Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-10 / 29. szám

1938 DECEMBER 10. SZOMBAT TEKTOEki --MaffeiR-HiraiAP 9 Hírek: — Kozma Miklóst ünnepelték a Magyar Távirati Iroda és leányvállalatai. A Magyar Távirati Iroda és testvérvállalatai, december 8-án rendezték 250 terítékes hagyományos Miklós-vacsorájukat, amelyen Nelky Jenő, nyug. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter üdvözölte' meleg szavakkal név­napja alkalmából vitéz leveldi Kozjna Miklós titkos tanácsost, a vállalatok elnökigazgató­ját. Kozma Miklós megköszönve az üdvözlést, visszapillantást vetett arra a hatalmas és küzdelmes munkára, amelyet a Magyar Táv­irati Iroda és vállalatai az 1988. történelmi évben kifejtettek. A felvidéki ember Európa-szemléle- téről beszélt Szvatkó Pál a Külügyi Társaság vacsoráján Előkelő közönség gyűlt össze a Gellértszáüóban az előadás meghallgatására — Szent Ivány József és Turcsányi Imre felszólalása / 4' J w / " wkfű Gyula — Czeglédy Pált választották Léva rtfor­mátus lelkészévé. Léváról jelentik: Az Antal Gyula halálával megilrescjj^t lévai refor­mátus lelkész! tisztségre e lévai egyház egy­hangú lelkesedéssel Czeglédy Pál ipoly- pásztói lelkészt^ harst református egyház­megye csperiijét, egyházkerületi főjegyzőt vá­lasztotta meg, akit 11-én iktatnak be Ünne­pélyes keretek között, új állásába. Horthy Miklés-út Érsekújváron. Érsekújvárról jelentik: Érsekújvár fel szabadítása után a város vezetősége el határozta, hegy a csehek által elkeresz­telt utcák neveit ismét a régi magyar nevekre változtatja át és a volt Sugdr- utat Horthy Miklús-útnak nevezi eL- A VATIKÁN LAPJA AZ AJÁN DÉKRÓL, AMIT SERÉDI HERCEG­PRÍMÁS NYÚJTOTT ÁT A PAPÁ­NAK. Rómából jelentik: Az Osser- vatore Romano legutóbbi számá­ban vezető helyen ismerteti azt a há­rom kötetből álló művet, amelyet Szent István király halálának 990. évfordulója alkalmából adtak ki és amelyet Serédi Jusztinján bíbo­ros hercegprimás a legutóbbi magyar zarándoklat alkalmával nyújtott át XI. P i u s pápának. A lap megjegyzi, hogy a pápának valóban nem lehetett volna szebb ajándékot átadni, mint ezt a fenséges és művészi kiállítású mű­vet. A mű legnagyobb elismerését ter­mészetesen az a köszönet jelenti, ame­lyet P i u s pápa már személyesen ki­fejezésre juttatott Serédi bíboros hercegprímásnak. — Lefejeztek Danzigban két gyilkos asszonyt. Danzigból jelentik: Jung és Szyglowska asszonyokat, akiket menyük meggyilkolásáéin báláira ítéltek, csütör­tökön lefejezték. — Románia párisi nagykövete — Tata- rescu. Párisból jelentik: A francia kor­mány megadta hozzájárulását Tatarescu párisi román nagykövetté . való Mneve-. zéséhez. — Kigyulladt egy holland repülőgép — négy halott. Amsterdamból jelentik: A KLM holland repülőtársaság Ekster nevű személyszállító repülőgép Amster­dam közelében, Sehipol repülőtér felett próbarepülés során lezuhant és kigyul­ladt. A gép négyfőnyi személyzete éle­tét vesztette. Utasok nem voltak a gé­pen. Az Ekster Amerikába készült, Lockhead gyártmány volt. „Ezekben a történelmi jelentőségű órákban, amikor Elnök Ür vezetése alatt a mi képviselőink és szenáto­raink nagyobbik része bevonul a ma gyár parlamentbe. Elnök Urat is, kép­viselőinket és szenátorainkat is meleg szeretettel üdvözöljük, ragaszkodá­sunkról és tántoríthatatlan hűségünk ről biztosítjuk és kérjük az Egek Urát arra, hogy történelmi hivatási működésüket eredményesen fejezhes­sék be.