Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-15 / 12. szám
1939 JANUAR 15. VASÁRNAP TEWHBEftt •jföefcüi-inraKe 15 KÖZGAZDASÁG £ Törvényes lehetőség van a tisztességes megélhetést biztosító mezőgazdasági napszámbér megállapítására Budapest, január li. A közelmúltban foglalkoztunk a mezőgazdasági ittunlfáskérdéssel, közelebbről a mezőgazdasági munkásközvetités- nok az anyaországban meghonosodott gyakorlatával s ismertettük a mezőgazdasági munka- közvetítést végző szervekét. Az alábbi cikkünkben Szeibert, János dr. miniszteri titkár ..A mezőgazdasági napszámbérek megállapítása“ című rádióelőadásának adatai alapján ismertetjük a mezőgazdasági munkabérvi- iszonyokat szabályozó előírásokat. RSezőgazJasági munkajog A mezőgazdasági munkajog tekintetében az anyaországban az 1898. évi II. t.-c. és az 1907. évi XLV. t.-c„ valamint a mezÖnnzdasági munkások munkaereje jogosulatlan kiliasz>táld- sónak meg gátlásáról szóló 1923. évi XXV t.-c. van érvényben., Ez utóbbi törvény biztosítja a mező- gazdaságban fizetett legkisebb napszámbérek hatósági megállapítását. A legkisebb napszámbér megállapítását a földművelésügyi miniszter bárki — teliát úgy a gazda, mint a mezőgazdasági munkás, sőt a mezőgazdaságban nem érdekelt fél — kérelmére is elrendelheti. A bélyeg- és illeték- mentes kérelem a járási főszolgabíróhoz, a m. kir. gazdasági felügyelőhöz, avagy közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez is beadható. Amennyiben a kérelem a -főszolgabíróhoz, vagy a gazdasági felügyelőhöz fut be, úgy azok véleményezésükkel azt soron kívül fölterjeszteni tartoznak. E két fórumnál a kérelem szóban is előterjeszthető 8 abban az esetben a jegyzőkönyvbe foglalt kérelmet terjesztik föl a minisztériumhoz. A miniszter az említett szervek véleményének mérlegelésével dönt a munkabér megállapításának szükségességéről. Hiún!* obérmegállapí tó ítizofllságolc A legkisebb mezőgazdasági napszámhéreket egy elnökből, két munkaadóból és két munkásból álló öttagú bizottság állapítja meg. Az elnököt lsem munkaadó, sem munkavállaló nem lehet), az illetékes mezőgazdasági kamara által kijelölt öt személy közül a gazdasági munkabérmegéllapító bizottság rendes tagjai szótöbbséggel választják meg. Csak akkor nevezi ki maga a földművelésügyi miniszter, ha a bizottság tagjai az elnök személyében nem tudnak megegyezni. A bizottságnak van helyettes elnöke és négy póttagja A gazdasági muukabérmegállapító bizottság tagjait az illetékes mezőgazda- sági bizottságok választják. A bizóttság munkaadó tagjai közül az egyik 10—100 kát. b°lddal, a másik pedig 100 kát. holdnál nagyobb birtokkal rendelkező földbirtokos. Ha a mezőgazdasági bizottság nem választott munkabérmegállapító bizottsági tagokat, úgy azok kiküldéséről a földművelésügyi miniszter intézkedik. A bizottsági tagoknak egyenlő joguk van elöterjeszést tenni és szavazni a munkabérmegállapitási javaslat fölött. Hivatalból tagja a bizottságnak a m. kir. gazdasági felügyelő, akinek joga van javaslatot tenni, a felek között közvetíteni, de szavazati joga nines. A mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságok minden járásban (megyei városban és törvényhatósági joggal fölruházott városban) megalakítandó!,-, még akkor iá, ha a nevezett helyekén nincs szükség a legkisebb mezőgazdasági napszám- bér megállapítására. A bizottság a legkisebb mezőgazdasági napszámbért zárt Ülésen állapítja meg. Amennyiben a gazdasági felügyelő az ülésen nem vett részt, úgy a megállapított bérekről azonnal értesítendő, hogy a. határozat elleni esetleges észrevételeit a te’rtmüvelés- iigyi miniszterhez megtehesse. k 'egltis<e!)li napszámból megái apílása A