Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-04 / 25. szám

mvroEta ■jMm&AR-HIRIíAE 1938 DECEMBER 4. VASÁRNAP fizetni, doktor úr, — jelentette ki a kliens kaján mosollyal. .. ------­— Háromszáznyolcvan pengő összesen. Eszemágában sines! — kiáltotta• az ügyvéd mérgesen. — Sajnos, —- líúz.ta föl a vállát Fehér úr, — nem adhatom olcsóbban. De. ha ön, kedves doktor úr, megveszi a szóban lévő modellt, akkor hajlandó vagyok önt egy nagy por vitelével megbízni. Ez esetben a toilette árát ellenszámlrívai fizetheti. szem meg a modellt? sajnálatomra, kény te­rn ügyvedet keresni, aki alkalmazkodik a kereskedelmi élet követelményeihez. Vese doktor néhány pillanatig számolt. És minthogy e •művelet eredményeképpen Ízt látta, hogy az alkut érdemes megkötni, aláírta a megrendelést.' — Nos, — -mondta, azután —tehát tér­jünk át a második ügyre. Mi az a per, amelynek vitelét rámbízza? Fehér úr levette a csiptetöjét és lassan, körülményesen megtörülgette. ■■-r-. Arról van szó, — magyarázta köz­ben, —■ hogy védőügyvédre van szüksé­gem. Ugyanis több vevőm bepörölt. Azzal vádolnak, hogy rendszeresen adok el olcsó gyári konfekciót eredeti párisi modell gya­nánt idegen utakat és maradt távol a küzdelemtől. Runciman lord előtt Prágában 1938 augusztusában már a szudétanémet egy­séghez hasonló magyar egység képvi­selői jelentkezhettek, s egyakaratú népi szervezeteik nevében követelhették az önrendelkezési jogot. Amikor a kocka eldőlt, s az őszi, idegfeszítő órák elér­keztek, fegyelmezett és egységes ma­gyarság várta a döntő pillanatot. Végkifejlödés .Hodza kormánya az utolsó pillanat­ban-megkísérelte, hogy bizonyos önkor­mányzati jogo-k felkínálásával meg­nyerje a magyarokat s étiéiből tárgya­lásokba bocsátkozott az egyesült párt vezetőivel. Asminiszterelnök magatartása nem Volt őszinte, mert a prágai kor­mány valójában csak időt akart nyerni külföldi és belföldi előké­születeinek megtételére és a fegyveres ellenállás megszervezé­sére. A magyar politikiusok, épp úgy, mint a- Szudétanétaetek átláttak a szi­tán, és*1 erayelT, szavakkal- követelik gyorsabb tárgyalásokat. Amiko^; ez. nem sikerült-, ., sspijétaügnaetek íölfáziul- tak. a mggyar párt vezetői, is vissza­vonulták ' Szlovákiába s otthoni me­zőnyre helyezték át a prágai játékot. Megalakult a magyar nemzeti tanács, Esterházy és Ja ross a pozsonyi rádióban bejelentette a magyarság önrendelkezési követelését s a kisebbség* erőteljes nyugalomban, de a nemzeti érzés lelkesedésének min­dent elsodró lángolásában követelte a visszacsatolást. A csehek ellenállása megtörött, látván az elszánt akaratot. A diplomáciai árgyalások megindultak, megszakadtak, újra megindultak, befe­jeződtek s 1938 , november 2-án meg­történt a döntés. Ravasz történet DrjjVese Kázmér ügyvédi irodájában új Miemt jeléntettek be: Fehér urat, a .fe­hér'éé:-Fekete” női divatszalon tulajdono­sát. t — Parancsoljon velem, — hajlongott az ügipíéd jclégedetten,. a ,,zsíros ügy” remé- wßbMik'M ■ k — Kérem doktor úr, — .én mindjárt• két ügyben kerestem önt fel. Először is arról van szó,, hogy önaqysága, az ön felesége ma bent)árt a- szalononütenr'és megléitótt egy. remek tavaszi toilntet, amely nagyon ■the g tetszett neki. Bor tör ös alapon elszórt sdrgapettyek, kék búfiavirággal: díszítve; eredeti párisi modellt.Nem állítom, hogy kimondottan...olgsó ,. J De hát mopdja meg ön maga,' doktor ui :flehet egy eredeti pá­risi ínodMl olcsó ? : í ; Neni léhetí. És kppeii ezért nhn is ve­szem meg, mert heti tudom megfteetdi. i— De ezt a viodeít, amelybe a 'felesége őmggsága merem állítani, a szó szoros értelmében beleszeretett, yzt meg \ tudja ,-í - i i—•• : v.