“ — Lipovniczky Pál temetése. Nagy részvét mellett temették el pénteken délután a far­kasréti temetőben Lipovniczky Pál külügy- minisztériumi sajtóelőadót. Ott volt a teme­tésen Jaross Andor miniszter, akinek az el­hunyt rokona volt. A sírnál Dutka Ákos mon­dott búcsúbeszédet. — Léva táviratilag üdvözölte Jaross minisztert. Léváról jelentik: A járási nemzeti tanács a felvidéki képviselőknek a magyar parlamentbe történt bevonu­lása alkalmából Jaross Andor pártelnö­köt és miniszter az alábbi távirattal kö szöntötte: — Cserkészcsapatok látogatása Rimaszom­baton. Tudósítónk jelenti: A visszacsatolt •Felvidéket látogató cserkészcsapatok 104 főnyi osztaga, amelyben a budapesti, szolnoki és pápai cserkészcsapatok vettek részt, Kelement György Gárdaegység-parancsnok, Kolozsváry Béla cserkészszövetségi vezetőtiszt. Tóth Sán­dor és Kaposváry Gyula cserkésztisztek, a szö­vetség kiküldötteinek vezetésével vasárnap Rimaszombatba érkezett, ahol a helyi cserkész­csapatok rendkívül meleg fogadtatása után a gimnáziumban jelöltek ki résziikre szállást. Hétfőn délelőtt a cserkészek testületileg tisz­telegtek Tompa Mihály, Blaha Lujza szülőhá­zánál és Ferenczy István síremlékénél, majd megkoszorúzták Tompa szobrát, tizenegy óra­kor pedig a gimnázium tornacsarnokában ren- dé'zott ünnepélyen vettek részt. Az ünnepélyen Fábién Vilmos igazgató, Siposs István tanár és Tóth Sándor, a cserkészszövetség kikül­döttje mondottak beszédeket. Délután ünnepé­lyes fogadalomújítás volt. Budapest, december 9. A Magyar Kül­ügyi Társaság és a Külügyi Szemle csü­törtökön a Gellert- szállóban tartotta évadnyitó külügyi vitavacsoráját. A va­csorán megjelent dr. Kenéz Béla, dr. Eöl- levényi Olivér, Villám Lajos báró, Da­rányi Gyula dr., vitéz Nagy Iván, vitéz Rapaich Richárd, Kratochwill Károly, Wulf Olaf, Lukács György, báró Forster Pál, Posch Gyula, Drucker György, Du­mpy Ferenc, Szent-1 vány József és Tur- ehányi Imre felvidéki képviselők és so­kan mások. Dr. Drucker György vitave­zető megnyitó szavai után dr. Szvatkó Pál, a Felvidéki Magyar Hírlap főszer­kesztője és a volt Prágai Magyar Hírlap külpolitikai szerkesztője tartotta meg előadását „A külpolitika időszerű kérdé­sei felvidéki szemmel nézve“ címmel. Az előadó arról a tényről emlékezett meg, hogy a felvidéki embert a külpoli­tikai kérdések jobban érdekelték és ér­deklik, mint a magyarországit, A lapok, amelyek kezébe kerültek, nagyobb töret szenteltek a külpolitikának s főleg a kül­politikai összefüggéseket ismertették. A felvidéki ember a visszacsatolás után el­sősorban büszke örömmel figyeli azt a tényt, hogy a mai Magyarország na­gyobb, mint Csehország. Az előadó ezután rámutatott arra, hogy a cseh nép már régen érezte a benesi politikai irány hely­telen voltát és a müncheni döntés után két nap alatt levonta a következményo- k#t és a nép tudatában már amúgyis ré­gen előkészített és mindig erősbödő né­met orientációt állította külpolitikája tengelyébe. Az elnyomatás alatt lévő fel­vidéki magyarság megnyugvással szem­lélte Magyarország külpolitikai irányve­zetését, amely a tengelyhatalmakkal ba­ráti viszonyt teremtett. A felvidéki em­ber, aki a cseh állam keretén belül is­merte az ott élő németség és szlovákság lelkületét és célkitűzéseit, látta azt is, hogy csak a német nacionalizmus dinami­kája lehet az, amely szétrobbantja Csehszlovákiát. A németek a néprajzi élv legszigorúbb és legigazságosabb etikai alapjára he lyezkedve hirdették követeléseiket Euró pában és mivel a néprajzi elv figyelembe véte­lével nekünk is legalább annyi köve­telni valónk van Európában, mint a németeknek, politikánk párhuzamo­san haladhat Németországéval. A felvidéki magyarság tisztában van az­zal, hogy Németország nem akar más kis — A rimaszombati gimnázium szülői szö­vetsége rendes közgyűlést tartott, Jelűnek Henrik elnöklésével. Az adminisztratív teen­dők részleteinek megbeszélése után Fábián Vil­mos igazgató ismertette a gimnázium átszer- vézesével kapcsolatos intézkedéseket s az if­júsági segítőkönyvtár újabb munkaterveinek letárgyalása után megejtették a tisztüjltást. Elnökké Bzöllösy Istvánt, alelnökké Badinyl Györgyöt, titkárrá Benkovits