Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
HRHIHI rWFTpj'P' 'i 1938 DECEMBER 4 VASÁRNAP teisWDE'ki 17 SZVA7K0 PAL.„A visszatért magyarok4* A VÉGKIFEJLŐDÉS FELÉ U10LSÓ ÉVEK A FELVIDÉKI MAGYAR POLITIKA TÖRI ÉNEI ÉBEN Az 7933-34-es krízis — A kisebbség legyőzi a belső válságot — Az egység felé — Az elnökválasztás — Megjelennek a fiatalok —Belső élet— 1938 júniusa Két héttel ezelőtt közöltünk már részleteket Szvatkó Pál készülő felvidéki könyvéből. Az alábbiakban „A visszatért magya. rok” című könyv egyik újabb fejezetéből közöljük azt a részt, ahol az író a kisebbségi magyarság politikájának beteljesedéséről számol be. Mielőtt a magyar nemzeti jxjlitika végérvényesen elsodorta volna az ellen- szervezkedést, 1933-ban és 1934-ben le kellett győznie a prágai kormány utolsó, erőszakos elnyomási kísérletét. E harc jelentette a magyarság negyedik és legizgalmasabb krízisét a köztársaságban. A szudétanémetekről szólva megemlítettem, hogy Prága a hitlerizmus élő- törését kezdetben rendőri rendszabályokkal kívánta letörni. Ugyanezt tette a magyarokkal is. Az ellenzéki pártok vezető orgánumát, a magyar nemzeti ellenállás gerincét, a magyar egységnek már 1922-ben alapított első jelét, a Prágai Magyar Hírlapot 1933 és 1934 őázén három-három hónapra betiltották s lelő volt, hogy a pártokat hasonló sors éri. A parlament csehszlovák többsége egymásután megszavazta az ellenzék nemzeti mozgalmait korlátozó törvényeket, például a pártfeloszlatási törvényt, a rendtörvény és az utólagos cenzúra alkalmazását megszigorították. Benes meghirdette az új „tekinté- lyi demokráciát”, amely alig különbözött már a kisebbségek ellen alkalmazott parancsuralmi rendszertől, a magyar népet egyre több anyagi csapás érte, egyszóval nehéz napok virradtak a kisebbségre. E bajok között az aktivistákkal is nehéz volt megküzdeni. A fordulat A fordulat az 1935-i nemzetgyűlési választások jelentették. Nemcsa'- a szudétanémet párt került ki diadalmasan az erőpróbából,, hanem a lapbetiltásokkal, aktivizmussal, gazdasági intézkedésekkel megnyomorított, de vezetőségében és sajtójában megfiatalodott magyarság is fényesen megállta a helyét, azaz a megtörési- kísérlet nem sikerült. Ettől kezdve Prága magyarellenes irama egy ideig meggyengült, mintha csak a centralizmus belátta volna, hogy meddő munkát végez, s elnyomása a céllal ellenkező eredményt ér el: összeforrasztja a magyarokat. Aggodalommal figyelte a magyarok közt meginduló egyesülési folyamatot, a magyar kisember csalódott menekülését a „becsehelt” kommunista pártból, az aktivisták csúf belső perpatvarait, a felnőtt új magyar nemzedék bekapcsolódását a felfrissült pártéletbe. A magyarság legyöze a JevísUft, s a választási eredmény kifejezte a meginduló belső megújhodást. Miért támogatták, a magyarok Benest az elnökválasztáson? Politikusai ügyes sakkhúzással 1935 decemberében Benesre szavaztak az elnökválasztáson, s így legalább átmenetileg elhárították a csehek ellenakcióit, mert Benes nem sújthatott le azokra, akik megsegítették régi álmának megvalósításában. A magyarok tudatosan támogatták Benest: a külügyminiszter kikapcsolásától és áttolásától egy rep- rezentatív állásba a Czernin-palota külpolitikájának meggyöngülését remélték. A számítás bevált. Benes szelleme r megmaradt, sőt minden más irá^ elnyomott, az óvatosabb németb irányzatokat is, de a külpolitikai technikai kivitele a szelíd és elme! Krofta kezében korántsem volt olyan biztos kézben, mint elődjénél. Az elnökké vált Benes egyrészt rákéiig-zerí- tette szerencsétlen irányzatát az egész kormányra, ami csehszlovák szempontból baj volt, másrészt diplomáciaiig nem vezethette közvetlenül a külügye- ket, a kivitelt ügyetlen alvezéreire bizta, akik sok mindent elrontottak. MSGfl OOMJSS ELRAGADÓ JELENSÉG...! nnek is mondják mai] eTT a beköt i.-álább Megszületik a magyar egység Az elnökválasztást követő fegyver- szünetet a magyar pártok felhasználták az egyesülés munkájának elvégzéséhez. Publicisztikailag e folyamatot régóta előkészítette a kisebbségi életben vezető szerepet játszó Prágai Magyar Hiriap. A kitűnő orgánum első fénykorát, amelyet Dzurányin László neve jelzett 1926—193J között, rövid tcs- pedés követte, de a krízisek legyőzése után 1934 óta a megfiatalodott lap ismét teljes tekintéllyel bekapcsolódott a politikai munkába és közírói egyre határozottabban követelték a politikai egységet, utalva az uralkodó korszellemre és a nemzeti érzés növekedésének jelentőségére. Hosz- szú előkészítés után a keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt 1936 június 21-én elhatározta egyesülését. Akadtak, akik a lépést ellenezték, mert tisztán magyar nemzeti alapra