Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
22 rommá --ftfafifoRHIRiaB UM JANUÁR t VAtU*NAJP fitő hatással. Mégis: az eddigi munkáinak a nyelve mintha könnyedebb lett volna, különösen a Puszták Népéé;«: a Magyarok stílusát helyenként nehézkessé teszi az, hogy az író előttünk gondolkodik, szinte a szemünk láttára formálja mondandóját. Az a sajátsága ie zavaró néha, hogy a, tárgyat nagyon hátra helyezi; az olvasó elfárad, amíg a mondat értelméig ér.: De mily kicsiség ez, Istenem, a magyar nyelvnek; abban a dús termésében, ami ez a könyv. Ez ma' a legidőszerűbb ée a legtart al- masabb; magyar: olvasmány. Aknamező a levegőben Drótvédelmi vonalok a támadó , repülőgépek ellen r Ví ■ ■ Magyarország Emlékei Szerkeszti Gerevich Tibor a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában Az idei magyar könyv-piae előkelő eseményei közé tartozik a Műemlékek Or: szagos Bizottságának elnökétől, Gere- vioh Tibortól szerkesztett „Magyarország Művészeti Emlékei“ című kiadványsorozat két hatalmas kötete. A magyar művészettörténet e nagyszabású dokumentáló műve bemutatja kitűnő tanulmányokban ée képekben mindazt az eredményt, amit magyar földön ezer éven át elért az alkotó kéz. Az első kötet „Magyarország Románkori Műemlékeidnek teljes feldolgozását foglalja magában, a szerkesztő Gerevich Tibor tollából. A kötet a rendkívüli jelentőségű esztergomi és székesfehérvári ásatások befejezése után jelent meg, így fontosságukhoz mért részletességgel és nagyszámú képpel, műszaki felvétellel ezeket is bemutatja a mű. A magyar művészi nyelv első szavai s ezek sajátos íze a legjobb nyugatenrópai színvonalon álló, kiváló alkotásokban szólalt meg. A XIII. század fordulóján a magyar irodalom még csak a Halotti Beszéd szétszórt, darabos mondataiban keresi magát, mikor már egész sereg román stílű székesegyház épül a magyar földön, kész az esztergomi királyi palota js és akkor faragták a jáki apátsági templom remekművű kapuzatát. Az európai magyar lélek tehát korábban tudta magát kifejezni a művészet, mint az irodalom nyelvén. Románkori művészetünk virágzása tetőpontján már a szomszédos osztrák vidékre is hátáét tudott gyakorolni. „A románkori magyar művészet, missziója volt, —, állapítja meg Gerevich, — hogy az épp kereszténnyé m. magyarságot bevezesse az új hit és műveltség eszmevilágába. Ebben az új világban született meg a magyar művészet s később a magyar irodalom is, ez formálta egyéniségét, tűzte ki- európai hivatásának céljait, benne gyökerezik' műveltsége, egész nemzeti és történeti léte.“ A román stílus rendkívüli jelentő ségét mutatja, még a» is, hogy a nemzeti királyság (Szent István és az egész Ár pád-baz) legfényesebb idején virágzott. A második kötet „Budapest Művészeti Émlékei"-t foglalja magában, Horváth Henrik tolláktól.' Nemcsak az építészeti emlékeket, hanem a szobrászat és festő szét, valamint az iparművészet emlékeit is felöleli kitűnő illusztratív anyaggal és stílusfejlődési, táblázatokkal együtt. A magyar főváros mérhetetlenül sokat szenvedett műemlékeiben; urbanizmusa, építészeti romlása és talpraállása hűen tükrözi sokszor az egéez ország jó és bal sorsát. Horváth Henrik nem helyi műtörténetet írt, hanem egy város sorsának művészi formákban tükröződő képét rajzolta meg, kezdve az ősidők