Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-10 / 29. szám

1938 DECEMBER 10. SZOMBAT •felvidéki _Ma.ü^ARHIRMI> A felvidéki képviselők megállapították, hogy a magyar szociális intézkedések a valóságban is állják a versenyt a csehekével Megkezdték a Ház bizottságai a reformtörvényjavaslatok tárgyalását A képviselőház pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottsága pénteken délelőtt fél tíz órakor tartotta alakuló ülését a képviselőházban. A pénzügyi bi­zottság elnökévé Ivády Bélát, helyettes elnökökké Temesváry Imrét és Baross Gábort, jegyzővé vitéz Kenyeres Jánost, a közigazgatási bizottság elnökévé Bcs- senyey Zénót, helyettes elnökökké Sal- kovszky Jenőt és Urbán Gáspár bárót, jegyzővé Gergelytfy Andrást, a közokta,- tásügyi bizottság elnökévé Rómán Bálin­tot, helyettes elnökökké vitéz Pintér Jó­zsefet és Lichtenstein Lászlót, jegyzővé pedig vitéz Somogyváry Gyulát válasz­tották meg­A megalakluás után a pénzügyi köz- igazgatási és közoktatásügyi bizottság Ivády Béla elnöklésével együttes ülésben megkezdte a vármegyei, városi és községi alkalmazottak, valamint a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdijintézeté- nek kötelékébe tartozó alkalmazottak be- iegsegélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Remé­nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Antal István. Borner Aurél és Stolpa Jó­zsef államtitkárok vettek részt az ülésen. Molnár Imre előadó a bevonandó tagok •számára és a felmerülő költségekre vo­natkozó statisztikai adatok ismertetése után elfogadásra ajánlja a javaslatot. Á lelkészek, segédlelké­szek, hitoktatók és kántorok kérése Tildy Zoltán a javaslatot elvileg elfo­gadja és örömmel köszönti. Javasolja, hogy a lelkészek, segédlelkészek, hitokta­tók, kántorok is vétessenek fel a betegségi biztosítottak körébe. A párt — elvi egyet­értése mellett is — a javaslatot csak ezzel a pótlással hajlandó megszavazni. Hómon Bálint rámutat, hogy a lelké­szek és kántorok betegsegélyezésének megoldását a nemzeti egység pártja is elsőrendű feladatnak tartja, ezért java­solja, hogy a törvényben felhatalmazás adassák a pénzügyminiszternek a meg­felelő intézkedések megtételére. Brózdy Győző a pártonkívüli képvise­lők csoportja nevében csatlakozik a füg­getlen kisgazdapárt javaslatához. Rassay Károly a javaslat alapelveit örömmel fogadja. Nem akarja kompli­kálni a kérdést, de megemlíti, hogy a földmunkásság legnagyobb rétegét ki­hagyták a betegsegélyezésből. Az OTBA hatáskörének kifejlesztéséről van szó. Eckhardt Tibor hangsúlyozta, hogy ál­talános egészségügyi rendezésről szóló törvényre volna szükség, nem pedig rög­tönzésekre, miután nagyon sok párhuza­mosán működő orvosi szervezet és beteg- segclyzőintézet áll fenn. Különösen szük­séges volna a falusi lakosság terhére mu­tatkozó hátrányt kiküszöbölni az egész­ségügyi szolgálatból, A falusi egészség- ügyi szolgálat ugyanis szervezetlen, drága, elmaradott. Kérte a pénzügymi­nisztert, nyújtson tájékoztatást az állam­háztartás jelenlegi helyzetéről. Csilléry András a törvényjavaslatot el­fogadja. Pénzügyi fedezet szempontjából aggályai vannak. Helyesnek tartaná, ha az'ösfczes betegbiztosítók egységes igazga­tás alá kerülnének/ Szükségesnek tartja az egységes egészségügyi igazgatás beve­zetését. Szükségesnek tartja az orvosok szociá­lis helyzetének rendezését és az orvosi nyugdíjintézet talpraállitásáit. Kérte, hogy erre a célra nagyobb összeget állítsanak be a költségvetésbe állandó segélyképen. lános nemzeti szempont. Köszöni a pár­toknak, hogy a lelkészkedő papságról gondoskodni kívánnak, mert ebben a papság nemzetnevelő és nemzetmentő munkájának elismerését látja. Vitéz Leel-össy Árpád nyomatékosan kéri a bevett vallásfelekezetek lelkészei­nek, kántorainak, hitoktatóinak az OTBÁ-ba való felvételét oly módón, hogy azok legalább is jogosított tagok lehessenek. Különösen nem lehet ki­hagyni elsősorban . azokat, akiket kon- gruával, családi pótlékkal eddig segített az állam. A Felvidék visszajött részein a lelkészek ,is benne voltak az ilyen tér mészetű intézményekben, szükséges te­hát, hogy most ne essenek el ezektől