mezőgazdasági munkabérmegállapító m- zottságok a legkisebb napszáméért rendsza- rint. a munkások teljesítőképességére, nemére, korára és a teljesítendő munka minőségére való figyelemmel állapítják meg. A tel jnsítőképesség szempontjából I. és II. osztály,: munkást különböztetnek meg s aszerint állapítják meg a legkisebb napszámbéreket. A különösen nehéz, nagy erőkifejtést igénylő munkánál (aratás, kaszálás, permetezés) rend szerint az I. osztályú munkásokénál (30 százalékkal) magasabb bért állapítanak meg. A munkások nemére való tekintettel a nagyobb munkabírású férfiak részére magasabb” bért állapítanak meg, mint a női munkások részére. Ami pedig a korszerinti megkülönböztetést illeti, előfordulhat, hogy alacsonyabb munkabéreket állapítanak meg a 18 éven aluli és a 65 éven felüli munkások részére a teljes munkabírású férfiak bérénél. A legkisebb mezőgazdasági napszámbérek a mezőgazdaságban, tehát: a mezőgazdasági és erdei termelésben, az állattenyésztésnél, a halászatnál, a kert- és szőlőmívelésnél, a solyemher- nyótenyésztésnél és a méhészetnél állapíttathatok meg. A hatósági munkabérmegállapítás nemcsak a készpénzben, hanem a terményben fizetett napszámbérekre is vonatkozik. Nem terjed ki c törvény rendelkezése a gazdasági cselédek, valamint a részesek munkájára. A részért végzett munkákra (pl. harmadában elvállalt kukorica termesztés re, a tizedében elvállalt aratási és a százalékban elvállalt cséplési munkákra) nem állapíthatók meg ’egkisebb napszámbérek e törvény értelmében. Ezekre az 1898. évi II. t.-c. 1#. 8-a vonatkozik, amely szerint abban az esetben, ha az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási munkabért a felek a termés bizonyos hányadrészében állapítják meg, úgy a szerződéses munkabér vagylagosan: a termés bizonyos súly szerinti mennyiségében és készpénzben Is megállapítható. Ez esetben a munkásoknak joguk van a munka befejezése után nyilatkozni, hogy a hányadrészt vagy a termés súlyszerinti meny- nyiségét, avagy a készpénzbért kivánják-e. Amennyiben azonban a munkás a részes szerződésnél napszám- vagy szak* mánymunkára Is kötelezettséget vállal, úgy ezekre a munkákra is vonatkoznak a legkisebb napszámbérek. A legkisebb napszámbér ezenkívül vonatkozik az önállóan vállalt szak- mánymunkára is. Ez esetben a legkisebb napszámból' úgy álBudapest, január li. A magyar pénzügyi jog szabályainak a visszacsatolt magyarlakta Felvidékre való kiterjesztése őszinte megnyugvást váltott ki a húsz évi elnyomatás alatt ágyonzaklatott s a raffinált cseh adópolitikával tünk szélére juttatott magyar adófizetők körében. Eddig a földadóra és a házadóra vonatkozó előírásokat közöltük. Ezek kapcsán rámutattunk arra, hogy a földadó pótlékaival együtt lényegesen kevesebb a cseh rendszer szerint kivetett adónál. Az alábbiakban dr. Tulassay Tódornak az általános kerseti adóval foglalkozó cikkét Az általános Az általános keresti adó tárgya általában mindazon jövedelem, amely a természetes személyi az egyéni cég, valamint közkereseti- és betéti társaság által folytatott ipar, kereskedőlapítandó meg, hogy (pl. répa szedésnél, tisz titánnál) kiszámítandó az, hogy a munka rendes körülmények között hány munkanap alatt végezhető el s a napok számával elosztott, holdankint fizetett étalánymunkabérösszeg nem lehet kisebb a hatóságilag megállapított legkisebb napszámbérnél. A részes szerződéssel kikötött napszám, vagy szaíkmánymunkánál figyelembe veendő a munkásnak nyújtott ingyenes juttatások értéke is annak a megállapításánál, hogy vájjon a munkabér eléri-e a hatóságilag megállapított legkisebb napszámbér nagyságát. Kötelező a megállapítod legkisebb napszámbér betartása A legkisebb mezőgazdasági napszámbérek megállapításával kapcsolatban említésre méltó, hogy a megállapítás ellen úgy a munkaadó, mint a munkás, valamint a gazda sági felügyelő előterjesztéssel élhet, a földművelés ügyi miniszterhez. Ebben az esetben a miniszter állapítja meg a legkisebb napszámbért. A végérvényesen megállapított legkisebb napszámbért az illetékesek kötelesek a vármegyei hivatalos lapban közzétenni és clobszó, vagy hirdetmény útján közhírré tenni. A megállapított legkisebb napszámbérnél kevesebbért ezerződtotőt, — ba cselekménye súlyosabb büntetőjogi rendelkezés alá nem esik, — kihágásért 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. A munkásnak ilyen esetben joga van a munka befejezése után 90 napon belül az illetékes járási főszolgabíró, illetőleg megyei, vagy járási törvényhatósági város polgármestere előtt érvényesíteni a részére kifizetett munkabér és a teljesített munkájára vonatkozóan megállapított legkisebb munkabér kö lőtt javára mutatkozó különbség megtérítése Iránti igényét. A fenti ismertetésből kitűnik, hogy a tör. vény intenciója arra irányul, hogy a mező- gazdasági napszámmunkások részére az, adott gazdasági viszonyok figyelembevételével olyan bér állapíttassák meg, amely a munkás és családja tisztességes megélhetését biztosítja. Cikkünkhöz még azt kel] hozzáfűznünk, hogy tárgyalások vannak folyamatban az iránt, hogy a mezőgazdasági munkabérmeg- állapítá* kiterjesztessék a cselédbérekre, a részes és a sommás munkabérekre. A mezőgazdasági munkabérek ilyen módon való általános szabályozásának kérdésével az országos mezőgazdasági szociálpolitikai tanács Is foglalkozott a közelmúltban s a tervet magáévá tette. közöljük. Ebből kétségtelenül kitűnik, hogy Magyarországon mindenki igazságosan, csak a tényleges keresete után fizet általános kereseti adót, nem úgy, mint a cseh megszállás alatt, ahol a vallomásokat a viszonyokkal nem ismerős s a magyarsággal szemben ellenséges érzületű cseh adóhivatalnokok bírálták felül, vagy ha éppen úgy tetszett, az egészet semmibe vették és az adót sötét besúgók adatai alapján vetették ki, amely ellen pedig — a törvényes előírások ellenére — hogy mennyire nem volt jogorvoslat, azt a Felvidék lakossága előtt nem kell ecsetelni. kereseti adó lem, szellem! és más haszonhajtó foglalkozásból, továbbá jogi alappal bíró járadékból származik. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adózó az ipari és kercsAZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI Kézdi vásárhelyi || _ _ _ ^ című gyakorlati BENKÖ PÁL: Bfiví f& Jjjjg <%§f w ifi» sl l£ vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepítését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző éllajnok fegyvertípusait. Leírja a hatósági f egy vérvizsgálat, belövéa, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és tölténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művészete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeiler Ferdinánd (Zeidler Testvérei«) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lafos-ufca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. —" ■—p > i mmm ............................. Mindenki igazságosan, csak tényleges keresete után fizet általános kereseti adót Irta: Tulassay Tódor dr, (Galánta) kedelmi üzletet engedély, vagy más hatósági engedély megszerzése nélkül folytatja. Az általános kereseti adó > alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem, mely a nyers bevétel, az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozik. Ha az adófizető szabályszerű üzleti könyveket vezet és üzleti jövedelmét hiteles mérleg és nyereség-veszteség számla bemutatásával bizonyítja s azok az adózás céljára elfogadhatók, akkor az adóalapul szolgáló tiszta jövedelmet a zárszámadás alapján kell megállapítani. Minden adózó az év február havában az előző év tényleges jövedelméről, illetőleg a nyers bevételről, valamint az euuek megszerzésére fordított költségekről és kiadásokról hivatalos nyomtatványon vallomást tartozik adni, — ha csak az adóalapok rögzítéséről szóló - rendelkezések szerint a vallomási kötelezettség alól nincs felmentve. Adóvallomást a megadóztatás helye szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell benyújtani február hó végéig. Aki az előírt időben a bevallást nem adja be, a kivetés során megállapított adóalap 1 százalékát, ha pedig felhívás dacára a felhívásban kitűzött határidőn belül nem tesz eleget vallomási kötelezettségének, úgy az adóalap 3 százalékát fizeti bírság fejében. A bevallásokat elsősorban a községi összeíró közegek bírálják felül, akik a javaslatba hozott adóalapokat összeírásba, foglalják s a kir. adóhivatalhoz beterjesztik. A községi közegek eme törvényadta szerepe és jogköre igen nagy horderejű, mivel közvetve közreműködnek az adóalapok megállapításánál. A magyar pénzügyi jog azért ruházta fel a községi közegeket a vallomások felülvizsgálására, s észrevételek, illetőleg javaslatok benyújtására, mivel ők ismerik a polgárok kereseti viszonyait a legjobban, i így érhető el, hogy mindenki igazságosan. s csak a tényleges keresete után legyen megadóztatva. Ezt a rendszert a cseh adózásban nem ismertük, mivel a vallomásokat kizáró- . . lég., a viszonyokkal nem ismerős esély*!“ adóIfivátaluokok bírálták félül, Ha a m. kir. adóhivatal úgy találja, hogy a vallomás és az ahhoz csatolt okiratok az adóztatás céljaira elfogadhatók, akkor ezek alapján állapítja meg az adóalapot, ellenkező esetben becslés, arányosítás és az összeírás adatai alapján. Rögzítési eljárás Az az adózó, akinek jogerősen megállapított általános kereseti adóalapja a, 10.000 pengőt el nem éri, bevallást adni nem tartozik és az ilyképpen egyszer már megállapított adóalap a további évekre rögzíttetik. Ha az adózó a rögzített adóalapot soknak tartja, január végéig szabályszerű bevallás csatolása mellett az adóalap újbóli megállapítását kérheti (felmondás), viszont a pénzügyi hatóságoknak is jogában áil március végéig az adófizetőt szabályszerű adóbevallás beadására szólítani és ennek alapján adóalapját újból megállapítani, ha a rendelkezésre álló adatok szerint az adózó jövedelme lényegesen emelkedett. Lényeges emelkedésnek kell tekinteni azt, ha a 6000 pengőt meg nem haladó adóalapnál a jövedelemtöbblet az adóalapnak 20 százalékát eléri. Ezoknál az adózóknál pedig, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó adóalap 6001—10.000 pengőben volt megállapítva, a többlet az előző évi adóalap 10 százalékát, de legalább az 1200 pengőt eléri. Nem lehet az adóalapot változatlanul fenntartani, vagyis rögzíteni, hanem új kivetés útján kell azt megállapítani, ha: . 1. az előző éyi adóalap még nem jogerős, 2. az adóalap jogerős ugyan, de az a 10000 pengőt eléri, vagy meghaladja, 3. az adózó az adóévet megelőző évben megváltoztatta foglalkozását vagy lakhelyét. A rögzítési eljárás célja, hegy gazdákat, kisiparosokat és kiskereskedőket, s általában kisebb jövedelmű személyeket az évenkénti vallomási kötelezettség alól felmentse, illetőleg tehermentesítse. Ezáltal a kis adóalanyok válláról igen nagy gondot és munkát vont el, mivel nem kell rettegve várni a február végét, mikor adóvallomást kell tenni, s nem kell várni — mint a múltban — az adóhivatalok felszólítását, hogy kevés jövedelmet vallott be, illetőleg a valló-