halvány sejtésekben felidézett nyomaitól nap jaiokig. Érdekes, hogy az ősidőkre éppen a tabáni ásatásoknál előkerült cserepek villantanak némi fényt. A mai Óbuda területén állott Auqtnenrn kövei között feltűnik a kereszt, amiről a cella triohora falmaradványai tanúskodnak. Budapest tulajdonképpeni müvés-áeftörténete a ro mán stílussal indul meg, ebből a korból fennmaradt emlékeink már fejlett mű- , veltsegről tudósítanak. A főváros történetének egyik legszebb korszaka IV. Béla idejébe esi k :\ Zsámbék, Ják templomai jelzik a fölfelé ívelő utat és Buda építő szeti egysége A cstúosives világ, majd Mátyás idejében a reneszánsz rendkívül fejlett műveltséget kölcsönöznek Buda nak. A török után megint újjáépül ée a reformkor erei lője Pestet is felébreszti hogy aztán * kiegyezést követő kapitalista lázban elégjen annyi szép, értékes, patinás része a rohamosan építkező fővárosnak. Ámítja török féte© nem tudott'» végkép megsemmisíteni, azt ez a múlt századvégi . féktelen roham meghamisította.-Kedvező .jelek mutatják, hogy Budapest „műemléki lelkiiemereto“ felébredt. •' f Nyíregyháza -Páris... (Dr. Sziklay László: Francia szellem ás francia nevelés.) Egy fiatal nyíregyházai tanár az .iskolaév végeztével Párisbo utazik és ott a Lycée Louis le Grand és a Lycée Benn IV. francia és német, óráit látogatta hogy a gyakorlati pedagógiában Újabb tapasztalatokat szerezzen és azoknak célszerű eredményeit elplántálja majd odahaza, a nyírségi homokban is... Érdekes iskolalátogatásai során mindjárt megállapítja, hogy talán egy nemzetnél, sem érvényesülnek annyira a nemzet jellegzetes vonásai az iskolai nevelés nagy célkitűzéseiben, mint a franciáknál. ,A francia pedagógia még módszereiben Is az értelem nevelését tűzi ki célul,- a francia középiskola végső célja.: a teljes: intellektus kiképzése, Mikor a fiatal magyar tanár engedélyt kért a híres párisi középiskola látogatására, az érdekelte: hogyan végzi el a. francia pedagógia Hemzetnevelö munkáját a neinzeti nyelv és irodalom segítségéve,l, és: mit ér el az idegen nyelv tanításával, hogyan tudja nemzeti szempontjait ott is alkalmazni? Az első, ami szembetűnik a nyíregyházat tanárnak: az elméleti oktatás teljes'hiánya és helyette a szövegmagyarázat állandó jelenléte. A francia tanár az ízlés finomítását, a lélektani készség növelését s végül a francia stílus minden finomságának vérükbe-iktatását tartja szem előtt. Mindez nemzeti szempontból történik, még az idegen nyelvi órákon is! A francia tanulótól megkövetelik, hogy a kérdéses idegen szöveget úgy fordítsa le. hogy a fordítás a tökéletes francia stilus mintaképe legyen: „Hosszú perceket vesztegettek el azzal, hogy megkeresték az egyes német, kifejezéseknek megfelelő pontos franciát' s jaj volt annak a gyereknek. aki idegenszerűcn fejezte ki magát." Szorongó tisztelettel búcsúztál el a ma fiatal tanárunk a Lycée Louis le Grand patinás igazgatói várószobájától, amelynek faláról hatalmas fényképgi/üj- temény nézett le rá: „Quelaues anciens elérés“, néhány rear növendék: Voltaire, Mailére, Turgot, Victor. Hugo, Gautier, Baudelaire, Feuilhsl, Brunetiére, Bourget, sib. Vajjön . minő érzéssel tért haza a Icassai származású Sziklay László nevelői őrhelyére: a nyírségi homokbuckák közé?" Európaiság és népi magyarság őbenne, és tanítványaiban már harmonikusan épül. ' ' ' ' ; (—88) Uj Universum (Szerkesztik: Cavaitier József dr. és vitéz Fraknóy ■' József, hét; kötetben, Franklin-kiadas, 1938.) Reimefcbe készült, példája nemcsak az ifjúságot, hanem az egész családot érdeklő .könyveknek' az „Uj Universum“, amely: a karácsonyi könyvpiacra egy szerre két, kötettel jelent meg, a Franklin- Társulat újdonságainak sorában. Ifjú korunk kedves emlékű évkönyve, a Hankó-féle régi Universum jut eszünkbe, amikor kezünkbe vesszük az újat, amelyet elejétől végig” magyar tűdósok írtak: Megismertet a vitorlázó repülőgéppel,, mely lágy bukfencekkel suhan el fejünk felett, az ..automobillal, amely mohón nyeli- az utakat, -a,’filmmel, a könyvkészítes modern- módszereivel. Bevilágít a ^világűrnek, r a Föld méhének és az anyagnak eddig rejtett titkaiba. A természet és - az - emberi tudás csodái egyaránt helyet kapnak ebben a könyvben. Csodálatos kapukat1 tár fel az olvasó számára, tudós elmék nyitják ki előtte az élet,, a technika csodáival átszőtt modern élet titkait. Az első, kötetet Szent-Győrgyi Albert tanulmánya nyitja meg — a vit.aminkutatásról; Zeichmestér László az atomokról, Telegdi Roth Károly a magyarországi bauxit-bányászat- ról, Jphan Béla a aöld keresztes egészség- védelemről, Hóman Bálint a polihisztor Herman Ottóról írt. cikkei mellett felsorakoznak néhai Lambrecht Kálmán ősélettani, Pongrác-/, Sándor, báró Fejér- váry. Géaáne, Doming Henrik színes állattani . cikkei. Béréi Soó Rezső és Gre arass Pál írásai - a’ növények világáról. És mennyi kép! Az Uj Universum száz meg száz .nagyszerű képének végignézése magában véve te .élvezetes - és .tanulságos. Szegény Ikarusz az életét* áldozta azért, hogy repülhessen s most meg - az emberek életüket áldozzák azért, hogy a repülőket a földre. kényszerítsék. Mikor negyedszázaddal ezelőtt Blériot a rákosi mezőn felszállott „csodás“, mintegy tizenöt méter magasságba s az emberek örömmámorban úsztak, dehogy is gondoltak arra, hogy negyedszázad után tizenötméteres mélység sem lesz a föld alatt elég biztos fedezék a karcsú gépmadarak elöl. Hosszan lehetne elmélkedni erről sétor, 1 égetni a Zauberlehrling esetét, de végül is csak arra a következtetésre juthatnánk, hogy a földön már a dolgoknak az a rendje, hogy az emberek éljenek és visszaéljenek vele. A legizgalmasabb elmefuttatás sem elég azonban ahhoz, hogy a repülő veszedelmet elhárítsa az emberek fejé felől, legfeljebb csak abban az egy esetben, ha az elmélkedök - nem filozófusok, hanem szakemberek. Mindnyájan lélegzetvisszafojtva olvas: tűk a nagy világvárosok légi hadgyakorlatairól szóló tudósításokat, amelyek végül megállapították, hogy: „sikerült az ellenséges légi támadást“ kivédeni. Ez a sok siker mégis mind kevés ahhoz, hogy a lelkeket teljességgel megnyugtassa. Az emberek nagy része már tudja, hogy a repülőgép bombája elől csak akkor van biztonságban, ha nem találja el, vagy ha összkomfortos lakásához egy nyolcméter vastag fedezetű betonpincét is bérel. Erre pedig a világvárosok lakóinak any- nyival kevésbé lehet módja, mert elképzelhetetlen összegbe kerülne minden egves házat nyolc méter magas boltozató betonpincével ellátni. Ha előbb azt mondottuk, hogy most emberek életüket áldozzák azért, hogy a repülőket, mármint a hadirepülőket a levegőből lehozzák, akkor ezt nemcsak azokra a pilótákra értettük, akik harci vadászrepülőgépen szállnak fél a magasba megküzdeni a légi kártevőkkel, hanem gondolunk azokra a kutatókra, akik a segítés egyéb módozatainak szentelik életük munkásságát. Van már vagy tíz esztendeje annak, hogy világgá röppent a könnyebbülést jelentő hír: feltalálták a láthatatlan villanyfalat. Ezt a láthatatlan vllianymc- zőt az elektromosság segélyével állították volna vertikális irányba a földre s mindaz a repülőgép, amely ezt a falat érintette volna, szárnyaszegett madárként hullott volna le. Ez a hír azonban mesének bizonyult. Vaspor-háló Legújabban azt olvastuk, hogy az. angoloknak van egy találmányuk, amelynek lényege: vasporral teleszórni a levegőt. A vas mágneses mezőt létesít és ez valamilyen módon leállítja a repülőgépek motorját. Lehet, hogy van a hírben valami, lehet, hogy nincs, de az bizonyos, hogy a világháború végén, 1918- ban Páris már létesített légvédelmi vonalakat, mégpedig olyan eredménnyel, hogy 1918 márciusa után sikerült is a német repülőgépek további kártételeitől megmenekülnie. Erről a kissé feledésbe ment, de igen sok további lehetőséggel kecsegtető/védekezési lehetőségről írt cikket Bogdánffy Ödön nyugalmazott miniszteri tanácsos az egyik természettudományi folyóiratban. A cikkel kapcsolatban Bogdánt fy Ödön a következőket mondottá: — Nem mondok újságot vele, ha a dolgok előrebocsátásaképpen újra megállapítom, hogy a repülőtáinadásók ellen két módja van a védekezésnek: aktív és passzív. Az aktív mód tulajdonképpen nem is védekezés, hanem támadás: a támadógépek megtámadása, tönk’rétg- vése. Történhetik ez a földről irányított, vagy pedig repülőgépekre szerelt ágyúkkal. A földről nehéz eltalálni a sebesén haladó repülőgépet. A levegőbe emelkedő vadász-, vagy üldözőrepülőgépek sikeresebben dolgoznak, főként, ha az ellenséges légi haderő fölé emelkedhetnek és felülről lőhetik le az ellenséget. — Cikkemben a passzív védekezésről emlékezem meg. Erre a célra szolgálnak elsősorban a földalatti helyiségek, pincék, alagutak, barlangok. De viszont ez elég költséges. Páris városának 'földalatti menedékhelyekkel ellátása három- százmillió frankba kerülne. Nálunk szó- bakerült a budai Vár alagútjának, illetve barlangjainak felhasználása, de ezek. az alagutak elégtelenek, ezenkívül el kellene tömni a szellőző nyílásokat, sőt szó van arról is, hogy légzsilipeket készítsenek, melyek az elzárt földalatti helyiségből a szabadbámenétőlt biztosítanák. De a sikeres menekülés esetében ;sem tudnók.megmenteni a bombáktól az .építményeket. • ■% • , 1 < J J 7 & I * f - ; ‘ "» ' 7 ötletadó meteorológiai léggömb .: / 7?.,: : yr-. • -1, ;. — A .. világháborúban 1 kötött légha jók- kai védekeztek a repülőgépek ellen. A védekezésnek erre : a módjára a Vélefleji vezette a franciákat. Nancyban egy meteorológiai kötött, léggömböt bocsátottak léi,, melyről a repülőgépeseknek nem volt értesülésük. Három repülőgép ütödött .a kábelbe; mindhárom lecsúszott a kábel .mentén anélkül, hogy szabadulni tudóit Volna tőle, mindhárom föidrecsúszott és összetört. Metzhen hasonló körülmények közt kel francia repülőgép ment tönkre. London koí&I két angol és két .német, Boulogne melfett egy német repülőgép zuhant le a kábelbé.ütődve. Minden eset alkalmával a kábel ellenállt az ütközésnek, a repülőgép megakadva, csavai-moz- gással . forogva zuhant le* acélkötél mentén anélkül, hogy elszabadulhatott volna tőle s v,égül lezuhant. .‘.— ''Ezek a szerencsétlenségek adták meg az .ötletet ahhoz, hogy meteorológiai léggömb helyett célzatosan ebből: a célból bizonyos védelmi vonalon megfelelő segítségben állítsanak fel légelhárító gáztartókat. —• A tártókábelek finom, erre a célra, gyártott acélkötelek, melyeknek húzó szilárdsága rendkívül nagy. Manap már négyzetmillimétérenkint háromszáznyolcvan kilogramm a húzószilárdságuk. Egy három milliméter vastag kábel húzósti- Idrdsága majdnem eléri az ezerkétszáz kilogrammot. — A jelenlegi Let owrner-féle kötött, gáztartó több mint hatezer méterre emel- kedhetik húsz méter másodpercenkénti sebességű szélben. Minél könnyebbé szerkesztik a gáztartót, annál inkább növelhetjük a felszállás magasságát, de-mostani szerkezetében is eléri a bombavető repülőgépek lehető felszállási magasságát 1 : i \ A repülőgépfogó - „lépvessző"-----Hogy hogyan lehet vele ártalmai* lanná - tenni- a repiilőgépetT Gondoljuk*, hogy’a légi támadásnak kitett- helyet keflőszámú kotQtt gáztartóval vesszük körül. A repülőgép nekiütközik a láthatatlan kábelnek és akkor már biztos a. pusztulása. A kábel- a, hozzáütődö repülőgéptől meghajlik,-de enged a nyomásnak s nem szakad el. A repülőgép pedig nem szabadulhat el, a kötél fogvataríja.mmt a lépvessző a legyet' vagy madarat' ' — Dehát nekimegy-e a repülőgép a kábelnek s a -repülőgép nem védekezhet-e ellene? Legfeljebb arról lehetne szó, hogy a repülőgépet vágószerszámmal szerelik - fel, : hogy átvágja a kábeleket. Az ily felszerelés nehézkes s nagyon is kétes hatású..Lehetne szó a gáztartó felkereséséről és tönkretételéről. Igen ám, do a gáztartó nagy magasságban lebeg, kötelékének . rijigzítŐpontján vonható függőlegestől hat,szász méterre is elhajolhat, tehát nehezen található el. Éjjel meg nem is látható. És nappal sincs rá sok idő, mert -hiszen a megtámadott fél készenlétben áll egyéb védekezéssel is. Most megtörténhetnék még az is, hogy a repülőgépek sorjában egyvonal- ban szálltainak, az elsők a kábelbe üt- kös;v$ ,: elpusztulnak, a többiek szabad utat találnának. Ez is bizonytalan. A kábel ugyanis nem szakad el, há a lebukó első repülőgép ■ jelzi is á kábel helyét, neon lehetünk,- biztosak, hogy. a kábel nem JendülrC‘ell V — A, kötött gáztartóval váló védekezésre egyébként,: példával szolgál a Nancy mellett lévő Neuvcs—Maisons-gyár, mely a repülőgépek -bombázásának volt'kitéve. Mihelyt felbocsátották • a. kötött gaztartókat, a német - repülőgépek elkerülték ezt a helyet. Páris mintegy százötven ilyen gáztartóval védelmi vonalakat■ létesített, amelyek nagyrészt visszatérésre kény- szeritétték a német repülőgépeket. — Állítólag mintegy kétszázötven ^kötött gáztartó elégséges a f rancia* főváros légvédelmére, . ami mindössze csak het- venroillió frankba kerül, míg a párisi földalatti rejtekhelyek építése három- számülió frankot emésztett fel. — Természetes —. mondotta Bogdánffy Ödön, — hogy ennek az igen--hatásosnak bizonyult védekezési módnak még több részletkérdését kellene tisztázni. Sok kérdésre csak tapasztalat adhatna útbaigazítást és felvilágosítást.