a megsegítésektől. Farkas Elemér az orvosi ellátásnak az egész országon való egységesítését kéri és a lelkészeknek a betegsegélyezésbe való felvételét óhajtja. Bródi Ernő kívánja az autonómiát, a szabad orvosválasztást. Csik József indítványozza, vegyék be a javaslatba, hogy a törvény alapján a miniszternek joga legyen rendeletileg in­tézkedni a szolgáltatások kiterjesztésé­ről és a törvényes hozzájárulások megál­lapításáról. Í jára. A valóság nem úgy volt, ahogyan ők hirdetik. Papiros-törvények voltak s ezért igen örül, hogy a magyar szociális intézkedések nemcsak törvényekkel, ha­nem a valóságban is állják a versenyt, tényleg segítenek és főleg a Magyar Fel vidéken és a jövendő Kárpátoroszország- ban bátran fejlesztik ki az összes szociá­lis, betegsegélyző és hasonló intézménye­ket. Felhívja a bizottság figyelmét az egészségügy állására a visszacsatolt te­rületeiken és az ott működő Vörös Ke­resztek szervezésére. Három bizottságot javasol felállítani, még pedig népjóléti, szociális és egészségügyi bizottságot. Mindent meg kell tenni a felvidéki váro­sok ügyeinek megoldására és főleg a drá­gaság letörésére. Ungvárt, Munkácsot, elzárták a Felvidéktől, ezeken segíteni kell. Üdvözli a reformjavaslatot s re­méli, hogy követni fogja a többi. Farkas István kérdést intézett a kor­R. Vozéry Aladár üdvözli a javaslatot, amely egyik cáfolata a hazug cseh pro­pagandahadjáratnak, amely csak a maga birívóságát leplezi le akkor, amikor min­denben kritizálja, gáncsolja a magyar politikát és törekvéseket. Örömmel álla­pítja meg, hogy a magyar kormány első sorban, de minden törvényhozó pártkü­lönbség nélkül is azon van, hogy a visz- szacsaiolt területeken az átmenet zök­kenői mielőbb megszűnjenek és hogy minden jogos kérés teljesüljön. Kéri, hogy tanulmányozza a kormány a volt Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter válaszolt ezután részletesen a vita során elhangzott észrevételekre. Mindenekelőtt bejelentette, hogy már a törvényjavaslat szerkesztésénél foglalko­zott a bevett vallásfelekezetek lelkészei­nek, hitoktatóinak és kántortanítóinak az OTBÁ-ba való bevonásával, azonban különböző nehézségek merültek fel, ame­lyeket a javaslat benyújtásáig még nem sikerült áthidalni. Készséggel hozzájárni azonban ahhoz, hogy a törvényjavas­latba olyan értelmű felhatalmazást ve­gyenek be, amely lehetővé teszi a kor­mánynak, hogy amint az említett nehéz­ségek elhárulnak, az említett kategóriák­nak OTBÁ-ba való bevonásáról rendeleti úton gondoskodhassék. Közölte, hogy az OTBA működési körét kiterjeszti, a szü­letési és temetkezési segélyt a jövőben felemeli. A kormány a népbetegségek elleni küzdelmeket is szélesebb alapokra fekteti s foglalkozik az OTBA-nál a fo­gászat bevezetésének kérdésével is. Ebből a célból állami hozzájárulásként 500.000 pengőt bocsát az OTBA rendelke­zésére. A különböző társadalmi biztosító­intézmények egységesítésének kérdése rendkívül nehéz. Ez sokkal komplikáltabb kérdés, semhogy benne most véglegesen állást tudna foglalni. Köszönetét mondott a felvidéki képviselőknek elismerő sza­vaikért és hangsúlyozta, hogy mind ő, Utána a pénzügyi bizottság tartott ülést, hogy letárgyalja a Vili—XI. fize­tési osztályba tartozó közszolgálati tiszt­viselők korpótlékáról szóló, a közszolgá­lati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének családvédelmet szolgáló javí­tásáról szóló, valamint a keresetek hal­mozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló tör­vényjavaslatokat. Ivády Béla elnök kérte, hogy a bizott­ság a három törvényjavaslatot együtte­sen tárgyalja. A bizottság az indítványt elfogadta. Molnár Imre előadó részletesen ismer­tette a bárom törvényjavaslatot. Elsőnek Rassay Károly szólalt fel. Hangoztatta, hogy szerette volna, ha egy negyedik törvényjavaslatot is benyújta­nak, amely a tisztviselők fizetésének ja­vításáról szólna. Kérdi a pénzügyminisz­tertől, hogy a benyújtott törvényjavas- | Jó meleg téli | költi rali vásároljunk olcsón 1 ludnpest, Mkóczi-út 261 ■l Hiányhoz, hogy a visszacsatolt területe­ken megvolt messzebbmenő szociálpoli­tikai intézkedések fentartására tetlek-e megfelelő