tolta a kisebbségi politikát, s lehetetlenné tette más szlovákiai ösla- kök bekapcsolását, de a következmények bebizonyították a nemzeti elv előtérbehelyezésének korszerűségét és az őslakosok összefogására épített elv gyengeségét. (A választásokon a magyarok egyre zártabban sorakoztak az ellenzéki pártok zászlai alá, míg a szlovákok és a németek Eltávolodtak már az egyesülés előtt is., Az idő a német minta követését sürgette, belső központosítást. Fiatalok az élen Az öreg vezéreket fiatalok váltották föl: a kereszényszocialisták felől Esterházy János érkezett, a nemzeti párt felől Jarass Andor. S mintha a párt szelleme is felújult volna. A bekapcsolódó fiatalság főleg két forrásból merítette erejét. Az egyik a német példa volt, az népi tudat, az osztályok egyesülése, a szociális elv, a mindent elsodró nemzeti lelkesedés, a fegyelem, a tekintélytisztelet, a marxista ideológiából való kiábrándulás, a prágai hipokrízis fölismerése, a dekadens attitűdök leküzdése. Az erő másik és fontosabb forrása a kisebbségi sors nehézségei között feltárult új magatartásból buzgott, az új belátások erejéből, a tett és a cselekvés kényszerű megszereléséből, az apró munka értékének meglátásából, a kollektivizmusból és igénytelenségből, egyszóval a nemzeti lét elsődlegességét fölismerő új felvidéki magyar embertípus lelkiségéből. Fejtegetéseink folyamán még szólunk róla, itt azért említettem meg, mert az új egységes politika külső-belső sikerét nem utolsósorban a 'nemzeti öntudatban és kötelességérzetben megerősödött új magyarság határozta meg. A belső szervezkedés A pártok egyesülése óta a parlamenti politika másodlagos szerepet játszott a magyar politikai életben. Az előtérbe a magyarság belső megszervezésének elve ugrott. Az Egyesült Párt a kedvező lelki és történelmi körülmények között kiépítette a magyarság kultúrszerveit, hévül elszigetelt minden megbon- tási kísérletet, szociális elveinek tiszpf£ágá\|al meggyőzte a parasztság- és a níunkásság szökevényeit is‘, megnyerte es megszerA budapesy Dunapart jfólgjjíi jsMegű szállodája.. Budapest, |V., Mária Valéria-utca 2. — ros szívében. ! vezte a fiatalságot, a reakciósok hibáit jóvátette, igyekezett elhanyagolt gazdasági kérdéseket tisztázni, élgárdát- létesített, azaz autonóm életűvé tette a magyarságot, s így várta a döntés óráját. Az 1936 júniusától 1938 júniusáig terjedő két év a felvidéki politika történelmének legszebb és belső eseményekben leggazdagabb korszaka, a fölkészülés a szebb jövőre. Hiába kísérelték meg a politikai ellenerők, hogy megteremtsék a magyar baloldal „népfrontját” s így ellensúlyozzák a nemzeti érzés föllángolását, hiába igyekeztek idegen szempontokkal, például a spanyol polgárháború szempont- jainak erőszakos íölhánytorgatásával zavart kelteni a nemzeti eszme jegyéjezor lett nj^ciszer. ^CníFtitokzí^rtb?, sót Szüksógro.ssa^x /rza keuMjPtnFj^ávcct. NEM ncl^háyr pakkoláfok-jL^cgyéb kiábrán- i hat/ pepecseléseÍ<^íste egyszerűen regmossüf arcát és nyakaT^Jfeton-szap- kréjfes habjával. Rajta börncU'oIy jótékony habot néhány radio! perd* azután laöblíti először meleg, utána rögmn hideg vízzel. Ennyi ez egész. Reggelre ke’va . bámulatosan üde és fiatalos arc fog a tükörből visszamosolyogni- a Lsíon-szappan cremszerű, fehér, di.-zkyiten illatos. Tiszta. Az arcbőrnek ezt adja, amire annak tényleg szüksége van. Kedvesen fiatalossá, bársonyossá varázsolja az arcbőrt. Ezáltal egész egyéniségét bátorrá és vonzóvá teszi. Kezdje el még nn Ön is a Lefcqsi-szapptin marakodást, A szépség é; a velejáró előnyök új korszaka várnak Önre is. J dl-b I .ETON- szappan Arc 96 fi 11A-. HUNNIA gyűgy- F/ortár, Budapest, Erzaébet-körút 56. ben tömörülő magyarok között, nem sikerült,- a „jobbt és a „bal” harcában a- bal teljesen megbukott, illetve fölöslegessé vált, mert a „jobb” nem jelentette többé a régi nacionalizmust, hanem a nép-nemzeti és szociális kiteljesedési vágyát, tehát a szociális igények és problémák elismerését, jelentette « magyarság létharcát az elnyomás ellen, míg a „bal” a korrnánytámögató akti- vizmus üres jelszavává torzult egy elnyomó és gyakran reakciós cseh nemzeti érdek megtévesztésére szánt politikai halandzsájává. A magyarságon belül megszűnt minden ellenerő. Az utolsó választás A nép egységesen indulhatott 1938 júniusában a községi választásokba s egységesen biztosíthatta bizalmáról vezetőit. A magyar történelemben ritkán létezett ahhoz hasonló politikai egyöntetűség, mint amilyennel most az .általános és titkos választás alapján a városok és falvak népe a magyar párt segítségére sietett. Alig tíz-tizenöt százalék keresett v-Ärany\ J (svájci toKT ? 160'— KrórrT a röeleinientcs pontos svájci óra