-H— \ pezsqo^ Cfcéjndjil' Rose, Jat Transylvania Batthyány Bruti wmtM As. óra regénye Az időmérő íöilé^eia, a csillagvizcgáláétól a készülő budjpésn óramúzeum g Budapest, december 3. Budapestet gyakran nevezik a „kávéházak városá­nak”, az utóbbi időben nem ritkán aposz­trofálják, mint a „gyógyforrások” váro­sát”, de ugyanilyen joggal beszélhetnénk a dunaparti metropoliszról, mint a „mú­zeumok városáról”. Budapesten nyugat- európai viszonylatban is igen sok a mú­zeum, nem egyet eme 1 ezek közül a leg­első vonalba anyagának gazdagsága és ritkasága. Előreláthatólag a közeljövőben új múzeummal fog gazdagodni Magyar- ország fővárosa. Az új múzeum, amely­nek létesítésén lelkes műértőkből és ki­váló szakemberekből álló tírsaság fárado­zik, bizonyára európahírű specialitás, ide­genforgalmi, tudományos és művészeti attrakció lesz. Nürnbergi, augsburgi és bécsi mintára —- óramúzeumot kap Bu­dapest. Fejedelmi órások Az órásmester3ég nemcsak művszet és tudomány, de gyakran szenvedély is. Óraszerkezetekkel való bibelődés nem egy uralkodónak volt a szenvedélye. A tör é- nelem két Habsburg-cSéCSz&rVól jegyzi fel, hogy passzionátuS órásmester volt. Ru­dolf császár, amikor meghibbant éímével bezárkózott a prágai fellegvárba, nem űrt meg más társát maga mellett, mint telssakógját^amivel a* csHlagol^//járását tanulmányozta és áhépráinale szazait amelyeket fáradhatatlanul, mániás lelki­ismeretességgel igazgatott, javítgatott, A hatalmas V. Károly, amikor aggkorában kolostorba vonult a ' valláson kívül ebük óragyüjteményének élt. Imádója volt az óráknak XV. Lajos francia király is, aki versaillesi kasté­lyában büszkén őrizte a világ első acél- szerkezetű ingás állóóráját. Ö azonban már többet törődött az óra külsejével, testével, mint szerkezedével —- leikével. Jobban érdekelte az órakészítés művé­szete, mint tudománya. A finom és szép régi órák gyűjtése arisz'okratikus passzió. Nemcsak költsé­ges szórakozás, de sok időt, gondosságot és szakértelmet igényel. A jó óra addig megbízható barátja gazdájának, amíg az el nem hanyagolja. Nem véletlen, hogy Rudolf császárnak a prágai fellegvárban töltő t évek alatt az órák mellett a teleszkóp volt egyetlen barátja. Az órásmesterség anyja —- a csillagászat. Régmúlt időkben a csillagos ég titkainak kutatói foglalkoztak az idő mérésének tudományával, ők készítették az aránylag ponos nap- és homokórákat. A disznósöne diadala Az órakészítés már a középkorban ko­moly és tisztes mesterség volt. A tizen­hatodik században indult hirtelen gyors fejlődésnek az óragyártás tudománya. Az időmérők történetének aranybetűs esz­tendeje az 1510-ik év, amikor egy'ügyes nürnbergi lakatosmester korszakalkotó találmánya új irányba terelte az óraké­szítést. A nürnbergi lakatos neve Henlein Péter volt. Amint egykori feljegyzések tanúsít­ják, igen pon os ember volt Henlein. Má­niákusan ügyelt arra, hogy soha sehon­nan el ne késsen. A tizenhatodik század elején azonban még nem volt könnyű do­log pontosnak lenni, híre sem mólt még a zsebórának, slz időafiitatót, ez: a nehéz­kes, nagy „bútordarabot'’ senki sem emel­hette magával. JL nürnbergi lakatos addig tíiesterekedett. Amíg sikerült kisformdjú órafélét készítenie. Ezt a hordozható órát —- a mai zaftsóra ősét — szíjjalj övre erő­sítve, bőrzácskóban viselte. Szerszámában e/ff r Királyné Szálló Budapest. VV, Egyetem-utca5. Kényelmes tiszta szobák napi 4»— pengőtől, te IJes penzió 7.