intézkedéseket. cseh gyógyalapot, hogy abból átvegye, ami jó. Kéri, hogy azt a magyar társa­dalmi réteget, amelyet a csehek a legjob­ban tönkretettek: a magyar őslakó falut, kisiparos, kiskereskedő - társadalmat, amely nemzethű, gerinces és ellenálló veit, az egészségügyi szolgálat kérdésében, a legnagyobb szeretettel és gondoskodás­sal külön segítsék meg. Lakatos Gyula köszöni a felvidéki kép­viselők élénk részvételét a szociális vi­tában. mindent elkövet, hogy a tömegével fel­merülő kérdések mielőbb kielégítő meg­oldást kapjanak. Hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést egyébként is a Felvidéket jól ismerő képviselők bevonásával tárgyalja meg a kormány. A pénzügyminiszter válasza után az együttes bizottság általánosságban elfo­gadta a javslatot. Módosítások A részletes tárgyalás során Temesváry Imre oly értelmű módosítást nyújtott be, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a bevett vallásfelekezetek tényleges szolgá­latban álló, valamint állami ellátásban részesülő lelkészeinek, segédlelkészeinek, hitoktatóinak, kántorainak, ezek családi pótlékban részesülő családtagjainak, ál­lami ellátásban részesülő özvegyeinek, árváinak betegsegéiyezéséről is rendelkez­hetik. Tildy Zoltán tekintette] arra,, hogy Temesváry Imre módosító indítványa lé­nyegében azonos az övével, saját indít­ványát, visszavonta. Ezzel a bizottság a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s végül Rassay Károly indítványára a pénzügyminiszter hozzájárulása után kimondotta, hogy a javaslat kihirdetése napján azonnal életbe lép. latok pénzügyi szempontból mit jelente­nek? Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter: 16 millió pengő. Rassay Károly: A mostani rendezés után az 1927. évi állapothoz viszonyítva még mindig több, mint 50 millió pengő mínusz jelentkezik a tisztviselői fizetések­nél. A korpótlék nagy igazságtalanságot kis mértékben o.rvosol. A korpótlék-javas- lat a tisztviselőtársadalom kis részét érinti. Vita a keresethalmozásról A keresethalmozásokról szóló javaslat nem védi a tisztviselői érdeket. Ki kellene mondani, hogy képviselőnek nyugdíjjal együtt összes járandósága mondjuk havi 1200 pengőnél nagyobb nem lehet. A férjes nők közszolgálati alkalmazása. Turchányi Imre a felvidéki tisztviselők szerzett jogairól Turchányi Imre elmondotta, hogy a visszacsatolt Felvidék területén a tiszt­viselőknek mindazon kategóriáira nézve, akikre a törvényjavaslat vonatkozik, beleértve az összes lelkészeket is, mint­egy tizenöt éve kötelező intézmény, a Liecebonj Fond, állami gyógyítási alap volt életben, amelyre ezek a tisztviselők az elmúlt időkben nagyösszegű befizeté­seket teljesítettek. A csehektől létesített nagy értékű intézmények és felhalmo­zott díjtartalék arányos része az állam­közi tárgyalások során bizonyára igé­nyelhetők lesznek. így méltányosnak látszik, hogy a pénzügyminisztert fel­hatalmazzák, hogy azokra a tisztvise­lőkre, akiket befizetéseik alapján ezzel az intézménnyel szemben szerzett jogok illetnek meg, esetleg e jogokat elismerő, a többiektől eltérő nagyobb terjedelmű intézkedéseket állapítsanak • meg rende­letében. Kéthly Anna hangoztatja, hogy egyes jólfizetett rétegek egészségügyileg ellá­tottak, míg a kiskereskedő, kisiparos, törpegazda, nem alkalmazott kisember kiesik e gondoskodás alól. Pintér László örömmel állapítja meg, hogy valahányszor nemzetépítő mun­káról van szó, a pártpolitikai szempont háttérbe szorul és előtérbe lép az álta­Fenczik István a csehszlovák papírostörvényekről Fenczik István a törvényjavaslatot el­fogadja s örül annak, hogy ezen a téren intézkedés történt. Ugyanis a Cseh-Szlo- vák államban — bár papiron — a szo­ciális intézkedések igen magasan állot­tak. Magyarországot ezen a ponton tá­madták és "kifejezték, hogy Magyaror­szág ebben a kérdésben elrnaradt. Utal Necsas és más miniszterek propagandá­id. Vozáry Aladár: Á javaslat cáfolata a hazug cseh propagandahadjáratnak A pénzügyminiszter köszöneté a felvidéki képviselőknek mind a magyar kormány a jövőben is Három szociális és családvédelmi javaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom