Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-10 / 29. szám
4 TEIsVIPE'KI •Í938 DECEMBER 10. SZOMBAT Ne légy szálljon^ nak korlátozását moreveg vissza! uasítjoj mert ezt igazságtalannal, emberteíennof és katasztrofálisnak tartja. A középosztályban súlyos válságokat idézne elő ez a javaslat. A javaslat második fejezetét el kellene ejteni. A kormány mérlegelje a kinevezéseknél a szociális szempontokat, de ne idézzen elő családi katasztrófákat. Pintér László utalt arra, hogy a kor Hiány az új költségvetéssel a tisztviselői kérdést, a fizetésrendezést a parlament elé fogja hozni. Legrosszabb helyzetben van a rendőrtiszti kar, amelyet meg kell segíteni. A rendőrtiszti kar e hátrányos helyzetének magyarázatát abban is látja, hogy még mindig nem kebelbéli hivatásos rendőrtiszt a referense ügyeinek a minisztériumban. A keresethalmozás kór désénél sürgősebb az álláshalmozás kérdésének rendezése, amely nem rendezhető anélkül, hogy a magángazdaságból eredő jövedelmeket is belevegyék és megszüntessék. A férjes nőalkalmazottakról szóló törvényjavaslatnál a családvédelmi szempontok szerint kell eljárni. Olyan férjes közalkalmazott, akinek, kót-bárom, vagy több gyermeke van, nem küldhető el, csa.k az V. illetőleg VI. fizetési osztály első fokozatánál. A javaslatot át kel lene dolgozni ilyen értelemben. Kívánatos volna, hogy a kormány, mihelyt te h.etl, általános rendezést terjesszen a Ház elé a családvédelem és a szociális igazság szempontjai érvényesítésével. Bethlen István gróf kijelentette, hogy elvi szempontból nem fogadja el a kormány két javaslatát, amely a nyugdíjasok mellékkeresetét korlátozza és a férjes női közalkalmazottakat elmozdítja állásukból. Ez a tervezett intézkedés elhajlást jelent attól a polgári felfogástól, amely a szerzett jogokat mindig tiszteletben kell, hogy tartsa, s amely az érdemek és a munka szerint honorálja az embereket. Nem szolgáljuk a keresztény erkölcsöt azzal, ha megtarthatják jövedelmüket olanok, akik vadházasságban élnek egymással, de elveszti az egyik f szonúkfe!, pátináshírflkonyhájával, remek cigány- ... edvfc vendégeit a Metropole szálloda és éttermei, őczi-utdia. É’elvidékiekriok külön árengedmény! nyelm 1 várja fél jövedékijét akkor, ha törvényes házasságra lépi. A magyar állam még nem olyan szegény hogy el kellene venni a fórjes közalkalmazott nőktől fizetésüket. Ez a törvényjavaslat ellentétben áll az erkölcsi szempontokkal, a családalapítás lehetőségével és mindazokkal az érdekekkel. amelyeket az állabnak szem előtt kell tartania. A nyugdíjasoknál szerzett jogokról van szó. Ellentétben áll egész jogrendszerünkkel, ha megfosztjuk őket nyugdíjuktól. Kérte a kormányt, hogy revideálja álláspontját, mert ez a javaslat olyan lejtőre visz, amelyen nincs megállás. Temesváry Imre a keresetlialmozás tekintetében sérelmesnek tartja, hogy a javaslat a nyugdíjak csökkentését rendeli -I. ha a nyugdíjas bármilyen tevékenységből szerez magának jövedelmet. Különösen sérelmes ez azokra nézve, akik esetleg hadirokkantság miatt alacsony fizetési osztályból voltak kénytelenek csekély szolgálati idővel nyugdíjba inenni. Családvédelmi szempontból szükségesnek tartaná a férjes közalkalmazott nőkre vonatkozó szigorú intézkedések enyhítését. Csilléry András elfogadta tárgyalási alapul a törvényjavaslatot, de bizonyos módosításokat tart szükségesnek. Sajnálja, hogy nem előzte meg ezeket a javaslatokat a Icépviselői és köztisztviselői összeférhetetlenség kérdésének rendezése. Lehetővé kell tenni a közigazgatási bíróághoz való felebbezóst, hogy így elejét vegyük annak, hogy a javaslatot esetleg polttkai üldözésre lehessen felhasználni. Miután az általános vitához több szónok nem jelentkezett, az elnök a vitát be- rekesztette s a tárgyalás folytatását holnap, szombaton délelőtt fél 10 órára tűzte ki, amikor is a pénzügyminiszter vála szol az elhangzott felszólalásokra. Békésebb légkör megteremtését vátfák a német-francia egyezménytől Ribbentrop hazaérkezett Berlinbe P á r i s, december 9. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter kíséretével csütörtökön reggel 9 órakor elutazott a francia fővárosból. Bonnet külügyminiszterrel az élén nagyszámú előkelőség búcsúztatta a pályaudvaron a német vendéget. Ribbentrop külügyminiszter párisi látogatásáról visszatérve a péntekre virradó éjszaka feleségével és kíséretével visszaérkezett Berlinbe. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter pénieken délelőtt Ley birodalmi szervezeti vezető jelenlétében fogadta L a n t i n i olasz minisztert. Daladier és Bonnet táviratváltása Ribbentroppal Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter Franciaország elhagyásakor Daladier miniszterelnökhöz és Bonnet külügyminiszterhez üdvözlő táviratot in tézett Daladier miniszterelnöknek a kö vetkezőket táviratozta: _ „Németország területére érve, kérem (int, miniszterelnök úr, fogadja őszinte köszönetemet a Párizsban irántunk tanúsított szívélyes vendégszeretetért. Elégtétel számomra, hogy a Bonnet úr cs általam aláirt nyilatkozat az Ön közreműködésével Münchenben elért megértés szellemében jött létre.“ Bonnet külügyminiszterhez Ribbentrop a következő táviratot intézte: „Németországba való visszatérésemkor kérem önt, miniszter úr, fogadja őszinte köszönetem kifejezését azért a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért, melyben Franciaországban részünk volt. Nagy megelégedéssel emlékezem azokra a napokra, amelyeken Párizsban közösen dolgozhattunk a népeink közötti megértésen.“ Daladier miniszterelnök a következő távirattal válaszolt Ribbentrop német külügyminiszternek: „Igen kellemesen érintett az a szives köszönet, amelyet hozzám intézni szíveskedett. Mint ön, én is boldog vagyok, hogy a francia-német nyilatkozat aláírása lehetővé tette számunkra, hogy az ön párizsi tartózkodása során hasznosan munkálkodjunk Németország és Franciaország közeledésén.“ Bonnet külügyminiszter hasonló tartalmú távirattal válaszolt a német külügyminiszternek. Bonnet szerint az a feladat, hogy a két tengely között hidat verfenek Berlin, december 9. Bonnet francia kül- I némot—francia kapcsolatok további aló úgymint;tor a Berliner Tageblatt pá- kulcsáról. A kíilügymlnisrter kijelen- yisi tudósítójának nyilatkozatot adott a 1 tette, hogy a Párisban aláirt német-francia nyilatkozat — véleménye szerint —megteremti majd az együttműködéshez szükséges éghajlatot. Két ország között, amelynek ßzellemi és gazdasági erői oly hatalmasok, számos alkalom adódik az ilyen együttműködés kifejtésére. Mindkét ország számára hasznos lesz. ha az óletmegnyilvánuláeoR minden területén kicserélik szellemi és gazdasági javaikat. Valamennyi nemzet számára szükséges, hogy az egyetértés légkörében éljenek, anélkül, hogy hagyó mányos barátságaikat feladják. Különben is teljes mértékben osztja Ribbentrop külügyminiszter véleményét, amely szerint két tengely áll fenn és az a feladat, hogy a két tengely között hidat verjenek, A Párisban aláírt egyezmény jó példája a határ-stabilitásnak és ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, nem lehetne-e ilyen módon az európai politika messzemenő tisztázódását maradandóan biztosítani. Róma örömmel fogadta a német* francia közeledést Róma, december 9. A német-francia nyilatkozat aláírása után hivatalos olasz közlemény jelent meg, amely leszögezi, hogy Olaszország örömmel fogadta a német-francia közeledést, amely Ribbentrop német külügyminiszter párisi látogatásában megnyilvánult. A közlemény, amely a külügyminisztérium hivatalos kőnyomatosában, az Informazione Diplomaticá-ban jelent meg, megállapítja, hogy a felelős olasz tényezők a legnagyobb megértéssel viseltetnek azok iránt az okok iránt, amelyek a német-francia békeegyezmény aláírására vezettek. Ez a békeegyezmény kedvező hatást keltett Rómában, mert tisztázza Németország és Franciaország viszonyát. Az egyezmény aláírása nem kelthetett meglepetést Olaszországban, mert német részről állandóan tájékoztatták az olasz kormányt a német-francia megbeszélések lefolyásáról. Mussolini a maga személyében is azon az állásponton van, hogy a német-francia békeegyezmény csak hasznos lehet a béke szempontjából. A berlin-római tengely nem jelent elválasztó falat s Olaszország ugyanolyan rokonszenvvel kísérte Ribbentrop párisi útját és a német-francia közeledést, mint ahogyan Németország ia őszinte örömmel fogadta az angol-olasz békeegyezményt. A közlemény újból a legnagyobb nyomatékkai hangsúlyozza a berlin-római tengely szilárdságát és utal arra, hogy ez a tengely nemcsak két államot köt össze, hanem két népet és két forradalmi mozgalmat is. Welczek gróf nyugalomba vonul Paris, december 9. A Figaró berlini értesülése szerint Welczek gróf párisi német nagykövet nyugalomba vonul. Berlinben úgy vélik, hogy a-francia-német nyilatkozat aláírása megkoronázta Welczek gróf diplomáciai pályáját. Utóda valószínűleg Moltke jelenlegi varsói nagykövet lesz, míg varsói nagykövetté von Weissaecker jelenlegi külügyi államtitkárt nevezik ki. A honvéd vezérkar főnökének elismerése a hírszolgálat, a rádió és a film munkássága iránt Werth Henrik gyalogsági tábornok, a Honvéd Vezérkar főnöke, a következő levelet intézte Kozma Miklóshoz, a Ma gyár Távirati Iroda és a Magyar Rá dió elnökigazgatójához: „A legutóbbi hónapokban lefolyt világháborús, majd súlyos külpolitikai feszültség alatt, — amelynek eredmé nyeként elszakított területeink jelentő« részét sikerült visszaszereznünk, — első ízben volt alkalma a Honvéd Vezérkar nak a hírszolgálat, továbbá a rádió és a film korszerű intézményeivel szoros kapcsolatban együttműködni. Kiterjedt ez az együttműködés a magyar és külföldi közvélemény helyes tájékoztatására, a vitás területek lakossága lelkierejének fokozására, az ellenséges bomlasztó propaganda leküzdésére, valamint a magyar nemzet elszántságának és harci értékének nagymérvű emelésére. Történt ez olyan viszonyok között, amikor a m. kir. Honvédség szinte hetek alatt nagyjelentőségű átszervezésen ment át, amelyre az ország közvéleménye maga sem lehetett kellőképpen előkészítve. A hírszolgálat, rádió és film munkájának a honvédelem nagy feladataiba való bekapcsolódása és az együttműködés harmóniájának biztosítása, — rögtönzésekre késztető körülmények közepette is, — olyan eredményes volt, hogy példája lehet a fegyveres erő és a pol gári intézmények mindenkori együttműködésének. A Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló említett intézmények és azok személyzete nemcsak lelkességgel, hanem elismerésre méltó személyes bátorsággal és önfeláldozással is végezték munkájukat. Aki tanúja lehetett munkájuknak, ötletes rögtönzéseiknek, továbbá akik hallgatták a rádióközvetítéseket és látták az „Észak felé“ című felvételeiben és összeállításában megnyilatkozó nagyvonalúságot, azok egyértelműen állapítják meg, hogy ez a munka és ez az együttműködés méltó volt a történelmi feladathoz. Mikor ezért Nagyméltóságodnak őszinte és meleg köszönetét mondok, s mint a Honvéd Vezérkar Főnöke a teljesített munkáért elismerésemet fejezem ki, kérem Nagymóltóságodat, hogy köszönetemet ebben a nagy munkában bárminő minőségben résztvett minden munkatársának is tolmácsolni méltóztassék Különös örömömre szolgál, hogy a Honvéd Vezérkar, valamint a Honvédség csapatai a közvetlen együttműködés formájában ismerkedhettek meg a Nagy- méltóságod vezetése alatt álló intézmények és személyek korszerű és a magyar lélektől áthatott működésével, továbbá, hogy ezek az intézmények és személyek fegyelemmel és őszinte munkakészséggel bocsátották képességeiket a m. kir. Honvédség rendelkezésére. Kérem Nagyméltóságodat arra, hogy ez a most kiépített harmonikus kapcsolat a jövőben se veszítsen közvetlenségéből, mert kétségtelen, hogy az együttműködés minél szorosabb biztosítása úgy a béke napjaiban, mint a háborús feszültségek idején csak Hazánk javát szolgálhatja. Fogadja Nagyméltóságod őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását. Werth Henrik gytbk. s. k. Megfellebbezi a pozsonyi Magyar Jogvédő Iroda a kiutasításokat Pozsony, december 9. (A Felvidéki Magyar Hírlap pozsonyi munkatársától.) A pozsonyi rendőrigazgatóság és a többi szlovákiai rendőrhatóságok az elmúlt hetekben tömegesen adtak ki kiutasítási végzéseket s o kiutasításokat végre is hajtották. A kiutasítások legnagyobbrészt arra a jogalapra támaszkodnak, hogy a kiutasított községi illetősége a felszabadult területre esik, do egyes kiutasításoknál államvédelmi okokra is hivatkoznak a rendőr- hatóságok s államvédelmi okokra hivatkozva mellőzik a részletes megokolást. Mivel ezek a kiutasítások az optálási és állampolgársági kérdések államközi rendezése előtt nem bírnak elfogadható jogalappal, a pözsonyi Magyar Jogvédő Iroda felhívással fordult kiutasítottakhoz és bekérte a kiutasítási végzéseket, hogy azok ellen jogorvoslattal éljen. N«u lehet kétséges, hogy a közigazgatási bíróság, amely döntésénél mindég a jogi és nem a politikai alapot Veszi tekintetbe, ezeket a rendőrhatósági végzéseket meg fogja semmisíteni s mert számos kiutasított kényszerű távozása lakóhelyéről tetemes anyagi kárral és veszteséggel jártak, e kiutasítások nyomán kártérítési pörök is keletkezhetnek.
