Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-15 / 12. szám
14 TEWJTTVtfn 1939 JANUÁR 15. VASÁRNAP ■ "i ii i i i 1 VU*n U&z 1939-Uh vMáfyiátye, — cU a vMáty vétyeö! Óriási lelkesedés fogadta a Zeneakadémián a Felvidék íróit és művészeit A sok jóslat között, amely 1939-re a legkülönbözőbb eseményeket jelentette be, volt olyan is, amely megint egyszer megjósolta a világ végét. Nézzünk szembe ezzel a veszede- mes ténnyel és állapítsuk meg, hogy a világ végéről ugyan nem lehet beszélni, de — a tudomány szerint — lehet arról, hogy a világ véges. A természettudomány eddig három főfontosságú megállapítást fogadott el: az elemek fel bont hatatlanságát, a gravitációt vagy a tömegvonzást és az energia megmaradásának elvét. Az elsőnek idejében fejlett naggyá a kémia tudománya, a második alapján lett érthetővé és megmagyarázhatóvá az égbolt szerkezete és a csillagok járása, a harmadik pedig annyira mélyen Van megalapozva, hogy jóformán rajta nyugszik az egész mai természettudomány, az adja meg minden új elmélet létjogosultságát. az szabja meg, mit tarthatunk lehetőnek és lehetetlennek, sőt felvilágosítást ád arra vonatkozólag is, meddig állhat fenn a világ és mi lesz a végi Az atomok képezik a nem érzékelhető második világrendszert, amely megbolygat hatatlan összetartó erőivel alkotja a mi hozzáférhető világunkat. Az atomok megismeréséhez nagy út vezetett el Leukippostól, Demokritos- tól Epikureusig, akik már Krisztus előtt azt tanították, hogy az anyag oszthatatlan ős- anyagrészecskékből — atomokból — van felépítve és utánuk Gassendi francia fizikusig, Kepler és Galilei barátjáig, aki elsőnek állította, hogy a látszólag nyugalomban levő testben is az atomok élénk mozgásban vannak. Gassendi volt az, aki az atomokat valóságos gépszerv, szerkezetekkel ruházta fel és ma már tudjuk, hogy egy ilyen atom, melynek méretei a milliméter tízmilliomod részét se érik el, bonyolult szerkezetű és hogy vannak atomok, amelyek kétezer és több rezgést is egyidejűleg el tudnak indítani, míg például a zongora csak 70—80 különböző rezgést tud produkálni. Az atom részecskéit tudvalevőleg az elektromos vonzás tartja össze, a részecskék minden elképzelhető gyorsaságot felülmúló rohanással keringenek központi magjuk körül. A múlt század végéig a kémikusok azt állították, hogy az atomok febontat- hatatlanok. Látták, hogy bármiféle kémiai vegyületet fel tudnak bontani az elemeire, de g,z atómok elérhetetlenek voltak, mint a csillagok. És bár a kémia nagyot fejlődött, az atómok megbonthatatlanságának elve szent maradt. Mikor azonban Madame Curié felfedezte a rádiumot, kitűnt, hogy ennek az atomjai állandó bomlásban vannak. Ezt a bomlást a kisugárzás formájában észlelhetjük, a sugárzás útján az atom egészen más elemmé alakul át, mint amilyen azelőtt volt. Hogy «zt csak Curiéék felfedezése után vették észre, az magyarázza, hogy kétezer kilogram nyersanyagból csak néhány centigram rádium nyerhető és majdnem kétezer évig tart, míg egy bizonyos mennyiségű rádium a sugárzás és átváltozás folytán felére leolvad. Ez a lassú és csekély jelenség mégis elég volt arra, hogy megdöntse az atómok megbonthatatlanságának elvét, betekintést engedjen az atómok szerkezetébe és az emberi tudás határait addig nem remélt messzeségbe tolja ki. ■ -; Az első szilárdnak hitt természettudományi megállapítás tehát megdőlt, de a gravitáció körül sincs már minden rendben. Ennek a titokzatos erőnek a lényegéről a természet- tudomány nem tud semmit se. Még azt se, hogy lionnét indul ki és hogyan terjed tovább, de elég kísérlet bizonyítja, hogy minden test tömegének arányában vonzást gyakorol minden más testre. A gravitáció törvényeit tudvalévőén Newton állapította meg. E törvények szerint forognak az összes csillagok planétáikkal együtt a világűrben, megszabják útjukat, helyzetüket és kölcsönhatásaikat. E törvényekre alapították a csillagászok számításaikat és mert Newton óta a világűrben egyetlen olyan jelenséget se észleltek, amely ezekkel a törvényekkel szembenállóit volna, a gravitáció törvényeit ö r ok ér vényűe kn e k tekintették. Mikor azonban néhány év előtt a naphoz legközelebb álló bolygónak, a Mercurnak a pályáján rendellenességek mutatkoztak, megingott a tudomány hite a gravitáció törvényeiben is. Jött azután Einstein, aki egy új elméletet is talált, amely szerint gravitáció voltaképpen nincs is, mert a gravitáció csak a tehetetlenségi erőnek egy más formája. Marad tehát még az energia megmaradásá- sak elve, amely a logs®’ ardatobnak látszik és amely megszabja a világ életét és halálát. Az idevágó törvényeken, amelyeket Mayer, Joule, Thomson, Clausius, Helmholtz állítottak fel, nyugszik jóformán az egész kémiai és fizikai tudomány. Az aranycsindlás középkori kísérletei és a perpetuum mobile keresése sok ismerettel és adattal gyarapították a kémiát és fizikát. A perpetuum mobile tulajdonképpen örökké mozgó dolgot jelent és lehet természetes, vagy mesterséges. Például a bolygók örökös keringésükkel, a barométer és a termométer higanya örökös ingadozásukkal természetes perpetuum mobilék. Általában azonban perpetuum mobile alatt olyan szerkezetet értünk, amely az egyszer beleadott lökés, vagy erő folytán örökké mozgásban marad, sőt munkát is produkál. Egy ilyen gép óriási, felmérhetetlen energiaforrást és munkamegtakarítást jelentene, érthető tehát, hogy a feltalálók törték magukat utána. Mindmáig azonban tudvalévőén senkinek sikerült a perpetuum mobilét feltalálni. Ebből kiindulva a fizikusok megállapították, hogy energiát a semmiből nem lehet teremteni és a meglévő energiát nem lehet megsemmisíteni. Mi az energia? A nagy mindenségnek van bizonyos képessége, amelynek mibenlétéről semmi tudomásunk, sőt sejtelmünk sines, de megnyilvánulásait észlelhetjük a hő, a fény, az elektromosság, a munkát végző erő, a kémiai hatásokat létesítő energiaformákban. A különböző energiaformák átalakulhatnak egymásba. Ez az átalakulás bizonyos kulcs szerint történik. Bizonyos mennyiségű egyikféle energiának mindig ugyanaz a bizonyos mennyiségű másikféle energia felel meg. Ezzel magyarázzák, hogy perpetuum mobilét nem lehet készíteni], mert miközben a gép munkát végez, a beleadott energia átalakul és pótolni kell, hogy újabb munkát végezhessen. < Az energia átalakulásának két fajtáját ismeri a tudomány. Vannak pozitív átalakulások. Ezek, a munka átalakulása hővé és magasabbfokú hő átalakulása alacsonyabb fokú hővé. Ezek a folyamatok a természetben önként és folytonosan mennek végbe, hiszen egyszerű dörzsöléssel átalakíthatunk munkát hővé és a forróbb tárggyal érintkező hidegebb tárgy a melegebb rovására felmelegszik. Másodszor vannak negativ folyamatok. Ezek a- meleg átalakulása munkává és alacsonyabb fokú hő átalakítása magasabb fokú hővé. A negativ átalakulások közvetlenül lehetetlenek, ezekhez különleges berendezésekre, gépekre, technikai segédeszközökre van szükségünk. Minden fizikai és kémiai történés energia- átalakulással jár. A természetben lejátszódó folyamatoknak bizonyos irányzata van és pedig olyan, hogy e folyamatok legnagyobb része pozitív, mert ezek önként folyhatnak le, azaz lassanként az összes energiaformák meleggé és a magasabb fokú hő alacsonyabb fokú hővé alakulnak át. De gyakorlatilag semmiféle energia nem alakulhat át egy másik formába anélkül, hogy egy kisebb-nagyobb rész azonnal meleggé ne változna és, pedig olyan meleggé, amely többé semmiképpen össze nem gyűjthető és munkává át nem alakítható, hanem széjjeloszlik a világűrben és , annak a hőfokát emeli, például az elégett szén füstje, vagy a kazánból a környezet.által elvezetett bő. Erre a gyakorlatilag veszendőbe menő melegre a fizikusok azt mondják, hogy a világ entrópiáját növeli, hogy a világ immobilizált energiakészletébe megy át. A világ entrópiája pedig a maximumra törekszik és ha elérte ezt a maximumot, akkor többé nem lesz semmiféle mozgás lehetséges. Azaz, ha majd mindenféle energia már hővé alakult át és a világ hőfoka mindenütt kiegyenlítődött. Ez tehát azt jelentené, hogy a világ véges. Ezt hirdetik az újabb elméletek is. Hogy azután mi lesz, ha a világ így elérte végét, ha az energiák halálra dermedten fognak nyugodni, be fög-e ismét a teremtő erő avatkozni, vagy tényleg elhal minden földi mozgás. — ezt csak prófétai ihletettségü költő tudná megálmodni, mert a tudósok nem bocsátkoznak találgatásokba. Elméletük az, hogy a világ véges és hogy az energiák hővé változása esetén megszűnik minden mozgás. Kétséges persze, hogy amint megdőlt az atómok fel- bonthatatlanságának az elmélete és amint megingott a gravitációs elmélet, nem jelentkezik-e majd addig, amíg az energia-átváltozás végideje elkövetkezik, egy kis rés azon a tudományon, amely egy negatívum alapján (annak a negatívumnak az alapján ugyanis, hogy eddig nem kikerült a perpetuum mobilét feltalálni) a véges világ elméletét felállította. Lehet, hogy nem lesz entrópiás halála a világnak, hanem majd akad valaki, aki észreveszi azt a kis rést, mint a gravitációs elmélet esetében a Mercuron észlelt másodpercnyi változást és új elméletet állít fel a világ számára. Budapest, január II- Szombat délután színültig’ megtelt a Zeneművészeti Főiskola nagyterme a Felvidéki írók előadóestje alkalmából. A jegyek már elővételben elkeltek és öt óra előtt egymás után érkeztek az előkelő vendégek. A közönség sorában megjelent Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, Jaross Andor tárcanélküli miniszter, Révay István gróf, Herczeg Ferenc, Turchányi Imre dr. képviselő, Szendy Károly polgármester, Vojnovits Géza, Weisz István miniszteri osztályfőnök és sokan mások. Az irodalmi estet Szendy Károly polgármester vezette be, meleg szavakkal üdvözölte a felvidéki írókat. Majd fergeteges tapsorkán közben lépett a dobogóra Jaross Andor felvidéki miniszter. Hosszú percekig szólt a taps, majd amikor a terem leesendesedett, Jaross Andor előadást tartott a Felvidék szellemiségéről. Beszélt azokról a szellemi csírákról, amelyek — úgymond — keserű, de nemes termést hoztak. Ez a termés kerül most az osztatlan és egyetemes magyar ság elé. Csodálatos módon kerültek ki ezek a csírák az erdőirtáson. Tudatalatl kifejlődött az elszakított magyarságban az önvédelmi szellemiség — mondotta egyebek közt Jaross Andor előadásában Végül megköszönte a magyar közönség nek, hogy húsz éven keresztül ezen a helyen mindenkor szeretettel fogadta a Felvidék íróit. Rácg Pál „Isten áldása“ címmel novel Iáját olvasta föl, Vass László tanulmánya az eszményeitől kifosztott ifjúság ról szólt. Simonffy Margó Darvas János, ölvedy László. Kossányi József, Kelembéri Sán dór, Sáfáry Lajos és Tamás Mihály verseiből szavalt. Igazi felvidéki hangulat csendült ki a versekből Simonffy Margó megkapó előadásában. Szombathy Viktor „A nemzetiszínű szalag Kézsmár- kon“ című novelláját adta elő. Majd Szerdahelyi József „Szőlő“ című novellája következett. Mécs László jelent meg ezután a dobo(*) Kibécli Varga Sándor professzor a német filozófiai társaság meghívására, előadásokat tart Németországban. Kibédi Varga Sándor budapesti professzor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári hivatalának vezetője, a német filozófiai társaság elnökségének és a jénai Étieken-szövetség vezetőségének meghívására január 14-én, szombaton Németországba utazott, ahol Berlinben, Jénában és Magdeburgban tart előadásokat a magyar és a német szellem filozófiai kapcsolatairól, közelebbről a magyar szellemiség jellemvonásairól. Értesülésünk szerint a német filozófiai társaság elnöksége gazdag programmal várja kitűnő magyar professzort, akinek így alkalma nyílik majd a német fejlődés legújabb eredményeinek megtekintésére és egyúttal a magyar kultúra értékeinek beható ismertetésére. (*) Johann Strauss karmester és zeneköltő meghalt, Berlinből jelentik: Csak most vált ismeretessé, hogy Johann gón a közönség óriási lelkesedése mellett. A költő következő verseit adta elő: Májusi legenda, Egyszerű példa a varjakról, Két férfi-könnycsepp, Szegény ember, és Piros virág a pusztán. Minden egyes költemény után frenetikus tapsvihar zúgott fel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Szünet után Schubert Tódor „A kultúr- szervezkedés a Felvidéken“ tárgyú tanulmányát olvasta fel. Előadásában megemlékezett arról, hogy az 1918-iki cseh megszállás teljes szervezetlenségben találta a magyarságot, de az elszakított magyarság nem nyugodott bele sorsába, hanem saját erejéből kialakította önálló életét. Schubert Tódor megemlékezett a felvidéki magyar kultúrszervezkedés jelentősebb tényeiről, így a kultúrrefe- rátus megalakításáról, SZMK-ékről, amelyek az általános műveltséget szolgáló ismereteket nyújtották. Ismertette a SzKIE-t működését és azzal fejezte be előadását, hogy bárcsak a felvidéki magyarság harcban megedzett szellemisége mielőbb bekapcsolódna a magyar szellemiségbe. Ifjabb Zádar Dezső két szerzeményét Petőfi és Ady egy-egy versére Eyssen Irén operaénekesnő adta elő, a szerző zongorakíséretével. Zádor Dezső utána még Dohnányi Capriccio F-moll szerzeményét játszotta el zongorán. Barkó István „Megváltott kis juhász“ című novelláfx következett, majd ismét Mécs László lépett a dobogóra és a közönség szűnni nem akaró ünneplése közben két gyönyörű költeményét szavalta el: Vasskó János és kedves családja és a Hiszek a vérszerződésben címűt. A kitűnően sikerült est főrendezését Fértsek Elza látta el nagy körültekintéssel és hozzáértéssel, az ő kipróbált ízlését dicséri a műsor összeállítása lelkes, szervező munkájának köszönhető a forrósikerű est. A felvidéki írók budapesti estjét a rádió is közvetítette. Marék Antal \ 1 Strauss ismert karmester és zeneköltő 1 múlt hétfőn Berlinben meghalt. Kívánságához képest pénteken a legnagyobb csendben elhamvasztották. (*) A pozsonyi Bartók Dalegylet kapta a német Singverein vagyonának egy részét. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Singverein dalegylet, amely hatvan év óta áll fent egyik legutóbbi ülésén kimondotta, hogy a német népcsoporthoz csatlakozik. Tekintettel arra, hogy az egyesület a magyar karéneket is ápolta és magyar tagjai is voltak, annak dokumentálására, hogy a német népcsoporthoz való csatlakozása nem irányul a magyarság ellen, egyhangúlag elhatározta, hogy készpénzvagyonának egy- harmadát magyarnyelvű kótaanyagát és az egylet tulajdonát alkotó harmó- niumot átadja a Bartók Béla Dalegyesületnek, mint a magyar karének legméltóbb pozsonyi ápolójának. Felvidéki Magyar Hírlap és IBUSZ Magyar Nemzefi Bank 1135, 1135 1137, 1140. sz. eng. alapján • © •• v FF r - r © }.azasai Kéthetes üdülés és sport a Tátrában Indulások Budapestről: január 15, 22, február 5 és 19 OGassors^ágg utalások I. Február 12 — 26. San-Remo, külön kirándulással Nice-be, Genova és Milano megtekintésével II. Febr. 12—26. Taormina, Napoli, Siracusa és Ráma megtekintésével III. Február 12—26. Abbázia Sítúrák Dawosba Február 4—19 és febr. 18 —március 5 Siviiágbalnokiág Zakopanéban Febr.9-20 Részletes felvilágosítással szolgál és jelentkezni lehet UTAZÁSI IRODÁNKBAN Budapest, Vili., József-körút 5. — Telef on z 14—44 — 00
