely 80 fillérért vehető meg bármely könyvkereskedőnél. A kiadványt néze­tünk szerint elsősorban a polgári isko­lák tanárnőinek kell segédkönyvként megszerezniük és népszerűsíteniük tanít­ványaik között, hogy a most elkövetke­zendő ifjú leány nemzedék már megtisz­tult nyelvkinccsel indulhasson neki az életnek. De ugyanúgy magyar köteles­sége valamennyi magyar nőegyesület­nek, hogy erre a könyvecskére nyomaté­kosan hívja föl tagjainak és általában minden művelt magyar nőnek a figyel­mét. A könyvecske tartalmáról az egyik délutáni lap ismertetést közölt s annak kifejezéseiből a következő szellemes ki­vonatot adja: Az új könyv allonzs helyett hosszított álhajat ajánl, angin helyett párna tokot, vagy párnahuzatot, anzace helyett kezdő hullám, aplikáció helyett rátétet, rádól- gozást és illesztést, azsur helyett pedig áttört varrást. A bébifrizura magyarul baba-hajvise­let. A magyar háziasszony nem bestaubol, hanem liszttel behint s nem bifsztekot süt, hanem vesepecsenyét, biszkvit he­lyett piskótát tesz az asztalra és blúz helyett zubbonyt, ujjast, vagy derekat visel, bolero helyett pedig spanyol kabát­kát. A bross melltű, vagy mellcsatt, a búké illat vagy zamat, a cakk csipkézett szél s ha a glokni cárt, akkor azt úgy fejezi ki, hogy a harang szabás finom, a ciha párnahuzat, a cugehör hozzávaló és ha a dáma, illetőleg hölgy fodrászhoz megy, nem daueroltat, hanem huUámosít, ugyanakkor nem dekoltázst hord, hanem kivágott ruhát. A depilatoár szőrtelenitő- szer, a dívány pamlag, a drágoner hátöv s a drapp világosbarna, vagy mogyoró- színű. A dirndli tiroli ruha, a dzsem gyümölcskocionya .és. a. dgsemper . kötött kabát, vagy ujjas. Dunsztkötés helyett tegyünk párakö­tést, ne használjunk ekrüt, hanem nyers- színűt. Az emprimé egyszerűen mintás. Most, a kézimunka korában, nem árt, ha megjegyezzük magunknak, hogy az end- lizés beszegés, a ferkert fordított és a klöpli vert csipke. A konyhában nem , fasirozunk, hanem darálunk, vagy vag­dalunk, a szabóműhelyben nem fazont csinálunk, hanem mintát, szabást, var­rást, kabáthajtókát, a fodrásznál pedig hajkörvonalat. A csúnya ficli helyett jó, ha darabkát használunk, a flitter helyett pedig fémpikkelyt. A frufru homlokfürt, a guvrirozás pedig harmonikás ráncolás. A hói ezzel szemben nagyobb berakás, szembehajtás, üreges, vagy öblös, a hülzni pedig hüvely vagy tok. Az indan- tren színtartó anyag, az Indianer szcrecsenfánk, az itnfrizura fiús hajviselet és magyar cukrászlány nem kandiroz, hanem cuk­roz, éppen úgy, mint ahogy nem karmo- nádlit főzünk, hanem karajt, koch he­lyett pedig fölfujtat sütünk. A koktél gyöngyital, a kombiné pedig ingnadrág és a kompié kabátos öltözet. A konzol tükrös asztal, A krepdesin kínai selyem, a kreppszatin viszont fényes selyem. A leibehen mdlszorítő, a limonádé citromszörp, a manzsetta kézelő, a maroni pedig faj­gesztenye. Masamod helyett használjunk kalaposnőt. miliő helyett asztalközepet, rhat-rae helyett derékaljat vagy ágy­betétet ;v r-- ■ masszőr helyett pedig egyszerűen kenőt, vagy gyúrót. A neglizsé pongyola, vagy háziruha, viszont a nokedli galuska. Ondolálás he­lyett a fodrász fodorít, organdi helyett hálószövetet viselnek nyáron a lányok. Ölajpakólás helyett olajborítást adunk az arcnak, parfé helyett tejs~' . fagylal­tot. tálalunk föl, a passzirozás helyett jobb. az átsajtolás, vagy áttörés, a pele- rin helyett jobb a kör gallér, a pemzli helyett a kenőtoll. Piknik helyett far­sangkor batyúhálat rendezünk, ezen a férfiak nem fehér plasztront, hanem ing- melleit viselnek. Az esetlen nem nlump, a bojtgömb nem pompon, a morzsa nem prézli. A puding angol felfújt, a púder arcpor, a puffos ujj pedig magyarul sernkaujj. A rasztli késpalló, a rekamier heverő, a resó gázfőzö, a ress ropogós, a rumpli mósóbádog, a rúzs pirosító és a .rüss fodor, vagy bodor. A koktélt, azaz a gyöngyitalt nem 6ékerben, hanem rázóserlegben keverjük, eevró kesztyű helyett kecskebör kesztyűt viselünk, sercli helyett kenyérvéget eszünk. Slin- gelés helyett hurkolunk és sodó helyett bormártást készítünk. A speiz élés­kamra, a spriceer fröccs, a stanicli pedig zacskó. A svung lendület, a svindli szél­hámosság, a szabotázs pedig amerikázás, vagy halogatás, A szalon divatterem, a skunksz borz, a szósz pedig mártás vagy lé. A tamburin himződob, a tapéta falbur­kolópapír vagy kárpit, a tapirozás pedig hajfölborzolás. A terrakotta téglaszínű, a toledo recckihúzás vagy áttörés, a trejbolás pedig erős keverés. Trottőrnél jobb az utcai, tüllnél a fá­tyolszövet, vájdlingnál a mosótál. Nem vekker ébreszt föl reggel, hanem ébresz­tőóra, nem ventilátor hűsíti a levegőt, hanem szélcsavar. A háziasszony nem viresaftol, hanem gazdálkodik, ha vacso­rához ültet nem vizávi helyezi a vendé­geit, hanem szembe. A zeimedli szegő, a zselé gyümölcskocsonya s ha mindezeket a magyaros kifejezéseket barátnői között terjeszteni akarja az asszony, akkor azt 'néni zsuron, hanem délutáni vendégségen vagy fogadónapon teszi . . , Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ lasztjak“. Puskin megtudta, hogy rajta nevet Gnsztonvi Lafos A Felvidéki Mas var Hírlap címei Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Telefon: 125-350 Kiadóhivatal: Vili., József-körút 5. Telefon: 144-400 STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT„ BUDAPEST. VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA «. - FELELŐS; GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom