Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-15 / 12. szám

14 TEWJTTVtfn 1939 JANUÁR 15. VASÁRNAP ■ "i ii i i i 1 VU*n U&z 1939-Uh vMáfyiátye, — cU a vMáty vétyeö! Óriási lelkesedés fogadta a Zeneakadémián a Felvidék íróit és művészeit A sok jóslat között, amely 1939-re a legkü­lönbözőbb eseményeket jelentette be, volt olyan is, amely megint egyszer megjósolta a világ végét. Nézzünk szembe ezzel a veszede- mes ténnyel és állapítsuk meg, hogy a világ végéről ugyan nem lehet beszélni, de — a tu­domány szerint — lehet arról, hogy a világ véges. A természettudomány eddig három főfon­tosságú megállapítást fogadott el: az elemek fel bont hatatlanságát, a gravitációt vagy a tö­megvonzást és az energia megmaradásának elvét. Az elsőnek idejében fejlett naggyá a kémia tudománya, a második alapján lett ért­hetővé és megmagyarázhatóvá az égbolt szer­kezete és a csillagok járása, a harmadik pe­dig annyira mélyen Van megalapozva, hogy jóformán rajta nyugszik az egész mai termé­szettudomány, az adja meg minden új elmé­let létjogosultságát. az szabja meg, mit tarthatunk lehető­nek és lehetetlennek, sőt felvilágosítást ád arra vonatkozólag is, meddig állhat fenn a világ és mi lesz a végi Az atomok képezik a nem érzékelhető má­sodik világrendszert, amely megbolygat hatat­lan összetartó erőivel alkotja a mi hozzáfér­hető világunkat. Az atomok megismeréséhez nagy út vezetett el Leukippostól, Demokritos- tól Epikureusig, akik már Krisztus előtt azt tanították, hogy az anyag oszthatatlan ős- anyagrészecskékből — atomokból — van fel­építve és utánuk Gassendi francia fizikusig, Kepler és Galilei barátjáig, aki elsőnek állí­totta, hogy a látszólag nyugalomban levő testben is az atomok élénk mozgásban van­nak. Gassendi volt az, aki az atomokat való­ságos gépszerv, szerkezetekkel ruházta fel és ma már tudjuk, hogy egy ilyen atom, mely­nek méretei a milliméter tízmilliomod részét se érik el, bonyolult szerkezetű és hogy van­nak atomok, amelyek kétezer és több rezgést is egyidejűleg el tudnak indítani, míg pél­dául a zongora csak 70—80 különböző rezgést tud produkálni. Az atom részecskéit tudva­levőleg az elektromos vonzás tartja össze, a részecskék minden elképzelhető gyorsaságot felülmúló rohanással keringenek központi magjuk körül. A múlt század végéig a kémi­kusok azt állították, hogy az atomok febontat- hatatlanok. Látták, hogy bármiféle kémiai vegyületet fel tudnak bontani az elemeire, de g,z atómok elérhetetlenek voltak, mint a csil­lagok. És bár a kémia nagyot fejlődött, az atómok megbonthatatlanságának elve szent maradt. Mikor azonban Madame Curié felfe­dezte a rádiumot, kitűnt, hogy ennek az atom­jai állandó bomlásban vannak. Ezt a bomlást a kisugárzás formájában észlelhetjük, a su­gárzás útján az atom egészen más elemmé alakul át, mint amilyen azelőtt volt. Hogy «zt csak Curiéék felfedezése után vették észre, az magyarázza, hogy kétezer kilogram nyersanyagból csak néhány centigram rádium nyerhető és majdnem kétezer évig tart, míg egy bizonyos mennyiségű rádium a sugár­zás és átváltozás folytán felére leolvad. Ez a lassú és csekély jelenség mégis elég volt arra, hogy megdöntse az atómok meg­bonthatatlanságának elvét, betekintést enged­jen az atómok szerkezetébe és az emberi tudás határait addig nem remélt messzeségbe tolja ki. ■ -; Az első szilárdnak hitt természettudományi megállapítás tehát megdőlt, de a gravitáció körül sincs már minden rendben. Ennek a titokzatos erőnek a lényegéről a természet- tudomány nem tud semmit se. Még azt se, hogy lionnét indul ki és hogyan terjed tovább, de elég kísérlet bizonyítja, hogy minden test tömegének arányában vonzást gyakorol min­den más testre. A gravitáció törvényeit tud­valévőén Newton állapította meg. E törvények szerint forognak az összes csillagok planétáik­kal