Gyulát, jegyzővé Martincsok Samut és pénztárossá Breznoy Lászlót választották, ezenfelül megalakították a lő tagú választmányt. — Zsolnára kerül a volt kassal rendőr- igazgató. Zsolnáról jelentik, hogy a szlo­vák kormány Zsolnán rendőrigazgató­ságot állít fel és annak élére Pongrácz kormánytanácsos, volt kassai rendőr- igazgatót nevezik ki. — A „Francia szobalány“ H-Muer. A Vígszínház szombaton, december 10-én este 50-edszer játssza Jack Deral „Francia szoba­lány" című vígjátékét. A kitűnő darab Hege­dűs Tibor fordításában és rendezésében Tolnay Klárival a címszerepben a Vígszínház idei évadjának legsikeresebb müsordarabja. népeket maga alá gyűjteni, csak gazda sagilag akar Kelet felé szilárd alapokat teremteni, mert más irányú1 gazdasági terjeszkedés szamára nincs. A német kér­dés mellett a tengely másik hatalmának, Olaszországnak Magyarországgal való viszonya áll és a Felvidék magyarsága a legőszintébb örömmel szemlélte és szemléli az olasz—magyar barátság féj- lődését és erősödését. Dr. Savaiké Pál ezután a magyarság nak a környező peremnépekkel való vi­szonyáról szólott. A felvidéki ember leg­több óhaja — mondotta —, hogy Magyar ország északon megtalálja az útat Szlo­vákiához. A felvidéki magyar ember el­ismeri a néprajzi elv igazságosságát, ugyanakkor azonban tudja azt is, hogy vannak történelmi jogok, de ezeket alá kell támasztania a felsőbbréndű ncriizel vonzása erejének. Magyarország történelmi jogait ak­kor fogja tudni megvalósítani, ha er­kölcsi, szellemi, kulturális, gazdasági és szervezeti szempontból felsőbb­rendű Magyarországgá válik, amely a inagasabbrendüség természetes vonzerejével a paramnépekot csatla­kozásra fogja tudni bírni. Szvatkó Pál dr. nagyhatású előadása után Turchányi Imre érsekújvári képvi­selő-szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy ami­ket az előadó elmondott, valóban minden felvidéki ember gon­dolata és felfogása. A hosszú idők feszültseggel teli hónapjai után bekövetkezett békeművet mi ma­gyarok nem tekinthetjük befejezettnek. Szent-Ivány József felvidéki képviselő felszólalásában kiemelte, hogy Szvatkó Pál az egész felvidéki ma­gyarság leikéből Szólott, a maga ré­széről még annyit fűz hozzá, hogy a megnagyobbodott Magyarországnak belsőleg meg kell erősödnie és sürgő­sen és a leghatározottabban csatlakoz­nia kell ahhoz a külpolitikai csoport­hoz, amelynek megnagyobbodását köszönhette és amely világnézeti szempontból, a régi barátság alapján legközelebb áll a magyarsághoz. Né­metországgal sürgősen meg kell ta­lálnunk a teljes és tökéletes meg­egyezés útját. Gróf Haller Gábor református lelkész a magyar nemzet rendeltetéséről beszélt, majd Drucker György dr. bezárta a vi­tát.- WINKLER VOLT OSZTRÁK AL- KANCELLÁRT KIZÁRTÁK A NEM­ZETI SZOCIALISTA PARTBÓL. B é c s b ő 1 jelentik: Bürckel kerületi vezető Führer-t, a bécsi Anker kenyér­gyár vezérigazgatóját és Winkler volt osztrák alkancellárt, a gyár igazgatóját kizárták a pártból. Führer, akit letar­tóztattak, magas fizetésén kívül előlege­ket vett fel, amelyeket sohasem fizetett vissza. Munkáját vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyön felületesén végezte. AVinkler volt alkancellár, úgylátszik szin­tén részese volt Führer vesztegetési bot­rányainak,-— A Kárpát Egyesület kassai osztálya 1938 december hó 30-án este 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a Polgári Társaskör nagyter­mében (Fő-utca 69. I.). Indítványok legkésőbb' 8 nappal a közgyűlés előtt teíjcszténdők be Írásban az osztály elnökségénél. Az elnökség. — Szcredat Gruber Károly gyásza. Po zsonyból jelentik, hogy Gruber János, szere­dül Gfuber Károly Ismert magyar író és esz­téta édesatyja Bécsben 84 éves korában, súlyos szenvedés után meghalt. megvált a Magyár Szemle szerkesztésétől. Tizenkét évi megfeszí­tett munka, szakadatlan szolgálat :utáü kényszerült elhagyni a kitűnő folyóirat szellemi gondozását a legnagyobb élő magyar történetíró, aki új nemzetgon­dolatot vetett be a lázas magyar köz* életbe. SokcH köszönhet neki a felvi* déki ifjúság is. Noha könyvei és folyó­irata hosszú ideig tiltott gyümölcsök voltak Csehszlovákiában, Hómannal együtt írt Magyar Történetét is csak hosszas politikai küzdelmek árán (kép­viselőink a prágai parlamentben köve­telték,) éppen az utolsó esztendőben si­került behozni a Felvidékre, — mégis, nem volt közöttünk egyetlen értelmi­ségi ember sem, aki ne olvasta volna a Három Nemzedéket, a nagyszerű Bethlen Gábort, a nemzetnevelő Szó- chenyi-tanulmányokat, és titokban, kéz* ről-kézre adogattuk egymásnak a Ma­gyar Szemlét is. Közöttünk élt tanító, felvilágosító és mélyebb megismerésre késztető szelleme, mint egy láthatatlan katedránál, úgy nevelte ő írásaival a prágai, brünni és pozsonyi cseh egyete­mekre kényszerült magyar főiskoláso­kat. Európai látóköre, megingathatat­lan félelösségtudáta új fejezetet nyi­tott a mi, kisebbségi nemzetnevelésünk területén is, mert akkor ért hozzánk intőszava és mélyebb, reális munkára ösztönző ereje, mikor ébredezőben vol­tunk az első ifjonti kábultsúgból. Sze­rencsés pillanat volt ezt Akkoriban bontakozott ki ifjúságunk az ideoló­giák romantikus ködéből, midőn Szék fű Gyula ráirányította figyelmünket Szó .íchenyi István időszerüsílélt műveVnke­resztül a melléi:szempontokát . ztciH.rtő- merő nemzeti önvizsgálat sürgető roncsaira. Majd később, midőn a ■ szlo­vákiai magyar élet is a népre kezdte fölépíteni nemzetments várát, jól esett hallani magától, Szekfü Gyulától is a sokáig kétségbevont igazságot, hogy nemzetté kell tenni a szegény népet, mert ha középosztályunk nem frissíti fel magát a néposztályból, az egész ma­gyarság belepusztul. Határtalanul büsz­kék voltunk rá akkor is, mikor az írói pöwk idején megtámádhattítlan etikai magatartáStíval a falukutatók mellé állt. Ezt cselekedte a Magyar SZenité­ben is, amelynek hasábjait — a. magyar folyóiratok közül elsőnek — nyitotta meg a földbirtok- és társadalompoli­tika égető kérdései előtt. Sohasem járt szokványos utakon, egészen új irány­elveket vitt be a folyóirat-szerkesz­tésbe: merészebb vizsgálódáshoz szok­tatta a magyar közvéleményt a külpo­litikai tájékozódás terén. A Magyar Szemle kezdettől fogva hűséges tükre és krónikása volt a négy égi táj felé- szórt magyarság politikai és kulturális életének. Úttörő volt abban is, hogy el­sőnek és azóta is rendszeresen hírt adott a csehszlovákiai magyar nemzetrész vívódó éveiről. Mélységesen megren­dültünk, mikor súlyos betegségéről kaptuk az első szomorú értesítést. Bár­mennyire is benne vergődtünk már a történelem viharzónájában, egy pilla­natig som szűntünk meg hogyléte fe­lől érdeklődni, aggódó szerelőiünkkel láthatatlanul is olt állottunk szauató* riumí betegágya körül. Most, hogy — háV Istennek lábadozva már, — a to vábbi pihenés végett kénytelen meg­válni a Magyar Szemle terhes szerkesz­tői tisztétől, reméljük, nemsokára ott találjuk szerény, csöndes munkahelyén, a tudományegyetemen, ahová néhány hét múlva most már a hazatért Felvi­dék magyar főiskolásai is bevonulnak, közvetlen közelségből hallgatni a Mes­tert, a nagy nemzet nevelőt. Vass László. — GYILKOSSÁGÉRT HALÁLRA ÍTÉLTEK EGY NÉMET KOMMUNIS­TÁT. Berlinből jelentik: Az esküdszék halálra ítélte a 28 éves Schroder Ottói, akit gyilkossággal és állatnellcnes cse­lekedetekkel vádoltak. Schröder azelőtt a kommunista frontharcos szövetség vezetőségéhez tartozott és 19.11 június 30-án egy kommunista tüntetés alkal­mával orvul lelőtt egy réndőrföfelügye- löt, aki a kommunisták feloszlatására kirendelt rendőrcsapatot vezette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom