Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-29 / 44. szám
✓ * «FFWHTsvVt. m*&1> 1938 DECEMBER 29. CSÜTÖRTÖK Meghűléses betegségeknél reumati idegfá, ízület, biztosan, sok ez s köszvéhyes fájdalmaknál,, knák fejfájásnál, ivalami tagÜtjdalmaknál, gjforsan es atüait a Togal-tabletták. Orvo- _ jÚnlják, tehát ön is iiizalom- mal íresárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kr hatású Taj?al-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyjgysze/tárban. P 1.60. Nagytakarítás Prágában, az emigránsok menedékhelyén Az úgynevezett demokráciának két évtizeden át Prágában és Cseh-Szlová Mában volt a lelki és fizikai menhelye. A csehszlovák demokrácia nem volt autarkiás de elejétől-végig legálisan bejuttatott importáció volt. A moszkvai védjelzés éppen úgy képviselve volt, mint Kun Béla pünkösdi népbiztosság a, a köztársasági spanyol számára éppen úgy volt segélyalap, mint a Bécsben végtagokat tört modern vagy hazafias frontbeli politikai menekülteknek. Benes sötét ámyalású európai hatóerők nyomán jutott el a Hradzsinig és árnyékában Európa minden sötét politikai irányzatai búvó- és menhelyet talállak. Az európai politikai gangsztc- rek alkotmányosan védett Csikágójává tette meg Prágát, ahol minden levitéz- lett forradalom segélyalapra és minden konzervatív konstrukciót bontani kész „demokrácia“ fegyverraktárra talált. Azzal a pénzzel, amit Benesék az emigrációk életbentartására fordítottak, a masaryki humanizmust, mint elvet, ki lehetett volna végezni — intézményesen meg lehetett volna valósítani. Benes, a békekonstrüktör, a francia politika védőbástyája, a kisántánt fő kusza és a népszövetségi eszme eszméletlenségben kimúlt bajnoka, osztogatta a demokrácia kapupénzét, bőségesen nyitogatva mindenki előtt a kaput, akit destruktiv méregkeverései miatt kisep- rüztek saját otthonából. Benes volt az a házmester, aki a saját háza elől minden szemetet a maga lépcsőházába söpört. És ez a szemét feljutott az emé- letekre is __ Szerette a mindenrekész politikai desperádókat. ö, aki idegen pénzzel végzett emigrációs aknamunkát a külföldön, idegeneknek pénzt és aknákat adott, hogy külföldi akciókat irányíthasson. ö, aki lehazudta a demokráciát az égről a prágai horizontra, maga köré gyűjtötte a nyakattört demókrá viának minden irhátmentett söpredékét és nemzetközi tutora lett az európai politikai betyárvilágnak. Ha valaki valaha megírja az európai demokrácia csődjének történetét, Benest csak úgy állíthatja be, mint ennek a diszkredi- tált eszmeáramlatnak nagystílű szélhá mosát. • Az úgynevezett magyar emigráció, a Károlyi Mihály és Kun Béla briganti vezérkarából megszökött desperádók az ő védőszárnyai alatt találtak menedékei- ö adott Prágában vagy Pozsony ban kávéházi asztalt, de sokszor érvényesülési íróasztalt vagy dobogót egy Kéri Pálnak, Fényes Lászlónak, Böhm Vilmosnak, Schultz Ignácnak, Békefi Sándornak, ö és az általa megteremtett rendszer termelte ki azokat a magyar „aktivistákatakik magyar szóval cukrozták a cseh és nemzetközi érdekek mérgét és hirdették a magyar visszavonás és nemzetámítás mákonyát. Ö volt a középeurópai politikának az a kóklere, aM állandóan a béke bűvészmondásait szajkózta, de aki mindenre elszánt emigráns pribékjeivel a középeurópai nyugtalanság légkörét teremtette meg. Vizet prédikált és kutakat mérgezett... * Benesnek mennie kellett, mert meg fogja róla írni a történelem, hogy megméretett cs súlyosan vétkesnek találta tott... Távozása nyomán nagytakarí tás támadt és a kinyitott ablakokon át elpárolgott a megáporodott „demokrácia'“ levegője. TJj rendszer jött, új államéletkörülmények között kezdett Prága berendezkedni s az építő munka érdekében eltakarítják a benesi rend- •r romjait, törmelékjeit, szemetjét, lltakaritják Prágából a különböző, be nesi melengetéshez szokott, emigránsokat, akiknek nagyrésze repülőgépen kénytelen új várost keresni, mert a környező államokon át utazása veszélyes lenne. Eltakarítják a Pozsonyból már elmenekült és legnagyobbrészt Prágába szökött magyar emigránsokat is, akik számára fölötte nehéz helyzetet teremtett az, hogy egyik főkorifeusuk, Schulcz Ignác, a pozsonyi emigráció mentésére egy millió cseh koronát kapott az angol emigráns segélyalapból s ezzel a millióval, vízbenliagyva elv- társait, Párisba szökött. Prágai jelentésünk szerint az új esztendő első napja már emigránsmentes Prágát fog köszöntem ... (gi.) MODERN HOROSZKÓP, amely babona nélkül mutatja a jelent és a jövőt A számok nem urai a világnak. Csak megmutatják, urai, mit, hogyan csinálnak. (Goethe) Számok. Az emberiség legnagyobb része gyűlöli, pedig ez az érzés olyan logikátlan, mintha valaki azt mondaná: Gyűlölöm a csontrendszeremet, vagy gyűlölöm a levegőt. ‘A szám a világ csontrendszere és levegője. A világ: matematika, s az emberek a zabolátlan lírikusok, akik nem törődnek a versmértékkel, ritmussal. Akárhogy idegenkedünk tőlük, lépten- nyomon dolgunk akad velük. Számolunk, egyre számolunk. Számoljuk, hány csepp orvosságot veszünk be. Számoljuk az időt, ezt a bonyolult számításon alapuló egyszerűen végtelen valamit Számoljuk a közeit a messzit, számoljuk a pénzt arányba állítjuk az örömet és fájdalmat, s öntudatlanul számoljuk az életet: mennyi munka és mennyi idő áll még előttünk? Állandóan számolunk, de irtózattal dobjuk ki kezünkből, például a statisztikai hivatal kiadványait, amelyekben rubrikák vannak, százalék jelek, számcsoportok és lehetőleg feltűnés nélkül hagyjuk ott azt a-z előadást ahol statisztikai adatokat olvasnak fel. „Bliccelünk", amint hogy az ember szeret kibújni minden aíÖl, amihez nem ért. Tudniillik ez az oka idegeskedésünknek, egyben bámulatunknak olyan emberek iránt, akiknek a számolás a kisuj- jukban van és oda vagyunk a bámulattól, ha fejszámoló művész produkciójának vagyunk tanúi. A számolás „unalmas". Hát még egy olyan iroda, ahol egyebet nem tesznek, mint számolnak. Milyen unalmasak le lietnek ilyen irodának az emberei?... Á kőtábla igazsága Nos, egyáltalában nem unalmasak, sőt rendkívül éredekes az egész. Meggyőződtünk róla. Az iroda, ahol jártunk, a Stud, hel yisége. Stud. Rövidítése egy lap teljes címének, amely így hangzik: Statisztikai Tudósító. Kőnyomatos újság. Olyan, mint a Magyar Távirati Iroda. Kőnyomattal készült újság, mely a lapok számára készül, nem is nagyon régen, mindössze három és fél esztendeje. Ezalatt a három és fél esztendő alatt elérte, hogy citromsárga lapjainak adatait minden egyes szerkesz tőségben felhasználják, azután összefűzik és beállítják a házi könyvtárba. Már nem tudnának meglenni nélküle. De elérte három és fél esztendő alatt, hogy külföldről érdeklődnek iránta, járatják és nemcsak hogy előfizetnek rá, hanem érdeklődnek a szerkesztés módja iránt is. mert ilyenfajta újság sehol sincs az egész világon. Minden érdeklődés ellenére sem sikerült eddig hasonlót csinálniok, pedig a dolog végtelenül egyszerű. A Stud. mindennap számadatokkal világítja meg a felszínre dobódé problémákat. Ennyi az egész? Nem egészen. Először is mindig — igazat írnak. — De ez csak természetes — gondolja az ember. Igen, ez volna a természetes, ha a gyakorlati élet nem haragudna meg minduntalan az igazságért, s nem igyekezne mindenkinek betörni a fejét miatta, ha nem fűződnék érdek ahhoz, hogy az iga- ság kendőzötten jelenjék meg. A Stud. maga a kendőzetlen igazság. Amikor ennek jegyében indult útjára, nem sok jövőt jósoltak neki. Szerencsére mindig vannak emberek, akiknek szükségük van az igazságra. Ma talán éppen azoknak, akik tegnap az ellenkezőjét szerették volna. Az emberek úgy vannak az igazsággal, mint a nappal. Néha kifekszenek sugarai alá, de sokszor az árnyékba bújnak előle. Ezzel azonban a nap nem törődik. A Stud. sem: fanatikus hittel mindennap megírja az igazat. Az igazság kikutatásán kívül ebben a szerkesztőségben teremtő munka is folyik. Előveszik a számokat és — életet lehelnek beléjük. Itt a napi problémák matematikai kép leiének fényképei az élet dimenzióit kap ják. Nagybirtok, — nem nagybirtok? Példa: a nagybirtok-probléma. A szembenálló táborok mindegyike gondosan végzett számítások alapján hirdette a maga igazát. Az egyik azt állította, hogy a nagybirtokokat fel kell osztani, mert népritkító hatásuk van és aránylag kevés munkaalkalmat adnak, a másik tábor ugyancsak adatok alapján •íz ellenkezőjét vitatta. Erre a Stud. nekilátott a probléma .alapos vizsgálatának és az osztó igazság nevében szenzációs térképet állított össze. Kiderült, hogy az ország egyes területein a nagybirtokokat fenntartani kívánó politikának van igaza, más helyeken — az ellentábornak. Ez a térkép ma földbirtok szervezetünknek pontos röntgenfelvétele, diagnosztikai lelete, s egyben irányt mutató sugara a kérdés megoldásának. Nem válunk többet, mint azelőtt Más példa: *a csaLád problémája. A válással kapcsolatban kimutatta a Stud., hogy a helyzet nem olyan veszélyes, mint amilyennek mondják. A válások száma a múlthoz képest nem katasztrofális. Ez volt a munka egyszerű része. A kérdés plasztikussá tétele abban nyilvánult meg, hogy kimutatták: éz a kérdés tisztán nemzeti kérdés, amelybe nem szabad vallási motívumokat belevinni, mert a polgárilag kötött házasságok kilencvenöt százalékát ma is megkötik egyházilag is. Harmadik példa: Egyke, egyse-kérdés A közvélemény azt állítja, hogy az egyke morális probléma és morális alapon kell megoldani. A Stud. kimutatta, hogy igen nagy szerepe van ebben a gazdasági helyzetnek, mert Belgiumban, Németországban, Franciaországban, ahol kiegyenlítő alapot teremtettek a szaporodás előmozdítására, ott az egyke, egyse, lényegesen csökkent. A Stud. tehát nem törődve semmiféle érdekkel, jelszóval, vagy közvéleménnyel, minden problémát a maga valóságában mutat meg adat és élet nagyszerű összetételében. A leleplezett rémhír Az egyik esztendőben, mikor fagy- és viharkárok dúltak, a spekuláció rémhírekkel töltötte el a közvéleményt a várható termésre vonatkozólag. A Stud. nekiállt a helyzet megvizsgálásának és a földművelésügyi minisztérium termésjelentése alapján évtizedes adatokból megállapította a termés maximumát és minimumát. Kiderült, hogy a riadalom keltésére alkalmas fagy- és viharkárok a termésnek mindössze egy tizednyi részét változtatták meg, nem 17.7, hanem mindössze 17.6 millió métermázsánk termett. A Stud. nem termeli az adatokat, hanem az aktuális kérdésekhez összekeresi, csoportosítja és szavakba foglalja őket, A statisztikai anyag ma már kimeríthetetlenül nagy, a Stud. feladata az,- hogy mindig résen álljon és a jól tájékozott szakszerűség válaszát fogalmazza meg az élet kérdéseire. Adott helyzetben modern horoszkóp a Stud., amelynek előzetes jelentése természetesen áralakulás szempontjából is óriási jelentőségű. Az „árnyékot“ kereső spekulánsoknak nem nagy örömére jelölte meg a való helyzetet. A közérzet rosszabb mint az állapot De legnagyobb sikerét a Stud. a politikában aratja. A nagy viták adatszerű tárgyilagossága neki is köszönhető. Nem egy képviselő egy-egy problémával kapcsolatban a Stud-tól kért és a Stud-tól kapott adatokat, mert pártállásra való tekintet nélkül tudták, hogy onnan a meztelen igazságot kapják. » A Stud. tehát az adatok kincseskamrája, ahol minden kérdéssel kapcsolatban megmutatják az igazság prizmáját. — És ezeken a prizmákon keresztül nézve, milyennek látják az ország életét? — A közérzés rosszabb, mint a közállapot! — mondja a Stud. szerkesztője. — Mi okozza a különbséget? A válasz nem is annyira meglepő amilyennek az első pillanatban tűnik. — Az ember bőven el tudja tartani önmagát, élelemmel, ruházattal, mindennel. Azonban összekomplikálja a dolgokat és ennek a zűrzavarnak gazdasági válság a neve. A valóság az — és ez a magyarázat lényege, — hogy a tömeg hisztériás, mert tájékozatlan a saját helyzete felől. Ha azt hallja, hogy valahol meggyengült egy valuta, észük vesztetten dobálják el maguktól. Az égő házra tüzet hordanak és közben hangosan jajgatnak. Hisztériás szorongásokban, páni félelmekben leledzeneik. Ezért rosszabb a közérzet, mint a valóságos állapot. Eszünkbe jut egy beszélgetés, amelyet nem is olyan régen a Lipótmezei Elmegyógyintézetben. az Intézet igazgatójával folytattunk. A tudós professzor ugyanezt mondta: — A világ lelkisége határozottan beteges tüneteket mutat. A fegyverkezési láz az üldöztetési mániának egyik megnyilatkozása. Ma az életre is vonatkozik Poloniusnak, Hamletre vonatkozó megjegyzése: — Őrület, de van bent némi rendszer! És itt a Stud.-nál, a számok rendszere mutatja ki, hogy mennyi az életben — az őrület! M. Csáky külügyminiszter pénteken veszi át mandátumát Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán Borsod vármegye közgyűlésén bejelentette, hogy Csáky István gróf külügyminiszter, akit az ózdi választókerület egyhangúlag választott meg országgyűlési képviselőjévé, december 30-án délben 12 órakor Miskolcon, Borsod vármegye közgyűlési termében veszi át a kerület megbízólevelét.