— pengőtől. az időmérő legfontosabb alkatrészét, a ingát; nem hajszálrugó pótolta, mint a •modern zsebórákban, hanem — disznó- :sörte. Annak idején sokan másolták le Henlein szerszámát. A nürnbergi óramúzeumban most is őriznek egy ilyen — ma már fel, jbecsülhete len értékű műtárgyat. Hordozható órájának segítségével azon­ban nem lehetett nagyon pontos az egy­kori lakatosmester: az ős-zsebóra mintegy másfél órát késett, vagy sietett naponta. Henlein Pé er találmánya, a zsebóra, négyszáz év alatt a fejlődés óriási útját tette meg. Ma már egy jó gyártmányú zsebben viselhető időmérő szerkeze: nem késik vagy ,ncm siet naponta három má­sodpercnél többet. Ó ásdimsziiák . Az órakészítés hőskora a tizennyolca­dik század volt. Angol, francia, osztrák é neme: órásmesterek mellett, ekkor már mágyur-'-nttgymesierei- is voltak ennek az előkelő iparnak. Apáról fiúra szállt az óragyártás tudpmánya. Minden „órásai nasztiáyak” megvoltak a maga féltve őr zötP gyártási titkai. Az egyik nevezetes órásdinasztia egyik sarja a fiatal Engelschalk, a múlt század elején jött Prágából, „az órák városá- hój” ^estrayés^J^tajjnas,' hires órakéátí ő- rnahelyi: alapítóit «lifeau a helyiségben, ahol ma is ismert órakereskedés van: a Lechner-cég a Váki-uteában. Az, órák, amelyekét ezeknek a dinasz­tiáknak sarjai készítettek, nem gyári áruk. Minden darab más és más, minden egyes órával személyesen foglalkozott a mester. Személyesen tervezte a vázat személyesen készítette el a preciz szerke­zeit. A jó mesternek, amikor az óra ma­sináját összeállította tudósnak, amikor külső burkát építette,-‘művésznek kellett .lennie. A különböző művészeti, főleg építészeti és bútorstilusokkal együtt változott a. órák külseje is. A tizenhatodik századbeli német és francia órák faragásai a ba­rokkra emlékeztettek, de szolid órásmű­vészek sohasem vették át a barokk túl­ságosan merész vonalait. Ezután követ­kezett az időmérő vas-, majd bronzkor- szaka. Később átvette az óravázkészít í-j munkáját a műasztalosok éli gárdája. Ők készítették a legcsodálatosabb béc3i barokk-órákat. Divatba jötték ■ a német porcellánórák, majd a figurális, gyakran szimbolikus ábrázolások. Azután jöttek a biedermeyer zenélőórák, majd a modern óravázak, amelyekben már érvényesült a mesterség minden raffinériája. Az órák javulásával és szépülésével egyidejűleg kifejlődőt: az óragyüjtés ne mes kultusza is. A leghíresebb magyar óragyüjtők egyike,' Dégen Árpád, a kiváló tudós, néhány évvel ezelőtt hált meg. —- Pompás régi óragyüjteményt hagyó’t hátra. Ezek a szebbnél-szebb antik idő­mérők hivatották arra, hogy alapjai le­gyenek a létesítendő magyar óramúzeum­nak és egy elsőrangú szakértő vezetése alatt boldogan ketyeghessenek. Végső célja azonban minden órakészí­tőnek a „tökéletes pontosság” volt. Az „ideális pontosság”, ami — nem létezik, Itt van például Budapesten az egyetem múzeumkörúti épülete előtt álló óra, ame­lyet mindenki Pesten „abszolút pontosnak” tart. Pedig ez az óra nem is léhe: „abszo­lút pontos” már csak azért sem, mert a szabadban áll és befoljfásoljákXaz időjárás- viszontagságai. Ha!/ízemmel Kern is Is'* ható mértékben, di precíz ^lőszerekkel érzékelhetően — ímelegbev -jkitágufmk hidegben pedig cjszezsugorculnakjealkat. részei. tő játékok *pík jva&utl rjcgjszí >­n L Nyilatkozat Izsa községben folyó hó 5-én, a csehek kivonulásának éjjelén, tűz tá­madt és nyolc gazda szérűje teljésen le­égett. Alulírottak a Moldava—Generáli biztosító intézetnél voltunk biztosítva és kárunkat ezen társaság utódinté­zeténél, a Triesíi Általános Biztosító Társulatnál, annak komáromi föügy- nökségénél jelentettük. A „.Triesti Álr talános Biztosító illetve an­nak komáromi föj«?ynöke, Sebő Mihály úr azo/nal kjlzallt ßf nefyszínére, jß- raink^ niéírányoBatí felbecsü wß a mai Kapón ki is fizette. jíőkbenyteljesírett . fú-sf §s 'méltányos, elintézésért a #eáti Bi?tosj|ó Társulatnak legraele- •bb kösaénefcfinketyfejezzük ki. november 28-án. Kurucz Gyula bíró s. k. Takács István s.- k. Magyar András s. k. G. Németh Gyula s. k. izsai kisgazdák A „pontos» »gi világrekordot” a naueni tengerészeti hivatal órája 'tartja. Ez az ingaóra légmentes üvegbura alatt ketyeg és eltérése a „csillagászati pontossá';;! ól’’ —. mindössze százhuszonöt naponként < gy másodperc. Olyan érzékeny műszer ez, ihogy nem is engednek senkit a közel ;bs, j nehogy az érdeklődő áltál behozott hideg, ;vagy meleg befolyásolja járását. A naueni őrá: csak messziről lehet megnézni, táv- ceövön keresztül. , A krono.tnéíer -szüleiése ;i. Érdekes, hogy amiként nem -órás t-álál-f ta fel a zsebórát, úgy nem órásmester kreálta az első kronométert sem. Á pon­tosságnak ez a szerszáma az angol impe­rialista törekvéseknek köszönheti meg­születését. Az egyre fejlődő hajózásnak a tizen­nyolcadik században szüksége volt egy „egészen pontos” órára, hogy megállapít­hassák a itengerészek, liol van a hajó, amelynek matrózai még a legmagasabb árbóckosárból is csak eget és vizet lát­nak. Az indulás óta eltelt idő és a hajó sebességének pontos összeegyeztetése út­ján -olyan precizitással állapítható meg, hogy hol van a ha jó, hogy ritkaság a száz méternél nagyobb tévedés. Ehhez a művelethez azonban min den ek­elő.t szükség volt arra a bizonyos „pon­tos órára”, amelyet a világnak egy angol hajóács ajándékozott, amikor a nyílt ten­geren megszerkesztette az első krono­métert. A zsebóra tehát lakatos talál­mánya, a kronométer ácsé. Hiába van azonban kronométerünk, hiába vannak nagyon pontos óráink, hiába készítették el a naueni csodaórát; ez mind csak viszonylagosan pontos. Az abszolút pon osság •— elérhetetlen álom. A „csillagászati pontos idő” csupán egy futó pillanat, a teljes pontosság csak fikció. Ha azonban nem lenne meg az emberben a viszo.nylagos pontosságra való. törekvés, nem fejlődheett. volna mai állásáig a tudomány és felfordulna a föl­dön minden rendszer is... De ez már filozofálás. Ügylátszik nem­csak az óragyártás, de már az óra törtév nétén való elmélkedés is hajlamossá- teszi az embert a bölcselkedésre. Ne foglalkoz­zunk mos: a végtelen lehetőségekkel. Fogjuk fél a kérdést derűsebb oldaláról és ne azon töprengjünk, hogy a pontosságra való törekvés nélkül elképzelhetetlen volna a földön minden rendszer, minden szisztematikus munka, hanem döbbenjünk, rá arra, hogy enélkül elképzeli ételen lenne — még a rendevu is. -f j A pontosságra való törekvéshek köz­kinccsé vált eszköze, ketyegő barátunk, megérdemli, hogy „székházgt” kapjon; Budanesteri. Annál is inkét®, mert — mikén: az óra ékszer, úgy i ékszer lesz Budapestnek az óramúzeum i* f- L- :. Golycscsapágy javítás Spirai új csapásjak, esapázjjiá* Lederer Al

Next

/
Oldalképek
Tartalom