együtt a világűrben, megszabják útjukat, helyzetüket és kölcsönhatásaikat. E törvények­re alapították a csillagászok számításaikat és mert Newton óta a világűrben egyetlen olyan jelenséget se észleltek, amely ezekkel a tör­vényekkel szembenállóit volna, a gravitáció törvényeit ö r ok ér vényűe kn e k tekintették. Mikor azonban néhány év előtt a naphoz leg­közelebb álló bolygónak, a Mercurnak a pá­lyáján rendellenességek mutatkoztak, megingott a tudomány hite a gravitá­ció törvényeiben is. Jött azután Einstein, aki egy új elméletet is talált, amely szerint gravitáció voltaképpen nincs is, mert a gravitáció csak a tehetet­lenségi erőnek egy más formája. Marad tehát még az energia megmaradásá- sak elve, amely a logs®’ ardatobnak látszik és amely megszabja a világ életét és halálát. Az idevágó törvényeken, amelyeket Mayer, Joule, Thomson, Clausius, Helmholtz állítot­tak fel, nyugszik jóformán az egész kémiai és fizikai tudomány. Az aranycsindlás közép­kori kísérletei és a perpetuum mobile keresése sok ismerettel és adattal gyarapították a ké­miát és fizikát. A perpetuum mobile tulajdonképpen örökké mozgó dolgot jelent és lehet természetes, vagy mesterséges. Például a bolygók örökös keringésükkel, a barométer és a termométer higanya örökös ingadozásukkal természetes perpetuum mobilék. Általában azonban per­petuum mobile alatt olyan szerkezetet értünk, amely az egyszer beleadott lökés, vagy erő folytán örökké mozgásban marad, sőt mun­kát is produkál. Egy ilyen gép óriási, fel­mérhetetlen energiaforrást és munkamegta­karítást jelentene, érthető tehát, hogy a fel­találók törték magukat utána. Mindmáig azonban tudvalévőén senkinek sikerült a per­petuum mobilét feltalálni. Ebből kiindulva a fizikusok megállapították, hogy energiát a semmiből nem lehet terem­teni és a meglévő energiát nem lehet megsemmisíteni. Mi az energia? A nagy mindenségnek van bizonyos képessége, amelynek mibenlétéről semmi tudomásunk, sőt sejtelmünk sines, de megnyilvánulásait észlelhetjük a hő, a fény, az elektromosság, a munkát végző erő, a kémiai hatásokat létesítő energiaformákban. A különböző energiaformák átalakulhatnak egymásba. Ez az átalakulás bizonyos kulcs szerint történik. Bizonyos mennyiségű egyik­féle energiának mindig ugyanaz a bizonyos mennyiségű másikféle energia felel meg. Ezzel magyarázzák, hogy perpetuum mobilét nem lehet készíteni], mert miközben a gép munkát végez, a beleadott energia átalakul és pótolni kell, hogy újabb munkát végez­hessen. < Az energia átalakulásának két fajtáját ismeri a tudomány. Vannak pozitív átalaku­lások. Ezek, a munka átalakulása hővé és magasabbfokú hő átalakulása alacsonyabb fokú hővé. Ezek a folyamatok a természetben önként és folytonosan mennek végbe, hiszen egyszerű dörzsöléssel átalakíthatunk munkát hővé és a forróbb tárggyal érintkező hidegebb tárgy a melegebb rovására felmelegszik. Másodszor vannak negativ folyamatok. Ezek a- meleg átalakulása munkává és alacsonyabb fokú hő átalakítása magasabb fokú hővé. A negativ átalakulások közvetlenül lehetetlenek, ezekhez különleges berendezésekre, gépekre, technikai segédeszközökre van szükségünk. Minden fizikai és kémiai történés energia- átalakulással jár. A természetben lejátszódó folyamatoknak bizonyos irányzata van és pe­dig olyan, hogy e folyamatok legnagyobb ré­sze pozitív, mert ezek önként folyhatnak le, azaz lassanként az összes energiaformák me­leggé és a magasabb fokú hő alacsonyabb fokú hővé alakulnak át. De gyakorlatilag semmiféle energia nem alakulhat át egy másik formába anélkül, hogy egy kisebb-nagyobb rész azonnal meleggé ne változna és, pedig olyan meleggé, amely többé semmi­képpen össze nem gyűjthető és munkává át nem alakítható, hanem széjjeloszlik a világ­űrben és , annak a hőfokát emeli, például az elégett szén füstje, vagy a kazánból a kör­nyezet.által elvezetett bő. Erre a gyakorlati­lag veszendőbe menő melegre a fizikusok azt mondják, hogy a világ entrópiáját növeli, hogy a világ immobilizált energiakészletébe megy át. A világ entrópiája pedig a maxi­mumra törekszik és ha elérte ezt a maximu­mot, akkor többé nem lesz semmiféle mozgás lehetséges. Azaz, ha majd mindenféle energia már hővé alakult át és a világ hőfoka min­denütt kiegyenlítődött. Ez tehát azt jelentené, hogy a világ véges. Ezt hirdetik az újabb elméletek is. Hogy azután mi lesz, ha a világ így elérte végét, ha az energiák halálra dermedten fog­nak nyugodni, be fög-e ismét a teremtő erő avatkozni, vagy tényleg elhal minden földi mozgás. — ezt csak prófétai ihletettségü költő tudná meg­álmodni, mert a tudósok nem bocsátkoznak találgatásokba. Elméletük az, hogy a világ véges és hogy az energiák hővé változása esetén megszűnik minden mozgás. Kétséges persze, hogy amint megdőlt az atómok fel- bonthatatlanságának az elmélete és amint megingott a gravitációs elmélet, nem jelent­kezik-e majd addig, amíg az energia-átválto­zás végideje elkövetkezik, egy kis rés azon a tudományon, amely egy negatívum alapján (annak a negatívumnak az alapján ugyanis, hogy eddig nem kikerült a perpetuum mobi­lét feltalálni) a véges világ elméletét felállí­totta. Lehet, hogy nem lesz entrópiás halála a világnak, hanem majd akad valaki, aki észreveszi azt a kis rést, mint a gravitációs elmélet esetében a Mercuron észlelt másod­percnyi változást és új elméletet állít fel a világ számára. Budapest, január II- Szombat délután színültig’ megtelt a Zeneművészeti Fő­iskola nagyterme a Felvidéki írók elő­adóestje alkalmából. A jegyek már elő­vételben elkeltek és öt óra előtt egymás után érkeztek az előkelő vendégek. A kö­zönség sorában megjelent Darányi Kál­mán nyugalmazott miniszterelnök, Jaross Andor tárcanélküli miniszter, Révay Ist­ván gróf, Herczeg Ferenc, Turchányi Imre dr. képviselő, Szendy Károly pol­gármester, Vojnovits Géza, Weisz István miniszteri osztályfőnök és sokan mások. Az irodalmi estet Szendy Károly pol­gármester vezette be, meleg szavakkal üdvözölte a felvidéki írókat. Majd fer­geteges tapsorkán közben lépett a dobo­góra Jaross Andor felvidéki miniszter. Hosszú percekig szólt a taps, majd ami­kor a terem leesendesedett, Jaross Andor előadást tartott a Felvidék szellemisé­géről. Beszélt azokról a szellemi csírák­ról, amelyek — úgymond — keserű, de nemes termést hoztak. Ez a termés kerül most az osztatlan és egyetemes magyar ság elé. Csodálatos módon kerültek ki ezek a csírák az erdőirtáson. Tudatalatl kifejlődött az elszakított magyarságban az önvédelmi szellemiség — mondotta egyebek közt Jaross Andor előadásában Végül megköszönte a magyar közönség nek, hogy húsz éven keresztül ezen a helyen mindenkor szeretettel fogadta a Felvidék íróit. Rácg Pál „Isten áldása“ címmel novel Iáját olvasta föl, Vass László tanulmá­nya az eszményeitől kifosztott ifjúság ról szólt. Simonffy Margó Darvas János, ölvedy László. Kossányi József, Kelembéri Sán dór, Sáfáry Lajos és Tamás Mihály verseiből szavalt. Igazi felvidéki hangu­lat csendült ki a versekből Simonffy Margó megkapó előadásában. Szombathy Viktor „A nemzetiszínű szalag Kézsmár- kon“ című novelláját adta elő. Majd Szerdahelyi József „Szőlő“ című novel­lája következett. Mécs László jelent meg ezután a dobo­(*) Kibécli Varga Sándor professzor a né­met filozófiai társaság meghívására, elő­adásokat tart Németországban. Kibédi Varga Sándor budapesti professzor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkári hivatalának veze­tője, a német filozófiai társaság elnökségének és a jénai Étieken-szövetség vezetőségének meghívására január 14-én, szombaton Német­országba utazott, ahol Berlinben, Jénában és Magdeburgban tart előadásokat a magyar és a német szellem filozófiai kapcsolatairól, köze­lebbről a magyar szellemiség jellemvonásairól. Értesülésünk szerint a német filozófiai társa­ság elnöksége gazdag programmal várja kitűnő magyar professzort, akinek így alkalma nyílik majd a német fejlődés legújabb eredményeinek megtekintésére és egyúttal a magyar kultúra értékeinek beható ismertetésére. (*) Johann Strauss karmester és zene­költő meghalt, Berlinből jelentik: Csak most vált ismeretessé, hogy Johann gón a közönség óriási lelkesedése mel­lett. A költő következő verseit adta elő: Májusi legenda, Egyszerű példa a var­jakról, Két férfi-könnycsepp, Szegény ember, és Piros virág a pusztán. Minden egyes költemény után frenetikus taps­vihar zúgott fel a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében. Szünet után Schubert Tódor „A kultúr- szervezkedés a Felvidéken“ tárgyú tanul­mányát olvasta fel. Előadásában meg­emlékezett arról, hogy az 1918-iki cseh megszállás teljes szervezetlenségben ta­lálta a magyarságot, de az elszakított magyarság nem nyugodott bele sorsába, hanem saját erejéből kialakította önálló életét. Schubert Tódor megemlékezett a felvidéki magyar kultúrszervezkedés jelentősebb tényeiről, így a kultúrrefe- rátus megalakításáról, SZMK-ékről, amelyek az általános műveltséget szol­gáló ismereteket nyújtották. Ismertette a SzKIE-t működését és azzal fejezte be előadását, hogy bárcsak a felvidéki ma­gyarság harcban megedzett szellemisége mielőbb bekapcsolódna a magyar szel­lemiségbe. Ifjabb Zádar Dezső két szerzemé­nyét Petőfi és Ady egy-egy versére Eyssen Irén operaénekesnő adta elő, a szerző zongorakíséretével. Zádor Dezső utána még Dohnányi Capriccio F-moll szerzeményét játszotta el zongo­rán. Barkó István „Megváltott kis ju­hász“ című novelláfx következett, majd ismét Mécs László lépett a dobogóra és a közönség szűnni nem akaró ünneplése közben két gyönyörű költeményét sza­valta el: Vasskó János és kedves családja és a Hiszek a vérszerződésben címűt. A kitűnően sikerült est főrendezését Fértsek Elza látta el nagy körültekintés­sel és hozzáértéssel, az ő kipróbált ízlését dicséri a műsor összeállítása lelkes, szer­vező munkájának köszönhető a forró­sikerű est. A felvidéki írók budapesti estjét a rádió is közvetítette. Marék Antal \ 1 Strauss ismert karmester és zeneköltő 1 múlt hétfőn Berlinben meghalt. Kíván­ságához képest pénteken a legnagyobb csendben elhamvasztották. (*) A pozsonyi Bartók Dalegylet kapta a német Singverein vagyonának egy ré­szét. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Singverein dalegylet, amely hatvan év óta áll fent egyik legutóbbi ülésén ki­mondotta, hogy a német népcsoporthoz csatlakozik. Tekintettel arra, hogy az egyesület a magyar karéneket is ápolta és magyar tagjai is voltak, annak doku­mentálására, hogy a német népcsoport­hoz való csatlakozása nem irányul a magyarság ellen, egyhangúlag elhatá­rozta, hogy készpénzvagyonának egy- harmadát magyarnyelvű kótaanyagát és az egylet tulajdonát alkotó harmó- niumot átadja a Bartók Béla Dalegye­sületnek, mint a magyar karének leg­méltóbb pozsonyi ápolójának. Felvidéki Magyar Hírlap és IBUSZ Magyar Nemzefi Bank 1135, 1135 1137, 1140. sz. eng. alapján • © •• v FF r - r © }.azasai Kéthetes üdülés és sport a Tátrában Indulások Budapestről: január 15, 22, február 5 és 19 OGassors^ágg utalások I. Február 12 — 26. San-Remo, külön kirándulással Nice-be, Genova és Milano megtekintésével II. Febr. 12—26. Taormina, Napoli, Siracusa és Ráma megtekintésével III. Február 12—26. Abbázia Sítúrák Dawosba Február 4—19 és febr. 18 —március 5 Siviiágbalnokiág Zakopanéban Febr.9-20 Részletes felvilágosítással szolgál és jelentkezni lehet UTAZÁSI IRODÁNKBAN Budapest, Vili., József-körút 5. — Telef on z 14—44 — 00

Next

/
Oldalképek
Tartalom